Az Azovi-tenger partján lévő Mariupol ostroma továbbra is zajlik, azonban a város egy része a jelek szerint már orosz kézre került.
Először az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szorosabbra vonták az ostromgyűrűt a város körül, és hogy már a város utcáin zajlik a harc. Később ezt a BBC-nek nyilatkozva a város polgármestere is megerősítette. Vadim Bojcsenko azt mondta:
A belváros gyakorlatilag megsemmisült. Nincs egy talpnyi föld a városban, amelyen ne lennének láthatóak a háború nyomai.
Az ukrán hadsereg egyik közleménye arra enged következtetni, hogy a város kikötőjét már elfoglalták az oroszok. A péntek éjjel kiadott közleményben ugyanis azt írták:
A megszállók részsikereket értek el a donyecki hadműveleti területen [ez jelen esetben a régióra utal, nem a városra – a szerk.] és ideiglenesen megfosztották Ukrajnát az Azovi-tengerhez való hozzáféréstől.
Az Azovi-tenger partján fekvő többi ukrán területet az oroszok már korábban is elfoglalták, vagyis a ködös megfogalmazás arra utalhat, hogy most már Mariupol kikötőjébe is bejutottak az orosz csapatok. A közleményben azt nem írták, hogy azóta az ukránok helyreállították volna a tengerhez való hozzáférést, vagyis a kikötő valószínűleg orosz kézen maradt.
Kisida Fumio japán és Narendra Modi indiai miniszterelnök találkozóján az Ukrajna elleni orosz agressziót illetően egyetértett abban, hogy sosem fogják eltűrni a status quo erőszakos megváltoztatását, írta meg az MTI.
Japán arra törekszik, hogy az Oroszországgal hagyományosan közeli kapcsolatokat ápoló India csatlakozzon hozzá, az Egyesült Államokhoz, az Európai Unióhoz és más országokhoz Oroszország február 24-én indított Ukrajna elleni agressziójának elítélésében.
A tárgyalások után kiadott közös nyilatkozatukban „komoly aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai konfliktus és humanitárius válság miatt" és „az erőszak azonnali befejezését" sürgették, de közvetlenül nem utaltak Oroszországra.
Az ukrán atomerőművek elleni támadások miatt Kisida és Modi nyilatkozatában a volt szovjet köztársaságban lévő nukleáris erőművek biztonságának megerősítésére szólított fel.
A két vezető a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térségről alkotott nézetüket is megerősítette,
attól tartva, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás Kínát is határozottabbá tenné az óceáni régióban.
A német Mezőgazdasági Minisztérium szombati közlése szerint Németország több mint 3 ezer tonna élelmiszert adományozott Ukrajnának, az adományt pedig már el is szállították – adta hírül az MTI.
A közlemény szerint a szállítást a minisztérium koordinációs központja szervezte, a száz kamion pedig majdnem 3300 raklapnyi ételt vitt a háború sújtotta országba.
A lengyelországi átrakóponton keresztül alapvető élelmiszereket, vizet, gyümölcslét, hal- és húskonzervet, illetve bébiételt szállítottak. A szállítmányokhoz több német kereskedelmi és élelmiszeripari vállalat is felajánlotta adományait.
Folyamatosan érkeztek az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság budapesti ügyfélszolgálatára az orosz-ukrán konfliktus elől menekülők, hogy menedékeskénti elismerés iránti kérelmüket benyújthassák. Hozzátették a közleményben, hogy munkatársaik megemelt létszámmal hétvégén is folyamatosan rögzítik a külföldiek adatait és kérelmeit.
A kérelmet benyújtók száma napról napra nő.
Az elmúlt egy napon ismételten közel 400 kérelmet nyújtottak be.
A Főigazgatóság munkáját egy mobil ügyfélszolgálati busz is segíti, melyben ugyan úgy be tudják nyújtani az ide érkezők a kérelmüket, mint az ügyfélszolgálatokon vagy a gyűjtőponton.
A CBS News egy videót tett közzé az oldalukon, amiben bemutatják az önkénteseket, akik kiképzésen vesznek részt, hogy csatlakozzanak Ukrajna védelméhez.
Fiatal nők és férfiak négyórás kiképzésen tanulják, hogyan kell kezelni a fegyvert, derül ki a CBS News videójából.
A csatornának a 31 éves Anastacia elmondta,
reméli, hogy nem lesz szüksége rá, hogy használja a fegyvert, de fontosnak tartja, hogy megtanuljon bánni a Kalasnyikovval, mert ez akár élet-halál kérdése is lehet.
A videóban bemutatnak egy iskolát is Lvivben, ahol árva és fejlődési rendellenességben szenvedő gyerekekkel foglalkoznak a háború közepette.
A Kyiv Independent egy Twitter-bejegyzésben számolt be arról, hogy az észak-ukrajnai városban, Szumi egyik óvóhelyén három humorista stand-up-show-t tartott.
Mintegy 100 ember előtt léptek fel.
Sumy comedians held a stand-up show in a bomb shelter.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 19, 2022
Three comedians performed for about 100 viewers in one of the bomb shelters in Sumy, a regional capital in northern Ukraine, on March 19, according to local media outlet Cukr.
Photo: Lena Lion pic.twitter.com/Rdii3NmREM
Összesen 6623 embert evakuáltak Ukrajna városaiból humanitárius folyosókon keresztül – közölte egy magas rangú tisztviselő.
Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője közölte, hogy 4128 ember hagyta el az ostromlott Mariupol városát.
Előző napi adatok szerint a helyettes vezető azt állította, hogy aznap 9145 embernek sikerült elhagynia a városokat országszerte.
6623 people were evacuated today from Mariupol, settlements of Kyiv and Luhansk regions https://t.co/eVBVOZtKqy #Ukraine
— Liveuamap (@Liveuamap) March 19, 2022
Egy magas rangú kínai kormánytisztviselő szavait közölte a Sky News, miszerint a nyugati nemzetek által bevezetett szankciók Oroszországgal szemben egyre „felháborítóbbak”.
Li Ju-cseng külügyminiszter-helyettes elmondása szerint a NATO-nak nem kellene tovább terjeszkednie kelet felé, nyomás alá helyezni egy olyan atomhatalmat, mint Oroszország.
Kína az egyetlen olyan nagy ország, ami nem ítélte el Oroszország invázióját, sőt még inváziónak sem hajlandó azt nevezni, de mély aggodalmának adott hangot a háború kapcsán, viszont ellenezte a Moszkvával szembeni szankciókat.
Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak, és az orosz állampolgárokat »ok nélkül« fosztják meg a tengerentúli vagyontól
– mondta Li Ju-cseng a pekingi biztonsági fórumon, és hozzátette, „a történelem újra és újra bebizonyította, hogy szankciókkal nem lehet megoldani a problémákat. A szankciók csak ártanak a hétköznapi embereknek, hatással lesznek a gazdasági és pénzügyi rendszerre... és rombolják a globális gazdaságot.”
A nacionalista kijevi rezsim hamis zászlós műveletekre készül az Egyesült Államok és nyugati országok diplomáciai objektumai ellen Lvivben (Lembergben) – állította Igor Konasenkov, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint – bár állításait bizonyítékokkal nem támasztotta alá – Kijev így akar nyomást gyakorolni a NATO-ra, hogy a továbbiakban is fegyverekkel támogassa a kormányt, és hozzon létre repüléstilalmi zónát Ukrajna fölött.
Ukrajna többször vádolta már azzal Oroszországot, hogy valótlanságokat terjeszt állítólagos tervezett provokációkról, aztán saját maga hajt végre hamis zászlós műveleteket, adta hírül az MTI.
A goloskarpat.info, illetve a Kárpáthír információi szerint két orosz állampolgárt vettek őrizetbe Kárpátalján és Lemberg megyében. Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) azt feltételezi, hogy orosz „diverzánsokat” fogtak el.
Az egyik elfogott személyt akkor állították elő, közölte a helyi hatóság, amikor a kisbereznai határátkelőn Szlovákia irányába megpróbálta elhagyni Ukrajnát. A férfit átadták az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak.
A másik orosz állampolgárt Lemberg megyében, a rava-ruszkai átkelőn vették őrizetbe.
A Kárpáthír közlése szerint a megye területén felállított ellenőrző pontokról készült gyanús fotók voltak a férfiak telefonjain.
Az Insider talált rá arra, hogy ha beütjük a böngészőnk keresőjébe, hogy loser.com, akkor Vlagyimir Putyin Wikipédia-oldalán találjuk magunkat. A magyarul „vesztes” című oldal tulajdonosa, Brian Connelly egyébként több hírességet is megtrollkodott már, korábban Donald Trump vagy Barack Obama is az „áldozatai” között volt.
Kijevben eddig 228-an haltak meg, köztük négy gyereket öltek meg.
A Kyiv Independent friss Twitter-bejegyzésben tette közzé, hogy a kijevi városi tanács szerint több mint 900 ember, köztük tizenhat gyerek sebesült meg. Csaknem 40 ház, hat iskola és négy óvoda esett áldozatul, sérült meg, vagy rombolták le az orosz haderők.
⚡️In Kyiv, 228 people, including 4 children, have been killed since Russia’s all-out invasion.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 19, 2022
According to the city council, more than 900 citizens, including 16 children, were wounded. Nearly 40 houses, six schools, and four kindergartens were damaged.
Az ukrajnai háború miatt nőtt az aknaveszély a Fekete-tenger északnyugati régiójában, az ukrán partok előtt. A harcban álló felek egymást okolják a kialakult helyzetért.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásította Odessza, Ocsakiv, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjét.
Az FSZB szerint a több mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, ami fenyegeti a fekete-tengeri hajózást. Legrosszabb esetben az aknák akár a Földközi-tengerig is eljuthatnak – figyelmeztetett az orosz belbiztonság.
Az ukrán fél az oroszokat vádolta a tengeri aknák elhelyezésével.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította Svájcot, hogy lépjen fel az orosz oligarchák ellen, mindezt a hivatalos weboldalán tette közzé. Beszédét videón keresztül továbbították több ezer embernek egy háborúellenes tüntetésen Svájc fővárosában, Bernben.
Zelenszkij azzal kezdte, hogy megköszönte Svájcnak az Ukrajna elleni orosz invázió óta nyújtott támogatását, de további lépésekre szólította fel a pénzügyi szektort.
A svájci bankokban rejlik azoknak az embereknek a pénze, akik kirobbantották ezt a háborút. Ez fájdalmas. A gonosz elleni küzdelemhez a számláik befagyasztása is hozzátartozik.
Hozzátette: „Az ukránok érzik és tudják, milyen az, amikor városokat rombolnak le orosz csapatok. Olyan emberek parancsára rombolják le őket, akik európai, gyönyörű svájci városokban élnek, és akik az önök városaiban élvezik a tulajdont. Tényleg jó lenne megfosztani őket ettől a kiváltságtól.”
Ukrajna állítása szerint 190 000 civilt evakuáltak a frontvonalakról humanitárius folyosókon keresztül az orosz–ukrán invázió kezdete óta – írja a Reuters.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a kijevi és luhanszki régiókban működtek a folyosók, de az ostromlott keleti kikötővárosba, Mariupolba tervezett folyosó csak részben volt hatékony, a buszokat az orosz csapatok nem engedték át.
It is the Peace Bell in #Mariupol. It does not ring anymore until the last enemy leaves Ukraine.#StandWithUkraine#StopRussianAggression pic.twitter.com/4Mbixn1N02
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) March 19, 2022
Wang Jixian művészetet tanult, négy évvel ezelőtt költözött Odesszába egy munka miatt. A kínai vlogger célja, hogy bemutassa, milyen megélni az orosz inváziót. A 36 éves Wang éjszakánként veszi fel a videóit. Eredetileg a szüleinek akarta megmutatni, hogy minden rendben van vele a háború ellenére.
Mára kisebb véleményvezérré vált a Douyinon, a TikTok kínai verzióján azt követően, hogy éles kritikával illette az orosz propagandát, ami Kínába is begyűrűzött. Videós tartalmaiban igyekszik rámutatni – ahogy fogalmaz – a háború igazi arcára, arra, hogy milyen pusztítást végez a háború.
A kínai állami média tudósításai általában arról szólnak, hogy az ukrán katonák „náci” taktikákat alkalmaznak. Az egyik legnépszerűbb felvételén Wang feltartotta kínai útlevelét, és azt mondta, „ezek az ukrán katonák nem nácik, hanem programozók, egyszerű emberek, olyanok, mint mi”.
A videó alatt többen kritizálták a férfit.
Nincs többé szükséged arra a kínai útlevélre, már elfelejtetted, melyik országból származol. Az ország hivatalos álláspontja az összes kínai ember álláspontjának kell lennie
– olvasható az egyik Douyin-kommentben.
A videóira már lecsapott a kínai cenzúra is. Bár a YouTube-on az összes videó elérhető – ez a szolgáltató Kínában le van tiltva –, a WeChat felületén a feltöltéseinek a 80 százaléka, a kínai TikTokon kevesebb mint 20 százaléka elérhető már csak.
Miután Wang a CNN-nek nyilatkozott, az összes közösségimédia-fiókját letiltották.
Közleményben utasította vissza az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) azokat a híreszteléseket, miszerint a Nemzetközi Űrállomásra elindult három űrhajósa az Ukrajna melletti kiállás és támogatás miatt viselt sárga egyenruhát – számolt be a Sky News.
A Roszkoszmosz sajtószolgálata a Telegramon mindezt úgy kommentálta:
Van, hogy a sárga egyszerűen csak sárga. Az új személyzet repülőruhái a Bauman Moszkvai Állami Műszaki Egyetem emblémájának színe alapján készültek, korábban mindhárom űrhajós itt végzett. Őrültség mindenhol és mindenben ukrán zászlót látni.
Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség főigazgatója saját Telegram-oldalán is hasonlóan értékelt, egyúttal leszögezte, hogy az orosz űrhajósok „nem szimpatizálnak az ukrán nacionalistákkal”.
Az orosz űrügynökség korábban azt is közölte, hogy az Egyesült Államok az oroszellenes szankciók részeként fontolgatja Oroszország teljes lecsatlakoztatását a GPS navigációs rendszerről.
Noha a kazah hatóságok engedélyezték az aktivistáknak az egykori fővárosban, Almatiban, hogy a hónap elején több mint 2000 ember részvételével demonstrációt tartsanak az invázió ellen, viszont egy második tüntetés megtartását már megakadályozták, írja a Guardian. Kazahsztán megpróbál elhatárolódni az orosz–ukrán konfliktustól és semleges maradni.
Nagy-Britannia belügyminisztériuma péntek délután 5 óráig 8600 vízumot állít ki a már az országban élő ukránok Ukrajnából menekülő családtagjai számára, jelentette be Priti Patel brit belügyminiszter.
Eddig legalább 43 ezren kérelmeztek családegyesítési vízumot Nagy-Britanniában, közülük sokan egyelőre az Ukrajnával határos országok szállodáiban várják kérvényük elbírálását.
"Accommodation and other resources are not unlimited."
— Sky News (@SkyNews) March 19, 2022
Home Secretary Priti Patel tells the Conservative Party conference "we will be less able to help those in most need if we do not control our borders"https://t.co/iOm40vn1kt
📺 Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/2IsU5A3UZx
Az orosz kormány kiadott egy rendeletet, amelyben előírták, hogy közel 40 milliárd rubelt szánnak arra, hogy a háború ne érintse negatívan az orosz munkaerőpiacot.
A Ria Novosztyi szerint ebből 25,5 millárd rubelt arra szánnak, hogy ideiglenes munkahelyeket és közmunkaprogramokat hozzanak létre azokban a régiókban, amelyekben a nyugati szankciók miatt sokan elvesztik az állásukat. A kormány becslése szerint ezáltal körülbelül 400 ezer embernek adhatnak majd munkát.
Ezenkívül további 7 milliárd rubelt szánnak arra, hogy állami továbbképzéseken átképezzék azokat a munkavállalókat, akik elveszíthetik az állásukat. Ez a lépés körülbelül 125 ezer embert érinthet.
A maradék 6 milliárd rubelt nonprofit szervezeteknek szánják, szintén arra a célra, hogy képzéseket valósítsanak meg. A kormány szerint ezáltal körülbelül 175 ezer ember helyezkedhet majd el hiányszakmákban, vagy indíthat saját vállalkozást.
Közösségi oldalán üzent az ukrán hadsereg: azt kérik az emberektől, hogy ne vádolják őket árulással és azzal sem, hogy fel akarnák adni az Oroszország ellen vívott harcot.
Olyan politikusokat szeretnék megszólítani, akik a hátsó városokban »árulásról« beszélnek, és az operatív környezetről tesznek »értékeléseket«. Az olyan felelőtlen kijelentésekkel, mint hogy az ellenfél gond nélkül elvett valamit, vagy hogy az ország megadásra készül, a katonáinkat sértegetik.
A bejegyzésben leszögezik, hogy „az ukrán védelmi erők hősiesen szembeszálltak a világ második legnagyobb hadseregével szemben”, az ellenfelet minden irányból sikerült megállítaniuk, az ellenállás pedig folytatódik.
Egyúttal arra kérték az embereket, hogy ne osszák meg ezen gondolataikkal Ukrajnát.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a jelenlegi politikai helyzet miatt egyre csak erősödik Oroszország és Kína kapcsolata.
Amikor a Nyugat nyilvánvalóan aláássa a nemzetközi rendszer alapjait, nekünk, a két nagyhatalomnak át kell gondolnunk, hogyan tovább ebben a világban
– mondta Lavrov.
Joe Biden pénteken két órán át tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és az amerikai elnök figyelmeztette partnerét, hogy súlyos következményekkel kell számolniuk, ha támogatást nyújtanak az oroszoknak az Ukrajna elleni háborúban.
A Sky News információi szerint a háború kezdete óta összesen 127 oroszbarát szabotőrt tartóztattak le az ukrán fővárosban.
Ez mindössze 14 beszivárgó csoportot foglal magában – mondta Mikola Zsirnov, a kijevi katonai közigazgatás vezetője, és hozzátette, hogy azok az útlezárások, amik Kijev körül lettek kiépítve, létfontosságúak a szabotőrök felkutatása, illetve letartóztatása során.
Ukrajna szerint ma humanitárius folyosók működnek a kijevi térségben.
Petr Fiala cseh kormányfő frissen kijelentett szavait a Guardian hozta le, miszerint országa gondoskodni fog azokról a „feleségekről és gyerekekről”, akik Oroszország ukrajnai inváziója elől menekülnek Csehországba.
Tájékoztattam az ukrán barátaimat, hogy gondoskodni fogunk a feleségükről és a gyermekeikről
– mondta Fiala a Twitteren, és hozzátette magyarázatképp, mivel a hadköteles korú férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát, Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában többnyire nők és gyerekek léptek át az Európai Unióba.
Uprchlická vlna je svou rychlostí a velikostí nesrovnatelná s minulými vlnami. ČR to zvládne.
— Petr Fiala (@P_Fiala) March 19, 2022
Nechceme od EU, aby se zaváděly kvóty, ale aby existovala finanční solidarita k zemím, které jsou nejvíce postiženy uprchlickou vlnou. pic.twitter.com/yevVJVCtSl
Aknavetős támadás érte a kijevi régióban lévő Makariv települését. A támadásban hét ember meghalt, öten pedig megsebesültek – számolt be az unian.net a kijevi régió rendőrségének sajtószolgálata alapján.
A jelentés szerint március 18-án erős tüzérségi lövedékek találták el a Bucsanszkij kerület településeit, köztük Makarivot is. Információk szerint több lakóépületet is támadás ért, de egyéb adminisztratív épületek is megrongálódtak.
Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko közölte, hogy a város utcáin zajló harcok miatt csak lassan haladnak azoknak a kimentésével, akik a szerdán lebombázott színház romjai alatt rekedtek.
130 embert már kimentettek, de a becslések szerint összesen 1300-an rekedtek a színház alagsorában, amelyet menedékként használtak. Vadim Bojcsenko azt mondta, hogy már a színház közelében is folyik a harc, és csak akkor tudják érdemben folytatni a mentőakciót, ha véget ér a lövöldözés.
A katonáink minden megtesznek azért, hogy tartsák az állásaikat a városon belül, de az ellenségnek sajnos sokkal nagyobb a hadereje a miénknél
– ismerte el a BBC-nek nyilatkozva.
A polgármester arról is beszélt, hogy az utóbbi egy héten 40 ezer ember menekült el Mariupolból, de további 20 ezer még arra vár, hogy ezt megtehesse. Ők abban reménykednek, hogy szombaton ismét megnyílnak a humanitárius folyosók a városnál.
Egy brit kutatóközpont, az ISW egyébként pénteken térképet is közölt arról, hogy hol húzódhatnak a frontvonalak Mariupolban. Ezen fel van tüntetve a színház is, és az is látszik, hogy az oroszok egyre szűkebb területre szorítják vissza a védőket a városon belül.
New maps of Russian control of terrain for @TheStudyofWar.
— George Barros (@georgewbarros) March 18, 2022
UAF likely conducted a successful counteroffensive against Russian forces around Mykolayiv in the past several days.
Russian forces continue to make steady progress reducing the Mariupol pocket.https://t.co/2BUuaT3s9T pic.twitter.com/1zNGyx5bHh
Oroszország mellett tüntetnek Jerevánban – derült ki az egyik közösségi oldalra feltöltött videóból.
Yerevan today. Unsurprisingly, #Armenia|ns support #Russia's invasion of #Ukraine — both countries have close military and economic ties that go beyond a normal alliance.
— Farah 🤍 (@FarahG777) March 19, 2022
Both are aggressors, attacking and occupying the territory of another state by force. pic.twitter.com/sP52ZGAxcO
A felvételt megosztó felhasználó a leírásban megjegyzi, hogy Oroszország és Örményország között szoros katonai és gazdasági együttműködés van.
Nagyon sok konfliktusra nem került volna sor, ha a Szovjetunió nem bomlott volna fel – ezt mondta a szovjet nosztalgiára gyakran építő belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka szombaton.
A Szovjetunió összeomlása egy tragédia volt
– mondta Lukasenka, aki ezenkívül úgy fogalmazott: a mostani konfliktus gyökere abban rejlik, hogy megszűnt a hidegháború bipoláris világrendje, és ezért az Egyesült Államok bármit megtehet, amit csak akar.
A Nyugat taszította őket a háborúba
– fogalmazott az ukránokról beszélve a belarusz elnök, hozzátéve: szerinte Joe Bidennek kellene felhívnia Vlagyimir Putyint ahhoz, hogy a háború véget érjen.
Lukasenka ezenkívül azt állította, hogy ő szívesen küldött volna határőröket a Donbaszba, hogy fenntartsák a rendet, de az ukránok ezt elutasították.
Én mindent megtettem azért, hogy megakadályozzam a háborút, és fenntartsam a békét
– mondta a belarusz elnök, akinek az országából támadva nyomultak Kijevig az orosz csapatok.
Lord Richard Dannett, a brit hadsereg korábbi főparancsnoka azt mondta a BBC-nek, hogy Oroszország egyértelműen háborús bűnöket követ el a civilek támadásával.
Úgy fogalmazott: „morálisan védhetetlen” az oroszok által alkalmazott taktika, ezért Vlagyimir Putyint és a többi bűnöst nem elég csupán nyilatkozatokban elítélni, hanem nemzetközi, a nürnbergi perekhez hasonló eljárásokra van szükség, hogy felelősségre is vonják őket.
Örök időkre el kell ítélni, be kell vonuljon a történelemkönyvekbe az, amit Putyin és tábornokai csináltak
– mondta.
Mindeközben Simon Smith, az Egyesült Királyság volt kijevi nagykövete azt mondta: Vlagyimir Putyinnak már a 2014-es harcokkal is az volt a célja, hogy olyan mértékben meggyengítse Ukrajna intézményrendszerét és az államba vetett bizalmat, hogy az ország ne tudjon többé független államként működni.
A következő 7-8 évben viszont azt láttuk, hogy Putyin kudarcot vallott, és Ukrajnának nagyon is sikerült talpon maradnia
– mondta az exdiplomata, hozzátéve: az orosz elnök szerinte most emiatt dönthetett úgy, hogy megindítja az inváziót az egész ország ellen.
Még több hétig eltarthatnak a béketárgyalások Oroszország és Ukrajna között, mondta el Mihajlo Podoljak ukrán elnöki főtanácsadó a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában.
Közlése szerint a tárgyalásokon a tűzszünet, az orosz csapatok visszavonása, valamint biztonsági garanciák kérdései vannak napirenden.
Podoljak elmondta, az oroszok taktikája az, hogy
körbezárják a nagyobb városokat, rakétákat lőnek ki rájuk, és bombázzák őket.
Oroszországot az Európai Uniónak teljes mértékben kereskedelmi blokád alá kell vonnia földön és vízen, amint csak lehet – ezt mondta szombaton Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.
Ha teljesen elvágnánk az orosz kereskedelmet, akkor még jobban rákényszeríthetnénk őket arra, hogy megfontolják ennek a kegyetlen háborúnak a leállítását
– mondta a kormányfő.
Az Európai Unió több gazdasági területen is szankcionálta már az oroszokat, de egyes tagállamok és politikusok – köztük a lengyel miniszterelnök is – keveslik az eddigi korlátozásokat, és szigorúbb lépéseket szorgalmaznak.