Egy új tanulmányra hivatkozva Ugur Sahin, a BioNTech ügyvezető igazgatója bejelentette: az előzetes eredmények biztatóak, a Pfizerrel közösen kifejlesztett vakcina hatékony védelmet biztosít a dél-afrikai és az indiai vírusvariánssal szemben is, előbbinél 75 százalékos hatékonyságot mértek.
Eddig 30 különböző variánson tudtuk tesztelni az oltóanyagunkat. Egyelőre hatékonynak bizonyult a mutációk ellen
– mondta.
A Pfizer-vakcina olyannyira hatásosnak bizonyult eddig, hogy az Európai Unió 1,8 milliárd adagot kötött le belőle 2023-ig. A tagországok közül egyedül Magyarország nem kért a legnépszerűbb nyugati vakcina beszerzéséből, amit a kormány azzal indokolt, hogy Magyarországnak 120 milliárd forintba kerülne a 19 millió adag Pfizer-vakcina, és csak azt rendelhetne már.
Franciaországban május 31-től minden nagykorú jelentkezhet a koronavírus elleni oltásra, ezt Jean Castex miniszterelnök jelentette be csütörtökön, egy nappal az után, hogy megkezdődött a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása – adta hírül az MTI.
A tömeges oltás nagyban megy már Franciaországban, ám jelenleg csak a legalább ötvenévesek, a legalább tizenhat éves, krónikus betegek, valamint az elsőbbséget élvező mintegy húsz foglalkozási ágban dolgozók kérhetik az oltást. A kiemelt csoportokon túliak beoltása az eredeti tervek szerint június 15. után vette volna kezdetét. Ám a kormányfő szerint
nagyon sok dózis érkezik június végéig az országba, ezért a lehető legmagasabb szintű átoltottságot kell elérni,
amire megvan a remény, mert az oltakozási kedv továbbra is magas szintű. Franciaország májusban tizenhatmillió adagot kap az Európai Unióban forgalmazott oltóanyagokból, júniusban pedig harminckétmilliót. Ezt egészíti ki, hogy
több mint egy hete egyébként már az előző napról megmaradt adagokat a késő esti órákban másnapra minden legalább tizennyolc éves lefoglalhatja az interneten.
Eddig több mint huszonkétmillió francia kapta meg az első oltást, ami a teljes lakosság harmadának, a nagykorúak negyven százalékának felel meg, míg 9,4 millióan, a teljes lakosság tizennégy százaléka, a felnőttek tizenhét százaléka kapta meg mindkét adagot.
Július közepén nyitja meg újra kapuit a látogatók előtt az Eiffel-torony azt követően, hogy a koronavírus-járvány miatt hónapokig zárva volt – írja az MTI.
Az üzemeltető cég szerint a francia főváros kiemelkedő nevezetessége július 16-tól fogadja az érdeklődőket. Azok, akik szeretnének újra feljutni a város egyik legismertebb nevezetességének tetejére, június 1-jén kezdhetik meg a jegyvásárlást, az első látogatókat pedig a július 16-i nyitásra várják vissza. A járvány miatt ekkor még érvényben lesznek a különleges egészségügyi szabályok.
A tornyot tavaly év végén kellett bezárni a látogatók előtt, tartva a fertőzés gyors terjedésétől a tömegben. Az újranyitást decemberre várták, de az egészségügyi feltételek ezt akkor nem tették lehetővé. Ez utóbbi a második, koronavírus miatt elrendelt zárlat volt. Tavaly tavasszal ugyancsak bezárt Párizs nevezetessége, amikor a koronavírus sebes ütemben kezdett el terjedni Európában.
A torony 1889 óta magasodik a francia főváros fölé, egy átlagos év alatt mintegy 7 millió látogatót fogad.
Az argentin kormány csütörtökön szigorú korlátozásokat vezetett be azok után, hogy 35 ezer új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak – írja a The Guardian. A péntektől május 31-ig tartó korlátozások értelmében felfüggesztik az oktatást és a vallási, üzleti tevékenységeket. Az alapvető ellátáshoz szükséges üzletek ugyanakkor nyitva maradhatnak.
A világjárvány kezdete óta a legrosszabb időszakot éljük. Komolyan kell vennünk ezt a kritikus helyzetet
– mondta Alberto Fernández elnök az országos tévécsatornában.
A dél-amerikai országban kedden 35 543 új koronavírus-fertőzöttet és 745 elhunytat regisztráltak. Összességében 3,4 millióan kapták már el az országban a koronavírust, és a járvány kitörése óta meghalt 72 ezer ember.
A járvány kitörése után Argentína 2020 márciusától egészen júliusig szigorú karanténszabályozást vezetett be, aminek következtében jelentős mértékben visszaesett a gazdaság. A preventív intézkedések ugyanakkor nem jártak sikerrel, legfőképp a hiányos vakcinaszállítmányok okoztak gondot az amúgy is ellátási nehézségekkel küzdő egészségügynek.