Szoros az eredmény, de nyerésre áll a lengyel illiberális állam

Túl szoros az eredmény ahhoz, hogy az első exit poll alapján győztest lehessen hirdetni a lengyel elnökválasztáson, de az első eredmények alapján a kormánypárt támogatását élvező jelenlegi elnök, Andrzej Duda végzett az élen a második fordulóban. 

Az eredmény az előrejelzéseknek megfelelően szoros, így korai végeredményt mondani, nem csak az exit pollok, de a részeredmények alapján is. Nem véletlen, hogy mindkét fél győztesként nyilatkozott.

Soká éljen Lengyelország! Hetven százalékos részvételi aránnyal győzni az elnökválasztáson valami hihetetlen. Meghatódtam. Köszönöm honfitársaim”

- idézte az MTI Dudát, aki a fővárostól, Varsótól 60 kilométerre északra található Pultusk városában egy rendezvényen szólalt fel támogatói előtt, miután az exit pollt közzé tették. A hivatalban lévő elnök a kihívójának, Trzaskowskinak is gratulált az eredményéhez.

Mondtuk, hogy szoros lesz és az is lett. Meggyőződésem azonban, hogy győzni fogunk”

- jelentette ki ugyanekkor Trzaskowski Varsóban. Hozzátette, hogy most pontosan meg kell számolni a leadott szavazatokat.

Nem kapott féket a PiS államépítése

Ennek alapján a 2015 óta hivatalban lévő Duda újabb öt évre szerzett mandátumot, ami nagy megkönnyebbülést jelent a kormánypártnak, amelynek illiberális államépítése elé komoly akadályt gördíthetett volna egy ellenzéki elnök.

Az államfő ugyanis megvétózhatja a szejm által elfogadott törvényeket, és ezt a törvényhozás alsó háza csak 60 százalékos szavazattöbbséggel írhatja felül. Jelenleg azonban nincs meg a háromötödös többsége a PiS kormánykoalíciójának, így az elnök súlya felértékelődik, amennyiben él hatáskörével. Rafał Trzaskowskitól ezt lehetett várni, Dudától azonban nem, az elmúlt öt évben csak egy esetben vétózta meg a kormánytöbbség által elfogadott törvényt.

Az első fordulót Duda ugyan megnyerte 43 százalékkal Trzaskowski 30,5 százalékot kapott, ám tudható volt, hogy a második forduló mindenképp kiélezett lesz. A részvétel az első fordulóban is szokatlanul magas, 64 százalékos volt. A 38 milliós Lengyelország csaknem 30 millió választójából akkor 20 millióan szavaztak, ami jelezte az elnökválasztás tétjét.

Az is váratlan, hogy nagyot kellett küzdenie

Áprilisban Duda még toronymagas esélyese volt a választásnak – egy első fordulós, tehát 50 százalék feletti végső győzelem sem volt kizárt – ezt a biztosnak tűnő helyzetet borította fel a koronavírus és főleg a kormány makacssága, amellyel a járványügyi korlátozások ellenére a végletekig ragaszkodott ahhoz, hogy a korábban kitűzött május 10-i dátumra időzítsék a választás első fordulóját. Ezt levélszavazással bonyolította volna le, az utolsó pillanatban hozott, példa nélküli módosítások azonban nem csak az ellenzék tiltakozását váltották ki, de a kormánykoalíción belül is feszültséget okoztak. Így végül lényegében elmaradt akkor a választás, bár egy sajátos jogi csavarral voltaképpen nulla százalékos részvétellel megtartották.

A huzavona megtépázta Duda népszerűségét is, ráadásul az ellenzék végül időt nyert a június 28-ra tolt első fordulóval, így a PO, élve a második eséllyel egy erősebb jelöltre váltva beállt Trzaskowski mögé, aki a párt színeiben 2018-ban megnyerte a varsói polgármester-választást.

Azokon múlik, akik egyiket sem akarják

A hamar 30 százalék fölé jutott Trzaskowskiról a felmérések alapján hamar kiderült, hogy a második fordulóban nagyon meg tudja szorongatni Dudát. Ez végül igaznak is bizonyult.

A másik, aki erre a felmérések alapján szintén képes lett volna, Szymon Hołownia volt. Az újságíró producer Trzaskowski megjelenéséig a legnépszerűbb ellenzéki jelölt volt. Az első fordulóban végül harmadik lett, de látszott, hogy az ő 2,7 milliós tábora nélkül Tzraskowski nem győzhet. Hołownia azonban nem állt ki egyértelműen az ellenzéki jelölt mellett, talán arra is gondolva, hogy az ellenjelölt vereségével ismét ő lesz Dudával és a kormánypárttal szembeni igazi alternatíva.

Hołownia felemelkedése azonban nem csak a PO-nak, de a PiS-nek is komoly figyelmeztetés volt és maradhat a jövőben is, hiszen az a bevett politikai erőkből való általános kiábrándulást jelzi.

Fontos volt az is, hogyan szavaznak a szélsőjobbhoz közeli Krzystof Bosak támogatói. A 38 éves képviselő a Szabadság és Függetlenség Konföderációjának tagja, euroszkeptikus, ennek alapján az őt az első fordulóban negyedik helyre behozó 1,3 millió választó inkább Duda mellett teheti le voksát, amennyiben részt vesz a szavazáson. 

Duda győzelmét a PiS-t vezető Kaczynski - akinek más pozíciója nincs, de befolyása ezen messze túlnő - felfoghatja úgy is, hogy mehet tovább az EU-szkeptikus úton, amit kötelezettségszegési eljárások szegélyeznek.

• Az ugyanis tudható, hogy Duda győzelmével ismét napirendre kerülhet a média „repolonizációja”, amely a két legnagyobb privát médiakonglomerátum, az amerikai Discovery Channel tulajdonában lévő TVN és a Polsat csoport teljes politikai áthangolását jelentheti.
• Számítani lehet továbbá az oktatási és az akadémiai szabadság szűkítésére, miután az elmúlt hónapokban napirendre került a lengyel tudományos akadémia intézményes átalakításáról szóló javaslat.
• Nem marad el a bíróságok feletti kormányzati kontroll növelésének szándéka sem.
• Lengelországban meghatározó a katolikus egyház társadalmi politikai befolyása, nem véletlen, hogy a kampány alatt Duda felvetette az alkotmány módosítását annak érdekében, hog meleg párok ne fogadhassanak örökbe. Az egyébként vallási vonalon kevésbé konzervatív, a szexualitásról szóló tananyagoknak az oktatásban nagyobb tér biztosítását támogató Trzaskowski közölte, egyetért Duda kezdeményezésével. 

A szűk eredmény viszont jól mutatja, hogy ennek azért komoly társadalmi korlátai is vannak. Nem kizárt, hogy a végeredményt jogi csatározások is követik. A külföldön élők tízezrei ki is szorulhattak a regisztrációból, amikor a rendszer néhány órára leállt. Márpedig az Európában - főként az Egyesült Királyságban és Németországban - élő lengyelek közü a szavazáson résztvevők 48 százaléka Trzaskowskira szavazott, Dudára csak 21 százalék. A néhány százezer szavazat elenyésző lehet a 30 millió szavazópolgárhoz képest, ám a szoros eredménynél sorsdöntő lehet.

A jogi csatározás egyébként intézményes szempontból Dudának kedvezhet: a választások érvényességéről ugyanis az a rendkívüli kamara dönt majd, amelynek tagjait a PiS reformjának keretében maga Duda nevezte ki a legfelsőbb bíróság soraiba.

(Borítókép: Választási plakátok 2020. június 22-én. Fotó: Kacper Pempel / Reuters)