Újabb büntetőintézkedés Moszkva ellen. A tagországok állam-, és kormányfőit tömörítő Európai Tanács közölte, hogy további 160 olyan orosz oligarchát és magas rangú tisztségviselőt helyez szankciós listára. Az ok: szerepet játszottak az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekben – írja az MTI.
Diplomáciai források szerint a szankcionáltak között 14, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló oligarcha, valamint a Szövetségi Tanács 146 tagjának neve szerepel.
Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a szankciós listára helyezett oligarchák „prominens üzletemberek” akik Oroszország számára jelentős bevételi forrást jelentő kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban; kohászati, mezőgazdasági, gyógyszeripari, távközlési és digitális szektorban, tevékenykednek. A Szövetségi Tanács, a parlamenti felsőház, büntetőintézkedésekkel sújtott tagjai ratifikálták az Oroszország és a „Donyecki Népköztársaság”, valamint a „Luhanszki Népköztársaság” közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló kormányhatározatokat.
A szankciók a fehéroroszországi Belagroprombankot, a Bank Dabrabyt és a Fehérorosz Fejlesztési Bankot, valamint leányvállalataikat érintik, ezeket a pénzintézeteket kizárják a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből. Az EU ugyancsak tiltást vezet be a tengerészeti felszerelések, illetve szoftverek Oroszországba irányuló exportjára.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda reggel Szerbiába utazott – derült ki a közösségi oldaláról. A miniszter a bejegyzésében úgy fogalmazott:
Mi, magyarok és szerbek különösen tudjuk értékelni a békét. A két ország közötti szövetségből és barátságból mindkét nemzet sokat profitál.
A bejegyzés szerint a miniszter az észak-szerbiai Sidben fog tárgyalni.
Még vasárnap délután összeverekedett két autós az egyik tatai Shell-benzinkúton. A kiváltó ok az ukrajnai háborúban az oroszok által használt Z betű volt – számolt be az esetről a Budapest Környéke a Telex alapján. A lap egyik olvasójára hivatkozva azt írta, hogy az egyik autó magyar rendszámú volt, és egy nagy Z betű volt rajta, a másik pedig ukrán, és végül emiatt a Z betű miatt tűztek össze.
A megyei rendőr-főkapitányságnál megerősítették az információt. Közölték: március 6-án reggel egy 57 és egy 47 éves férfi konfliktusba keveredett egymással. A két személy egymás járművét megrongálta a náluk lévő eszközökkel. Felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt indult ellenük büntetőeljárás a Tatai Rendőrkapitányságon.
A Z betű háborús szimbólum, az orosz harci járművekre festettek ilyet, egyelőre nem egyértelmű, hogy milyen okból. Valószínűleg logisztikai magyarázata van. Az interneten azonban a Z betű használata az oroszok melletti szimpátiát mutatja.
Az Egyesült Államok megerősíti Lengyelország légvédelmi rendszerét, így két Patriot légvédelmi rakétarendszert küld Lengyelországba, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államok és a NATO szövetségeseit fenyegető esetleges orosz fenyegetéseket az ukrajnai invázió miatt – közölte az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának szóvivője.
Minden lépésünk célja az agresszió visszaszorítása és szövetségeseink megnyugtatása
– mondta Adam Miller százados, az Egyesült Államok európai parancsnokságának szóvivője.
A Patriot légvédelmi rakétarendszerek a bejövő rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, fejlett repülőgépek és cirkálórakéták elleni küzdelemre és megsemmisítésére szolgálnak – ismertette a CNN.
Légiriadót rendeltek el szerda reggel Kijevben és környékén, a hatóságok felszólították a lakosokat, hogy a lehető leggyorsabban menjenek óvóhelyre – jelentette az AP hírügynökség. Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója azt írta a Telegram-oldalán:
Kijevi régió, légiriadó! Rakétatámadás várható! Mindenki az óvóhelyekre!
A TASZSZ hírügynökség idézett kedden egy magas rangú orosz tisztségviselőt, aki azt mondta: az orosz erők moszkvai idő szerint szerda délelőtt 10 órától (közép-európai idő szerint 8 órától) készek humanitárius folyosókat biztosítani, hogy az emberek elhagyhassák Kijevet és négy másik várost – ismertette az MTI.
A BBC helyi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Kijevben, Csernyihivben, Lubnijban, Poltavában és Vaszilkovban is légiriadót fújtak. Korábban néhány újságíró robbanásról adott hírt Kijevből, de ezt a helyi ukrán sajtó nem erősítette meg.
Ukrajnában viszonylag nyugodt volt az éjszaka, de a helyzet továbbra is meglehetősen nehéz – mondta Vagyim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.
Összességében ez az éjszaka viszonylag nyugodt volt sok előző éjszakához képest, de még túl korai pihenni. Rengeteg olyan bejegyzést olvastam tegnap és ma reggel, hogy majdnem nyertünk, de mindannyian emlékezzünk arra a szabályra, amelyet a sportban is használnak: a meccs a végső sípszóig tart
– idézi Deniszenkót az Unian hírügynökség. Hozzátette: az ellenség még mindig nagyon erős.
Az ukrán energiaügyi miniszter, German Haluscsenko szerint a Zaporizzsjai Atomerőmű alkalmazottjai testileg és lelkileg is kimerültek az orosz katonaság fogságában.
A miniszter állítása szerint a személyzetet megkínozták, és arra kényszerítették az orosz megszállók, hogy rögzítsenek egy felhívást, amelyet propagandacélokra kívánnak felhasználni saját bűneik igazolására – számolt be a Korrespondent ukrán hírportál.
Felszólítjuk nemzetközi partnereinket, hogy tegyenek meg minden intézkedést az atomerőművek körüli ellenségeskedések megtiltására, vonják ki a megszálló csapatokat az elfoglalt nukleáris létesítményekből, és zárják be az eget Ukrajna felett. Az oroszok fegyverei páneurópai léptékű katasztrófához vezetnek. A felelősség teljes mértékben Oroszországot terheli. Ha ez megtörténik, az európaiaknak otthonuk kényelmét sugárvédelmi menedékekre kell cserélniük
– mondta Haluscsenko. Hozzátette: a világnak véget kell vetnie az orosz nukleáris terrorizmusnak.
Huszonötezer ember ideiglenes befogadását tervezi Izrael Ukrajnából az orosz invázió miatt – adta hírül az MTI. Ajelet Saked izraeli belügyminiszter keddi közlése szerint az ország kezdetben húszezer ukrán állampolgárnak nyújt védelmet, akik már a háború kitörése előtt is Izraelben tartózkodtak.
A tárcavezető szerint a háborús menekültek közül ötezren vízumot is kapnak, amivel addig maradhatnak Izraelben, amíg hazájukban nem érnek véget a harcok.
Az ukránok az izraeli külügyminisztérium honlapján kérvényezhetik a beutazást. Ajelet Saked elmondta, hogy az izraeliek is javasolhatnak ukrán családokat, hogy a befogadási eljárásban elsőbbséget kapjanak.
Az izraeli belügyminiszter nem zárja ki, hogy akár százezer ukrán vándorol majd be az országba, és veszi fel az izraeli állampolgárságot zsidó rokonai miatt.
A Pentagon kedden elutasította Lengyelország javaslatát, hogy MiG–29-es típusú vadászrepülőgépeit az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa egy németországi bázison, válaszul Ukrajna vadászgépekre vonatkozó kérésére, mondván, hogy az „nem járható”.
John Kirby, a Pentagon szóvivője közleményében úgy fogalmazott, hogy az a kilátás, hogy a vadászgépek egy németországi amerikai és NATO-bázisról indulva „olyan légtérbe repülnének, amely Oroszországgal Ukrajna miatt vitatott légtérben van, komoly aggodalmakat vet fel az egész NATO-szövetség számára”.
Folytatjuk a konzultációt Lengyelországgal és más NATO-szövetségeseinkkel erről a kérdésről és az ezzel járó nehéz logisztikai kihívásokról, de nem hisszük, hogy Lengyelország javaslata tartható
– idézte John Kirbyt az MTI.
Korábban Varsó közölte: készen áll, hogy áthelyezze az összes MiG–29-es típusú vadászgépét a németországi Ramsteinben működő NATO-bázisra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa őket.
Varsó egyúttal azt kéri az Egyesült Államoktól, hogy az átadandó vadászgépekhez hasonló képességű repülőket szállítsanak Lengyelországnak. A lengyel fél kész azonnal egyeztetni a gépek beszerzésének feltételeiről. A lengyel kormány a közlemény szerint arra szólít fel más, MiG–29-es vadászrepülőgéppel rendelkező NATO-tagállamokat, hogy hozzá hasonló módon járjanak el.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság jelentése alapján a társszervekkel március 8-án, kedden 4283 menekültet fogadtak a fővárosi pályaudvarokon. A háború elől menekültek között 1308 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A beszámoló szerint a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 181 ember, köztük 99 gyermek elhelyezését és odaszállítását a rendőrséggel együttműködő hatóságok oldották meg.
Az Oroszországgal vívott háború miatt Ukrajnába érkező önkéntesek ukrán állampolgárságot kaphatnak majd – mondta Jevhenyij Jenyin helyettes ukrán belügyminiszter.
Ha a külföldi állampolgárok közül vannak, akik érdeklődnek az ukrán állampolgárság megszerzése iránt, jogszabályunk lehetőséget biztosít erre
– idézi a minisztert az Unian hírügynökség. Jenyin hozzátette: a külföldről érkező katonák jelenleg „katonajegyet” kapnak, amely helyettesíti a tartózkodási engedélyüket.
Az orosz erők moszkvai idő szerint szerda délelőtt tíz órától készek humanitárius folyosókat biztosítani, hogy az emberek elhagyhassák Kijevet és négy másik várost.
A Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Mariupol humanitárius folyosóiról szóló információkat elküldik Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesnek. Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője elmondta: tekintettel a romló humanitárius helyzetre és a civilek és a külföldi állampolgárok biztonságára, Oroszország március 9-én moszkvai idő szerint 10 órától tűzszünetet tart, és kész humanitárius folyosókat kialakítani.
Mizincev korábban azt mondta, hogy az ukrán hatóságok a harcok által érintett területekről csak egy polgári evakuálási útvonalat hagytak jóvá a javasolt tízből, köztük ötöt a Kijev által ellenőrzött terület felé.
Verescsuk kedden azt állította, hogy a hatóságok ismét nem tudták kimenekíteni a civileket a dél-ukrajnai Mariupolból.
Az egykori atomerőmű, Csernobil egyre inkább elszigetelődik a külvilágtól, mióta az orosz egységek elfoglalták – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).
A tájékoztatás szerint a létesítmény mintegy 210 technikusa és helyi biztonsági személyzete csaknem két hete folyamatosan szolgálatban van az atomerőműben, mert az orosz irányítás alatt nem történt műszakváltás. Van vizük és élelmük, de a helyzetük egyre romlik.
Ráadásul a NAÜ már nincs kapcsolatban a létesítmény megfigyelőberendezéseivel, amelyek biztosítják, hogy minden nukleáris anyag a helyén legyen Csernobilban.
Mélységesen aggaszt a csernobili atomerőmű személyzetének nehéz és stresszes helyzete, valamint az ezzel járó potenciális kockázatok a nukleáris biztonságra nézve
– mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója. Csernobilban ugyanis az 1986-os leolvadás helyszínén még mindig tárolnak radioaktív hulladékot.
A bécsi bejelentéssel egy időben a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy döntött, hogy az ukrajnai invázió miatt további értesítésig felfüggeszti Oroszország megfigyelői státusát.
A CERN 23 nemzetet tömörítő tanácsa kedden külön erre a célra összehívott ülésén hozta meg a döntést. A tanács mindazonáltal támogatásáról biztosította az orosz tudósokat, akik elítélték az ukrajnai orosz háborút – számolt be az MTI.
A Maxar Technologies műholdfelvételei egy törött hidat rögzítettek Irpinyben, valamint egy csoport páncélozott jármű látható az Antonov repülőtéren.
Az Irpiny város közelében végrehajtott ágyúzások és légicsapások jelentős károkat okoztak a lakóházakban, és károsították az infrastruktúrát is. Az oroszok lerombolták a város hídját.
Ezenkívül a megszállók elfoglalták a gosztomeli Antonov repülőteret, ahol február 28-án megsemmisítették a világ legnagyobb repülőgépét, a legendás An–225-öt, a Mriját.
Jó reggelt, köszöntjük olvasóinkat!
Sajnos még mindig nincs béke, így az Index ma is beszámol az orosz–ukrán háború fejleményeiről. Kövesse velünk percről percre összeállításunkban a két hete tartó orosz invázió legfrissebb híreit.
Mint arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 24-én különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, miután a donbaszi népköztársaságok segítséget kértek a moszkvai vezetéstől.
Televíziós beszédében az orosz elnök akkor úgy fogalmazott: Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog demilitarizálására és „nácimentesítésére”.
Putyin szerint a katonai művelet célja a helyi lakosság védelme, amely – szavai alapján – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”.
Azóta folyamatosak a támadások Ukrajna nagyvárosai ellen, egyre többen hagyják el az országot a háborús helyzet miatt, és menekülnek a szomszédos országokba. A magyar rendőrség legfrissebb adatai alapján a háború kezdete óta több mint 195 ezren léptek be Magyarország területére.
Tegnapi hírösszeállításunkat itt találja.