Olyan fegyvert vethettek be az oroszok, amelyet tilt egy általuk is aláírt egyezmény

Fekete füst és lángok törnek elő egy bölcsőde épületéből a kelet-ukrajnai Harkiv városában, a felvétel hitelességét a Sky News erősítette meg. 

Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, az egyike azon településeknek, amelyeket a legnagyobb kár érte az orosz bombázások után.

Egy teherautónyi szenet raktak le aktivisták a varsói orosz nagykövetség kapuja elé – közölte az Ukrinform. 

Az akció célja az volt, hogy felhívják a figyelmet Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, és egyúttal követelik a nyugati államoktól, hogy ne vásároljanak szenet és más energiaforrásokat Oroszországtól. 

Az aktivisták a teherautóval a nagykövetség főkapujához hajtottak, és kiöntötték a platón szállított szenet. Egy rendőr kérdésére, hogy miért tették ezt, az egyik aktivista azt válaszolta, hogy teljesítették az erre a címre történő szállítási rendelést, és az elvégzett munkáról számlát is tudnak adni.

Az aktivistacsoport szerint az Oroszországból származó összes energiaforrásra, így a szénre vonatkozó teljes embargó az egyetlen módja annak, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúját megállítsák.

Az Oroszországgal szemben meghozott különböző szankciók – egyelőre – nem érintik a gázszállításokat. Ugyanakkor Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes már arról beszélt, hogy Oroszországnak minden joga megvan az Északi Áramlat 1.-en érkező gázszállítás leállítására.

Annak ellenére, hogy a nyugati szankciók sorozata Oroszországot sújtja válaszul az ukrajnai invázióra, egy dolog eddig nem sérült:  az Európába irányulók orosz gáz áramlásában eddig nem történt fennakadás.

Európa továbbra is nagymértékben függ az orosz gáztól, amely az európai szükségletek mintegy 40 százalékát fedezi a Reuters elemzése szerint – erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Japán több orosz és fehérorosz kormánytisztségviselő és üzletember pénzeszközeit fagyasztotta be Ukrajna orosz inváziója miatt – derül ki a szigetország pénzügyminisztériumának keddi közléséből.

Az új büntetőintézkedések 20 orosz állampolgárt, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök vezérkari főnökének helyettesét, az állami törvényhozás alelnökeit, a Csecsen Köztársaság vezetőjét és az orosz kormányhoz közeli cégek – például a Transznyeft olajvezeték-üzemeltető és a Wagner biztonsági cég – igazgatóit érintik. A listán emellett 12 fehérorosz kormányzati tisztségviselő és üzletember neve is szerepel, valamint további 12 orosz és fehérorosz szervezet.

A rendelkezés értelmében a listán szereplőkkel történő minden tranzakcióhoz a japán kormány engedélye szükségeltetik.

Tilos lesz továbbá az olajfinomító eszközök Oroszországba szállítása, valamint betiltják minden olyan termék fehéroroszországi exportját, amit katonai célokra is fel lehet használni. Szankcióval sújtották a fehérorosz védelmi minisztériumot és a minszki székhelyű JSC Integral félvezetőgyártó vállalatot is.

Kisida Fumio japán miniszterelnök március elején már bejelentette, hogy a háború miatt Japán szankciókkal sújtja Fehéroroszországot. Kisida ekkor elnézést kért a japánoktól, elismerve, hogy a szankciókat várhatóan japán cégek is megérzik majd, és hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy mérsékeljék az intézkedések negatív hatását.

Tokió emellett csatlakozott a G7-országok Moszkvát sújtó büntetőintézkedéseihez is.

Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét – ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A hírügynökség uniós diplomatákra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának, és a háború befejezésén munkálkodna az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett. Ezek az országok

arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának, és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, amely legalább egy évtizedet vehet igénybe

– írják. A hírügynökség azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról van szó. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé. Az EU-n belül kilenc tagország – Lengyelország és a három balti állam vezetésével – máris jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését.

Az ügyben a tagországok vezetői a héten Párizsban kezdődő tárgyaláson egyeztetnek, a Bloomberg szerint pedig nem kizárt olyan döntés sem, melynek értelmében Brüsszel szorosabbra fűzi kapcsolatait Kijevvel anélkül, hogy hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítaná.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott: „Még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni”. Hozzátette, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye.

A tagjelöltség ugyanakkor nehézségekbe ütközne a háború közepette, mert a jelöltség idején a felvételt kérő országba egyebek között az Európai Bizottság küldöttséget delegál, és számos vizsgálatnak is aláveti.

Az EU-tagsághoz több feltételt kell teljesíteni, beleértve a bírósági reformokat is, ezek akár egy évtizedbe is telhetnek – emlékeztet a Bloomberg, példaként Horvátországot említve, ahol e folyamat éppen tíz évet vett igénybe. Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van.

Kijev folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal, amíg megegyezés nem születik – mondta hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki egyúttal kijelentette: Nem mozdul az ukrán fővárosból.

Kijevben maradok, nem bujkálok és senkitől sem félek

– mondta az ukrán elnök. Telegramon közzétett videóüzenetében egyúttal az orosz erők szemére vetette, hogy meggátolták az ostrom alatt álló városok civil lakosságának evakuálását.

Azt is elmondta, hogy a szemben álló fél Mariupolnál aknákat telepített az útra, melyen át az ostromgyűrűbe zárt város lakóinak élelmiszert és gyógyszereket szállítottak volna, s megsemmisítettek egy buszt is. Egyúttal cinikusnak nevezte az orosz felet, mert szerinte a katonák csupán egy „szűk sávnyi” folyosót nyitottak, „pusztán propagandacélokból, nem a civilek számára”.

Az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint reggel nyolc órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál –, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.

Ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet.

Az orosz változat szerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszország, illetve Oroszország felé kell vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt meg ukrán, illetve orosz területre.

Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólította Moszkvát, tegye lehetővé, hogy az ukránok nyugat felé távozzanak az ostromlott városokból.

Az orosz védelmi minisztérium hétfő este bejelentette, az orosz erők ismét hajlandóak a tűzszünetre több ukrán városnál kedd reggeltől, a javasolt evakuálási útvonalakat azonban az ukrán félnek még jóvá kell hagynia a fegyvernyugvás életbelépéséhez.

Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!

Az Index ma is beszámol az orosz–ukrán háború fejleményeiről; kövesse velünk percről percre az orosz invázió 13. napját. 

Hétfői percről percre frissülő hírösszefoglalónkat ide kattintva olvashatja el.