Több ezer résztvevővel tartották meg a bukaresti Pride-ot, annak ellenére, hogy a városvezetés maximum ötszáz főben állapította meg a résztvevők számát a járvány miatt hozott korlátozó intézkedésekre tekintettel.
A város önkormányzata eredetileg nem engedélyezte a felvonulást, végül mégis megegyeztek a szervezőkkel. A bukaresti eseményekről részletesebben cikkünkben olvashat:
Több ezren vettek részt a felvonuláson.
Azok sem utasítják el teljes mértékben az oltást, akik nem tervezik igényelni a vakcina beadatását. Bizonyos esetben az időseknek javasolják a védőoltást, a fiatalok oltása viszont még a beoltottak körében is megosztó kérdés – írja az Új Szó a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Szociológiai Intézetének felmérésére hivatkozva.
Az SAV a járvány kitörése óta követi figyelemmel a közhangulat alakulását. Egy közös felmérésben – melyet két közvélemény-kutató ügynökséggel karöltve tizedik alkalommal készítettek el – az emberek óvintézkedéshez való hozzáállására, illetve oltással kapcsolatos véleményére voltak kíváncsiak.
A felmérésből kiderült, hogy az oltás iránti érdeklődés apadni kezdett, fokozatosan ürült ki az elektronikus váróterem, az oltópontok pedig már előzetes regisztráció nélkül is beadták a vakcinát.
Július közepétől a fiatalok előtt is megnyílt a lehetőség az oltás felvételére, köztük a 12 évesnél idősebbeknek is.
Ürügyként használhatják a szélsőségesek azt, ha ismét járványügyi korlátozásokat vezetnek be a megugró esetszámok miatt az Egyesült Államokban – figyelmeztetett legfrissebb jelentésében az amerikai nemzetbiztonsági minisztérium.
A tárca szerint a járvány miatti stressz elmélyítette a társadalmi szakadékokat, és erőszakos cselekményekre bátorította a szélsőséges elemeket.
Figyelmeztetett: a szóban forgó radikálisok kihasználhatják az év eleji enyhítéseket, hogy kiterjesszék tevékenységüket, továbbá fel kell készülni célzott támadásokra a szeptember 11-i New York-i terrortámadás 20. évfordulója környékén.
A minisztérium megismételte már korábbi álláspontját, miszerint az Egyesült Államokra a legnagyobb veszélyt az erőszakos radikalizmus jelenti, ami egyaránt magában foglalja a szélsőjobboldali eszméket és az szélsőséges iszlamizmust. Utóbbi kapcsán a tárca említést tesz arról, hogy az al-Kaida arab-félszigeti szárnya (AQAP) négy év után most adta ki Inspiráció nevű magazinjának angol nyelvű változatát – írja a Reuters.
408 új koronavírus-fertőzést és öt újabb fertőzött halálát regisztrálták Romániában a legutóbbi tájékoztatás óta, amit a román Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) közölt szombaton – írja a Maszol.
A járvány kezdete óta 1 086 900-an fertőződtek meg az országban koronavírussal a hivatalos adatok alapján.
Pénteken hat országot, az Egyesült Államokat, Izraelt, Törökországot, Kenyát, Montenegrót és Vietnámot is „magas kockázatú” térségnek minősítette Németország a koronavírus-járvánnyal összefüggésben – számolt be a Deutsche Welle.
Az átminősített országokból Németországba érkező utasoknak online kell regisztrálniuk érkezésük előtt. A szabályok értelmében minden oltatlan utazó számára tíznapos karantént írnak elő, de negatív teszt bemutatása esetén ez öt napra rövidíthető.
Az átsorolással együtt járó automatikus karanténszabályokat a fertőző betegséggel foglalkozó illetékes hatóság, a Robert Koch Intézet (RKI) állapította meg.
Közleményükből az is kiderül, hogy mintegy 70 ország szerepel Németország magas kockázati besorolású listáján.
94 új koronavírus-fertőzöttre bukkantak Szlovákiában 9202 PCR-teszt kielemzése után. Halálos áldozata nem volt a kórnak – közölte a Paraméter.
A világ több táján tomboló erdőtüzek miatt a levegőbe kerülő finomrészecskék hozzájárulhattak ahhoz, hogy több ezer embernél alakult ki a koronavírus-fertőzés okozta, sok esetben halállal végződő betegség az Egyesült Államokban.
A Science Advances nevű folyóiratban publikált tanulmány szerint az, hogy a járvány kellős közepette erdőtüzek pusztítanak, sokkal több embert tesz ki a Covid–19 kockázatának.
Kutatók 90 megyét vizsgáltak Kaliforniában és Washington államban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tavalyi vírusos megbetegedések 20 százaléka a légkörbe került extra füstmennyiséggel áll összefüggésben.
Ami ennél is riasztóbb, hogy egyes tudósok szerint
a füst hordozhatja a vírust.
Ez pedig rámutat arra a tanulmány készítői szerint, hogyan hatnak kölcsönösen egymásra, és milyen összefüggésben állnak a globális válságok, jelen esetben a klímaváltozás és a világjárvány.
Többek között vallási vezetők, sportolók, zenészek és más ismert emberek buzdítanak oltásra Bosznia-Hercegovinában, ahol eddig a lakosság mintegy 16 százaléka adatta be magának a koronavírus elleni védőoltást – adta hírül az MTI.
A vakcinát népszerűsítő kampányban Vinko Puljics szarajevói érsek; Huselin Kavazovics, a muszlim közösség vezetője; Jakob Finci, a boszniai zsidó hitközség elnöke; Halid Beslic énekes; Asmir Begovic labdarúgó, valamint Amel Tuka futó is részt vesz.
Bosznia-Hercegovinában szombatra 241 új fertőzöttet regisztráltak, amivel a megbetegedések száma 207 036-ra növekedett.
A világon eddig 206 200 504 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 4 345 549 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint – adta hírül az MTI.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. A szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mivel egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 betegségnek a legtöbb fertőzöttje
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Egy új, az amerikai Brown University által végzett kutatás szerint azok a kisbabák, akik a járvány alatt születtek,
JÓVAL GYENGÉBB VERBÁLIS, SZOCIÁLIS ÉS KOGNITÍV KÉPESSÉGEKKEL RENDELKEZNEK, MINT A JÁRVÁNY ELŐTT SZÜLETETT GYERMEKEK.
A mostani vizsgálatban összesen 672 kisgyermek eredményeit tesztelték le, akik közt voltak olyanok, akik a járvány kezdete előtt születtek, és olyanok is, akik már utána látták meg a napvilágot.
Efféle kutatásokat már korábban is végeztek, és a tudósok szerint a járvány előtti időben a három hónap és három év közti gyermekek átlagos IQ-ja rendszerint 100 körül volt,
EZZEL SZEMBEN A JÁRVÁNY ALATT SZÜLETETT ÉS SZOCIALIZÁLÓDOTT GYERMEKEKNÉL AZ ÁTLAGOS IQ 78-RA ESETT VISSZA.
A szakértők szerint mindezt az okozhatja, hogy a járványügyi lezárások miatt a kisgyermekeket is sokkal kevesebb inger érte, és így sokkal kevesebb lehetőségük volt arra, hogy érintkezzenek a külvilággal, és tanuljanak, képességeket sajátítsanak el.
Egyáltalán nem elhanyagolható mértékű ez a különbség
– húzta alá Sean Deoni, a tanulmány egyik szerzője, aki szerint az ingerek hiánya mellett az is hozzájárulhatott ehhez, hogy a stressz, szorongás miatt a szülők is kevesebbet tudtak foglalkozni a gyermekekkel.
Deoni mindeközben arra figyelmeztetett, hogy a csecsemő- és kisgyermekkorban bekövetkezett lemaradásokat később nagyon nehéz lehet behozni, és még most sem látjuk, hogy a fenti változásnak milyen hosszú távú következményei lehetnek majd.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a kutatásban többnyire jó anyagi hátterű családból származó gyermekeket vizsgáltak, emiatt pedig elképzelhető, hogy a szegényebb sorból származó gyermekeknél még ennél is rosszabbak az értékek.
Szakértők szerint a koronavírus elleni emlékeztető oltás éves szinten legalább akkora bevételeket hozhat a gyógyszergyártóknak, mint a hatmilliárd dolláros tételt képező, influenza elleni védőoltás.
A mostani becslések szerint ha még 2023-ban is szükség lesz az emlékeztető oltásokra,
AKKOR A PFIZER 6,6 MILLÁRD, A MODERNA PEDIG 7,6 MILLIÁRD DOLLÁRT KERESHET AZ ÜZLETEN.
Az elemzők szerint a két gyártó részesedése az utána következő években 5 milliárd dollár környékére csökkenhet, amennyiben más gyártóknak is sikerül betörniük erre a piacra.