A finnek kilógnak a skandináv országokhoz képest

GettyImages-1208724863
2020.04.13. 11:27 Módosítva: 2020.04.13. 11:42

Miközben a nagy nyugat-európai országok közül egyesek vezetői már bizakodnak a koronavírus-járvány lassulására utaló statisztikák láttán, máshol viszont még felívelőben van a fertőzés terjedése, az északi országok közül Norvégia és Dánia megelégelte a gazdaság kárára menő otthonülést, és szeretnének újra kinyitni, Svédország éppen azon gondolkozik, hogy jobban korlátozza a vírus terjedését, Finnország pedig köszöni szépen, jól van, úszik a világháború óta felhalmozott vésztartalékokban, és az innovatív megoldásokban.

Finnország a kakukktojás

„Finnország gyakorlatilag a III. világháborúra is fel van készülve”

ezt mondja a New York Times szerint legalábbis a norvég Honvédelmi Tudományok Intézetének egyik tudósa, Magnus Hakenstad. Az északi országok közül a finnek voltak az egyetlenek, akik a norvégokkal, svédekkel és dánokkal szemben nem adták föl azokat a vésztartalékokat, amelyeket a második világháború óta gyűjtögettek: a felhalmozott gázolaj, magvak, mezőgazdasági eszközök, lőszer mellett ezek között orvosi felszerelések, például maszkok is vannak, így Finnország ezzel is biztosabb lábakon áll a járvány elleni küzdelemben, mint a legtöbb európai ország.

  • Mit csinálnak máshogy Finnországban, ahol sokkal kevesebb fertőzött van, mint a többi skandináv országban?
  • Hogy áll a koronavírus terjedése az északi országokban?
  • Milyen lépésekre készül a svéd, norvég és a dán kormány?

Azért ők sem feltétlenül a szerencse fiai: 2 millió darab, lélegeztetőgéphez rendelt kínai maszkról nemrég kiderült, hogy nem megfelelő minőségű. Nem érdemes tehát azt hinni, hogy a finn egészségügy nem küzd nehézségekkel. Március végén például napokra bezárt egy egészségügyi központ, miután orvosok és ápolók fertőződtek meg koronavírussal.

Viszont miközben Svédországban már 10 ezer felett, Norvégiában és Dániában 6 ezer környékén az összes igazolt koronavírusos száma, Finnországban hétfőn 2974 fertőzöttet és 56 halálesetet jegyeztek a statisztikák, emellett 300-an gyógyultak fel a fertőzésből. Egymillió lakosra vetítve is sokkal jobban állnak, mint a másik három ország.

A kormány kijárási korlátozásokat vezetett be, az országon belüli utazást is korlátozták, és betiltották a kétfősnél nagyobb rendezvényeket, miközben a Norvégiával és Svédországgal közös határokat még szorosabb ellenőrzés alá vonták. Korlátozzák a ki- és beutazást Helsinki környékén, lezárták ugyanis Finnország legnépesebb régióját, a Helsinki körüli Uusimaát. A fertőzöttek túlnyomó része itteni lakos – írta meg a Helsinki Times. A finnországi korlátozások várhatóan május közepéig fognak tartani.

Az eddigi ésszerű intézkedések közül egy kilóg a sorból: a finnek bezárták az iskolákat, de az óvodák működhetnek, az iskolák első három osztályában pedig erős korlátozásokkal ugyan, de elmehetnek a menzára enni.

Az ingyenes iskolai étkeztetés elengedhetetlen része a szegényebb gyerekek védőhálójának. Ha nincs otthon tele a hűtő hétvégén, tudják, hogy hétfőn akkor is lesz étel

– mondta Liisa Partio, egy gyermekjóléti alapítvány munkatársa az AFP-nek. A lehetőséggel egyébként 200 diák élt Helsinkiben, de arról még nincs adat, hogy országszerte hány iskola biztosít ingyen meleg ételt a gyerekeknek.

Modern problémákra modern megoldások

Nemcsak a vésztartalékaikkal ütnek el a többiektől a finnek, hanem a módszereikben is:

a kormány a közösségi médiában népszerű influencereket vet be ahhoz, hogy mindenkihez eljussanak a közérdekű információk a vírusról. 

Ebben a videóban például egy félmillió feliratkozóval büszkélkedő youtube-er interjúvol meg egy minisztert, valamint egy orvossal bemutatja, hogyan is kell helyesen kezet mosni. Az 5,5 millió lakosú Finnországban nagy hatásúak a közösségi média szereplői, ezt pedig a kormány is elismeri.

Sokakat megszólíthatunk a közérdekű közleményekkel és hagyományos média segítségével, de a hatóságoknak is világos, hogy az üzenet nem mindig éri el a népesség összes csoportját. Tudomásunk szerint Finnország az egyetlen a világon, amely a közösségi médiát kritikus tényezőnek tekinti.

mondta a Guardiannek Paivi Anttikoski kommunikációs igazgató. Az influencerek bevonása a kormányzati kommunikációba azért is okos döntés, mert azok így semmiképp sem fognak téves információkat terjeszteni.

Persze a finnek itt még mindig nem álltak le a modern eszközök használatával. Épp egy olyan telefonra letölthető applikáción dolgoznak, amellyel nyomon követhető lesz a vírus terjedése – írta meg az Yle, a finn hírügynökség. Az állampolgár letölti az applikációt a telefonjára, és kap egy egyéni azonosító kódot, amelyet csak az egészségügyi hatóságok tudnak azonosítani, és amely adatvédelmi okokból állandóan változik.

Az app ezután akcióba lendül, és bluetoothon keresztül érzékelni fogja, hogy a telefon gazdája találkozik-e mással, akinek le van töltve az alkalmazás. Ha két mobiltelefon elég hosszú ideig elég közel áll egymáshoz, az alkalmazások „címkéket” cserélnek, így feljegyezve a találkozást. Igaz, kicsit bonyolult feladat lesz a fejlesztőknek, hogy pontosan mérjék a távolságokat, mivel a különböző telefonmodellek, más-más erősségű jelet küldenek ki.

A feljegyzett találkozókról származó információk azonban addig nem mennek tovább az egészségügyi hatóságoknak, amíg azok nem azonosítják a telefon tulajdonosában a vírust. 

Ha az ember tesztje negatív, akkor az adatok néhány hetente törlődnek, és nem kerülnek senki kezébe. Ha viszont valakit koronavírussal diagnosztizálnak, a hatóságok engedélyt kérnek rá, hogy letöltsék az applikáció által tárolt adatokat, és lekövessék, hogy a beteg kitől kaphatta el, és kinek adhatta tovább a vírust. Ezek az információk sokkal könnyebbé teszik a fertőzöttek megtalálását, és lehetővé teszik, hogy sokkal hamarabb el lehessen szigetelni őket, ezzel megakadályozva a járvány terjedését.

Finnország véletlenszerűen kiválasztott lakosokon megkezdte az antitestek vizsgálatát is, ezzel is azt térképeznék fel, hogyan alakult a tünetmentes betegek eloszlása országosan.

Svédországban is irányváltás jön?

A szomszédos Svédországban sokkal súlyosabb a helyzet, hétfőre már 10 438 igazolt fertőzött volt, 899 halálos áldozata volt a koronavírusnak, míg 381-en meggyógyultak. Arról itt írtunk bővebben még április 3-án, hogy míg kezdetben a tömeges tesztelésben bíztak, ezzel egy idő után felhagytak, és egyes vélemények szerint nyájimmunitást megcélozva átálltak a veszélyeztetett csoportok „védelmére”, az egészségügyben dolgozókra nagyon odafigyeltek, és számos ajánlást is megfogalmaztak, miközben az intézkedéseket a járványügyi hivatal hozta.

Az intézkedések alapján a felsőoktatásban áttértek a távoktatásra, lezárták az idősotthonokat a látogatók elől, és tilosak az ötven főnél népesebb összejövetelek, viszont az általános és középiskolák nyitva vannak, akárcsak a vendéglők vagy az edzőtermek. A kórházakban időnként elfogy egy-egy gyógyszer, és jellemzően kevés a védőfelszerelés. Ezt orvosolandó, a Scania-gyár elbocsátott munkásait olyan cégek vették fel, akik lélegeztetőgépeket gyártanak, illetve 

az Absolut Company nevű vodkagyár etanolt ajánlott fel, hogy kézfertőtlenítőket gyártsanak belőle.

Ettől még az egészségügy nem lélegezhetett fel: egy svéd ápolónő az NBC-nek tett nyilatkozata szerint, az utóbbi időben láthatólag megnövekedett az intenzívre kerülő betegek száma:

Az ápolt betegek fele fiatal, és nincs is más betegsége. Ahogy én látom, Svédországban még mindig sokan nem veszik ezt komolyan. Ha eljársz még az edzőterembe, vagy elutazol a tavaszi szünetre, annak nemsokára következményei lesznek a munkámra nézve.

Miután pedig egy hét alatt több mint megduplázódott a halálos áldozatok száma, úgy tűnik, hogy a svéd kormány is változtathat az eddigi irányvonalon. Hétfőn derült ki, hogy a szociáldemokraták koalíciója szélesebb felhatalmazást szeretne kapni három hónapra szólóan, hogy a koronavírus-járvány terjedése ellen, parlamenti jóváhagyás nélkül joga legyen egyebek közt lezárni repülőtereket, vasúti pályaudvarokat, bezárni a középiskolákat, és betiltani az ötven főnél nagyobb rendezvényeket.

Ettől függetlenül Stefan Löfven kormányfő továbbra is inkább az állampolgárok felelősségtudatára bízza, hogy otthon dolgoznak-e, mennyit utaznak, illetve, hogy a 70 év felettiek mennyit járnak az utcára.

Norvégia és Dánia lazítana

Az egymillióra vetített fertőzöttek számát tekintve Norvégia nemrég az élmezőnyben volt, de a New York Times-nak nyilatkozó szakértők szerint az ország még így is felkészültebb volt a vírussal szemben, mint Svédország. Az állampolgárok védelmét igazgató hivatalos szerv pont tavaly jutott arra a megállapításra, hogy a legnagyobb veszélyt a pandémiák jelentik. Ezért fenntartottak egy kisebb vésztartalékot, ami azonban csak néhány hétre elég, és valószínű, hogy itt is hiány alakulhat ki bizonyos alapvető gyógyszerekből.

Az első koronavírusos esetet még február 26-én regisztrálták Norvégiában, azóta folyamatosan növekedett a betegek száma. Március közepére durvult be igazán a járvány: 9-én 227 fertőzött volt, 12-én már majdnem 800. Azóta körülbelül ugyanilyen ütemben terjedt a vírus, mostanra 6525 pozitív esetet regisztráltak, és 128 ember vesztette életét a betegség következtében, a gyógyultak száma 32. Úgy tűnik, hogy a napi új esetek száma stabilizálódhat, de a járvány még messze nem ért véget.

Ettől függetlenül Norvégia lehet az egyik első ország Európában, ahol apránként enyhíteni fogják az eddigi intézkedéseket.

Az indok, hogy az ország gazdasáságát negatívan érintették a korlátozások, sokan elvesztették a munkájukat, a norvég munkanélküliségi ráta 15,4 százalékra emelkedett, ami rekordnak számít.

A mostani állás szerint a kijárási korlátozások április 13-ig hatályosak. Ez magába foglalja az iskolák bezárását és a határok lezárását. „Sikerült együtt úrrá lennünk a vírus fölött, ezért most már lépésről lépésre megnyithatjuk a társadalmat – mondta Erna Solberg miniszterelnök a héten. A tervek szerint április 27-ig kinyitnának az óvodák, 27-től pedig az általános iskolák alsó tagozatai is, de azt kérik, hogy aki teheti, az továbbra is home office-ban dolgozzon, és Solberg is jelezte, hogy a norvégoknak még hosszú ideig együtt kell élniük a korlátozó intézkedésekkel.

A dánok, akik kezdettől fogva szigorún álltak a vírus tejedésének megakadályozásához, ugyancsak lazítani szeretnének a korábban hozott intézkedéseken. Az iskolák, éttermek és a boltok egy része ugyan bezárt, illetve betiltották a 10 főnél nagyobb rendezvényeket, de nem rendeltek el kijárási tilalmat. A héten Mette Frederiksen dán miniszterelnök arról beszélt, hogy április 15-től újranyitnák a bölcsődéket, óvodákat és az általános iskolák alsó hat tagozatát.

A tervek szerint a bárok, éttermek, éjszakai klubok, bevásárlóközpontok, fodrász- és masszázsszalonok zárva maradnak. A kisebb összejövetelek korlátozása májusig, a nagyobb rendezvények tilalma augusztusig hatályban marad majd.

Az országban jelenleg 6174 fertőzöttről, és 273 halálos esetről tudni, 2123-an pedig már felépültek a betegségből.

Kicsit olyan lesz ez, mintha a kötélpályán sétálnánk. Ha állunk mozdulatlanul, leeshetünk, de ha túl gyorsan megyünk, akkor hibázhatunk. Ezért egyszerre csak egy óvatos lépést tehetünk. (...) Ha túl gyorsan nyitjuk meg újra Dániát, akkor fennáll a kockázat, hogy hirtelen megnövekedik a fertőzöttek száma, és ismét le kell zárnunk az országot. 

– mondta Frederiksen.

Válaszul a korlátozások lazításának ötletére az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) felszólította az országok vezetőit, hogy ne ringassák magukat hamis biztonságérzetbe, és folytassák a korlátozásokat. 

Más országokban feltűnt pozitív jelek még nem egyenlőek a győzelemmel. Inkább ritka alkalmat adnak arra, hogy még jobban összehúzzuk a hurkot a vírus körül. Nem most van itt az ideje, hogy fellazítsuk az intézkedéseket

– mondta Hans Kluge, a szervezet Európai regionális igazgatója.

Arról, hogy világszinten hol tart most a vírus, itt olvashat bővebben.

(Borítókép: arcmaszkos próbababák egy bevásárlóközpont kirakatában, Helsinkiben, március 31-én. Fotó:  Alessandro Rampazzo/Anadolu Agency via Getty Images Hungary)



  • Tippek
  • Lakáshitel