- Külföld
- Külföld
- toxikológia
- novicsok
- idegméreg
- vegyi fegyver
- oroszország
- ellenzék
- navalnij
- németország
Kiakadtak a nyugati vezetők Navalnij megmérgezése miatt
További Külföld cikkek
- Politico: Robert Fico 500 millió eurós vesztegetési kísérlettel vádolja Volodimir Zelenszkijt
- Olaf Scholz szörnyű, őrült tettnek nevezte a magdeburgi támadást
- Dróncsapás érte Kazany városát, videókon a támadás
- Adna ezer eurót egy karácsonyfáért?
- Óriási leépítésbe kezdett a Volkswagen, 35 ezer embert küldenek el
Megvetendő, gyáva cselekedet volt Alekszej Navalnij megmérgezése – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren. Nyugati vezetők sorra ítélik el Moszkvát, amiért a német kormány megerősítette, hogy megmérgezték az orosz ellenzéki politikust, méghozzá az idegrendszert maradandóan károsító, úgynevezett novicsok típusú méreggel.
Ursula von der Leyen tweetjében azt írta, Angela Merkel német kancellártól értesült az orosz politikus megmérgezéséről,
egyben kijelentette, felelősségre kell vonni az elkövetőket.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ügyel kapcsolatban közleményt adott ki, ebben aláhúzta: az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli az orosz ellenzéki vezető megmérgezését.
Teljességgel elítélendőnek nevezte Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető Novicsok idegméreggel elkövetett megmérgezését John Ullyot, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője is. Szerdai Twitter-bejegyzésében „mélységes aggodalmát fejezte ki a történtek miatt”, egyben megjegyezte, hogy Oroszország már a múltban is használt Novicsok idegmérget.
Az Egyesült Államok együtt fog működni szövetségeseivel és a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy felelősségre vonják az oroszországi elkövetőket, bárhová is vezessenek a bizonyítékok – tette hozzá.
Szintén Twitteren ment neki Moszkvának Jens Stoltenberg, NATO főtitkár. Az észak-atlanti szövetség vezetője is elítélte az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ellen harci idegméreggel elkövetett merényletkísérletet. Stoltenberg Twitter-üzenetében azt közölte, konzultálni fog Németországgal és minden NATO-szövetségessel a mérgezés következményeiről.
Hozzátette: Oroszországnak teljes körű és átlátható vizsgálatot kell folytatnia az ügyben.
A nyugati vezetők azt követően indítottak diplomáciai sortüzet a Kremlre, hogy a német kormány közleményben tudatta: a katonai laborban az Alexej Navalnijtől vett vérmintákon végzett toxikológiai vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az ellenzékit megmérgezték, méghozzá az említett idegméreggel. A szövetségi kormány egyúttal elítélte a Navalnij elleni támadást, és magyarázatot vár az orosz kormánytól a történtekre. Seibert tudatta azt is, hogy a fejleményekről tájékoztatják Németország EU-s és NATO-s partnereit, és tárgyalásokat kezdeményez a megfelelő közös válaszról.
Mindvégig a novicsokot sejtették
Német orvosok a múlt hét elején már bejelentették, hogy Navalnijt a kolinészteráz-gátlók csoportjába tartozó anyaggal mérgezték meg, amikor a szibériai Tomszkból visszaindult repülővel Moszkvába. A gyanú pedig rögtön az angliai Salisbury-ben Szergej Szkripal orosz kettős ügynök ellen két éve bevetett novicsokra terelődött.
A kolinészteráz ugyanis az emberi szervezet működését biztosító legfontosabb enzimek közé tartozik, hiánya vagy hatásának fékezése többek között légzéskimaradást és izombénulást idézhet elő. Kolinészteráz-gátló anyagokat használnak például növényvédő szerekben, de kolinészteráz-gátló hatása van az egyik leghíresebb vegyi fegyvernek, a Szíriában is bevetett szarinnak vagy az orosz titkosszolgálat rettegett idegmérgének is.
Az oroszok a maguk részéről vizsgálatot indítottak az állítólagos mérgezés ügyében, de annak fényében, hogy az ellenzéki mennyire bögyében van az orosz hatalomnak, talán nem meglepően semmi jelét nem találták mérgezésnek.
Miért éppen novicsok?
Ahogy az egy korábbi írásból is kiderült, egyes meglátások szerint az idegméreg alkalmazásával üzenni akarnak, méghozzá azt, hogy
semmi sem állhat az útjába a leszámolásnak, és ha tehetik, az áldozat szenvedni is fog.
Ha felidézzük a polóniummal megmérgezett volt KGB-s Alekszandr Litvinyenko esetét, egyértelmű a mérgezés szándéka.
Navalnijt jelen esetben pedig azért akarhatták ártalmatlanítani, hogy ne kavarjon több vizet a közelgő regionális és parlamenti pótválasztások körül Szibériában, hiszen ellenzéki jelöltekkel egyeztetett. Az is lehet, hogy a hatalmi elitnek nagyon elege kezdett lenni Navalnij és ellenzéki aktivisták korrupcióellenes oknyomozásaiból, amelyeknek videós formáját milliók tekintik meg a YouTube-on. Navalnij csapata közzé is tette legújabb riportját, amely közvetlenül az előtt készült, hogy megmérgezték.
Vlagyimir Putyin pártja, az Egységes Oroszország pedig nem szeretné, ha Oroszország veszítene egységességéből, hiszen intő jelként szolgáltak a habarovszki tüntetések júliusban, nem beszélve arról, hogy az egyebek mellett ütközőállamként szolgáló Belarusz elnöke alatt is megremegett a léc.
De akkor miért nem intézték el Navalnijt egyszer s mindenkorra? Már ha egyáltalán az orosz titkosszolgálat keze van a mérgezésben. Már ha egyáltalán mérgezés történt, hiszen az orosz vizsgálatok valahogy nem találták annak jelét.
Ha azonban az orosz titkosszolgálat mérgezte meg Navalnijt, elképzelhető, hogy csak ki akarták ütni ideiglenesen, legalább addig kómába tenni, amíg a választások le nem mennek. Borisz Nyemcov ellenzéki politikus 2015-ös meggyilkolása óriási nemzetközi felháborodást váltott ki, ahogy Anna Politkovszkaja oknyomozó újságíró 2006-os lelövése is.
Seiber közleménye szerint a német kormány már azon van, hogy megfelelő választ adjanak Navalnij megmérgezésére, ami feltehetően újabb szankciókat takarhat. Vélhetően nem is akarták megölni az ellenzéki politikust, mert abból jóval nagyobb baja lenne a Kremlnek mind belföldön, mind külföldön. Amíg viszont Navalnij kómában van, vizet se nagyon zavar.
Persze lehet, hogy Navalnij, ha egyáltalán felépül, sose lesz már a régi, mivel a mérgezés - korábbi szakértői nyilatkozatok szerint -
maradandó károsodást okozhat az idegrendszerében.
(Borítókép: Alekszej Navalnij egy februári ellenzéki tüntetésen Moszkvában. Fotó: Shamil Zhumatov / Reuters)