Szerdán és csütörtökön találkoznak egymással a NATO tagországainak védelmi miniszterei Brüsszelben, hogy megtárgyalják válaszaikat Európa „megváltozott biztonsági környezetére”, és egyértelművé tegyék Oroszország számára, hogy valamennyi szövetségesüket meg fogják védeni, amennyiben a konfliktus átnyúlna Ukrajna határán, írja a Financial Times.
Az orosz invázió olyan megváltozott környezetet hozott létre, amelynek hosszú távú következményei lesznek a biztonságunkra
– mondta el Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Hozzátette:
Meg fogjuk vitatni, hogyan tudunk hosszú távon alkalmazkodni a megváltozott helyzetre, hogyan tudjuk még jobban fokozni a szövetség elrettentő és védelmi erejét, és megelőzni Moszkva bármilyen téves számítását vagy félreértését arra vonatkozóan, hogy készek vagyunk valamennyi szövetségesünket megvédeni.
Kijev egyik elővárosában, Bucsában túszul ejtették a városi tanács hat tagját az oroszok – olvasható az English Luhansk Twitter-bejegyzésében.
Úgy tudni, hogy az önkormányzat hat munkatársát és önkéntesét vitték el magukkal a városból visszavonuló orosz katonák, akik hátrahagyták az elfogottak személyi igazolványait. A túszul ejtett emberek az utolsó percig helyben maradtak, és az állandó ágyúzás ellenére is segítették a helyi lakosokat.
Bucha city council reported that Russians captured six people - the council's workers and volunteers, who "to the last minute under shellings were helping the city citizens". Retreating, the Russians left behind IDs of those captured. https://t.co/dTakv4BznD
— English Luhansk (@loogunda) March 16, 2022
Kedd este a Donyecki terület kormányzója jelentette, hogy Mariupolban körülbelül 500 embert ejtettek túszul az oroszok egy kórházban.
A NATO szerdán arra fogja kérni a kelet-európai parancsnokait: dolgozzanak ki újabb terveket arra vonatkozóan, hogy miként lehetne elrettenteni az oroszokat egy Kelet-Európa elleni támadástól – értesült a Reuters.
A hírügynökség szerint a gyakorlatban az átcsoportosítások azt jelenthetik, hogy több katonát, valamint elhárítórakétákat küldhetnek majd Kelet-Európába.
Muszáj az új valósághoz igazítanunk a katonaságunkat. A miniszterek megkezdik a fontos megbeszéléseket a konkrét lépésekről, és arról, hogy miként erősítsük meg a biztonságukat hosszútávon, az összes országunkban
– mondta ezzel kapcsolatban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedd este.
A Sky News szerint a szlovák parlament kedden elfogadott egy olyan törvényt, amellyel lehetővé teszik a NATO-nak, hogy további 2100 katonát irányítsanak át az országukba az ukrajnai invázió miatt. Ezt a jóváhagyást viszont még a NATO korábbi, a keleti országok megerősítéséről szóló döntésére reagálva adták meg.
A szlovák törvényhozás jóváhagyása után Németországból 700, Csehországból 600, az Egyesült Államokból pedig 400 katona érkezhet az országba. A többi katona Hollandiából, Lengyelországból és Szlovéniából érkezik majd.
Könnyebben lelhetnek menedékre a háború elől menekülők Japánban – erről döntött a japán kormány. Eddig azok léphettek be az ázsiai országba, akiknek rokonuk vagy ismerősük élt ott. A japán kormányfő bejelentette: humanitárius okokból azok is Japánba térhetnek, akiknek nincs ilyen garanciájuk – írta a japan.today.
A tokiói kabinet könnyítéseket tervez a vízumkiadásban is: akár egy évig is lehet tartózkodni a szigetországban azon ukrajnaiaknak, akik munkát vállalnak.
Jelenleg mintegy 1900 ukrajnainak van engedélye az országban való állandó tartózkodásra. Rokoni vagy ismerősi garancia alapján csaknem félszáz menekülő léphetett be az országba.
Az ENSZ menekültügyi programjának szakértői szerint az ukrajnai népesség kilencven százaléka szembesülhet a szegénységgel, ha a háború a jövő év egészében is tart még – írja a Reuters. A krízis elsöpörheti mindazon gazdasági eredményeket, amelyeket Ukrajna elért az utóbbi két évtizedben.
Az ENSZ menekültügyi ügynöksége segíti a kijevi kormányt abban, hogy ne a legrosszabb forgatókönyv váljon valóra. Ellátják készpénzzel, élelemmel a családokat, hogy túléljék ezt az időszakot, ne meneküljenek el az országból, míg az alapszolgáltatásokat képesek lesznek helyreállítani.
A szegénységi küszöb alatt Ukrajna lakosságának két százaléka élt az invázió kezdetén. Ukrán kormányzati források szerint az orosz támadás százmilliárd értékű infrastruktúrát rombolt le, és az ukrán gazdaság erőforrásainak ötven százalékát tüntette el.
Kora hajnalban számos ukrán városban szólaltak meg a légoltalmi szirénák – írja a BBC. A helyi média és a helyszínen lévő külföldi újságírók szerint Kijevben, Lvivben, Odesszában, Ivano-Frankivszkban és Dnyiproban is volt légiriadó.
🚨 Air raid sirens in Lviv at 5:25 AM local time.
— Philip Crowther (@PhilipinDC) March 16, 2022
A 5 a.m. tradition across Ukraine: the sound of air-raid sirens waking you up.
— Isabelle Khurshudyan (@ikhurshudyan) March 16, 2022
Kedden készült műholdas felvételek bizonyítják, hogy az ukránok katonai csapást hajtottak végre a herszoni reptéren.
On 15 March Ukrainian forces attacked Kherson air base, destroying approximately 4 Russian helicopters and likely damaging 3 more. pic.twitter.com/okZ9PbV9qf
— Paul Jawin (@PaulJawin) March 16, 2022
A műholdak mellett egy drón is lefotózta a repteret oldalirányból. Az egyik fotón az látszik, hogy négy helikoptert semmisítettek meg és hármat megrongáltak az akcióval.
Herszon városát két hete foglalták el az orosz katonák, azóta pedig már a teljes megyét elfoglalták. Sajtó- és hírszerzési értesülések szerint a részben oroszok által lakott területet egy, a donbasziakhoz hasonló népköztársasággá tervezik nyilvánítani.
Az orosz tüzérség eltalált egy 12 emeletes lakóházat Kijevben. Két ember megsérült, további 37-et pedig evakuálni kellett az épületből – közölte a város katasztrófavédelme.
Közleményük szerint az épületet helyi idő szerint 6 óra után érte a találat, amelynek következtében a legfelső emelet beomlott, több emelet is kigyulladt, és a szomszédos 9 emeletes ház is részben megrongálódott. A tüzeket háromnegyed 8-ra mindenhol sikerült eloltaniuk.
Az Index tudósítója kedd este jelentette Kijevből, hogy most már a polgári lakosság sincs biztonságban a fővárosban.
Összeomlás szélén áll Oroszország, legalábbis egyes amerikai elemzők szerint. A rubel elveszítette értékének a harmadát, az orosz államadósság finanszírozhatósága a többlépcsős leminősítések után erősen kérdésessé vált – írja a vg.hu.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő értékelése szerint szerdán egy 117 millió dolláros kamatfizetés esedékes. Az állam nem fér hozzá devizatartaléka feléhez, rubelben viszont nem fizethet ennek a kötvénynek a tulajdonosai felé. Elemzők szerint akár fizetésképtelenség is bekövetkezhet. Ez milliárd dolláros károkat okozna a befektetőknek, és megbolygatná a kötvénypiacokat.
A moszkvai kormány mindenesetre igyekszik megnyugtatni a befektetőket, minden adósságot kifizetnek. Ha azonban ez elmaradna, akkor akár 150 milliárd dollárnyi orosz devizaadósság kiegyenlítése válik bizonytalanná; nemcsak állampapírokról van szó, hanem meghatározó orosz vállalatok, például a Lukoil, Gazprom kötvényeiről is.
A Fitch most arra hívta fel a figyelmet, hogy március 16-án esedékes lesz Oroszország által kibocsátott dollárkötvények kamatfizetése, és amennyiben ezt helyi pénznemben (rubelben) törleszti az orosz állam, a 30 napos türelmi időszak lejártakor szuverén államcsődöt jelentene.
Denisz Szmihal ukrán miniszterelnök szerint országa a megszállás kezdete óta több mint 500 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedett. A politikus ahhoz is ragaszkodott, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az újjáépítésért a háború befejezése után – írja a BBC.
Denisz Szmihal nem részletezte, hogyan képzelik el a jóvátételi pénzek behajtását, de megemlítette a külföldön található orosz ingatlanvagyon lefoglalását. Azt is hozzátette, hogy szövetségeseik pénzügyi segítségére is számítanak.
Held a meeting with 🇵🇱 @MorawieckiM, 🇨🇿 @P_Fiala, 🇸🇮 @JJansaSDS. Top agenda - international assistance and reconstruction of 🇺🇦. Working together to ensure that the funds & property of the Russian Federation will be paid to Ukraine to restore everything destroyed by 🇷🇺 aggressor. pic.twitter.com/ihmOwwGdIo
— Denys Shmyhal (@Denys_Shmyhal) March 15, 2022
A háború szégyent, szegénységet és hosszútávú elszigeteltséget fog hozni az oroszokra – ezt mondta Volodimir Zelenszkij szerda hajnali beszédében. Az ukrán államfő hangsúlyozta: már lassan három hete folyik a háború, és az ukránok közül mindannyian békét és győzelmet szeretnének.
Úgy érezzük, hogy már csak kevés ideig kell kitartanunk, és elérjük ezeket
– tette hozzá, majd azzal folytatta: az oroszok egyre többi hadifelszerelést és katonát vesztenek, köztük tiszteket, illetve – kedd éjjel – egy újabb tábornokot is elveszítettek.
Mindeközben az ukrán városokat továbbra is bombázzák: a legutóbbi összesítés szerint már több mint 950 rakétát lőttek ki az oroszok, a „légibombákat pedig lehetetlen megszámlálni” – mondta Volodimir Zelenszkij, majd ez után az orosz emberekhez szólt oroszul:
Orosz állampolgárok! Ha hozzájutottatok a valós információkhoz, akkor már tudhatjátok, hogyan fog véget érni ez a háború az országotok számára: szégyennel, szegénységgel, hosszútávú elszigetelődéssel. És egy brutális elnyomó rendszerrel, amely az orosz állampolgárokat olyan embertelenül fogja kezelni, ahogy ti, a megszállók az ukránokat kezeltétek
– fogalmazott az ukrán elnök, majd kifejezetten az orosz kormánytisztviselőkhöz szólva folytatta az üzenetét, és azt mondta:
Ha a tisztségeitekben maradtok, ha nem szólaltok fel a háború ellen, akkor a nemzetközi közösség megfoszt titeket mindentől, amit az évek alatt szereztetek.
Már dolgoznak ezen, és mindez a propagandára is kiterjed, amely a negyedik rend Oroszoroszágban. Ha továbbra is a propagandának dolgoztok, akkor nagyobb veszélybe kerültök, mint ha szimplán lemondanátok: a szankciók veszélyének és az agresszív háború, a háborús bűnök miatt a nemzetközi bíróság veszélyének teszitek ki magatokat – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Hagyjátok abba a munkát. Néhány hónap munka nélkül jobb, mint egy egész élet elpazarlása egy nemzetközi ítélet miatt
– mondta Zelenszkij, majd ez után ukránul azzal folytatta: akik viszont kiállnak Ukrajna mellett, azok „igazi hősökké válhatnak”, és megköszönte az amerikaiaknak a 13,6 milliárd dolláros támogatást, amelyet nemrég Joe Biden is jóváhagyott.
Az államfő végül arról beszélt, hogy remélhetőleg szerdán is folytatódhat az evakuáció több ostromlott városból.
Ukrajnában a rendelkezésre álló atomerőművi blokkok fele üzemel jelenleg. Az Energoatom ukrán nemzeti atomenergetikai vállalat vezetője a Világgazdaságnak azt is elmondta: a sugárzás szintje mind a négy helyen a megengedett értékek között van, ám szerinte mégsem lehet biztonságról beszélni, amikor Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai ellenséges kézen van.
Hozzáfűzte: szakítanak az orosz beszállítóval, nyugati fűtőelemekre váltanának. Petro Kotyin közölte: a nukleáris üzemanyag két évig garantálja a működést atomerőműveik számára. Hangsúlyozta: valamennyi ukrajnai létesítményük képes működni az orosz nukleáris üzemanyag nélkül is.
Szerinte az ukrajnai atomerőművek elfoglalásával Oroszország atomterrorizmust követ el, és az egész civilizált világ számára fenyegetést jelent. Beszámolt arról is, hogy a csernobili atomerőművet katonai bázisként használják az orosz csapatok, a létesítmény területén több mint 20 ezer kiégett fűtőelem-kazetta található, amelyeket folyamatosan hűteni kell. Tudomása szerint jelenleg mintegy 400 orosz katona, csaknem 50 katonai jármű, nagy mennyiségű robbanószer és fegyver van az atomerőmű területén.
Megbírságolták és elengedték az orosz újságírónőt, miután egy élő tévéműsorban tiltakozott az ukrajnai háború ellen, és háborúellenes videót is készített. Marina Ovszjannyikovát, az állami irányítású Channel 1 szerkesztőjét letartóztatták, miután hétfőn az élő műsorba befutott, kezében egy „No war” feliratú táblával – írja a BBC.
A hölgy elmondta, hogy 14 órán át kihallgatták, két napig nem aludt, és nem kapott jogi segítséget sem. A 30 000 rubeles (214 font, 280 dollár) pénzbírságot a videóüzenete miatt szabták ki rá.
Ovszjannyikova ártatlannak vallotta magát a jogosulatlan nyilvános rendezvény szervezése vádjában. A videóban felszólította az orosz népet, hogy tiltakozzanak a háború ellen, mondván, csak nekik van hatalmuk „megállítani ezt az őrületet”.
Ne féljetek semmitől! Nem zárhatnak be mindannyiunkat
– mondta. Az még nem világos, hogy az élő adásban közvetített tiltakozásával kapcsolatban lesz-e külön vádemelés ellene. A bírósági tárgyalás után Ovszjannyikova azt mondta az újságíróknak, hogy pihennie kell, mert már két napja nem aludt.
A kihallgatás több mint 14 órán át tartott, nem léphettem kapcsolatba a családommal vagy a barátaimmal, és megtagadták az ügyvédi segítséget is
– tette hozzá, és elárulta azt is, hogy ő találta ki a spontán tiltakozást. Az ügyvédek több órán keresztül nem találták Ovszjannyikovát, miután hétfő este őrizetbe vették.
A tengerparti Mariupol ostroma közben meghalt az orosz támadók egyik tábornoka, Oleg Mitjajev – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója kedd éjszaka a Telegram közösségi oldalon. A tanácsadó egy fényképet is közölt, amelyen állítása szerint az elhunyt vezérőrnagy látható.
Mitjajev a negyedik orosz tábornok, akinek a halálát ukrán részről bejelentették. Orosz oldalról nem erősítették meg a hírt.
Egy orosz tábornok eleséséről mindazonáltal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is említést tett éjszakai üzenetében, ő azonban nevet nem említett – írja az MTI.
Orosz katonák elfoglaltak egy kórházat Mariupolban és 500 embert túszul ejtettek – közölte a Donyecki terület kormányzója, Pavlo Kirilenko.
Azt mondta: a katonák mintegy 400, a kórház közelében lakó embert az intézménybe toloncoltak, és őket – valamint az ott lévő 100 orvost és pácienst – élő pajzsként használják.
Lehetetlen elhagyni a kórházat, kemény tűzharcot folytatnak
– írta Kirilenko, hozzátéve: a kórház épülete már korábban súlyos károkat szenvedett az ágyúzás következtében, de az orvosok az intézmény pincéjében folytatják a páciensek ellátását.
A kormányzó kijelentését Szergej Orlov mariupoli polgármester-helyettes is megerősítette a BBC-nek, hozzátéve azt is, hogy az orosz erők a város legnagyobb kórházát foglalták el.
Kedd este Kijevbe érkezett a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő, akik szerda hajnalban arról is nyilatkoztak, hogy mi a céljuk az ostromlott fővárosban.
A látogatásunk elsődleges célja, a missziónk legfőbb üzenete az, hogy jelezzük ukrán barátainknak: nincsenek egyedül
– mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök.
Mindeközben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt írta egy Twitter-posztban, hogy az ukrán fővárosban történelmet írnak azok a „szabadságharcosok”, akik „az elnyomás ellen küzdenek”, és ez a harc Európa szempontjából is meghatározó lesz.
Az Európai Unió támogatja Ukrajnát, számíthatnak a barátaikra. Ezt az üzenetet hoztuk ma Kijevbe
– írta.
Janez Jansa szlovén kormányfő mindeközben azt hangsúlyozta: Európának garantálnia kell Ukrajna függetlenségét, és ki kell nyilvánítani, hogy kész segíteni az ország újjáépítésében.
A kormányfők mellett Kijevbe utazott Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a lengyel kormánypárt vezetője is, aki azt mondta: szükség van egy fegyveres békemisszióra Ukrajnában.
Azt hiszem, szükség van egy békemisszióra, a NATO vagy más nemzetközi szervezet keretében. Egy olyan misszióra, amely képes megvédeni magát, és amely Ukrajna területén működne
– mondta Kaczynski, majd leszögezte: a misszió célja a béke elősegítése, valamint humanitárius segítség nyújtása lesz, de ezt fegyveres erő nélkül nem lehet biztosítani.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda hajnalban megköszönte a vezetőknek, hogy kiálltak országa mellett, és azt mondta:
Ilyen szövetségesekkel meg fogjuk nyerni ezt a háborút.
Háborús bűnök elkövetéséért tartja felelősnek Vlagyimir Putyin orosz elnököt az amerikai szenátus helyi idő szerint kedden elfogadott határozata szerint – számolt be az MTI.
Az általában mélyen megosztott kongresszusi testület egyhangúlag fogadta el a határozatot, amely mások mellett a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot kéri arra, hogy folytasson vizsgálatot az Ukrajnában február 24. óta zajló orosz támadások során elkövetett „erőszak, háborús bűnök és emberiesség elleni bűnök” ügyében.
A tervezetet Lindsey Graham republikánus szenátor nyújtotta be. Chuck Schumer, a demokraták frakcióvezetője már a szavazás előtt kijelentette, hogy a szenátus valamennyi tagja úgy gondolja: Vlagyimir Putyin nem menekülhet meg az elől, hogy felelősségre vonják az ukrán nép ellen elkövetett orosz atrocitásokért.
Az amerikai kongresszus szerint a nemzetközi vizsgálatoknak Vlagyimir Putyin mellett az elnök részvételével működő orosz biztonsági tanács tagjaira és a katonai vezetőkre is ki kell terjedniük.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda hajnalban azt mondta: haladnak a béketárgyalások és egyre nagyobb esély van arra, hogy meg tudnak egyezni az oroszokkal.
Folytatódnak a találkozók. Arról értesítettek, hogy a tárgyalásokon egyre realisztikusabb dolgok hangzanak el
– mondta az államfő, majd hozzátette: több idő kell ahhoz, hogy olyan döntéseket tudjanak hozni, amelyek valóban Ukrajna érdekét szolgálják.
Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak korábban valamelyest óvatosabban nyilatkozott. Azt mondta: továbbra is vannak olyan „alapvető dolgok”, amelyekben nem értenek egyet az oroszokkal.
Holnap folytatjuk. A tárgyalási folyamat nagyon nehéz. Alapvető ellentmondások vannak, de mindenképp van lehetőség a kompromisszumra
– fogalmazott a tanácsadó, utalva arra, hogy szerdán megkezdődik a tárgyalás hatodik fordulója.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden azt nyilatkozta: a tárgyalások Ukrajna semleges státuszáról és demilitarizálásáról szólnak, illetve arról, hogy mind az oroszok, mind az ukránok megfelelő biztonságpolitikai garanciákat kapjanak.
Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!
Az Index ma is beszámol az orosz–ukrán háború fejleményeiről; kövesse velünk percről percre az orosz invázió fejleményeit.
Keddi percről percre frissülő cikkünket ide kattintva olvashatja el, arról pedig, hogy mi történt a háború huszadik napján, ebben a hírösszefoglalónkban írtunk. Kollégánk, Kiss Dániel továbbra is Kijevben tartózkodik, tegnapi helyszíni tudósítását itt olvashatja.