Szörnyű gyanú: megmérgezték a béketárgyalás résztvevőit?

Kedves olvasóink!

Zárul az Index mai percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

A nap legfontosabb történéseit ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Tartsanak velünk kedden is, korán reggel ismét jelentkezünk a legfrissebb hírekkel.

Pihenjenek jól, nyugodalmas jó éjszakát!

A közösségi médiában terjed egy videó, amelyen az ukrán katonák arról számolnak be, hogy elfogtak egy orosz felderítőcsoportot. A videón jól látható, hogy az ukrán fegyveresek a megkötözött hadifoglyokat térden lövik.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó a felvétellel kapcsolatban közölte:

A kormány nagyon komolyan veszi ezt, és azonnali vizsgálatot rendel el. Mi egy európai hadsereg vagyunk, és nem gúnyolódunk.

A CNN megkereste az ukrán védelmi minisztériumot az üggyel kapcsolatban, válaszul a minisztérium elküldte a fegyveres erők főnökének, Valerij Zaluzsnyijnak nyilatkozatát. A közlemény nem utal közvetlenül az incidensre, de azt írja:

Az ukrán védelmi erők hiteltelenítése érdekében az ellenség filmezi és terjeszti a színpadra állított videókat, amelyeken az állítólagos „ukrán katonák” embertelen bánásmódja látható az „orosz foglyokkal”.

Egyelőre nem világos, hogy melyik országhoz tartoznak a felvételeken látható katonák.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hétfőn bejelentette, hogy bezárja moszkvai és minszki irodáit – számolt be az MTI.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet szerint az irodák bezárása már folyamatban van.

A bank hangsúlyozta, hogy elítéli az ukrajnai háborút, és a moszkvai, valamint a minszki EBRD-iroda bezárása egyenesen következik Oroszország cselekedeteiből, amelyekhez Belarusz segítséget nyújt. Az EBRD közölte, hogy továbbra is megingathatatlanul támogatja Ukrajnát.

A bank felidézte, hogy már összeállított egy támogatási csomagot kétmilliárd euró értékben Ukrajnának és a háború által érintett más országoknak.

Nem akar újra a legtöbb menekültet befogadó országok egyike lenni Svédország, mint az a 2015-ös migrációs válság idején történt – jelentette ki Magdalena Andersson svéd miniszterelnök Berlinben, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozott. A két politikus a többi között az ukrajnai menekültek helyzetét vitatta meg – számolt be az MTI.

Akkor (2015-ben) az Európai Unióba érkező migránsok tizenkét százalékát fogadtuk be

– emlékeztetett Anderson. Az ukrán menekültekre utalva hozzátette:

Ezt ilyen mértékben nem tudjuk ismét megtenni.

A svéd miniszterelnök ugyanakkor megígérte, hogy Svédország „természetesen a megoldás részét fogja képezni” az ukrajnai menedékkérők befogadásában. Kiemelte: Stockholm kiveszi részét az erőfeszítésekből, de „a 2015-ös helyzet nem ismétlődhet meg”.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. Kerületi Rendőrkapitánysága jogtalan elsajátítás vétség gyanúja miatt indított nyomozást – közölte a rendőrség.

A beszámoló szerint a zuglói vasútállomás peronjáról vitte el valaki egy Ukrajnából menekülő férfi őrizetlenül hagyott táskáit és kutyáját március 4-én az esti órákban. Hozzáteszik: mivel a férfi a csomagokat és az állatot nyolc napon belül sem a tulajdonosnak, sem a hatóságok részére nem adta vissza, ezzel bűncselekményt követett el.

Időközben a kutyát visszajuttatták a gazdájának, azonban a tettest és a táskákat a rendőrség továbbra is keresi. A feltételezett elkövetőről felvétel készült.

A rendőrség azt kéri, hogy aki a felvételen látható férfit felismeri, személyazonosságával, tartózkodási helyével vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést.

A kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere, Ihor Terehov  szerint az orosz hadsereg célzottan lövi a lakott területeket – számolt be az MTI.

Nemcsak egy-egy házat, hanem egész lakónegyedeket. A város lakóit állandóan bombázzák. Eddig 1410 objektum pusztult el, ebből 1177 többszintes lakóépület

– ismertette a polgármester. Elmondása szerint eddig Harkivban megsemmisült

• 53 óvoda,
• 69 iskola és
• 15 kórház.

Terehov szavai szerint önkéntesek életüket kockáztatva szállítanak élelmet olyan kerületekben lévő óvóhelyekre, amelyeket szünet nélkül ágyúznak az orosz erők. Közölte, hogy ugyanakkor a szupermarketek működnek a városban, kaphatók alapvető élelmiszerek.

A politikus kitért arra, hogy Harkiv olyan város, ahol alapvetően orosz ajkúak élnek, a háború kitörése előtt szinte minden negyedik ott lakónak volt rokona vagy ismerőse, barátja Oroszországban. Mint mondta, Harkivot többé-kevésbé mindig is Oroszországhoz lojális városnak tekintették, de a háború drámaian megváltoztatta az ott élők viszonyulását Oroszországhoz. Terehov hangsúlyozta, hogy Harkiv lakói ma egységesek, és készek a végsőkig harcolni a városuk megvédéséért.

Elismerte az orosz elnöki szóvivő. hogy Európa prémiumszintű olajpiacnak számít Oroszország számára – írja az Infostart.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Olaf Scholz német kancellár kijelentésére reagált ezzel, miszerint Németország azon van, hogy minél hamarabb lemondjon az orosz szénről és kőolajról.

Peszkov véleménye az, hogy a kieső európai olajkeresletet Délkelet-Ázsia fogja kiegyenlíteni. Ugyanakkor hozzátette: a prémiumszintű európai olajpiac hiánya valóban jelentős, de kompenzációs mechanizmusokat fognak életbe léptetni ennek kezelésére.

Az ukrán miniszteri kabinet eltörölte a járványveszélyes zónákat a hadiállapot időszakára, és feloldotta azoknak a munkavégzési tilalmát, akik nincsenek beoltva – ismertette az ukrán kormány rendeletét az Unian ukrán hírügynökség.

Ugyanakkor továbbra is azt ajánlják minden magánszemély és vállalkozás számára, hogy tartsák be és vegyék fel a koronavírus elleni oltás minden adagját.

Az Ukrajna vagy a Krím Autonóm Köztársaság területén fennálló járványhelyzettől függően Vinnyica, Voliny, Dnyipropetrovszk, Donyeck, Zsitomir, Kárpátalja, Zaporozzsje, Ivano-Frankivszk, Kirovograd, Kijev, Luhanszk, Lviv, Nyikolajiv, Odessza, Poltava, Rivne, Szumi, Ternopil, Harkiv, Herszon, Hmelnickij, Cserkaszi, Csernyivci, Csernyihivi régió, Kijev, Szevasztopol (a továbbiakban: régiók) értéke zöld, sárga, narancssárga vagy piros a Covid–19 terjedésének járványveszélyes szintje, kivéve a hadiállapot időszakában

– áll a határozatban.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szerint Oroszország a súlyos bűncselekményekért elítélt rabokat küldené a frontra.

Azoknak az elítélteknek, akik beleegyeznek a harcba, teljes amnesztiát ígérnek, ha élve térnek vissza a háborúból – közölte az ukrán hírszerzés.

Meghalt egy ukrán kick-box bajnok a mariupoli támadásban – írja a Kyiv Independent.

Makszim Kagal, a Nemzetközi Sportkarate-szövetség kick-box bajnoka meghalt az ostromlott Mariupolért vívott csatában

– jelentette edzője.

A dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Henicseszkben, az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban, amelyet elfoglaltak az orosz csapatok, elkezdtek rubelben „nyugdíjat” osztani a helyi lakosoknak – számolt be az MTI.

Tízezer rubelt (körülbelül 35,5 ezer forint) osztogatnak a helyieknek, akik a pénzt azonnal átváltják hrivnyára, a boltokban ugyanis nem fogadják el az orosz valutát.

Szerhij Lany, a Herszon megyei tanács egyik tagja arra kérte az embereket, hogy „semmit se fogadjanak el az orosz megszállóktól, ne működjenek együtt velük, ugyanis csakis így járulhatnak hozzá Ukrajna győzelméhez”.

Az 1970-es évtized egyetlen évében sem élt át a világ az ideihez hasonló mértékű energiaársokkot – mondta hétfőn a Bank of England kormányzója, Andrew Bailey.

A brit jegybank ismertetése szerint a kormányzó elmondta: az egyetlen különbség az, hogy a hetvenes években több olyan év is volt, amikor energiaársokk érte a világgazdaságot, és a Bank of England nagyon reméli, hogy ezúttal nem ez történik.

Ettől függetlenül Nagy-Britanniában és máshol is a világban idén történelmi léptékű sokk éri a reáljövedelmeket és a kiadásokat – fogalmazott a brit jegybank vezetője.

Bailey szerint a Bank of Englandnek nincsenek olyan monetáris eszközei, amelyekkel ez a jelenség megszüntethető, mivel az energia- és az élelmiszerárak révén jelentős részben importált inflációról van szó – számolt be az MTI.

Soron kívüli tanácskozásukon új uniós platform létrehozásáról állapodtak meg az ukrajnai menekülthullám koordinálására az európai uniós tagállamok belügyminiszterei – közölte hétfőn Brüsszelben Ylva Johansson uniós belügyi biztos.

A biztos a Védelmi Tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatón elmondta: az új uniós platform lehetővé teszi az európai kormányok számára, hogy információkat cseréljenek az Ukrajnából érkező menekülthullámmal kapcsolatban. Mindezt azért, hogy összehangoltan biztosítsák az érkezettek számára a hozzáférést az EU ideiglenes védelmezési rendszeréhez.

Johansson azt is hozzátette, hogy a platform összehangolja a tagállamok által hozott intézkedéseket a menekültek országok közötti mozgásának megkönnyítésére, valamint segíti a befogadó rendszerek fejlesztését és az ellátás folyamatosságát – adta hírül az MTI.

Az ukrán gázközlő rendszeren keresztül naponta 109 millió köbméter, azaz a maximum mennyiségű orosz gáz áramlik Európa irányába – írja a Today.

Az üzemeltető szerint március 26-án a szivattyúzás mennyisége 109,5 millió köbméter, március 27-én pedig 109,6 millió köbméter volt.

Ugyanakkor Ukrajnában az elmúlt héten meredeken csökkent a gázfogyasztás. Az ukránok harminc százalékkal kevesebbet fogyasztottak, mint az előző hetekben. A lap szerint ez nemcsak annak köszönhető, hogy az ország egyes régiói mára elnéptelenedtek, hanem a tavaszi melegebb időjárás miatt csökken a gázfogyasztás mennyisége.

Sodródó aknát észleltek hétfő reggel Románia területi vizein a Fekete-tengeren, ezért a térségbe küldték a Viceamiral Constantin Balescu aknászhajót, hogy begyűjtse és hatástalanítsa a robbanószerkezetet – közölte a román védelmi minisztérium.

A román haditengerészet később közölte, hogy az aknát megtalálták, beazonosították, majd a búvárok robbanószerkezetet erősítettek rá és felrobbantották. A közzétett fotókon gömb alakú rozsdás vasszerkezet látható tüskeszerű nyúlványokkal, számokból és cirill betűkből álló felirattal.

A védelmi minisztérium szerint 172 kilogrammos YaM típusú, húsz kilogrammos robbanótöltettel rendelkező tengeri aknáról van szó. A román aknászhajó a feladat elvégzése után a térségben folytatta a járőrözést további elsodródott robbanószerkezetek után kutatva.

Szombaton Törökország ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amelyről azt feltételezte, hogy az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna. Miután az aknát hatástalanították, a forgalom délután újraindult.

A román haditengerészet már múlt hétfőn is járőrözni küldte aknászhajóját, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) március 19-én közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásította Odessza, Ocsakiv, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjét. Az FSZB szerint a több mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, és fenyegeti a fekete-tengeri hajózást.

Az ukrán fél az oroszokat vádolta a tengeri aknák elhelyezésével.

Joe Biden amerikai elnök népszerűsége hivatali idejének legalacsonyabb szintjére süllyedt az ukrajnai háború, az amerikai gazdaság, a benzinárak és az infláció kezelése miatt – ismertette az MTI az NBC News amerikai hírtelevízió számára készült legfrissebb közvélemény-kutatás eredményeit.

Biden elnök népszerűsége negyven százalékra csökkent, ami hivatali idejének eddigi legalacsonyabb értéke. Tíz amerikai válaszadóból heten kevés bizalmat szavaztak az elnöknek az ukrajnai háború kezelése miatt, tízből nyolc amerikai pedig azért aggódik, mert az ukrajnai háború tovább növeli majd a benzinárakat, és tart attól is, hogy a háborúban akár nukleáris fegyvereket is bevethetnek.

Az Egyesült Államok elmúlt negyven évének legnagyobb mértékű inflációs növekedése miatt a megkérdezett amerikaiak túlnyomó többsége úgy érzi, az ország rossz irányba tart, és a többségnek az sem tetszik, ahogy az elnök a gazdaságot kezeli.

Több társulat is jelezte, hogy nem tud részt venni az április 20-án kezdődő Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) a háborús helyzet miatt – tájékoztatta a Nemzeti Színház hétfőn az MTI-t.

Mára már világossá vált, hogy lehetetlen az ukrán és orosz társulatok Magyarországra utazása és vendégszereplése a MITEM fesztiválon. Néhány napja a Rigai Új Színház is jelezte, hogy a háborús helyzet miatt ők sem tudnak részt venni a fesztiválunkon

– áll a közleményben.

A 8. MITEM fesztiválon elmarad a kijevi Ivan Franko Nemzeti Dráma Színház Dalolj, Lola, dalolj! című előadása, a Rigai Új Színház Oblomov című előadása, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház MA 2016-... című előadása, valamint a moszkvai Vahtangov Színház Háború és béke című előadása.

Felhívják a figyelmet, hogy az  elmaradó előadásokra megváltott jegyek a színház jegypénztárában visszaválthatók.

Az orosz katonák közül az ukrajnai háború kezdete óta körülbelül 17 ezren vesztették életüket – írja az ukrán fegyveres erők vezérkara Facebook-bejegyzésében.

A poszt szerint az orosz hadsereg felszerelésének eddigi vesztesége:

• 123 repülőgép,
• 127 helikopter,
• 54 légvédelmi eszköz,
• 586 tank,
• 1695 páncélozott harcjármű,
• 302 tüzérségi rendszerek,
• 95 MLRS tűzrendszer,
• 1150 autótechnika,
• 7 hajó,
• 4 OTRK/TRK hordozórakéta,
• 66 UAV műveleti és taktikai eszköz,
• valamint 21 speciális felszerelés.

Nem támogatják az Egyesült Államok szövetségesei Joe Biden amerikai elnök legutóbbi, a hétvégén Varsóban tett megjegyzését, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem maradhat hatalmon – jelentette a Washington Times hétfőn.

A jobboldali-konzervatív amerikai napilap a cikkében követelésként említi az amerikai elnök megjegyzését, majd kifejti, hogy Emmanuel Macron francia elnök, valamint magas rangú brit és török tisztségviselők is elhatárolódtak Biden követelésétől, amely a lap szerint megbonyolíthatja az orosz–ukrán háború befejezését, mivel a háború kifejezett céljává tette Putyin elnök politikai helyzetének megváltoztatását.

Antony Blinken külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy az elnök szavai ellenére Washington továbbra sem követeli Putyin elnök hatalmának megdöntését.

Fehér házi tisztségviselők szerint ez a mondat nem szerepelt az előre elkészített és jóváhagyott elnöki beszédben.

Ettől függetlenül a Biden-beszéd előtt végzett amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint az Egyesült Államok lakosai nincsenek lenyűgözve attól, ahogy az elnök az ukrajnai válságot kezeli – számolt be az MTI.