Spanyolországban visszautalják az embereknek az első járványhullám idején a korlátozások megszegéséért kiszabott bírságokat – számolt be a spanyol sajtó nyomán az MTI az ügyben felállított tárcaközi munkacsoport döntéséről.
A belügyminisztérium adatai szerint több mint 1,14 millió olyan büntetést róttak ki a szabályszegőkre a 2020. március 15. és június 21. közötti időszakban, amelynek együttes értéke mintegy 115 millió euró (41,9 milliárd forint).
A bírságok visszafizetéséről azért döntöttek, mert az alkotmánybíróság júliusban alkotmányellenesnek minősítette a szigorú vesztegzárat, amely a koronavírus-járvány miatt bevezetett első szükségállapot rendelkezései között szerepelt.
Az érintett időszakban csak meghatározott esetekben, például munkavégzés, egészségügyi ellátás, élelmiszer-vásárlás miatt lehetett elhagyni a lakóhelyet, az üzletek közül csak azok működhettek, amelyek tevékenységét nélkülözhetetlennek minősítették.
Az alkotmánybíróság vizsgálja a második szükségállapot jogszerűségét is, amely 2020. október 25-től idén június 9-ig tartott, és az elsőhöz képest némileg enyhébb korlátozásokat tartalmazott, mint például az éjszakai kijárási tilalom vagy az utazási megszorítások.
Az uniós digitális Covid-igazolvány nem egészségügyi dokumentáció – adta hírül az Új Szó az egészségügyi minisztérium közleménye alapján, miután kiderült, hogy sokan ezzel akarják kiváltani az ország által kiadott védettségi okmány felmutatását például a vendéglátóhelyeken.
A minisztérium kiemelte, hogy a Covid-igazolványra nem érvényes az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó törvény, sem más egészségügyi törvények.
Az antigénteszt vagy az PCR-teszt nem válik az adott személy egészségügyi dokumentációjának részéve
– hangsúlyozta Zuzana Eliásová minisztériumi szóvivő, aki nyomatékosította, hogy a vendéglátóhelyek nem sértenek meg semmilyen törvényt, amikor a Covid-igazolvány felmutatását kérik, és a vendég, a látogató köteles igazolni, hogy be van oltva, átesett a betegségen, vagy érvényes tesztet kell felmutatnia. Hozzátette, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió júniusban ugyanilyen értelmű határozatokat fogadott el. Emellett emlékeztetett rá, hogy az uniós digitális Covid-igazolványt azért vezették be, hogy a tulajdonosa számára könnyítse a szabad mozgást, mert az csak korlátozott információkat tartalmaz.
Ukrajnában 23 785 új koronavírusos fertőzöttet diagnosztizáltak pénteken, ami a járvány kitörése óta a legmagasabb napi esetszám. A Covid–19 és szövődményei 614 beteg életét ragadták el az utóbbi 24 órában, írta a karpathir.com. A betegek között 1800 gyerek van. Kórházi ellátásra 5141 beteg szorult.
Egy nap alatt 350 új koronavírusos megbetegedést regisztráltak Kárpátalján, közölte a karpatalja.ma. A fertőzés szövődményeként 4 beteg veszítette életét pénteken.
Ukrajnában megszüntethetők lesznek a karanténkorlátozások, ha a lakosság legalább 70 százaléka be lesz oltva a koronavírus ellen, az európai országoknak ezt 4-5 hónap leforgása alatt sikerült megoldaniuk. Ezt Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter mondta egy televíziós műsorban.
Az újrafertőződés kockázata a delta-variáns megjelenése óta magasabb lett az Egyesült Államokban.
A 3,9 milliós lélekszámú Oklahomában szeptemberben 5229 újrafertőződést jelentettek,
május óta pedig 350 százalékkal nőtt az újrafertőződések aránya.
Ezt mutatja az amerikai állam egészségügyi minisztériuma által kiadott epidemiológiai jelentés.
Romániában 15 261 új fertőzöttet szűrtek ki pénteken. A Covid–19-cel és szövődményeivel 446 beteg képtelen volt megbirkózni az utóbbi 24 órában, írta az Agerpres hírügynökség.
Jelenleg 1854 pácienst intenzív osztályon kell ápolni, közülük 41 gyermek. Romániában egyetlenegy szabad intenzív terápiás ágy sem áll rendelkezésre Covid-betegek kezelésére, leszámítva azokat, amelyeket az alapbetegségük mellett koronavírussal is megfertőződött pácienseknek különítettek el különböző kórházakban.
Spanyolországban visszautalják az embereknek az első járványhullám idején a korlátozások megszegéséért kiszabott bírságokat – számolt be a spanyol sajtó nyomán az MTI az ügyben felállított tárcaközi munkacsoport döntéséről.
A belügyminisztérium adatai szerint több mint 1,14 millió olyan büntetést róttak ki a szabályszegőkre a 2020. március 15. és június 21. közötti időszakban, amelynek együttes értéke mintegy 115 millió euró (41,9 milliárd forint).
A bírságok visszafizetéséről azért döntöttek, mert az alkotmánybíróság júliusban alkotmányellenesnek minősítette a szigorú vesztegzárat, amely a koronavírus-járvány miatt bevezetett első szükségállapot rendelkezései között szerepelt.
Az érintett időszakban csak meghatározott esetekben, például munkavégzés, egészségügyi ellátás, élelmiszer-vásárlás miatt lehetett elhagyni a lakóhelyet, az üzletek közül csak azok működhettek, amelyek tevékenységét nélkülözhetetlennek minősítették.
Az alkotmánybíróság vizsgálja a második szükségállapot jogszerűségét is, amely 2020. október 25-től idén június 9-ig tartott, és az elsőhöz képest némileg enyhébb korlátozásokat tartalmazott, mint például az éjszakai kijárási tilalom vagy az utazási megszorítások.
A magas átoltottságnak köszönhetően a legenyhébb biztonsági fokozatba kerülhetne a Dunaszerdahelyi járás az úgynevezett Covid-automatában, ám egy oltatlan szomszédos járás, a Szenci és a magas fertőzési adatok ezt gátolják – írja az Új Szó.
Az elmúlt napokban folyamatosan emelkedett a fertőzöttek száma Szlovákiában, a Dunaszerdahelyi járásban is, miközben ez az egyik leginkább átoltott régió az országban. A térségben nem enyhíthetnek a biztonsági intézkedéseken, pedig az 50 év feletti korosztályban meghaladta az átoltottság a 75 százalékot, illetve a teljes lakosság 55 százaléka megkapta már a vakcinát.
Robotka Rozália, a regionális közegészségügyi hivatal igazgatója kifejtette, hogy azért nem lehet lazítani a szabályokon, mert az előírás szerint két egymás melletti járásban nem lehet kétszintnyi különbség a korlátozásokban, illetve a Dunaszerdahelyi járásban magas a vírus közösségi terjedési szintje.
Romániában átlagosan tízezer euróba kerül azoknak a koronavírusos betegeknek az ellátása, akik intenzív osztályon kezelésre szorulnak. Ezt Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára mondta a Transindexnek.
Hozzáfűzte: ez az átlagos idejű, tíznapos gondozás költsége. Ehhez hozzá kell még számítani olyan kiadásokat, amelyeket nem az egészségügyi pénztár fizet, például a csúcsteljesítményű gépek amortizációs tételeit. Ugyanakkor két Pfizer-védőoltást 40 euróért lehet beszerezni.
Oroszországban minden idők legtöbb új, 37 678 koronavírus-fertőzöttjét diagnosztizálták pénteken. A Covid–19 és szövődményei 1075 beteg életét követelték az elmúlt 24 órában – jelentette a TASZSZ. Soha ennyi oroszországi ember nem lelte halálát még a kórban egy nap leforgása alatt. A pandémia kezdete óta több mint 229 ezer fertőzött halt meg Oroszországban.
Bemutatták a ViroFighter nevű új, magyar fejlesztésű, önjáró fertőtlenítő robotot, amely a Covid–19 ellen is bevethető. Az új generációs robot teljesen automatizálja a fertőtlenítési és beüzemelési folyamatot is – írja a Portfolio. Fejlesztői szerint hatékony a belső terek mindennapos fertőtlenítésében.
Szlovákiában ismét 3400 felett van az egy nap alatt regisztrált fertőzöttek száma. Pontosan 3456 új beteget diagnosztizáltak pénteken – írja az Új Szó.
Szerencsére nem tudott újabb életet elragadni a Covid–19 az utóbbi 24 órában. Szlovákiában a kór eddig összesen 12 886 ember életét követelte.
Bűnvádi eljárás indulhat az ellen a kolozsvári anyuka ellen, aki beszerzett egy hamis oltási igazolást. A 13 éves gyerekének adta, aki ezzel „igazolta” iskolájának, hogy jogosult a jelenléti oktatásra – írja a Főtér.
Az eset a Tiberiu Popoviciu Középiskolában történt, ahol egyébként a város legnagyobb oltópontja működik. Az édesanya azt mondta az oktatási intézményben, hogy Temesváron oltatta be a gyermekét, azonban amikor a hamis papírokkal lebukott, már úgy emlékezett, hogy Bukarestben voltak oltakozni.
Az iskola illetékesei jelezték a szabálysértést a közegészségügyi hatóságnak és a rendőrségnek is.
Szerbiában szombaton 22 órától csak védettségi igazolvány felmutatásával lehet belépni szórakozóhelyekre, erről döntött a válságstáb. A védettségi igazolványok érvényességét és használatát 2400 ellenőr felügyeli majd Szerbia-szerte – számolt be a Pannon RTV.
A második és a harmadik dózis felvételéről szóló igazolás is érvényes, valamint a 72 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztet és a 48 óránál nem régebbi antigéntesztet is elfogadják. Ezen dokumentumok egyike mellett érvényes, személyazonosságot igazoló okmányt is fel kell mutatni a szórakozóhelyeken.
A hétvégén még csak figyelmeztetnek, de hétfőtől már büntetnek is. Jogi személyeknek 300 ezer, magánszemélyeknek 5 ezer dinár a büntetés mértéke.
Egyelőre lehetetlen megmondani, hogy a Sars-Cov-2 vírus a jövőben egyre súlyosabb lefolyást előidéző variánsokkal fertőz majd, vagy éppen náthává szelídül – fejtette ki Dobson Szabolcs szakgyógyszerész a Facebook-oldalán.
Erre a problémára jelenleg nincs egyértelmű válasz. A kérdés az, hogy a Sars-Cov-2 vírus evolúciója olyan irányba halad-e, hogy megbetegítő, illetve halálos kimenetelű betegségeket okozó képessége (virulenciája) csökken/megszűnik (ezt nevezik avirulenciának), vagy nő, esetleg körülbelül hasonló marad ahhoz, amit mostanában látunk
– írja posztjában a szakember. Emlékeztet: már az 1980-as évek óta van egy magyarázat, miszerint a fokozottabban fertőző variánsok egyben erősebb megbetegítőképességgel is rendelkeznek, és a két dolgot a magasabb vírusterhelés köti össze. Vagyis a fertőzőképesebb vírusok nagyobb mértékben szaporodnak, és emiatt a betegség lefolyása is súlyosabb.
A gyógyszerész arra is kitér elemzésében, hogy a jövő nagy kérdése az is, hogy a súlyos kórlefolyást gátló, de a fertőzések ellen csak részlegesen védő vakcinák alkalmazása esetleg létrehozhat-e olyan variánsokat, amelyek a nem oltottakban fokozott súlyosságú betegséget okoznak.
A vérrögképződésre hajlamos emberek körében vizsgálták a Pfizer- és a Moderna-vakcinákat – ismertette az Egészségkalauz Dobson Szabolcs gyógyszer-engedélyeztetési szakértő meglátásait egy új olasz vizsgálat eredményei alapján.
A vizsgálatban 102 oltott személy vett részt, közülük korábban 52-nél diagnosztizáltak antifoszfolipid-szindrómát, 50 esetben pedig klinikai tünetek nélkül jelen voltak antifoszfolipid-ellenanyagok. 67-en Pfizer-, 35-en Moderna-oltást kaptak. Összesen 87 százalékuk kapta meg a vakcina mindkét dózisát.
A 102 személy közül 78 fő (76 százalék) esetében figyeltek meg legalább egy mellékhatást. 44 százalékuknál az injekció beadási helyén jelentkező fájdalmat, 36 százalékuk esetében pedig fejfájást észleltek. A tünetek 10 napon belül elmúltak. Egy fő tíz nappal a második oltás után önmagától rendeződő purpurás jelenséget észlelt a vádliján.
Új, vérrögképződéses eseteket nem jelentettek.
Összességében tehát az mRNS-vakcinák ebben a betegcsoportban biztonságosak és jól tolerálhatók – állapította meg a tanulmány alapján Dobson Szabolcs.
Vietnámban november végén megnyitják a koronavírus ellen beoltott külföldi látogatók előtt Phú Quoc szigetét, ahová a járvány miatt már csaknem két éve nem járnak turisták – számolt be az MTI.
A festői sziget 2019-ben mintegy 670 ezer látogatót vonzott, és a turizmusból több mint 18 milliárd dollár bevételre tett szert. A vietnámi hatóságok abban bíznak, hogy Phú Quoc szigetét a thaiföldi Phukethez vagy az indonéziai Balihoz hasonló vonzó célponttá tudják tenni. November 20-tól indítanak a szigetre charterjáratokat, amelyeken oltási igazolással és negatív koronavírusteszttel rendelkező turisták utazhatnak majd – jelentették be péntek este.
A legnagyobb vietnámi szigetet eredetileg októberben akarták megnyitni a külföldiek előtt, de a lakosság alacsony átoltottsága miatt ezt elhalasztották.
Vietnámban több mint 880 ezer fertőzöttet regisztráltak, és 21 500 körül van a halálos áldozatok száma. A 100 milliós népességű országban az emberek kevesebb mint 20 százaléka kapta meg a teljes védettséget biztosító oltásokat.
A napokban Thaiföld is jelezte, hogy megnyitja határait több mint negyven ország beoltott turistái számára, akik karanténkötelezettség nélkül léphetnek majd be az országba novembertől.
Rendelkeznek-e az utasok, illetve a közlekedési dolgozók a szükséges Covid-iratokkal? Ezt ellenőrizte a rendőrség Ukrajnában, csaknem kétezerszer a busz-, valamint kétszáz esetben a vasútállomásokon az elmúlt 24 órában – írja a Kárpáthír. Az előírások megszegői 34-170 ezer hrivnyás bírságra számíthatnak. A buszjáratok csaknem fele emiatt el sem indulhatott pénteken.
Szigorítottak a korlátozásokon, miután a koronavírus-járvány kiütötte Romániát, ami elsősorban az alacsony átoltottság következménye. A hétfőn életbe lépő új szabályok a vakcinát felvevőknek kedveznek – írja a Főtér.
Raed Arafat, a román belügyi államtitkár kifejtette, hogy a bevásárlóközpontokba ezentúl kizárólag védettségi igazolással lehet bemenni, vagyis csak az oltottak, a betegségen 6 hónapon belül átesettek és a friss negatív teszttel rendelkezők jöhetnek számításba. Ezzel szemben az oltatlanok ki vannak tiltva minden olyan helyről, ami nem létszükségletet biztosít, így csak az élelmiszerboltokba és a gyógyszertárakba lehet bemenniük.
Ám az új szabály külön kitér rá, hogy ez csak azokra a közértekre és patikákra igaz, amelyek nem a bevásárlóközpontokban működnek, hanem ahova az utcáról közvetlenül be lehet menni. Mindezek mellett védettségi okmány szükséges a hivatali ügyintézéshez, az éttermekbe, kávézókba, mozikba, illetve színházakba, vagy akár uszodákba járáshoz is. Egyetlen hely mentesül a védettségi igazolás alól: a templom. A miséken ugyanis nem kötelező a védettségi igazolás, ám a maszkviselés és a távolságtartás igen.
Ausztriában karantén vár a koronavírus ellen be nem oltott emberekre a járványügyi helyzet további romlása esetén – jelentette be Alexander Schallenberg osztrák kancellár az újabb szigorításokat a kabinet péntek esti rendkívüli ülését követően. Közölte: ezt a lépést akkor teszik meg, ha az osztrák kórházak intenzív osztályai bizonyos szinten megtelnek.
Éppen azon vagyunk, hogy belebotladozzunk a nem védettek és a be nem oltottak járványába
– fogalmazott a kancellár.
Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy azoknak, akik nem tartoznak a koronavírus fertőzésből felgyógyultak, illetve az immunizáltak körébe, jelentős megszorításokra és kijárási korlátozásokra kell számítaniuk a kormány és a tartományi vezetők által szeptember közepén elfogadott több fokozatú terv kiegészítése értelmében.
Az elképzelések szerint az intenzív osztályok 25 százalékos telítettsége esetén bevezetik az úgynevezett 2G-szabályt, amely szerint az oltatlanok még friss negatív teszttel sem tartózkodhatnak fertőzésveszélyes környezetben, például étteremben, szállodában, különböző rendezvényeken, valamint nem látogathatnak betegeket kórházakban, vagy idősotthonokban ápolt személyeket.
Az utolsó lépcsőben, vagyis az intenzív osztályok 30 százalékos telítettsége esetén karantént rendelnek el az oltatlanok számára. Az érintettek ennek hatálya alatt csak nyomós indokkal hagyhatják el lakhelyüket. Schallenberg ugyanakkor kizárta, hogy a zárlat a beoltottakat és a gyógyultakat is érintse. Mint mondta, reméli, hogy a tervek serkentik majd az oltakozási kedvet.
Jelenleg az ausztriai kórházak intenzív osztályai 11 százalékban telítettek, ami a járványügyi terv első fokozatának felel meg, kritikusnak a 33 százalékos telítettség számít.
Ausztriában a járvány kitörése óta 791 226 fertőzöttet azonosítottak, közülük 11 233-an hunytak el a kórban. Az utóbbi egy hétben százezer lakosra átlagosan 230 koronavírus-fertőzött jutott.
Az alacsony átoltottság miatt a koronavírusos megbetegedések robbanásszerű növekedésével kell számolni a következő hetekben a járványügyi szakemberek előrejelzése szerint – olvasható a Pannon RTV oldalán.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint
AZ ELMÚLT EGY HÉTBEN EURÓPA AZ EGYETLEN RÉGIÓ, AHOL NŐTT A KORONAVÍRUSOS ESETEK SZÁMA.
A WHO arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a fertőzöttek, a kórházban kezeltek és a betegségben elhunytak száma folyamatosan emelkedik, az oltottaké szinte egyáltalán nem. A Magyarországgal szomszédos Szerbiában az elmúlt 24 órában ismét több mint 7 és fél ezer beteget regisztráltak, és 57 fertőzött hunyt el.
A szakemberek nem értik, hogy mindamellett, hogy hosszú ideje egy agresszív vírus ellen küzdenek, és egyre rosszabbak a járványügyi mutatók, mégis gyér az érdeklődés a vakcina felvételére. Ezt támasztja alá, hogy drasztikusan romló tendenciát mutat a Tisza-menti község jelenlegi járványhelyzete. Teljes kapacitással látják el a betegeket a zentai közkórházban, ahol már megteltek az ágyak, a legtöbb páciens pedig már-már életveszélyes állapotban érkezik ide.
A világon 242 968 216 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig hivatalosan a járvány alatt, a halálos áldozatok száma 4 937 546 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint – számolt be az MTI. Egy nappal korábban 242 475 242 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 929 170 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS–CoV–2 vírus okozta Covid–19 betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Hétvégén is jelentkezik az Index hírösszefoglalója, melyben beszámolunk a koronavírus-világjárvány történéseiről és ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.