Japán szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, az ok: az Ukrajnában történtek. A japán kormányfő közölte: Tokió gazdasági lépéseket tesz Moszkvával szemben. Fumio Kishida elmondta: a gazdasági szankciók betétek, vagyonok befagyasztását, export-import, illetve kötvénypiaci korlátozásokat is magukban foglalnak, írta a Japan News.
A kormányfő hozzáfűzte, ha az ukrajnai helyzet rosszabbodik, akkor egyeztetni fog a japán kormány a nemzetközi közösséggel az esetleges további válaszlépésekről.
A japán miniszterelnök szerint elfogadhatatlan, hogy Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását és területi egységét, megszegi a nemzetközi jogi normákat. Kishida sürgette Moszkvát, hogy diplomáciai úton keressen megoldást a szituáció rendezésére. Tokió evakuálja a japán állampolgárokat Ukrajnából.
A volt amerikai elnök egy hosszú rádiós interjúban beszélt arról, hogy mennyire jó lépésnek tartja Vlagyimir Putyin részéről az ukrajnai szakadárok elismerését.
Tegnap néztem a tévét, és azt mondtam: »Hát ez zseniális«. Putyin fogja Ukrajna egy nagy részét, és függetlennek nyilvánítja. Ez egyszerűen csodás
– mondta Trump, majd hozzátette: Putyin ezután békefenntartókat is küldött a területekre, amit szerinte az amerikai déli határnál is meg lehetne tenni.
A volt elnök hangsúlyozta: mindez nem történhetett volna meg, „ha nem csalják el” a 2020-as választást és Joe Biden helyett ő maradt volna az elnöki székben.
(via NBC News)
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: miután Moszkva katonai csapatokat küldött Kelet-Ukrajnába, már nincs értelme tárgyalnia az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval. Erről szóló cikkünket itt olvashatja:
Lemondták a találkozót az oroszokkal, az ukrán külügyminisztert viszont a Fehér Házban fogadták.
Scott Morrison miniszterelnök bejelentette, hogy Ausztrália is szankciókat vezet be az oroszok ellen.
Közlése szerint nyolc orosz biztonságpolitikai tisztviselőit, valamint oroszországi, illetve donyecki és luhanszki székhelyű cégeket érintenek a mostani szankciók. Scott Morrison szerint az említett 8 tisztviselő tevékenyen hozzájárult az Ukrajna elleni invázió előkészítéséhez.
Hozzátette: mindenki ellen fel fognak lépni, aki részt vesz az Ukrajna elleni invázióban – amely szerinte a következő 24 órán belül jó eséllyel kezdetét veszi.
(via The Guardian)
Anita Anand kanadai védelmi miniszter a Twitteren számolt be arról, hogy a kanadai haderő – immáron második alkalommal – „halálos katonai eszközöket” adott át ukrajnai partnereiknek.
Today, our @CanadianForces made a second delivery of lethal military aid to support our Ukrainian partners. Russia’s further invasion of a sovereign state is absolutely unacceptable, and we will continue to stand by Ukraine as the country defends its sovereignty and independence. pic.twitter.com/lYZRIu8JOE
— Anita Anand (@AnitaAnandMP) February 23, 2022
Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy Oroszország invázióra készül egy szuverén állam ellen és továbbra is ki fognak állni az ukránok mellett.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök azt mondta: nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a következő 24 órán belül teljes erővel megkezdődik az Ukrajna elleni invázió.
Hangsúlyozta: az orosz haderő a jelek szerint már teljesen felkészült erre, bármelyik pillanatban megindulhat a támadás. Hozzátette azt is, hogy a liberális demokráciáknak össze kell fogniuk a tekintélyelvű államok ellen, amelyek veszélyeztetik a nemzetközi békét.
Olaf Scholz német kancellár keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem mehet tovább az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetése az orosz–ukrán konfliktus miatt. A Németország és Oroszország között megépített gázvezeték már tavaly szeptemberre elkészült, azonban még nem üzemel, és a jelek szerint határozatlan ideig nem is fog. Ez azonban Németország számára sem feltétlenül előnyös. Erről bővebben itt írtunk:
Mégis leállítják az Északi Áramlat 2. engedélyeztetését.
Pattanásig feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában. Miután Vlagyimir Putyin elismerte a szakadár területek függetlenségét, kölcsönös együttműködési és barátsági megállapodást is kötöttek. A Nyugat sorra ítélte el Moszkva döntését. Erről szóló cikkünket itt olvashatja:
Pattanásig feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában.
Peking nem szívesen tenné kockára nemzetközi megítélését egy esetleges Ukrajna elleni háborús szerepvállalás miatt. Míg a NATO 5. cikkelyéből adódóan a szövetséges országoknak egységesen kell fellépniük a megtámadott tagállam mellett, addig Kínát – Moszkva laza szövetségesét – nem terheli ilyen kötelezettség. Kína elemi érdeke, hogy ne kockáztassa a harmincéves diplomáciai kapcsolatát Kijevvel, ugyanakkor kérdés, hogy milyen geopolitikai űrt tud betölteni a Nyugat és az Oroszország közötti mostani háborús helyzetben.
Az orosz–ukrán konfliktus árnyékában elemzők tucatjai foglalkoztak a kérdéssel, hogy egy esetleges háborús cselekmény esetén Kína milyen pozíciót foglalna el. Erről szóló cikkünket itt olvashatja el:
Peking jó kapcsolatokat ápol Kijevvel, viszont hosszabb távon nem akarja veszélyeztetni zökkenőmentes orosz kőolaj- és földgázexportját sem.