Állítólag az orosz erők ágyúkkal bombázták Mikolajiv városát hétfő reggel, mindössze egy nappal azután, hogy az ukrán csapatok kiszorították őket a város határairól – számolt be a The Guardian.
Michael Schwirtz, a New York Times riportere töltött fel a Twitter-oldalára egy olyan felvételt, amely állítólag egy bombázást rögzített a városban.
Russian forces appear to have launched a heavy artillery barrage against Mykolaiv, a day after Ukrainian troops pushed them from the city and recaptured the airport. From my vantage, I could see flashes from the attack lighting up the night sky along a large swath of the city. pic.twitter.com/cm4E0cNtN3
— Michael Schwirtz (@mschwirtz) March 7, 2022
Azt láttam, ahogy a villanások megvilágítják az éjszakai eget a város nagy részén – írta Schwirtz a posztjához.
A város polgármestere, Olekszandr Szenkevics a Facebookon közzétett üzenetében megerősítette a hírt, amelyben azt írta, hogy az orosz csapatok lakóépületeket vettek célba a városban, és meg is osztott egy videót egy lángokba borult panelházról.
Sok lövedék van a városban, amelyek nem robbantak fel... ne közelítsék meg őket, ne emeljék fel, és ne próbálják megmozgatni őket
– figyelmeztetett a polgármester.
Миколаїв. Російські терористи обстрілювали житловий будинок. pic.twitter.com/WI6RE6cHuq
— Верховна Рада України (@verkhovna_rada) March 7, 2022
Az orosz digitalizációügyi minisztérium cáfolta, hogy Oroszország le akarna csatlakozni az internetről – számolt be az MTI.
A tárca szerint az a kormányhivataloknak szétküldött távirat, amelyre a hír terjesztői hivatkoznak, olyan egyszerű „kiberhigiéniai ajánlásokat” tartalmaz, amelyek segítenek a hatékonyabb munkaszervezésben, az erőforrásoknak a rosszindulatú forgalomtól történő megvédésében, a szolgáltatások és domainnevek fenntartásában.
Minden versenysorozatból kizárta az orosz és belorusz csapatokat a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) az ukrajnai háború miatt – adta hírül az MTI.
Az IHF honlapján megjelent hétfői tájékoztatás szerint a tiltás a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlásának megfelelően a két ország játékvezetőire, tisztségviselőire és az egyéb hivatalos személyekre is vonatkozik a szervezet által akkreditált eseményeken.
Emiatt az orosz válogatott nem vehet részt az idei évben esedékes női junior és ifjúsági világbajnokságon, valamint a férfi strandkézilabda-világbajnokságon.
Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) a NOB javaslatának eleget téve már korábban döntött az orosz és belorusz csapatok kizárásáról.
A védelmi együttműködés kibővítéséről írt alá szándéknyilatkozatot Magyarország és Olaszország védelmi minisztere – adta hírül az MTI.
Benkő Tibor és Lorenzo Guerini közös sajtótájékoztatójukon elmondták: a két ország közötti együttműködés békeidőkben és háborús időszakban is fontos, ahogy most, az orosz–ukrán háború idején is.
A két miniszter egyaránt elítélte az orosz inváziót, hangsúlyozva a háború mielőbbi tárgyalásos megegyezését és az elrettentések fontosságát.
Nyomást kell gyakorolnia Kijevre az Európai Uniónak a humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn telefonon tárgyalt az Európai Tanács (ET) elnökével, Charles Michellel.
A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint az orosz államfő felhívta a figyelmet, hogy az orosz fegyveres erők már többször is fegyvernyugvást hirdettek, hogy a polgári lakosságot humanitárius folyosókon át kimenekítsék az ostromlott ukrán városokból. Az orosz elnök szerint az evakuálást „az ukrán nacionalista zászlóaljak” akadályozzák, amelyek szerinte erőszakot alkalmaznak a civilekkel szemben, és provokációkat követnek el.
A Kreml szerint Putyin „felhívta az Európai Uniót, hogy ténylegesen járuljon hozzá az emberek életének megmentéséhez, gyakoroljon nyomást a kijevi hatóságokra, és vegye rá őket a humanitárius jog tiszteletben tartására” – ismertette az MTI.
Jóváhagyta a lengyel kormány az ukrajnai menekültek befogadásáról szóló, az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodása és munkavállalása rendezését célzó különleges törvény tervezetét – közölte Mateusz Morawiecki kormányfő. A lengyel kormányfő elmondta: a cél elsősorban az, hogy „a normális élet bizonyos pótlékát” ajánlja a menekülteknek, akik jelenleg részben az állami intézmények és önkormányzatok által szervezett, részben spontán fogadtatásban részesülnek Lengyelországban.
A tervezet értelmében azok a lengyelek, akik ukrán családokat fogadnak be otthonukba, két hónapig napi negyven zloty (körülbelül 3200 forint) támogatást kapnak minden befogadott személyért – jelentette be Morawiecki. Az új előírások alapján az ukrán állampolgárok Lengyelországban 18 hónapos tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapnak, amely három évre hosszabbítható meg. Az önkormányzatok számára pénzügyi keretet különítenek el a befogadással összefüggő többletfeladatok, például az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítására.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) már az orosz–ukrán háború kezdete óta éjjel-nappal jelen van a határ mentén kialakított gyűjtőpontokon, és segíti a háború elől menekülők regisztrálását és tájékoztatását, szorosan együttműködve a társszervekkel.
A főigazgatóság hétfői közleményében kiemelte: a kezdetek óta több mint ezer menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztráltak. Hozzátették: folyamatosan azon dolgoznak, hogy a tömegek áramlásának megfelelően csoportosítsa át mind a humán, mind az eszközerőforrását, ezáltal is hatékonyabbá és gyorsabbá téve a regisztrációt, hogy aztán szükséges tartózkodásra jogosító okmányokkal lássa el a háború elől menekülőket.
Múlt hét óta egyre nagyobb számban keresik fel a budapesti és dunántúli ügyfélszolgálatokat is, ahol szintén emelt létszámban dolgoznak, az ügyfélfogadási időn kívül is. Az OIF a menedékeskénti kérelmek regisztrálásán túl mind ez idáig több ezer harmadik országbeli állampolgárnak nyújtott tájékoztatást, és adott ki részükre ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
A hatósági munkavégzés mellett a pályaudvarokon is jelen vannak az első vonat érkezésétől az utolsóig, és a társszervekkel szorosan együttműködve segítik a határról érkezők informálását, koordinálását, és minden egyéb szükséges feladatot ellátnak – olvasható a közleményben. Mindemellett az OIF honlapjára is felkerült egy részletes, háromnyelvű tájékoztató az Ukrajnából menekülők részére.
Erősítést küld Romániába az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) az ukrán és a moldovai határ megfigyelésére és ellenőrzésére – közölte a román határrendőrség.
A bukaresti hatóságok kérésére a Frontex 150 német, cseh, osztrák, dán és finn határrendésszel, 60 megfigyelő kamerával, 45 járművel, valamint légi megfigyelési eszközökkel fogja segíteni a román határrendőrök munkáját.
A küldetést a Terra 2022 elnevezésű közös művelet keretében szervezik, amelynek az a célja, hogy erősítse a határellenőrzést az EU szárazföldi határain, segítse a tagállamokat az embercsempészet, emberkereskedelem, okmánycsalás és terrorizmus elleni küzdelemben.
Ukrajnával 650, Moldovával 680 kilométernyi közös határszakasza van Romániának.
A román határrendőrség összegzése szerint az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború kezdete óta vasárnap éjfélig több mint negyedmillió ukrán állampolgár érkezett Romániába, közölük 182 ezer távozott az országból – ismertette az MTI.
Az Egyesült Államok kongresszusának tagjai elfogadták az Oroszországból származó olajimport tilalmáról, valamint az Oroszországgal és Belarusszal fenntartott szokásos kereskedelmi kapcsolatok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.
Megállapodásra jutottunk az Oroszországból származó energiaimport betiltására és a szokásos kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztésére Oroszországgal és Belarusszal való további törvényhozási lépésekről
– olvasható a képviselők hétfőn kiadott közleményében.
Az orosz hatóságoknak véget kell vetniük a szabadságjogok, köztük a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága példátlan elnyomásának Oroszországban – jelentette ki Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.
Emlékeztetett: a 12 napja tartó háború kezdete óta több mint 13 ezer embert állítottak elő több tucat orosz városban, mert gyakorolták törvényes jogukat a békés tiltakozáshoz. Emellett több mint ötezer további személyt, köztük újságírókat és emberi jogi aktivistákat vettek őrizetbe, amiért nemtetszésüket fejezték ki a háborúval szemben. Tucatnyi független és külföldi médiumot pedig cenzúráztak, betiltottak, letiltottak, vagy arra kényszerítettek, hogy töröljenek minden olyan információt, mely nem a hivatalos forrásokból származik.
Szerinte az intézkedések negatív hatással vannak az ország emberi jogi helyzetére, továbbá újságírók, emberi jogi és civil társadalmi aktivisták százait késztetik arra, hogy külföldön keressenek menedéket. Mijatovic felszólította Oroszországot, hogy azonnal állítsa le a háborút.
Vessenek véget az emberijog-védőkkel, újságírókkal, aktivistákkal és a háborút ellenző minden állampolgárral szembeni elnyomásnak. Tartsák tiszteletben az emberi jogokat, beleértve a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés szabadságát, összhangban Oroszország nemzetközi és európai emberi jogi kötelezettségeivel
– idézte a politikust az MTI.
A hírt Tweitteren osztotta meg Mihajlo Podoljak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója.
Kisebb pozitív fejlemények vannak a humanitárius folyosók logisztikájának javításában
– írta a bejegyzésben a tanácsadó.
Третій раунд переговорів закінчився. Є невеликі позитивні зрушення щодо покращення логістики гуманітарних коридорів… По базовому політичному блоку врегулювання разом із припиненням вогню та гарантіями безпеки інтенсивні консультації продовжені. pic.twitter.com/wR0BYPkcVH
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) March 7, 2022
A béketárgyalások harmadik fordulójáról itt írtunk bővebben.
Az ukrán kormány úgy döntött, hogy 6500 hrivnya (körülbelül 79 ezer forint) állami segéllyel támogatja azokat, akik az orosz invázió miatt elvesztették munkahelyüket.
Az Unian ukrán hírügynökség információi szerint a hírt Denisz Smihal kormányfő jelentette be. Hozzátette: az összeget már a jövő héttől folyósítják. Smihal szerint nemsokára azt is ismertetik, hogyan lehet kérelmezni az állami segélyt.
Az ukrán pénzügyminisztérium biztosította, hogy a polgárok időben és teljes egészében megkapják a nyugdíjakat, fizetéseket és szociális juttatásokat.
Csütörtökön találkozik egymással a tervek szerint Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a törökországi Antalyában – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Moszkvában.
Zaharova elmondása szerint a találkozóról Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonos megbeszélésén született megállapodás. A megegyezésről Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője tett elsőként említést.
Lavrov és Kuleba különtalálkozójára egy antalyai diplomáciai fórum biztosít lehetőséget – számolt be az MTI.
Az ukrajnai háború kezdete óta eltelt tizenkét napban egyértelművé vált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát – jelentette ki Boris Johnson brit miniszterelnök, aki ma Justin Trudeau kanadai és Mark Rutte holland kormányfővel tárgyalt Londonban a további szankcióintézkedésekről. Közölte: Putyin alábecsülte az ukránok ellenállását, alábecsülte Ukrajna vezetőjét, és ugyanígy alábecsülte a Nyugat egységét is.
Az egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón mindhárom miniszterelnök hangsúlyozta, hogy drámaian csökkenteni kell Európa függését az orosz energiaszállításoktól. Johnson és Rutte ugyanakkor egyaránt kiemelte, hogy ez nyilvánvalóan nem érhető el egyik napról a másikra.
A holland miniszterelnök úgy fogalmazott: biztosítani kell, hogy az orosz energiaszállításokat érintő szankciók ne teremtsenek kezelhetetlen energiaellátási válságot Európában, beleértve Ukrajnát.
Irpiny hetven százaléka az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll – jelentette Olekszandr Markusin, a város polgármestere.
Volt olyan információ, hogy Irpiny teljes mértékben az orosz csapatok ellenőrzése alatt áll. Ezt hivatalosan tagadom. Városunk harminc százalékában orosz csapatok vannak. De a többi az ukrán fegyveres erőink ellenőrzése alatt áll
– közölte. Az Unian ukrán hírügynökség emlékeztetett arra is, hogy minden reggel 10 órakor busszal evakuálják a város lakóit a Romanyiv hídon keresztül.
Moszkva az Ukrajna ellen indított inváziójához a városi harcokban tapasztalt katonákat toboroz Szíriában – írja a Times of Israel a Wall Street Journalre hivatkozva.
Moszkva, amely február 24-én indított inváziót kelet-európai szomszédja ellen, az elmúlt napokban szíriai harcosokat toborzott abban a reményben, hogy segíthetnek Kijev elfoglalásában
– nyilatkozta négy amerikai tisztviselő a lapnak.
Értesüléseik szerint már vannak katonák Oroszországban, de arról nem tudni pontos információt, hogy hány harcost toboroztak eddig.
Ukrajna volt elnöke, Viktor Janukovics RA–09617-es repülőgépe Moszkvából Minszkbe repült ma délután. Az EU által Janukovics repüléséről közölt információk alapján a gép ezen a héten többször leszállt Oroszország nagyvárosaiban, ma pedig Belaruszban landolt – szúrta ki az Ukrajinszka Pravda.
Korábbi értesülések szerint az oroszok Viktor Janukovicsot szemelték ki arra, hogy a jelenlegi ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij helyét elfoglalja, ha sikerrel járna a katonai invázió Ukrajnában.
Nagy mennyiségű egészségügyi adománnyal, elsősorban műtétekhez szükséges egyszer használatos eszközökkel segíti ukrajnai kórházak működését a Debreceni Egyetem (DE) klinikai központja és az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány – tájékoztatta az egyetem sajtóirodája az MTI-t.
Az adománnyal a debreceniek elsősorban az ukrajnai Ternopili Nemzeti Egyetem és a 2. számú Ternopil Városi Önkormányzati Kórház idegsebészeti ellátásának biztosítását segítik.
Az alapítvány és az egyetem képviselői a szállítmányt hétfőn Záhonyban adták át az ungvári magyar főkonzulátus munkatársainak, akik közreműködtek az adomány továbbszállításában.
Kínának fontos szerepe lehet a ukrajnai háború eszkalációja megakadályozásában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter közösségi oldalán arról is írt, hogy hétfőn telefonon beszélt Vang Ji kínai külügyminiszterrel, akivel áttekintették az ukrajnai háború regionális biztonságra gyakorolt hatásait. Megköszönte kínai hivatali partnerének „ez irányú eddigi erőfeszítéseit és azt, hogy felajánlották egyfajta mediátori szerep betöltését”.
A külügyminiszter kínai kollégájával közölte azt is, hogy „Magyarország szomszédos országként a mielőbbi békében érdekelt, s most legfontosabb feladatunk annak biztosítása, hogy Magyarország ne sodródjon bele ebbe a háborúba”. Ezért Magyarország támogat minden olyan nemzetközi kezdeményezést, amely a béketeremtésre és az ahhoz vezető párbeszéd megindítására, illetve folytatására irányul – tette hozzá.
Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a háború kitörése óta 170 ezren érkeztek Ukrajnából.
Jelenleg kétszáz olyan kínai állampolgár tartózkodik Magyarországon, aki Ukrajnából érkezett, és ezen a héten utazik haza Kínába
– ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy kínai hivatali partnere köszönetet mondott az ő ellátásukért is.
Védelmébe vette Ausztria semlegességét Karl Nehammer osztrák néppárti kancellár, amikor hétfőn Katarban tett látogatást. Kijelentette: Ausztria semleges volt és az is marad.
Az osztrák semlegesség jó szolgálatot tett és továbbra is jó szolgálatot tesz
– hangsúlyozta a kancellár. Hozzátette: számára a vita ezzel lezárult.
Az ukrajnai orosz hadműveletekre utalva Nehammer kiemelte, hogy Európa a második világháború óta nem tapasztalt válsággal küzd:
Háború zajlik. Gyors segítségre és szolidaritásra van szüksége helyben az embereknek. Támogatni kell a politikai döntéshozókat, akik most az életükért félnek. Amire most egyáltalán nincs szükség, az az olyan viták, amelyeknek semmi közük a valósághoz.
Az osztrák kancellárt elkísérte katari látogatásán Leonore Gewessler zöldpárti környezetvédelmi, klímaügyi és energetikai miniszter is, hogy kipuhatolják gázszállítások lehetőségét, amivel az orosz gázszállításokat legalább részben helyettesíteni tudnák Ausztriában. Az osztrák delegáció az Egyesült Arab Emírségekben is tárgyalt, az osztrák hírügynökség jelentése szerint arról, hogy „jó helyet biztosítsanak Ausztriának a gázvásárló országok sorában”.
Az Ukrajnában folyó háború nyomán bevezetett európai és amerikai szankciós intézkedések rendkívüli bizonytalanságokat okoznak az európai gazdaságban. Ezek a szankciók a magyar gazdaságnak is komoly nehézségeket okoznak, így forint is a brüsszeli szankcióknak az egyik áldozata – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a forint árfolyamváltozásáról azt mondta, hogy a szankciós intézkedések nyomán rendkívüli bizonytalanságok alakultak ki az európai gazdaságban, majd hozzátette, hogy a magyar gazdaságra az egyik legnagyobb veszélyt most az újabb, energiaszektort érintő szankciók jelentenék.
Nyilvánvaló, hogy aki a szankciók kiterjesztését kéri, az a magyar emberekkel, Magyarországgal akarja megfizettetni a szomszédságban zajló háborúnak az árát
– hangsúlyozta a miniszter, majd leszögezte, hogy a kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fog olyan intézkedéseket támogatni, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiaellátását.
Szijjártó Péter az AVL Hungary Kft. új járműcsarnokának és második irodaépületének alapkőletételén vett részt. A miniszter rámutatott, hogy tavaly 96 kiemelt tőkeberuházás érkezett Magyarországra, ebből 16 az autóiparban. Ezek véleménye szerint nagyban hozzájárulnak a magyar gazdaság dimenzióváltásához.
Végezetül pedig arról számolt be, hogy Magyarországon az osztrák vállalatok alkotják a második legnagyobb beruházói közösséget: mintegy 2200 cég 70 ezer embernek ad munkát az országban. A kétoldalú kereskedelmi forgalom éves volumene pedig a tavalyi 22 százalékos növekedést követően meghaladta a 12,5 milliárd eurót – számolt be az MTI.
A NATO védelméről és amerikai támogatásról biztosította Litvániát Anthony Blinken amerikai külügyminiszter, aki Vilniusban kezdte meg a három balti országban tett villámlátogatását – adta hírül az MTI.
Megerősítjük közös védelmünket, hogy szövetségeseinkkel együtt felkészültek legyünk. Megvédjük a NATO minden egyes centiméterét, ha támadás éri.
Senkinek sem szabad kételkednie a készenlétünkben, senkinek sem szabad kételkednie az eltökéltségünkben
– fogalmazott az amerikai tárcavezető.
Paks segélyekkel, a Gastroblues fesztivál jótékonysági koncerttel támogatja a háború miatt nehéz helyzetbe került kárpátaljai Visket – jelentették be a 30. Gastroblues sajtótájékoztatóján.
Süli János, a Paksi Atomerőmű tárca nélküli minisztere és Szántó Zoltán, a város polgármestere beszámolt róla, hogy tartós élelmiszerekből, tisztálkodási cikkekből, matracokból álló szállítmányt juttattak el Paks testvértelepülésére, Viskre.
A második szállítmány kedden indul, Pakson és Tolna megyében pedig szállást adnak a háború elől menekülőknek. Emellett hozzájárulnak a város és a fesztivál támogatásával megépült viski magyar óvoda fenntartásához – számolt be az MTI.
Ukrajna igazságügyi minisztériumának március 6-i beszámolója szerint az orosz támadás kezdete óta 4311 gyerek született Ukrajnában.
Továbbá közel négyezer (3973) pár kötött házasságot az országban a háború óta – írja a Kárpátalja.ma hírportál.
Bármennyire is el akar pusztítani és össze akar törni minket az ellenség, az élet megy tovább, és a háború ellenére új életek születnek
– idézi a közleményt a lap.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint Ukrajnának el kell ismernie a Krímet orosznak, Donyecket és Luhanszkot pedig független államnak – írja a Tass orosz hírportál.
A szóvivő azt is elmondta, hogy Ukrajnának módosítania kellene az alkotmányát, és el kell utasítania, hogy belépjen bármilyen blokkba.
Peszkov kiemelte: Oroszország befejezi Ukrajna demilitarizálását, és ha teljesülnek a feltételeik, leállítják az ország elleni orosz katonai akciókat.
A magyar forint a brüsszeli szankciók áldozata, amelyek már most komoly veszteséget jelentenek a magyar gazdaságnak – mondta a közösségi oldalán közzétett videóban Varga Mihály pénzügyminiszter. Szerinte a legnagyobb veszélyt a forintra és a magyar emberekre az jelenti, hogy lebegtetik a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra.
Hozzátette: aki a szankciók kiterjesztését kéri, az a magyar emberekkel akarja megfizettetni a háború árát.
Ilyen lépést a magyar kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fog támogatni
– jelentette ki.
A 33 éves színész, műsorvezető akkor vesztette életét, amikor az orosz erők elfoglalták Irpiny városát – írja a Daily Mail. A népszerű sztár halála előtt több egyenruhás képet is megosztott közösségi oldalán. Egy korábbi posztjában még bizakodóan fogalmazott a harcokkal kapcsolatban:
Az elmúlt 48 órában nem tudtunk leülni és fényképet készíteni, nem tudtam megmutatni, hogyan bombáznak minket. Mindennek ellenére mosolygunk, mert sikerülni fog, azon dolgozunk, hogy minden rendben legyen Ukrajnában!
Az Európai Unió további Oroszország elleni szankciókon dolgozik, tekintettel az ukrajnai helyzet alakulására és „Moszkva felelőtlenségére az ukrajnai polgári lakossággal szemben” – jelentette be Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke Mario Draghi olasz miniszterelnökkel folytatott tanácskozása előtt beszélt erről.
Elmondta: Oroszországgal szemben már három kemény szankciós csomag van érvényben, és szerinte arra kell koncentrálni, hogy „ne maradjanak kiskapuk, a szankciók hatása pedig maximális legyen”.
Ursula von der Leyen azt is bejelentette, hogy a brüsszeli bizottság kedden javaslatot fog előterjeszteni arra vonatkozóan, miképp szabadulhat meg az EU az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségtől.
A javaslat szorgalmazni fogja az energiaellátás diverzifikálását, a megújuló energiaforrásokba történő beruházást és a jobb energiahatékonyság megteremtését – ismertette az MTI.
Ötvenezernél is több menekült érkezett Németországba a háború sújtotta Ukrajnából a szövetségi kormány által közölt hétfői adat alapján – adta hírül az MTI. A német belügyminisztérium tájékoztatása szerint az Ukrajna ellen megindított orosz invázió kezdete óta 50 294 ember menekült Ukrajnából Németországba.
A menekültek száma így majdnem megduplázódott az előző adathoz képest, szombaton még 27 491 érkezőről számoltak be. Az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint a jövőben továbbra is meredeken emelkedhet az ukrajnai menekültek száma Németországban, ami akár a 225 ezret is elérheti.
Az Európai Unió vezetői a következő napokban fogják megvitatni Ukrajna uniós csatlakozási kérelmét – közölte Twitteren az Európai Tanács elnöke.
Charles Michel posztjában leszögezte: az EU szilárdan Ukrajna oldalán áll az orosz agresszió miatt bekövetkezett humanitárius szenvedések enyhítésére és a nukleáris biztonság biztosítására tett erőfeszítésekben.
Az EU Ukrajna iránti szolidaritása, barátsága és a nekik nyújtott példátlan segítsége megingathatatlan
– fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
The EU’s solidarity, friendship and unprecedented assistance for #Ukraine are unwavering.
— Charles Michel (@eucopresident) March 7, 2022
We will discuss Ukraine’s membership application in coming days.
Az ukrán földgázfolyosó a hosszú távú szerződések volumenének megfelelően (évi negyvenmilliárd köbméter, napi 109 millió köbméter) továbbra is nagyon leterhelt hétfőn – jelentette az Interfax.
Az oroszországi szankciók miatti áremelés nyomán az európai vásárlók megnövelték a Gazpromtól a földgázvásárlási igényüket. Jelenleg a gáz ára a TTF gázközpontban elérte a 2150 dollárt ezer köbméterenként.
Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője közölte, hogy a Gazprom az európai fogyasztók kérésének megfelelően szabványos üzemmódban szállítja az orosz gázt tranzit céljára Ukrajnán keresztül, március 7-én 109,6 millió köbméter mennyiségben.