Az orosz–ukrán háború a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra; az inflációs kockázatok fokozódása a monetáris kondíciók további szigorítását indokolja – írta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi döntésről kiadott közleményében.
Az MNB testülete 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte az alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is.
A háború következményei közvetlenül a külkereskedelmi csatornákon és a nemzetközi termelési láncok nehézségein keresztül fejtik ki a legerősebb növekedést fékező hatást – vélekedtek. Ezenfelül a nyersanyagárak és a vállalati költségek emelkedése, illetve a bizonytalanság általánosan magas szintje is visszafogja a növekedést – tették hozzá.
A jegybank azzal számol, hogy a GDP-arányos államadósság 2021 végén 77,3 százalékra csökkent a 2020. év végi 80,0 százalékos értékről.
Az orosz–ukrán háború több csatornán keresztül is növeli a költségvetési kockázatokat, de az előrejelzési horizont végére főként a gazdasági növekedésnek köszönhető fokozatos mérséklődést követően hetven százalékra csökkenhet az adósságráta – írták.
Mint megírtuk, Virág Barnabás, az MNB alelnöke a makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet a jegybank délutáni sajtótájékoztatóján, hogy az orosz–ukrán háború globálisan negatív sokkokat hoz, amely jelentősen befolyásolja az infláció szintjét és a növekedési kilátásokat is. A következő időszakban ezért alapvetően a háború és a szankciós hatások határozzák meg az infláció és a GDP növekedési kilátásait.
Az Egységben Magyarországért pártjai által kiadott közlemény szerint
az MNB kamatemelése a Fidesz-kormány összeomló gazdaságpolitikájának újabb egyenes következménye.
Az egész ukrán sajtót bejárta az a felvétel, amelyen több-bőröndnyi készpénz látható a tiszabecsi határállomás vámházának padlóján. A felvételen 28,8 millió dollár és 1,3 millió euró látható gondosan becsomagolva és kötegelve. Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) büntetőeljárást folytat az ügyben – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozás eddigi adatai szerint a harmincmillió dollárt és eurót Anasztaszija Kovicka, Arszen Avakov volt ukrán belügyminiszter üzlettársának, Ihor Kovickij egykori parlamenti képviselőnek felesége csempészte át Magyarországra az ukrajnai vámszabályok megkerülésével – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A jelentés szerint Ihor Kotvickij volt népfronti parlamenti képviselő felesége március 14-én egy Opel Vivaro kisbusszal jelentkezett kilépésre a tiszaújlaki határátkelőn. Az autó vezetője és egyik utasa magyar állampolgár volt, míg ugyancsak utasként volt jelen Anasztaszija Kotvicka édesanyja, Halina Kucser. Az ukrán államhatár átlépésekor a nevezett személyek pénzt nem vallottak be, az ukrán vámosok pedig nem ellenőrizték a járműben szállított poggyászokat. Később kiderült, hogy Kotvicka a tiszabecsi határállomáson 28,8 millió dollárt és 1,3 millió eurót nem jelentett be vámnyilatkozatában.
Az oroszoknak sincs esélyük arra, hogy megnyerjék az ukrajnai háborút – ezt mondta kedden Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára.
Kiemelte, hogy a közel egy hónapja dúló harcok eddig csak pusztítást és szenvedést hoztak – elsősorban a civilek számára –, és szerinte a háború a jövőben csak még több pusztítást fog hozni, de győzni senki sem fog. A főtitkár azzal példálózott, hogy Mariupol városát már hetek óta bombázzák állandóan az oroszok, de még mindig nem tudták bevenni.
Ha Mariupol el is esik végül, Ukrajnát egyszerűen akkor sem tudják elfoglalni úgy, hogy minden városért, utcáért és házért meg kell küzdeniük Az egyetlen végkimenetele ennek csak még több szenvedés, még több pusztítás és még több szörnyűség lehet
– fogalmazott Antonio Guterres.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter lánya, Kszenyija Sojgu nemrég hat hónapos gyermekével együtt ukrán színekbe öltözött egy videóban.
Az édesanyán sárga felső, a gyermeken pedig kék ruha látható, amelyet sokan egyértelműen az ukránok melletti kiállás jeleként értelmeztek. Nem ez volt az első alkalom, Kszenyija Sojgu ugyanis Instragramon öt napja is hasonló képet tett közzé:
Bejegyzésében részletesen írt arról, hogy a háború az ő életét is megváltoztatta, és hogy nem támogatja Ukrajna lerohanását. Hozzátette: a történtek ellenére büszke arra, hogy orosz, és szereti a népét.
Az ukránok melletti kiállása ellenére a bejegyzését közülük sem fogadta mindenki örömmel. Sokan arra emlékeztették, hogy az édesapja halált érdemelne a történtek miatt, és hogy az Ukrajnában élő csecsemők közül néhányan – az ő gyermekével ellentétben – nem fogják megérni a féléves kort.
Kszenyija Sojgut egyébként sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem helyezte a szankcionált orosz emberek listájára. Elképzelhető, hogy a fenti kiállással is ezt szerette volna elkerülni, ugyanis a Kreml szóvivőjének lánya például már erre a sorsra jutott.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője Facebook-oldalán számolt be arról hétfő este, hogy elfogtak egy diverzáns csoportot, amely szabotázsakciókra készült Ukrajna területén – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A kormányzó bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy az ügyben nyomozás indult. Mikita megköszönte a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársainak az operatív műveletet, mely során fegyvereket és lőszereket, valamint kézigránátokat is lefoglaltak.
A katonai közigazgatás vezetője arra kérte a kárpátaljai lakosokat, hogy legyenek éberek, és jelentsék a rendőrségnek és a hadseregnek a gyanús tevékenységet folytató ismeretlen személyeket.
Naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben – mondta el Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjúban, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.
A tisztségviselő kifejtette, hogy a megbeszélések online zajlanak, és több szakértői csoportot is bevontak a tárgyalási folyamatba.
A tárgyalások szerkezete valóban összetett. Van egy tárgyalócsoport, amelyet mindenki ismer, mellette sok csoport dolgozik különböző formákban. Vannak politikai tanácsadók, és ezek nem csak oroszok vagy ukránok, részünkről ilyen Andrij Jermak (az elnöki iroda vezetője), aki más, olyan külföldi országok politikai tanácsadóival dolgozik együtt, amelyek garanciavállalók lehetnek Ukrajna biztonságára nézve
– magyarázta Podoljak.
Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök pontosan kijelölte, mely kérdésekben nem hajlandó Kijev engedni, ez pedig az ukrán államiság alapja, azaz az ország szuverenitása és területi egysége.
Van az Oroszországi Föderáció álláspontja, amely nem más, mint propaganda. Valamiféle illúzióba kergették magukat a világ működésével kapcsolatban. És van Ukrajna álláspontja, amelyet Zelenszkij elnök nyilvánosan meghatározott: a területi integritás és a szuverenitás, amely kulcsfontosságú érték számunkra. Ami magát a tárgyalási folyamatot illeti, azért folytatjuk, hogy megtaláljuk, hol és miben tudunk megegyezni
– fogalmazott a tisztségviselő.
Az orosz féllel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy „nagyon nehezen tudják megtörni azokat a sztereotípiákat, amelyekben nyolc évig éltek”, és még mindig nem ismerik el, hogy tévedtek, rosszul mérték fel saját forrásaikat és Ukrajna védekezési képességeit. Ugyanakkor Podoljak szerint a teljes körű háború kezdete óta eltelt időszak, az ukránok kitartó ellenállása „a valóság megfelelőbb felfogásához” vezette az oroszokat, ami „többé-kevésbé lehetővé teszi a párbeszéd folytatását”.
Szeptemberig biztosan nem indulhat a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett versenyeken az orosz Szergej Karjakin, aki korábban nyílt levélben támogatta hazája ukrajnai invázióját – adta hírül az MTI.
Karjakin még február 27-én tette közzé nyílt levelét, amelyben leszögezte: támogatja Oroszország ukrajnai különleges hadműveletét. Másnap a szintén orosz Arkagyij Dvorkovics irányította FIDE elítélte az orosz versenyzőt nyilvános politikai állásfoglalása miatt, egyúttal fegyelmi eljárást indított ellene.
A 32 esztendős nemzetközi nagymester a fél évre szóló eltiltás miatt így nem lehet ott a világbajnokjelöltek június–júliusi madridi tornáján sem, amelynek győztese kihívhatja a regnáló világbajnok norvég Magnus Carlsent.
A jelenleg hatályban lévő szabályok szerint Ukrajnában minden 18–60 év közötti férfi hadköteles, ezért azok, akiknél az útlevélben a nemnél a férfi van megjelölve, nem hagyhatják el Ukrajnát – számolt be róla a BBC.
Az Euronews egy transznemű nővel, Joanne-nel beszélt, akinek még a háború előtt sikerült módosíttatnia néhány iratát.
Problémám adódott, mert úgy tudtam, hogy a határátlépéshez nem elég a születési anyakönyvi kivonat, szükségem lesz egy személyi igazolványra is. Ilyenem nincs, ezért attól tartottam, hogy visszaküldenek a határról
– mondta Joanne.
Csehország kiterjesztené az energiaszektorra az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket – mondta a visegrádi négyekhez (V4) tartozó ország külügyminisztere egy keddi német interjúban.
Jan Lipavský az ARD országos közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a prágai vezetés álláspontja szerint Oroszországot teljesen ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, és az energiaágazatban el kell rendelni további kereskedelmi korlátozásokat, írta meg az MTI.
Az Európai Unió tagországainak mindezt együtt kell megtenniük – húzta alá a Kalózpárt politikusa, hozzátéve: nehéz döntés az orosz energiaszektor szankcionálása, mert „sok állam sok energiát kap Oroszországból”, ezért beszélni kell a következményekről. Ugyanakkor „mindannyiunknak fel kell ismernünk, hogy véget kell vetnünk a Putyin-rendszernek, amelybe milliárdokat fektetünk”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök szerinte a háború finanszírozására használja a pénzt.
A cseh külügyminiszter kifejtette, hogy az orosz költségvetés bevételeinek nyolcvan százalékát a kőolaj- és a földgázszállításokért kapott pénz teszi ki, és azokat az összegeket, amelyeket az EU-tagállamok, például Németország az energiahordozókért átutal Oroszországnak,
a bombák finanszírozására használják, amelyeket aztán Ukrajnára dobnak, ez pedig menekültáradatot hoz létre, amely hozzánk érkezik, amelyről mi gondoskodunk, és egy bizonyos ponton Ukrajna újjáépítéséért is fizetnünk kell majd.
Arra a felvetésre, hogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az energiaszektort érintő szankciók sokkal jobban sújtanák az EU-t, mint Oroszországot, Lipavský azt mondta, hogy Oroszország szeret fenyegetődzni, ijesztgetni, Oroszország hazudik, sajtókampányokat és dezinformációs kampányokat folytat, és a szóvivő kijelentése is csak egy ilyen trükk.
Nem mondom, hogy könnyű lesz, de ha most nem állítjuk meg Oroszországot Ukrajnában, akkor a Moldovai Köztársaság, a balti államok, Grúzia lesz a következő
– vélekedett a cseh külügyminiszter.
Szólt a többi között a cseh, a lengyel és a szlovén kormányfő minapi kijevi látogatásáról is, amellyel kapcsolatban kiemelte:
Történelmünk megtanított minket arra, hogy az ember a bajban ismeri meg az igazi barátait.
A Guardian tett közzé egy drónnal készített videót, amelyen a Mariupol ipari negyedében végzett pusztítás látható.
A felvételen több kisebb robbanás is látszik, amelyek után sűrű füstfelhő borítja be a környéket.
Rosztyiszlav Surma, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője az 1+1 tévécsatorna adásában beszélt arról, hogy elegendő élelmiszerkészlettel rendelkezik-e Ukrajna.
A helyettes vezető megjegyezte: elegendőn búza-, kukorica-, napraforgóolaj- és alaptermékkészlettel rendelkezik az ország. Hozzátette: ez az élelmiszer-mennyiség három–öt évig is kitart, ugyanis a termékek hetven-nyolcvan százalékát korábban külföldre exportálták, most viszont a saját céljaikra fogják felhasználni – írja a Hylya.net.
Az Európai Bizottság portált hozott létre az Ukrajnában dolgozó és az Ukrajnából elmenekült kutatók számára, hogy megkönnyítse hozzáférésüket az unió tudományos és kutatási kezdeményezéseihez és a támogatási lehetőségekhez – írja a brüsszeli testület közlése alapján az MTI.
Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az Európai Kutatási Térség Ukrajna számára (ERA4Ukraine) nevű portál összefogja az uniós szintű tudományos kezdeményezéseket, felsorolva a támogatási szolgáltatásokat jelenleg harminc országban.
A portál biztosítani akarja, hogy az uniós tudományos, innovációs és kutatási programok sikeres ukrajnai kedvezményezettjei már most hozzájussanak a programokból származó finanszírozáshoz. Ezenkívül segíteni akarja az Ukrajnából elmenekült kutatókat lakhatási és álláslehetőségek felkutatásában, és meg akarja könnyíteni okleveleik elismerését.
Összesen 1006 menekülőnek segítettek az első napon a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 98-an töltötték az intézményben, akik számára fekhelyet biztosítottak – tájékoztatta az MTI-t Budapest Főváros Kormányhivatala.
A közlemény szerint a mintegy 4400 négyzetméter alapterületű csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.
Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
Árverésre ajánlotta fel a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov, a Novaja Gazeta független orosz újság főszerkesztője az elismeréssel járó Nobel-érmet az ukrajnai menekültek megsegítésére. Ezt Muratov jelentette be a lap Telegram-csatornáján.
A Novaja Gazeta és én úgy döntöttünk, hogy a 2021-es Nobel-békedíjat egy ukrajnai menekülteket segítő alapnak adományozzuk. Már több mint 10 millióan menekültek el. Kérem az aukciósházakat, jelentkezzenek, hogy elárverezzék ezt az egész világ által ismert díjat!
– írta a főszerkesztő.
A Nobel-díj alapítójának profilját hordozó, 18 karátos aranyból készült, 175 gramm súlyú Nobel-érmeket az idén 13 díjazottnak adták át. A Nobel-békedíj 10 millió svéd korona (355 millió forint) pénzbeli jutalommal jár – számolt be az MTI.
Mintegy hétezer háború elől menekülő embert helyezett el eddig a katasztrófavédelem. A szervezet a szomszédban dúló háború óta részt vesz az Ukrajnából menekülő emberek utazásának, elhelyezésének és ellátásának megszervezésében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-vel.
A katasztrófavédelem a fővárosi és a megyei védelmi bizottságokkal együttműködve eddig összesen 6865 ember, köztük 3695 gyermek és 2115 nő elhelyezéséről gondoskodott. Tizenegy megye (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna) összesen 170 befogadóhelyén kaptak biztonságos elhelyezést az otthonukat elhagyni kényszerülők.
Kiemelik: Magyarország a központi raktárában tárolt rescEU-készletből lélegeztetőgépeket és azok tartozékait küldte korábban Ukrajnának, tegnap pedig a katasztrófavédelem a hazánk által az EU Polgári Védelmi Mechanizmusán keresztül felajánlott gyógyszereket és egészségügyi eszközöket tartalmazó szállítmányt adta át az ukrán állam képviselői részére.
A katasztrófavédelem rögzíti a Magyarországon áthaladó nemzetközi segélyszállítmányok útdíjmentességét is. A háború kezdete óta csaknem 1500 segélyszállítmány kapott útdíjmentességet.
A 38. breszti különálló gárda deszantosai visszatértek az ukrán határ közeléből az állandó bevetési pontjukra – számolt be a belarusz védelmi minisztérium.
A hírt a karpat.in.ua közölte a MotolkoHelp belarusz csapatok mozgását figyelő lap közlése alapján. A lap információi szerint páncélozott szállítókocsik haladtak Bresztbe, ami részben blokkolta a város forgalmát.
Az ukrán nemzeti bank által az Ukrán Fegyveres Erők támogatására nyitott speciális számla egyenlege közel 51 millió hrivnya (több mint 585 millió forint). A bank eddig már csaknem 12,6 milliárd hrivnyát (több mint 144,5 milliárd forint) utalt át a hadseregnek.
A támogatások ukrajnai állampolgároktól és vállalkozásoktól, valamint a nemzetközi közösségtől érkeztek.
A szociálpolitikai minisztérium számláján, amelyet a nemzeti bank humanitárius célokra nyitott meg, március 22-én mintegy 292 millió hrivnya (körülbelül 3,3 milliárd forint) van – ismertette az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán média szerint az 52 éves Igor Kotvitszkij volt ukrán képviselő felesége 29 millió dollárral (körülbelül 9,5 milliárd forint) és 1,3 millió euróval (körülbelül 490 millió forint) próbált átkelni az ukrán–magyar határon.
Az információk szerint Anasztázia Kotvitszkaját hárombőröndnyi pénzzel kapcsolták le a magyar határőrök.
Ukrainian media report that the wife of former MP Kotvytskyy tried to take $28 million and 1.3 million euros out of #Ukraine via #Zakarpattya.
— NEXTA (@nexta_tv) March 20, 2022
The money was found by the #Hungarian border guards and forced to declare it. pic.twitter.com/ZCjDlIxdwB
A Times azt írja, a volt politikus feleségét büntetőeljárás alá vonták, mivel nem jelentette be a vámhatóságnak a hatalmas mennyiségű pénzt.
Ferenc pápa azt mondta, mindent megtesz a háború befejezése érdekében – számolt be az egyházfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetéséről Ukrajna szentszéki nagykövete a közösségi oldalán. A Vatikánnál akkreditált nagykövet, Andrij Jurash a Twitter-fiókján közölte, hogy Ferenc pápa felhívta az ukrán elnököt.
A diplomata „sokat ígérőnek” nevezte a beszélgetést, amely alatt Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ferenc pápa a leginkább várt vendég Ukrajnában – számolt be az MTI.
New visible gesture of support of🇺🇦by Pope Francisco: just several min. ago HolyFather called to🇺🇦Pres. Volod. Zelensky and had very promising talking. Pope said:🇻🇦is praying & doing everything possible for end of war; 🇺🇦repeated that His Holiness is the most expected guest in🇺🇦. pic.twitter.com/4FD8otC8oz
— Andrii Yurash (@AndriiYurash) March 22, 2022
A Kreml nem hozza nyilvánosságra az orosz és ukrán delegáció közötti tárgyalások részleteit, hogy ne veszélyeztesse a folyamatot – mondta Dmitrij Peszkov, Putyin sajtótitkára.
Ukrajna szuverén állam, és lehetnek és kellenek is valamiféle belső eljárások. De vannak olyan témák is, amelyekről a két delegáció között még zajlanak a tárgyalások; meggyőződésünk, hogy jelen pillanatban ezek nyilvánosságra hozatala csak ronthatja a tárgyalási folyamatot, ami sokkal lassabb és kevésbé értelmes, mint ahogyan szeretnénk
– válaszolta arra a kérdésre, hogy a Kreml hogyan látja Volodimir Zelenszkij elképzelését egy esetleges ukrajnai népszavazásról az Oroszországgal való kompromisszumokról.
Arra a tisztázó kérdésre, hogy a Kreml hogyan viszonyul egy ilyen ukrajnai népszavazáshoz, ha azokat azután tartják, hogy a delegációk a javaslatcsomagokat kidolgozták, Peszkov azt mondta, hogy ez „egy sor olyan paraméterrel kapcsolatos, amelyekről lehet és kell is beszélni a tárgyaló delegációknak” – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.
Ahogy arról hétfőn az Index is beszámolt, Kárpátalján sokan kaptak provokatív jellegű SMS-eket az ellenséges területről. Babják Zoltán, Beregszász polgármestere arra kért mindenkit, hogy hagyják figyelmen kívül az üzeneteket, és őrizzék meg a nyugalmukat.
Az SMS-ek azonban ma sem álltak le, továbbra is folyamatosan kapnak olyan üzeneteket Ukrajnában, amikben az alábbi sorok olvashatók:
Ukrajna az ukránokért. Dicsőség a nemzetnek! Halál az ellenségre! Késre a magyarokkal!
A helyi média szerint ez orosz provokáció, amelynek a célja az ukrán–magyar kapcsolatok elmérgesítése.
A beregszászi polgármester kérésének megfelelően a magyar kormány 66 millió forintot biztosít a kárpátaljai városnak, hogy a településen a következő hónapokban is legyen elegendő tiszta víz, és fenn tudják tartani a víziközművek biztonságos működését – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter bejegyzésében úgy fogalmazott:
Egyre súlyosabbak a háborús cselekmények Ukrajnában. A növekvő intenzitású bombázások és városostromok miatt továbbra is egyre többen kényszerülnek otthonaik elhagyására, így egyre több a belső menekült is, akik az ország nyugati felében keresnek biztonságot.
A tárcavezető megjegyezte, hogy a belső menekülők közül egyre többen mennek Kárpátaljára, a megye emiatt segítségre szorul.
Magyarország nem szállít fegyvereket a háborúba, de minden humanitárius segítséget megadunk a nehéz helyzetbe került emberek életének megkönnyítése érdekében
– zárta posztját Szijjártó Péter.
Pavlo Pavlisin, a rivnei atomerőmű igazgatója mindenkit biztosított arról, hogy a létesítményt semmilyen fenyegetés esetén sem adják át az orosz erőknek, a dolgozók pedig maradnak a munkahelyükön.
Pavlisin szerint jelenleg sokféle lehetséges forgatókönyv létezik, amelyek közül az egyik szerint az orosz agresszió a csernobili atomerőműben vagy a fukusimai állomáson bekövetkezett balesethez hasonló katasztrófához vezethet. Ugyanakkor „nagyon nagy a kockázata”, hogy az orosz csapatok szándékosan vagy véletlenül kárt tesznek az ukrán atomerőműben.
Szeretném teljesen világossá tenni, hogy az állomás elhagyása nem opció. Bármilyen veszély fenyeget minket és a világot, bármilyen körülmények között, bármilyen súlyos is a helyzet, senki sem hagyja el az erőművet
– mondta az igazgató a France 24-nek.
A beregsurányi magyar–ukrán határra látogatott Novák Katalin köztársasági elnök, aki látogatásakor megállapította, hogy a határ menti településeken jól és szervezetten folyik a menekültek ellátása.
A megválasztott államfő a közmédiának elmondta, hogy mindezt a helyben közreműködő segítőkkel, a nemzetközi szervezetekkel folytatott munkatársaival és a menekültekkel folytatott beszélgetése is alátámasztja.
Azért vagyok itt, hogy köszönetet mondjak és erőt adjak, hiszen már hetek óta állnak a vártán a helyi emberek
– fogalmazott Novák Katalin.
Az orosz haderők lerombolták a kijevi régióban található Makarivot. Bár a falut felszabadították, és felhúzták az ukrán lobogót, minden második ház megsérült vagy megsemmisült a harcok következtében, és még mindig vannak támadások a területen.
Az összecsapások következményeit bemutató videót az Ukrán Nemzeti Rendőrség vezetője, Andrij Nevitov tette közzé YouTube-csatornáján.
Megjegyezte: a faluban nincsenek helyiek, mind elmentek. Makarivban a megszállók lerombolták a rendőrőrsöt, megrohamoztak egy ötemeletes lakóházat és egy kórházat is.
Sajnos Makariv még mindig tűz alatt van. Hogy miért nyomulnak a megszállók még mindig, nem tudni
– mondta Nebitov.
Oroszország katonai inváziója miatt a svéd Oriflame kozmetikai cég bezárja oroszországi üzleteit.
Az Unian ukrán hírügynökség szerint a vállalat felfüggeszti a befektetéseket, a képzéseket és tevékenységeket, valamint az oroszországi felhasználók részére az online értékesítést.
A háború a működési és jogi problémákkal együtt lehetetlenné teszi orosz üzletünk jelenlegi formájában való folytatását
– írta közleményében az Oriflame.
Az ukrán parlament szerint több erdőtűz is keletkezett a csernobili atomerőmű közelében. A tüzet valószínűleg tüzérségi lövedékek vagy gyújtogatás okozhatta az orosz erők által ellenőrzött területen.
Az ukrán speciális kommunikációs szolgálat szerint „aggodalmakat ébreszt, hogy a radioaktív füst szétterjedhet”.
Csernobil az ukrajnai invázió első napjai óta orosz kézben van, az erőmű ukrán személyzetének jelentései elképesztő körülményekről számolnak be.
7 wildfires, likely caused by artillery shelling or arson, have broken out in the area surrounding the #Chornobyl NPP, @ua_parliament reports. The area is now controlled by the 🇷🇺 troops, so the fires are burning unchecked, raising worries that the radiation smoke could spread.
— SSSCIP Ukraine (@dsszzi) March 22, 2022
Washingtonnak fel kellene hagynia Oroszország fenyegetésével, és be kell fejeznie Kijev felfegyverzését az orosz–amerikai kapcsolatok fenntartása érdekében – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Szerinte az Egyesült Államoknak a kapcsolatok fennmaradása érdekében „le kell állnia a kijevi rezsim fegyverekkel való telepumpálásával, abba kellene hagynia az Oroszországgal szembeni fenyegetőzést”.
Az MTI beszámolója szerint a helyettes külügyminiszter emlékeztetett: a moszkvai amerikai nagykövetnek szerdán jegyzéket adtak át, amely arra figyelmeztetett, hogy a kapcsolatok a megszakítás határán állnak. Hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok jövője attól függ, hogy Washington milyen irányvonal mellett dönt.
Hozzátette: az amerikai lépések nem befolyásolják Moszkva eltökéltségét abban, hogy továbbhaladjon céljai felé az ukrajnai orosz „különleges hadművelet”, valamint abban sem, hogy alkalmazkodjon az ellene bevezetett amerikai és európai szankciókhoz. A diplomata szerint nem valószínű, hogy Washington „pozitív hatást” fog gyakorolni Kijevre, ami kilátásba helyezhetné az amerikai–orosz kapcsolatok normalizálását.
Rjabkov szerint Oroszország „nem tűrheti el”, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyverek komponenseinek kifejlesztésére alkalmas laboratóriumokat működtessen Ukrajna területén, ami a biológiai és vegyi fegyverekről szóló egyezmény megsértése miatti aggodalmakra adhat okot.
Felhívta a figyelmet, hogy az orosz fél évek óta törekszik a bakteriológiai és vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tárolásának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény megerősítésére. Kifejezte reményét, hogy ez a szándéka támogatásra lel az idei felülvizsgálati konferencián. Azzal vádolta meg az amerikaiakat, hogy 2001 óta akadályozzák ezt a folyamatot.
Rjabkov elmondta, hogy Oroszország és a NATO között jelenleg nincsenek kapcsolatok. A viszony alakulását a szövetségtől tette függővé.
„Óvjuk az észak-atlanti szövetségeseket az elhamarkodott lépésektől, amelyek további eszkalációhoz vezethetnek” – tette hozzá.
Az ukrajnai háború elől az elmúlt napon, azaz március 21-én 1953 ember, köztük 683 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a rendőrség.
A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 35 ember, köztük 23 gyermek elhelyezését és odaszállítását a rendőrséggel együttműködő hatóságok oldották meg.
Kiemelik: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatóival Kőbánya felső vasútállomáson segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A helyszíni kommunikáció elősegítése érdekében a BRFK 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot.
Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint az orosz haderő katonája egyedül maradt egy tank legénységéből, mert a többiek hazamenekültek. A katona, miután bajtársai magára hagyták, úgy döntött, feladja magát, és átadja a harckocsit az ukrán fegyvereseknek – számolt be Viktor Andrusiv, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.
Egy orosz katona jutalom fejében átadott nekünk egy tankot! […] Misa néhány napja felhívott minket. Információt továbbítottunk róla a Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának. A kommandósok őrizetbe vették
– közölte a tanácsadó. Hozzátette: a fogvatartottnak nagyon jó lehetőséget biztosítottak. Misa tízezer dollárt kap a háború után, és lehetőséget az ukrán állampolgárság felvételére.
Kijev kedden közölte, hogy az ostromlott városokból a civilek kimenekítésére tett erőfeszítései a dél-ukrajnai Mariupol városára összpontosulnak, de nem jelentett be új megállapodást Oroszországgal a csapdába esett lakosok biztonságos átkelésének lehetővé tételéről.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy jelenleg Mariupol evakuálására összpontosítanak. A politikus felsorolt néhány helyet, ahonnan buszokkal próbálják meg evakuálni a civileket, de Mariupol nem volt köztük.
Arról sem tett említést, hogy új megállapodásokat kötöttek volna Oroszországgal a civilek evakuálására szolgáló humanitárius folyosók létrehozásáról.