Vegyi fegyver bevetésére figyelmeztet Ukrajnában a NATO-főtitkár
-
Csaknem három hete tart az orosz–ukrán háború. Hétfő délelőtt egyre erősebb robbanások rázták meg Kijevet, az ukrán főváros körül egyre csak fokozódtak a harcok, ám azt továbbra sem tudni, mi az oroszok célja, betörni Kijevbe, vagy kiépíteni a város blokádját szolgáló ostromgyűrűt.
Az ukrán légvédelem lelőtt egy rakétát a város fölött, amelynek maradványai egy lakónegyedben zuhantak le. Egy ember meghalt, hatan megsebesültek. Donyeck belvárosában is becsapódtak egy rakéta szilánkjai, ott húsz ember vesztette életét és 28-an sérültek meg.
- Ukrajnában akadozik az áramellátás;
- újabb szankciókat vezettek be Oroszország ellen;
- drónt találtak Erdélyben;
- ismét riasztani kellett a magyar Gripeneket;
- megtartották a béketárgyalások negyedik fordulóját.
A hétfői eseményekről a napi összefoglalónkat ebben a cikkben, hírösszeállításunkat ide kattintva olvashatja.
-
Az ukrán védelmi minisztérium szerint 150 orosz katona vesztette életét, miután megpróbálták átvenni az irányítást Mariupol felett – számolt be a Sky News.
A hatóságok tegnap közölték, hogy visszaverték az orosz erők támadását.
A legfrissebb információk szerint a harcok során két orosz tank is megsemmisült, és az orosz fegyveres erők egyes tagjai megtagadják a parancsok teljesítését.
Tüzérségi támadásban megrongálódott lakóházat néz egy férfi Mariupolban 2022. március 13-ánFotó: Jevhen Maloletka / AP / MTIAz ország legsúlyosabb humanitárius válsága Mariupolban van; a lakosok nagy része csak nehezen jut élelmiszerhez és más kulcsfontosságú készletekhez – de a város továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll.
-
Kína cáfolta az amerikai tisztviselők azon állítását, hogy Oroszország katonai segítséget kért volna az országtól az ukrajnai invázióhoz, és Washingtont a konfliktus eszkalálódását kockáztató „rosszindulatú dezinformáció” terjesztésével vádolta – számolt be a The Guardian.
A kínai és az amerikai tisztviselők találkozója után hétfőn Rómában Washington azt mondta, attól tart, hogy Kína már megkezdte a fegyverek és felszerelések szállítását Oroszországnak.
A londoni kínai nagykövetség azonban egy közleményben azt mondta:
Az Egyesült Államok ismételten rosszindulatú dezinformációkat terjesztett Kínával szemben Ukrajna kérdésében. Kína konstruktív szerepet játszik a béketárgyalások előmozdításában.
-
Az ukrán kormány egyik tanácsadója szerint a háborúnak májusra be kell fejeződnie, mert Oroszország kifogy az invázió fenntartásához szükséges forrásokból – számolt be a The Guardian. Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök kabinetfőnökének tanácsadója ezt mondta:
Szerintem legkésőbb májusban, május elején meg kell kötni a békeszerződést, talán jóval korábban, meglátjuk, a legkésőbbi lehetséges időpontokról beszélek.
A pontos időzítés attól függ, hogy a Kreml mennyi erőforrást hajlandó lekötni a konfliktusra, és megkockáztathatja-e, hogy további csapatokat használ fel az invázió megindítása óta elveszett katonák kiegészítésére:
Most útelágazáshoz értünk: vagy nagyon gyorsan, egy-két héten belül megkötik a békemegállapodást csapatkivonással és mindennel együtt, vagy az oroszok megpróbálnak összeszedni mondjuk néhány szíriait, és ha őket is megöljük, akkor április közepéig vagy április végéig lesz megállapodás
– folytatta. A feltevését, hogy Oroszország megpróbálhatna szír zsoldosokat bevetni, alátámasztotta a Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontjának jelentése, amely szerint Oroszország 40 000 önkéntes katonát vett be közel-keleti szövetségesétől.
Füst száll fel az ukrán erők által megsemmisített orosz harckocsiból Luhanszk térségében 2022. február 26-ánFotó: Anatolii Stepanov / AFP -
Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai védelmi tisztviselő szerint továbbra is lassú az orosz előrehaladás Kijev irányába, a SkyNews szerint. A megszálló csapatok mintegy 15 kilométerre vannak az ukrán fővárostól.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „jónak” értékelte Ukrajna küldöttségének munkáját az Oroszországgal folytatott tárgyalások során, hozzátéve, hogy a tárgyalások március 15-én folytatódnak – számolt be az Interfax.
Delegációnk ezen dolgozott az orosz féllel folytatott megbeszéléseken. Amint azt már mondtam, elég jól alakult. De majd meglátjuk. Holnap (március 15-én) folytatjuk (a tárgyalásokat)
- mondta Zelenszkij kedden a hajnali órákban megjelent videóbeszédében.
Technikai szünetet tartottak a tárgyalásokon holnapig. A munkacsoportok további munkájáért és az egyes definíciók tisztázásáért. A tárgyalások folytatódnak…
– írta Mikhajlo Podoljak, az Ukrán Elnöki Hivatal tanácsadója hétfőn a Twitteren.
-
Hétfőn az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat sajtószolgálatának közlése szerint az orosz erők ismét megrongálták a csernobili atomerőművet és a közelében fekvő Szlavutics várost ellátó villamos vezetéket nem sokkal azután, hogy ukrán szakemberek megjavították.
A SkyNews az Ukraine 24-re hivatkozva kedden azt írta, lekapcsolták a dízelgenerátorokat, és visszaállt az erőmű áramellátása.
A csernobili atomerőmű megbízható áramellátása kritikus fontosságú a nukleáris biztonság szempontjából. A személyzet – akik a háború február 24-i kezdete óta váltás nélkül dolgoznak – lelkileg és fizikailag is kimerült, nem tudja a nukleáris létesítmény megfelelő karbantartását elvégezni.
Fotó: Gleb Garanich / File Photo / Reuters -
Japán kedden bejelentette, hogy Oroszország ukrajnai háborúja miatt szankciókkal sújtott 17 orosz állampolgárt: az orosz parlament 11 tagját, Viktor Vekszelberg milliárdost és Jurij Kovalcsuk bankvezető családjának öt tagját.
A japán pénzügyminisztérium bejelentett döntésével 61-re nőtt azoknak az oroszoknak a száma, akiknek vagyonát a szigetországban hozzáférhetetlenné tették.
Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára megerősítette, hogy tartják magukat a G7-tagok megállapodásához az ukrajnai háború ügyében, amely szerint összehangolt lépéseket tesznek annak érdekében, hogy Oroszország hagyjon fel a támadásokkal.
-
Csaknem három hete tart az orosz–ukrán háború. Hétfő délelőtt egyre erősebb robbanások rázták meg Kijevet, az ukrán főváros körül egyre csak fokozódtak a harcok, ám azt továbbra sem tudni, mi az oroszok célja, betörni Kijevbe, vagy kiépíteni a város blokádját szolgáló ostromgyűrűt.
Az ukrán légvédelem lelőtt egy rakétát a város fölött, amelynek maradványai egy lakónegyedben zuhantak le. Egy ember meghalt, hatan megsebesültek. Donyeck belvárosában is becsapódtak egy rakéta szilánkjai, ott húsz ember vesztette életét és 28-an sérültek meg.
- Ukrajnában akadozik az áramellátás;
- újabb szankciókat vezettek be Oroszország ellen;
- drónt találtak Erdélyben;
- ismét riasztani kellett a magyar Gripeneket;
- megtartották a béketárgyalások negyedik fordulóját.
A hétfői eseményekről a napi összefoglalónkat ebben a cikkben, hírösszeállításunkat ide kattintva olvashatja.
-
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint fájdalmas folyamat lesz az orosz energiahordozókkal szembeni nyugati függés felszámolása, de ezt mindegyik országnak meg kell tennie, mert csak így lehet megállítani Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszióját.
Johnson a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap keddi kiadásának írt cikkében úgy fogalmaz: amikor Putyin 2014-ben először hajtott végre inváziót Ukrajna ellen, a Nyugat rettenetes hibát követett el. Az orosz elnök ugyanis ezzel az agresszív cselekedetével hatalmas darabot hasított le egy szuverén országról, a nyugati országok pedig hagyták, hogy „ezt megússza”.
Boris JohnsonFotó: Leon Neal / POOL / AFPAz Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok nemcsak újraindultak, de a korábbinál is intenzívebbé váltak, a Nyugat több orosz földgázt vásárolt, mint addig valaha, és így még inkább kiszolgáltatta magát Putyin akaratának – áll a brit kormányfő cikkében.
Boris Johnson szerint, amikor az orosz elnök megindította az Ukrajna elleni mostani háborút, pontosan tudta, hogy a világ nagyon nehéznek fogja találni az ő megbüntetését, hiszen tudta azt is, hogy függőséget teremtett.
-
Jó reggelt kívánunk a kedves olvasóinknak!
Az Index kedden is beszámol Oroszország ukrajnai inváziójáról – kövesse velünk az eseményeket percről percre!