Egy ukrán térkép szerint több északi kerületet is elfoglaltak Kijevben az oroszok

– közölte Mateusz Morawiecki miniszterelnök, amit a Reuters hozott le. Hozzátette, hogy ez az ötlet már korábban felmerült a lengyelekben.

A Jog és Igazságosságnak a valódi erős embere, Jaroslaw Kaczynski vetette fel még a hét elején, miután találkozott Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Kaczynski szerint egy olyan missziót kellene küldeni Ukrajnába, amit a NATO vagy valamilyen szélesebb nemzetközi struktúra felügyel (itt vélhetőleg az ENSZ nevét nem akarta kimondani, mivel az orosz vétó árnyékában nagyjából esélytelen is lenne egy ilyen vállalkozás), és rendelkezne azzal a felhatalmazással, ami lehetővé teszi számára az önvédelmet, írta meg az MTI is.

A WHO a hivatalos Twitter-oldalára írta ki, hogy eddig az ukrán egészségügyet 43 támadás érte az orosz–ukrán háborúban, 12 halálos áldozatot és 34 sérültet szedve. A WHO azt is közölte, hogy több mint 35 ezer olyan beteg van az ukrajnai pszichiátriákon, illetve egyéb létesítményekben, akiket súlyos gyógyszer-, élelmiszer- és fűtéshiány is sújt.

A közösségi oldal anyavállalata, a Meta frissítése szerint „az államfő halálára való felhívások” tilosak – olvasható a The Guardian cikkében. A Facebook és az Instagram felhasználói nem szólíthatnak fel Vlagyimir Putyin halálára – derül ki az anyavállalat által kiadott módosított szabályzatból.

A Meta múlt pénteken adott ki új iránymutatást, amely engedélyezte az orosz katonák bántalmazását helyeslő és az orosz elnök elleni erőszakra buzdító tartalmakat is. A Meta globális ügyekért felelős elnöke, Nick Clegg most azonban pontosította a posztokra vonatkozó szabályokat.

Clegg a Bloomberg által elsőként közölt, a munkatársaknak vasárnap küldött belső üzenetben azt írta, hogy

az új moderálási szabály sosem értelmezhető úgy, hogy az oroszok elleni erőszakot általánosságban elnézzük. Az államfő meggyilkolására való felhívásokat sem engedélyezzük.

A Reuters a múlt héten arról számolt be, hogy a Putyin, valamint fehérorosz szövetségese, Alekszandr Lukasenko halálára irányuló felhívások korlátozott számú országban engedélyezve lesznek a Meta-platformokon. 

Egyre több áldozata van az orosz–ukrán háborúnak, mióta február 26-án Oroszország lerohanta a szomszédos országot. Férfi, nő, gyerek, tinédzser – a rakéták nem válogatnak. Március 18-ig 109 gyermek halt meg és több mint 130 sebesült meg Ukrajnában – számolt be a Pravda Life. 

Egy ukrán rendőr biztosítja a területet egy bombatámadásban megrongálódott lakóépület előtt Kijevben 2022. március 18-án

Fotó: Sergei Supinsky / AFP

A legtöbb áldozat Kijev régióban van, ott 55 gyermek vesztette életét. De a következő területeken is nő az áldozatok száma: 

• Harkiv – 34;
• Donyeck – 26;
• Csernyihiv –29;
• Mikolajiv – 20;
• Zsitomir – 15;
• Szumi – 14;
• Herszon – 14.

Amikor sorra vonultak ki a cégek Oroszországból, a Marks&Spencer és a Burger King is bejelentette a szándékát. Azonban a BBC legfrissebb információja szerint a Burger King orosz partnere nem hajlandó bezárni a cég oroszországi éttermeit.

Összesen 800 gyorséttermet érint az ellenállás. A működés felfüggesztésére irányuló utasítást a bonyolult szerződések miatt nem akarja teljesíteni az orosz üzemeltető.

– közölte a Restaurant Brands International elnöke, David Shear egy, a cég dolgozóinak írt nyilvános levelében. Azt is hozzátette, hogy a helyi Burger King-üzletágat érintő bármilyen változtatáshoz az orosz hatóságok támogatására lenne szükség, és azzal tisztában vannak, hogy erre nem számíthatnak egyhamar.

Marina Ovszjannyikova, az Egyes Csatorna munkatársa elmondta, hogy ezzel a gesztussal tönkretette a családja életét, de Oroszországot nem akarja elhagyni – írja a The Guardian. A csatorna szerkesztője hétfőn berontott a Vremja esti híradó forgatására, és azt kiabálta: „Állítsátok meg a háborút! Nemet a háborúra!”

Az alábbi feliratú táblát tartva a kezében:

Ne higgyetek a propagandának! Itt hazudnak nektek.

A táblára angolul még annyit írt, „oroszok a háború ellen”.

Marina Ovszjannyikova 2022. március 15-én

Fotó: AFP

Ezt követően őrizetbe vették, és egy moszkvai bíróság gyorsan 30 000 rubel (98 310 forint) pénzbírságra ítélte. Ám annak ellenére, hogy szabadon engedték, további büntetőeljárást indíthatnak ellene, és

Csütörtökön Moszkvából a France 24 televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy minden dokumentumot átadott, hogy felmondhasson a Channel One csatornánál. Ovszjannikova, akinek két kisgyermeke van, azt mondta, hogy ezzel a tettel feldúlta a családja életét.

De véget kell vetnünk ennek a testvérháborúnak, hogy ez az őrület ne váljon atomháborúvá!

– mondta a szerkesztő, és hozzátette: „Remélem, amikor a fiam nagyobb lesz, megérti majd, miért tettem mindezt.”

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, hogy pénteken Josep Borrell-lel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt az Oroszország elleni újabb szankciókról.

Megbeszéltük az ötödik európai uniós szankciócsomag előkészítését Oroszországgal szemben

– írta Kuleba a Twitter-oldalán, hozzátéve, hogy a nyomást addig növelik, amíg az oroszok barbárságát meg nem állítják.

Az EU legutóbbi, március 9-i szankciója 160 oligarchát, orosz politikusokat és három belorusz bankot vett célba.

Orbán Viktor a barabási határátkelőnél köszönte meg a honvédeknek a munkájukat, és a Facebook-oldalán azt írta, hogy ellátjuk a menekülteket, az országot megvédjük.

A békéhez erő kell!

– írta a miniszterelnök, aki napokra a keleti országrészbe utazott.

A lengyel határőrség szerint az invázió kezdete óta több mint kétmillió menekült érkezett Lengyelországba Ukrajnából – számolt be a Sky News. A menekültek többsége nő és gyerek.

Az ukrajnai háború elől menekülő emberek a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán lévő Przemyśl buszpályaudvarára érkeznek 2022. március 17-én

Fotó: Darek Delmanowicz / MTI / EPA

Az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének szóvivője korábban azt mondta, hogy aggodalomra ad okot a kiugró menekültek száma, akik hirtelen érkeztek az országba. 

Azonban Maciej Duszczyk, a Varsói Egyetem migrációkutató professzora szerint már több mint félmillió menekült elhagyta az országot.

Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök 3,5 milliárd koronával – 176 milliárd forinttal – növelné az ország 2022-es katonai költségvetését, amelyből a fegyveres erőket és a polgári felkészültséget erősítené meg, valamint a digitális támadások megelőzésére fordítaná.

Szükség van ezekre az intézkedésekre, mert kiszámíthatatlan és agresszív orosz rezsimmel állunk szemben

– mondta Jonas Gahr Store, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin nukleáris fegyverei további bizonytalanságot okoznak az egyébként is feszült helyzetben.

Szerdán az Index már beszámolt róla, hogy Biden most először „háborús bűnösnek” nevezte Vlagyimir Putyint, amire válaszul a Kreml azt mondta, hogy érdekes ezt egy olyan embertől hallani, akinek „a bombái több százezer embert öltek meg világszerte”.

A Sky News hírei szerint azonban Moszkva még mindig haragos az amerikai elnök megjegyzése miatt, amit a Kreml személyes sértésnek vett; azt mondták, hogy a kijelentést „ingerültség, fáradtság és feledékenység” táplálta. 

A Kreml őrületnek nevezte a Russia Today engedélyének visszavonásáról szóló brit döntést is. 

Gabriel Attal francia kormányszóvivő pénteken azt mondta, hogy a nyugati országok oroszellenes szankciói valódi hatást kezdenek elérni. 

Reméljük, hogy ezek a szankciók arra kényszerítik Vlagyimir Putyint, hogy változtasson tervein

– mondta a szóvivő egy televíziónak. 

Gabriel Attal 2022. március 2-án

Fotó: Ludovic Marin / AFP

A hét elején az Európai Unió tagállamai a negyedik szankciócsomagról állapodtak meg Oroszországgal szemben.

A NATO egy volt parancsnoka szerint az ukrajnai háború abszolút „az ukrán módon folyik", azonban Európának óvakodnia kell a nukleáris támadásoktól.

Richard Shirreff, a Sky News-nak azt mondta, hogy az orosz csapatok morálja „komoly mélyponton van" , ugyanis azt várták, hogy „zászlólengető tömeg fogadja majd őket".

Putyin nem tudja elfogadni a vereséget, ezért tipikus KGB-stílusban, ha valamelyik irányból bajt észlel, egy másik irányban még nagyobb bajt okozhat.

– tette hozzá, mondván, hogy vigyázni kell a vegyi támadásokkal, ugyanis lehetséges a taktikai atomfegyver bevetése Oroszország részéről. 

Rosena Allin-Khan, az Egyesült Királyság parlamenti képviselője azért utazott Ukrajnába, hogy segítse a humanitárius segítségnyújtási erőfeszítéseket – számolt be a Sky News. 

A képviselő elmondta, hogy az orvosokat nem arra képezték ki, hogy egyszerre 100 sérültet kezeljenek és vegyi fegyverek hatásai ellen küzdjenek. 

Rosena Allin-Khan jelenleg segítséget nyújt a helyi egészségügyi szakemberek képzésében, hogy megismerjék a klórgáz, a szaringáz és az idegmérgek közötti különbségeket, valamint arról, hogy vegyi támadás esetén hogyan biztosítsák a kórházakat.

Ugyan korábban beszámoltunk róla, hogy nyolc humanitárius folyosó állt nyitva az emberek előtt csütörtökön Ukrajnában, azonban a The Guardian hírei szerint az orosz bombázások sokszor ellehetetlenítik ezeknek a menekülőutaknak a használatát. 

Ugyanakkor Oroszország tagadja, hogy bármikor civileket célzott volna meg Ukrajna elleni inváziója kezdete óta. Pedig Szerhij Gaidai luhanszki kormányzó elmondta, hogy a háború kezdete óta 59 civil vesztette életét a régióban, és egy teljes lakónegyed is teljesen megsemmisült. 

Nincs olyan közösség, amely ne került volna tűz alá

– mondta a kormányzó az országos televízióban. 

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség nemrég közzétett egy videófelvételt, amelyen az orosz hadsereg egyik drónja látszódik, ahogy éppen az ukrán erők főhadiszállását és több ukrán védelmi eszközt pusztít el. 

A hírportál korábban arról számolt be, hogy az orosz légierő újabb 81 ukrajnai katonai létesítményt semmisített meg, többek között három parancsnoki állomást. 

Az orosz állami irányítású televíziós hálózatot, a Russia Todayt (RT) nem lehet többé nézni az Egyesült Királyságban, miután a szabályozó hatóság, az Ofcom azonnali hatállyal visszavonta az engedélyét – írja a Sky News.

Fotó: Kirill Kudryavtsev / AFP

A szabályozó hatóság közölte, hogy nem tartja az RT-t alkalmasnak arra, hogy brit sugárzási engedéllyel rendelkezzen, miután vizsgálatot folytatott az orosz invázióról szóló hírszolgáltatásának pártatlanságát illetően. 

A véleménynyilvánítás szabadságát ebben az országban szigorúan védjük, és a műsorszolgáltatókkal szembeni fellépés mércéjét joggal állítjuk nagyon magasra

– írta az Ofcom, hozzátéve: az új oroszországi törvények gyakorlatilag kriminalizálnak minden olyan híradást, amely eltér az ismert állami narratívától,

Az RT-t az EU-ban bevezetett szankciók következtében már kivonták a műsorszolgáltatásból, így az Ofcom lépése szimbolikus jelentőségű.

Az ukrán katasztrófavédelem szerint egy ember meghalt, miután péntek reggel egy többszintes épületet lőttek Harkivban, valamint 11-en megsérültek, egy ember pedig a romok között rekedt.

A szintén kelet-ukrajnai Kramatorszk városát is támadták, Pavlo Kirilenko, a Donyecki terület kormányzója szerint ketten meghaltak és hatan megsérültek.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, robbanások hallatszottak Kijev városában péntek hajnalban. Egy ember meghalt és négyen megsebesültek az orosz támadás során – számolt be a BBC.

A szolgálatok szerint 12 embert mentettek ki, és 98 embert evakuáltak a negyedben található ötemeletes épületből, ahol tűzoltók küzdenek a lángok megfékezéséért. Jelenleg is mentési munkálatok folynak. 

Tűzoltók dolgoznak egy lakóháznál Kijevben, Ukrajnában 2022. március 18-án

Fotó: State Emergency Service / Reuters

Ivan Fjodorov, Melitopol korábban elrabolt és kiszabadított polgármestere interjút adott, amelyben elmondta, hogy hét órát töltött egy zsákkal a fején, most pedig már Kijevben van, ahol találkozott Zelenszkijjel, aki egy „cselekvési tervvel” bízta meg őt – írja a 444.

Fjodorov márcus 16-án szabadult ki pár orosz katonáért cserébe. Most pedig interjút adott, amiből kiderül, hogy már hétfőn is megpróbálták kiszabadítani őt. Elmondása szerint akkor hét órát autóztatták egy zsákkal a fején, és nem tudta, hova viszik. Végül csak annyit közöltek vele, hogy az országa nem akarja őt visszakapni, ezért visszaviszik a cellájába.

A polgármester tudomása szerint kilenc katonáért cserébe engedték őt szabadon. Fjodorov úgy fogalmazott:

Nem igazán lehet őket katonának nevezni, mert csak 18-19 éves srácok, akik azért jöttek ide, hogy megöljék a népemet.

Az ukrajnai háború elől menekülők közül csütörtökön 3488 ember, köztük 1326 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken a police.hu oldalon. 

A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek – tájékoztatott a rendőrség. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 63 ember, köztük 34 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – fűzték hozzá.

Fotó: police.hu

Közölték azt is, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.

Az oroszok megint elraboltak egy polgármestert – jelentette Oleg Szinehubov, a Harkivi terület kormányzója.

Elmondása szerint a régió egyik községének, Velikoburluckának a vezetőjét, Viktor Nikolajevics Terescsenkót vitték el az oroszok.

Az oroszok vesztésre állnak. Azért követnek el bűntetteket a civilek ellen, mert másra nincs erejük

– közölte Szinehubov. 

Az oroszok az utóbbi napokban több polgármestert is elraboltak már. Egyiküket viszont nemrég sikerült kiszabadítaniuk az ukrán kommandósoknak.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a március 17-re tervezett kilenc humanitárius folyosó közül nyolc működött – számolt be az Interfax. 

A tervezett kilenc humanitárius folyosóból nyolc működött csütörtökön. [...] A humanitárius menekülő-útvonal Harkovból Vovcsanszkéba nem működött. Folytatjuk a munkát a humanitárius segítségnyújtás útvonalainak összehangolásán

– mondta Verescsuk egy csütörtök esti tájékoztatón.

A miniszterelnök-helyettes szerint március 17-én összesen 3810 embert evakuáltak humanitárius folyosókon keresztül, és 40 tonna élelmiszert és gyógyszert szállítottak ki.

Továbbá a BBC beszámolt róla, hogy az Ukrajna északkeleti részén fekvő Szumi régióban is megnyílhatnak újabb humanitárius folyosók pénteken. Buszokat és furgonokat küldenének a városokba, hogy segítsék az emberek szállítását. 

Oroszország bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának mai ülésén felveti azt az álláspontját, amely szerint az Egyesült Államok biológiai hadviselési laboratóriumokat működtet Ukrajnában – írja a Sky News.

Washington szerint mindez dezinformáció, ami egy esetleges moszkvai félrevezető művelet részét képezi. Az állítások alátámasztására eddig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia elmondta: 

Bár Ukrajnának vannak olyan biológiai laboratóriumai, amelyek amerikai finanszírozással működnek, ezek a halálos járványok kialakulásának a csökkentésére összpontosítanak. Oroszország mostani határozati javaslata az Ukrajnában „kiszolgáltatott helyzetben lévő” civilek védelmére, valamint a humanitárius segélyek biztonságos áthaladására szólít fel, de a háborút természetesen nem említi. 

Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet szerint ez a „bohózatszerű humanitárius állásfoglalás kudarcra van ítélve”.