Ukrán katonai hírszerzés: Putyin terrortámadásra készül a csernobili atomerőműben

Újabb jelentések érkeztek a közösségi médiába, amelyek alátámasztják, hogy nagyon súlyos bombázások sújtották Mikolajiv városát – számolt be a Guardian. 

Nemrég Kyle Glentől, a Conflict News társalapítójától jött egy videó, amely „intenzív orosz bombázásról” számolt be ma este Mikolajivban, Dél-Ukrajnában.

Vlagyimir Legojada, az orosz Ortodox Egyház egy vezetője azt mondta, hogy az ukrán helyzethez való hozzáállásától függetlenül minden ember két dolgot tehet: imádkozhat a békéért, és nem engedi a gyűlöletet a szívébe – számolt be az Interfax. 

Az egyházi vezető szerint ugyan elkerülhetetlen, hogy katonai akciók közepette növekszik az erőszak az emberekben, az azonban fontos lenne, hogy legalább azok ne emeljék a gyűlölet mértékét, akik közvetlenül nem érintettek az ügyben.

Ezután emlékeztetett Kirill moszkvai pátriárka szavaira:

Meg kell próbálni csökkenteni a konfrontáció mértékét, az érzelmes politikai viták mértékét, amelyek gyakran túlmutatnak a tisztesség határain.

Az ügyészek arra kérték az orosz bíróságot, hogy a Facebook anyaszervezetét, a Metát „szélsőséges szervezetté” minősítse – számolt be a Guardian. Emellett betiltották az országban a Whatsappot is, pedig korábban azt mondták, hogy ez nem fog bekövetkezni. 

A Reuters belső e-mailjei szerint a döntés azután született, hogy a Meta egyes országokban lehetővé teszi a Facebook és Instagram felhasználóinak, hogy erőszakra szólítsanak fel embereket az orosz katonák bűnös tettei ellen, az ukrajnai invázió kapcsán.

A cég átmenetileg engedélyez néhány olyan bejegyzést is, amelyek Vlagyimir Putyin vagy belarusz kollégája, Alekszandr Lukasenka halálára szólítanak fel. 

Nick Clegg, a Meta globális ügyekért felelős vezetője nem sokkal később reagált Oroszország döntésére – számolt be a Sky News. A vezető azt mondta, hogy a döntés ideiglenes, rendkívüli és példátlan körülmények között született, és „felülvizsgálat alatt” fogják tartani. A Meta alkalmazottja elmondta,

cége a szólásszabadsága védelmére összpontosít, és ez lehet az önvédelem kifejezése is, válaszul az országuk katonai inváziójára. 

Rapport Richárd az orosz Dmitrij Andrejkinnel vívja a döntőt a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) Grand Prix-sorozatának második, belgrádi állomásán.

Andrejkin és a holland Anish Giri elődöntős párharcukban a hagyományos partikban nem bírtak egymással, így a két döntetlen után következett pénteken a két rövidített idejű összecsapás. Ezek közül az első remivel zárult, a második, szintén 15 perces alapidejű mérkőzést viszont az orosz sötéttel megnyerte, így ő került a fináléba.

A döntő első mérkőzését szombaton, a másodikat vasárnap rendezik, és ha döntetlenre állnak a felek, hétfőn rapidmeccsek következnek. A két nagymester egymás ellen eddig egy-egy győzelmet aratott két döntetlen mellett.

A magyar nagymester az elődöntős párharcban szerdán világossal legyőzte a francia Maxime Vachier-Lagrave-ot, így a csütörtöki második partiban, amikor ő vezette a sötét bábukat, már a remi is elegendő volt számára a fináléba jutáshoz.

Bár korábban arról érkeztek hírek, hogy az oroszok nem voltak képesek előrébb jutni Ukrajna területén, egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő nemrég bejelentette, hogy az orosz erők körülbelül három mérfölddel közelebb kerültek Kijevhez az elmúlt 24 órában – számolt be a Sky News.

Bár napokon keresztül nem haladtak az orosz erők, most már 15 kilométerre tartózkodhatnak a városközponttól. Amellett, hogy az északnyugati úton Kijev felé haladnak, a csapatok két párhuzamos vonal mentén közelednek a fővárostól keletre. Az amerikai hírszerzés szerint egyes csapatok visszafordulhattak az északkeleti Szumi városába, de az nem világos, hogy miért.

Emmanuel Macron francia államfő megerősítette, hogy az Európai Unió kész „újabb masszív szankciókat” elfogadni Oroszországgal szemben, amennyiben folytatja a háborút Ukrajna ellen.

Ha a dolgok folytatódnak katonai téren, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök folytatja a bombázásokat, ostrom alá veszi Kijevet, ha folytatja a háborús jeleneteket, újabb szankciókat fogadunk el, beleértve a masszív szankciókat is. Készen vagyunk a büntetőintézkedésekre, azokon túl is, amelyeket eddig foganatosítottunk. (...) Semmi sem tilos, és semmi nem tabu.

– mondta a francia államfő. Emmanuel Macron hangsúlyozta: az EU a végsőkig támogatja Ukrajnát, és folytatják a nyomásgyakorlást Oroszországra, ahogyan folytatják a párbeszédet is Olaf Scholz német kancellárral együtt.

A francia elnök jelezte, néhány óra múlva beszélnek ismét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon a tűzszünet elérése érdekében, valamint kérni fogják az orosz csapatok kivonását Ukrajnából – írja az MTI.

A francia elnök arra is figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború miatt Európa és Afrika „nagyon mélyen destabilizálódhat élelmezési téren” a következő egy-másfél évben, és utalt arra, hogy Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonatermelője.

Újra kell értékelnünk a termelési stratégiáinkat az európai élelmezési stratégiánk megvédésére, de Afrikát illetően is, mert különben több afrikai ország is érintett lesz a következő 12-18 hónapban, erre is fel kell készülnünk. Az ukránok rendkívüli példát mutatnak bátorságból. Mi nem háborúzunk Oroszországgal, de támogatjuk Ukrajnát. (...) Nekünk is ki kell vennünk a részünket, és bátraknak kell lennünk a történelmi döntésekben, és vállalnunk kell azt is, hogy a demokráciánk megvédésének ára van

– szögezte le Emmanuel Macron.

George Pataki, New York állam volt kormányzója lenyűgözőnek nevezte, amit a magyar kormány és a helyhatóságok tesznek az ukrajnai menekültekért, miután ellátogatott a magyar–ukrán határ melletti Beregsurányban létrehozott segítségpontra – írja az MTI.

A magyar származású amerikai politikus a hivatalos Twitter-oldalán is megosztotta látogatását, és közölte: rettenettel töltötte el, amikor meglátta az Ukrajnából érkező képsorokat. Több millió ukrajnai ember, akik jórészt nők és gyermekek voltak, kénytelenek elhagyni az otthonát és a hazáját. 

A magyar kormány, a helyhatóságok, valamint a segélyszervezetek menekültekért tett erőfeszítéseit méltatva elmondta, arról is szeretett volna tájékozódni, hogy milyen egyéb módokon segíthetnek még a menekülteken. George Pataki hozzátette:

a menekülteknek orvosi felszerelésekre és nem romlandó élelmiszerekre van szükségük, meleg ruhákra és takarókra.

Hangsúlyozta, amint visszatér az Egyesült Államokba, felhívja az amerikai kormány, illetve a közvélemény figyelmét arra: többet kell tenni azért, hogy támogassák a menekültek ellátásáért tett rendkívüli erőfeszítéseket. Úgy vélte, nem tudni, mit hoz a jövő, így azt sem, hogy lesz-e újabb menekülthullám, ezért fel kell készülni ennek lehetőségére is.

A Pokémon GO-t fejlesztő Niantic írta meg a hivatalos Twitter-oldalára, hogy mostantól nem lehet letölteni a híres és népszerű mobiljátékot Oroszországban és Belaruszban. Akinek már a telefonján van, nem tudják majd elindítani az appot.

A cég közölte, hogy ez a leállítás nemcsak a Pokémont érinti, hanem ugyanúgy igaz a többi játékukra is.

Nem a Niantic az első videójátékkal foglalkozó cég, akik ilyen módon szankcionálják Oroszországot a háború miatt. Többek között a Microsoft, a PlayStation, a Nintendo, az EA, a CD Projekt, az Activision Blizzard, a Ubisoft és a Take-Two is.

Viszont a Niantic az első, akik nemcsak az exportot függesztették fel, hanem a játékbeli funkciókat, illetve magát a programot is letiltották. 

Az inváziója kezdete óta Oroszország 328 rakétát lőtt ki Ukrajna területeire – számolt be a Facebook-oldalán az ukrán fegyveres erők főparancsnoksága. 

A Putyin-rezsim véres bűncselekménye egyenlő a nemzetközi humanitárius jog nyilvánvaló megsértésével, ami a Hágai Törvényszék vizsgálatát követeli meg. Az invázió kezdete óta Oroszország 328 Iskander és Kalibr típusú cirkáló rakétát, Tochka U, X osztályú rakétát lőtt ki Ukrajna békés városaira és falvaira. Putyin rezsimjének ez a véres bűne a nemzetközi humanitárius jog nyilvánvaló megsértése, amely miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatára van szükség

– olvasható a bejegyzésben. 

Egységes eljárásrendet adott ki a felsőoktatási intézményeknek az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az Ukrajnából menekülők befogadásával kapcsolatos teendőkről. A tájékoztató egyebek mellett az oktatással, a kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatos kéréseket, iránymutatásokat összegzi, az erőforrások összehangolt felhasználása érdekében.

A tárca pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyar felsőoktatás felkészült az ukrajnai oktatók és külföldi hallgatók befogadására, kész elhelyezést és igény esetén képzést biztosítani számukra. A minisztérium a szükséges intézkedések részleteiről levélben tájékoztatta az egyetemek vezetőit – írja az MTI.

Az eljárásrend értelmében az intézmények kollégiumi kapacitásaiknak megfelelően fogadják be elsősorban a kárpátaljai magyar hallgatókat, oktatókat, családtagjaikat. A további szabad hellyel rendelkező egyetemek mások számára is biztosíthatnak szállást

– olvasható a közleményben. Ismertették: az ingyenes lakhatáson túl a befogadottak legalább napi egyszeri étkezést is kapnak. Ha a kárpátaljai magyar, ukrán vagy Ukrajnában tanuló harmadik országbeli fiatal Magyarországon maradna, és ennek feltételei biztosítottak, vendéghallgatóként kapcsolódhat majd be az oktatásba – fűzték hozzá.

Leállította működését Ukrajna két vezető neonszállítója. Ez a két cég, a Cryoin és az Ingas állítja elő a világ csipgyártói számára a kulcsfontosságú összetevőnek számító gáz felét.

A Reuters szerint az orosz támadás jelentősen súlyosbíthatja a világszerte eddig is komoly fennakadásokat okozó csiphiányt, az árak már eddig is az egekbe emelkedtek.

Ukrajnából már több mint 100 ezer menekült érkezett Németországba az orosz invázió kezdete óta – közölte a Guardian.

A német belügyminisztérium szóvivője szerint eddig több mint 109 ezer ukrajnai menekültet regisztráltak az országban.

Legalább tíz nap telt el azóta, hogy Lviv városa fölött katonai repülőgépet észleltek, a lengyel határtól nagyjából 80 kilométerre.

Azt egyelőre nem tudni, hogy orosz vagy ukrán származású gépről van-e szó, mindenesetre 130 kilométerre onnan Luck és Ivano-Frankivszki városát vették célba az orosz erők pénteken.

Horvátországban csütörtök éjjel lezuhant egy olyan robotrepülőgép, amely a horvátok szerint Magyarországról lépett be országuk légterébe. – Ezt az Indexnek megerősítette a Honvédelmi Minisztérium is. Szijjártó Péter külügyminiszter azt is elmondta: ezenkívül még két hasonló eset történt, amelyek miatt a Gripeneket is riasztani kellett.

Kapcsolódó

Nem ez volt az első, Ukrajnából érkező drón, kétszer a Gripeneket is riasztották

Megtudtuk, mikor avatkozhat közbe a Magyar Honvédség.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó szerint az orosz fegyveres erők nem voltak képesek előrébb jutni Ukrajnában az elmúlt 24 órában – számolt be a Guardian. 

Megakadt az orosz területi előrenyomulás Ukrajnában

– mondta a tanácsadó egy pénteki sajtótájékoztatóján. Elmondása szerint az oroszokat gyakorlatilag minden irányból megállították az ukrán légicsapások, rakétatüzek és földi támadások. Hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők ellentámadásokat intéztek a kelet-ukrajnai főváros, Kijev és Harkiv közelében is. 

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) szerint nyolc és húsz százalék közötti emelkedés várható a nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakban a háború következtében, ami a globális alultápláltság megugrását idézheti elő – számolt be a Guardian. 

Az ukrán–orosz háború előzetes értékelésében a FAO szerint nem biztos, hogy Ukrajna képes lesz betakarítani a termést egy elhúzódó konfliktus során, miközben a bizonytalanság az orosz élelmiszerexportot is övezi.

A FAO szerint Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, Ukrajna pedig az ötödik legnagyobb.

Qu Dongyu, a FAO főigazgatója szerint 2022 és 2023 között körülbelül 8–13 millió fővel nőhet az alultáplált emberek száma világszerte.

A CNN adta hírül, hogy Ukrajna hősei utcára nevezik át a litván fővárosban azt az utcát, amelyben az orosz nagykövetség épülete található. Az utca zsákutca, amelynek eddig – a város polgármestere elmondása szerint – még nem volt hivatalos neve. Napokkal ezelőtt egy feliratot festettek az utca kövezetére, miszerint

Az Euronews kibővítette a hírt azzal, hogy az említett zsákutca elején található kis teret 2018-ban a politikai gyilkosság áldozatául esett Borisz Nyemcovról nevezték el, annak ellenére hogy az orosz nagykövet tiltakozott a litván hatósági döntés ellen. Az orosz követség címe mostantól viszont az Ukrajna hősei utca lesz. 

A nagykövetség előtt mindennap tüntetést tartanak a litvánok az orosz agresszió miatt. A CNN információi szerint egy másik balti ország is megváltoztatta az orosz nagykövetség utcájának nevét. Lettország fővárosában Független Ukrajna utca lesz ezentúl a cím. 

Mihail Mizincev, az orosz Nemzetvédelmi Irányítóközpont vezetője szerint teljesen blokkolva lett Mariupol városa, ugyanis minden összekötő híd megsemmisült a város körül – számolt be Interfax független orosz hírügynökség. 

Ami Mariupolt illeti, a várost blokkolták, minden hidat és megközelítést leromboltak, a főutakat a nacionalisták aknákkal szórták tele, fegyveresek kóborolnak az utcán, válogatás nélkül lövöldöznek, ami arra kényszeríti a civil lakosságot, hogy bent maradjanak a házukban

– mondta Mizincev. 

Ahogy korábban írtunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a háború stratégiai fordulóponthoz ért. Azonban nemrég Vlagyimir Putyin is megszólalt egy sajtótájékoztató keretein belül, amelyet szövetségesével, Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel tartott – számolt be a Sky News.