Az orosz Sberbank az uniós gazdasági szankciók miatt eladta a Horvátország legnagyobb vállalatában, az ötvenezer munkavállalót foglalkoztató Fortenovában birtokolt 43 százalékos részesedését a magyar–amerikai Indotek-csoportnak – számolt be az MTI horvát sajtóbeszámolók alapján. A hírt a Fortenova is megerősítette.
Az árat nem közölték, de az akvizíciót még jóvá kell hagynia az illetékes szabályozó hatóságoknak. Fabris Peruško, a Fortenova-csoport vezérigazgatója az adásvételi szerződés aláírását követően üdvözölte az Indotek belépését az új tulajdonosi struktúrába. Jelezte: hosszú távú stratégiai partnerként számítanak a magyar–amerikai alapra. Ezenkívül reményének adott hangot, hogy a következő néhány hónapban megérkezik a részvények vásárlásához és eladásához szükséges összes jóváhagyás is.
A Fortenova-csoport Délkelet-Európa legnagyobb élelmiszer-kereskedő és -termelő vállalatának számít, mivel több mint 30 millió fogyasztót szolgál ki nyolc délkelet-európai ország piacán. A vállalat három alaptevékenysége a kis- és nagykereskedelem, az élelmiszeripar és mezőgazdaság. A cégcsoportba tartozik például a horvát Konzum kiskereskedelmi üzletlánc is.
A Sberbank még két éve a Fortenova jogelődjének, a csődközelbe jutott Agrokor konglomerátumnak a hitelezőjeként szerezte meg részesedését a Fortenova-csoportban. Az ukrajnai háború miatt azonban az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, és ezek – a 43 százalékos Sberbank-részesedés miatt – a Fortenova-csoportot is nehéz helyzetbe hozták. Emiatt kellett megválnia az orosz banknak a tulajdonrészétől.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk hétfőn is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!
A KKS Lech Poznań és a KP Legia Warszawa közötti labdarúgó-mérkőzésen Lengyelországban a szurkolók egy hatalmas drapériát helyeztek el, amelyen egy grafika volt látható a halott Putyinnal – osztotta meg a WAR IN UKRAINE 2022 oldal a Twitteren.
VIDEO: ⚽️ A little bit more news from the world of football.
— WAR IN UKRAINE 2022 (@WARUKRAINE2022) April 9, 2022
At a football match between Lech Poznań and Legia Warsaw, fans put up a huge banner with dead Putin. pic.twitter.com/UtAjwfWVtO
Az elmúlt hat hétben az orosz lövedékek ukrán városokat, otthonokat, kórházakat és iskolákat pusztítottak el – írja a New York Times. A háború mélyre hatolt, és elérte az Európa kenyérkosaraként ismert régió termékeny síkságait is, megbénítva a termelést, elpusztítva a magtárakat és a terményeket egy olyan országban, amely a világ gabonájának nagy részét termeli.
Ukrajna a háború kezdete óta már legalább 521 milliárd forintnyi gabonaexport-veszteséget szenvedett el – közölte nemrég az ország mezőgazdasági miniszterhelyettese. Oroszország pedig, a világ vezető gabonaexportőre a nemzetközi szankciók miatt nagyrészt képtelen élelmiszert exportálni.
Az ENSZ Világélelmezési Programjának vezetője figyelmeztetett, hogy ez a kombináció olyan globális élelmiszerválságot okoz, amely „minden korábbinál súlyosabb, mint amit a második világháború óta láttunk”.
Ukrajnában a raktárak tele vannak olyan gabonával, amelyet nem lehet exportálni. Oroszország lezárta a Fekete-tengerhez, Ukrajna fő exportútvonalához való hozzáférést, a tehervonatok logisztikai akadályokba ütköznek, és a teherautó-közlekedés is akadozik, mivel a legtöbb teherautó-vezető 18 és 60 év közötti férfi, aki nem hagyhatja el az országot, és nem viheti át a határon a mezőgazdasági exportot.
Ukrajna betiltott néhány gabonaexportot is, hogy elegendő élelemmel láthassa el lakosságát.
Kedden a mezőgazdasági minisztérium közölte, hat nagy magtárat romboltak le az orosz lövések. A gazdák azt mondják, hogy üzemanyag- és műtrágyahiánnyal küzdenek, és hogy munkásaik egy része a harctérre ment.
Néhány gazdát a harcok kiszorítottak a földjükről, a lövedékek és a rakéták tönkretették a gépeiket, megsebesítették munkásaikat, és elpusztították szarvasmarháikat.
A népszerű amerikai énekes, Billie Eilish az ukránoknak ajánlotta a Your Power című dalt.
Eilish csatlakozott a jótékonysági kampányhoz is, amelyet az ukrán áldozatok számára hirdettek meg. Az énekesnő a világ vezetőihez fordult, és felszólította őket, hogy segítsenek Ukrajnának.
Ukránok milliói hagyták el otthonukat, ezért azonnal cselekednünk kell, és támogatnunk kell ezeket az embereket
– mondta Eilish. A kommentekben az ukránok megköszönték az énekesnő támogatását.
Oroszország-párti tüntetéseket hirdettek meg vasárnap estére a németországi Frankfurtba és Hannoverbe, a szervezők körülbelül 2500 résztvevőre számítanak a két helyszínen együtt – írja az MTI.
A szervezők hangoztatják, hogy az ukrajnai háború miatti ruszofóbia ellen tiltakoznak, viszont vannak, akik attól tartanak, hogy a demonstráció az Ukrajna elleni orosz háború nyílt támogatása lesz.
A frankfurti szervezők szerint a Németországban élő orosz ajkúak zaklatása, hátrányos megkülönböztetése és a háború ellen, valamint a békéért akarnak fellépni. Hannoverben délutánra már összegyűlt mintegy hatszáz ember a tüntetésre, de egy ellentüntetés is kezdődik mintegy nyolcszáz fővel.
Németországban jelentős létszámú orosz ajkú közösség él, és tagjai a háború február 24-i kezdete óta számos olyan esetet jelentettek, amikor zaklatták őket.
Büntetőeljárás indult az Ukrán Fegyveres Erők 19. rakétadandárának parancsnoka ellen a kramatorszki vasútállomáson végrehajtott rakétacsapás után, ahol legalább ötven ember meghalt – jelentette be a de facto Donyecki Népköztársaság legfőbb ügyészségének sajtószolgálata a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A Donyecki Népköztársaság Legfőbb Ügyészségének Vizsgálati Osztálya nyomozást folytat az Ukrán Fegyveres Erők 19. rakétadandárának parancsnoka, Jarosevics F. Sz. ellen, aki a Donyecki Népköztársaság területén tartózkodik, és utasította beosztottjait, hogy tüzeljenek Kramatorszk városára
– közölte a sajtószolgálat. A hivatal szerint a vizsgálat megállapította, hogy az ukrán fegyveres erők 19. rakétadandárjának katonái Jarosevics utasítására Tocska–U rakétarendszerből lőttek Kramatorszkra.
Csak a szombati napon több mint tízezren menekültek Magyarországra az ukrajnai háború elől, és ugyanezen a napon 483 menekültnek segítettek a budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala a honlapján vasárnap.
Az éjszakát kilencvenen töltötték a létesítményben, a csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők – írja az MTI.
A nap 24 órájában nyitva tart a tranzitpont, ahol ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít nekik a kormány a jótékonysági szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
Különbuszokat tartanak fenn a tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás megoldásában.
Az ukrán hatóságok mostanáig 500 feltételezett háborús bűnöst azonosítottak. Irina Venegyiktova, Ukrajna főügyésze a Sky News brit televíziós csatornának beszélt az Oroszországgal vívott háborúról.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt a „21. század fő háborús bűnösének” nevezte, de elmagyarázta, hogy pozíciójából adódóan bizonyos mentességet élvez a büntetőeljárás alól.
Legalább 5600 háborús bűncselekményt vizsgálnak az ukrán hatóságok. Orosz csapatok által kivégzett 1222 ember halálát erősítették meg csak a kijevi régióban – nyilatkozta Irina Venegyiktova ukrán főügyész vasárnap. Hozzátette: az orosz erők annak ellenére semmisítették meg Borodjanka települést, hogy ott egyáltalán nem voltak sem ukrán katonai alakulatok, sem katonai létesítmények.
Több mint ötszáz oroszt azonosítottak háborús bűncselekmények elkövetésének gyanújával, az orosz hadvezetés tagjaival és kormányzati tisztviselőkkel együtt.
A főügyész beszélt arról is, hogy van bizonyítékuk arra, hogy az oroszok lőtték ki azt a rakétát, amely a kramatorszki vasútállomásba csapódott be legalább ötven, a háborús övezetből menekülő civil életét kioltva.
Ukraine's Prosecutor General @VenediktovaIV says Russian President Vladimir Putin is the "main war criminal of the 21st century."#Ridge: https://t.co/ZdNU8MMDia
— Sophy Ridge on Sunday (@RidgeOnSunday) April 10, 2022
📺 Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/51vALDbVLD
Ukrajna Védelmi Minisztériuma elmondta, hogy online térképet készítettek a bucsai mészárlást elkövető oroszok lakcímével – számolt be az Unian ukrán hírportál.
A Google Maps segítségével hozták létre a Honnan származnak az orkok? térképet, amit ezen a linken lehet elérni.
A térkép észtországi szerzői az ukrán hírszerzés nyílt adatait használták, itt elérhető volt a bucsai mészárlásban részt vevő katonák útlevele.
Ukrajna 177 mobil generátort kapott az Egyesült Királyságtól, ezek célja az energiaellátás biztonságának fenntartása – jelentette az ukrán energiaügyi minisztérium sajtószolgálata.
Ukrajna megkapta a mobil áramfejlesztők második tételét, amelyet az Egyesült Királyság biztosít országunknak az energiaellátás megbízhatóságának megőrzése érdekében. Az első tétel – 21 generátor – korábban megérkezett
– olvasható a közleményben.
Az Egyesült Királyság összesen több mint ötszáz hordozható generátor átadását jelentette be. Ezeket állami és kereskedelmi energiavállalatok is felhasználják majd szociális létesítmények, otthonok és vállalkozások fenntartható áramellátásának biztosítására.
A mobil generátorok következő tételei az Egyesült Királyságból várhatóan a közeljövőben érkeznek meg Ukrajnába.
„Kijev a Nyugat támogatásával civilek tömeges megsemmisítését célzó akciókat készít elő a Luhanszki Népköztársaságban, hogy ezért az Orosz Föderáció fegyveres erőit okolja” – jelentette be Oroszország Nemzetvédelmi Irányító Központjának vezetője, Mihail Mizincev vezérezredes.
Elmondása szerint a kijevi régióban található Ragovka faluban a tervek szerint provokációt hajtanak végre, és filmfelvételeket készítenek az állítólagos orosz katonaság által meggyilkolt civilek tömegsírjainak felkutatásáról és feltárásáról.
Szerinte annak érdekében, hogy a provokáció hitelesebb legyen, ukrán igazságügyi szakértőkből és a nemzeti rendőrség tagjaiból álló csoportot vonnak be a forgatásba – írja a TASZSZ.
Az elmúlt 24 órában több mint 32,6 ezer fogyasztó áramellátása állt helyre Ukrajnában – olvasható az ukrán energetikai minisztérium közleményében.
A közlemény szerint több területen a sürgősségi helyreállítási munka nehézkes vagy lehetetlen az ellenségeskedés fokozódása és az újabb károk megjelenése miatt.
Jelenleg több mint 305 ezer fogyasztó van gázellátás nélkül.
Az osztrák kormányszóvivő közölte, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár hétfőn Oroszországba utazik, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – számolt be a BBC.
A hírt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megerősítette – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az osztrák kancellár egyébként szombaton Kijevbe látogatott, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök volt gazdasági főtanácsadója szerint a nyugati országok által az orosz energiával szemben bevezetett „valódi embargó” megállíthatná az ukrajnai háborút – írja a BBC.
Andrej Illarijonov szerint Oroszország „nem veszi komolyan” más országok energiafelhasználás-csökkentésre vonatkozó fenyegetéseit.
Annak ellenére, hogy Európa megpróbálja csökkenteni az orosz forrásoktól való függőségét, továbbra is vásárol olajat és gázt.
Tavaly az emelkedő árak miatt az olaj- és gázbevételek az orosz kormányzati kiadások 36 százalékát tették ki. A bevételek nagy része az Európai Unióból származott, amely gázának 40 százalékát, olajának pedig 27 százalékát Oroszországból importálja.
A héten Josep Borrell, az EU vezető diplomatája azt mondta,
Ha a nyugati országok megpróbálnának valódi embargót bevezetni az Oroszországból származó olaj- és gázexportra, Andrej Illarijonov szerintvalószínűleg egy-két hónapon belül megszűnnének az orosz katonai műveletek Ukrajnában.egymilliárd eurót fizetünk Putyinnak naponta az általa szállított energiáért.
Ez egy nagyon hatékony eszköz, amely még mindig a nyugati országok birtokában van
– tette hozzá Putyin volt gazdasági főtanácsadója.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének számításai szerint több mint 4,5 millió ukrán menekült menekült el Ukrajnából az orosz invázió február 24-i kezdete óta – írja a Guardian.
A szervezet szerint 4 503 954-en hagyták el Ukrajnát, ami több mint 62 291 fővel több, mint az előző napon.
Az országot elhagyók körülbelül 90 százaléka nő és gyermek. A 18–60 év közötti férfiakat a legtöbb esetben eltiltották az ország elhagyásától, és besorozták az ellenállási mozgalomba.
Lengyelország fogadja a legtöbb ukrajnai menekültet, a háború kezdete óta 2 593 902 ember lépte át a határt a szomszédos országba.
Az orosz megszállók elrabolták Volodimir Vakulenko ukrán írót és annak fiát, Vitalijt a Harkivi területen fekvő Izjumban – számolt be róla az Unian ukrán lap. A város környékén hetek óta heves harcok dúlnak.
A művész utoljára március 7-én vette fel a kapcsolatot a családjával. A hírt az író volt felesége, Irina Novicka jelentette be a Facebookon:
Az ukrán rendőrség a mai napig 1222 kijevi lakos halálát erősítette meg, aki az orosz megszállók akciói következtében halt meg – mondta Irina Venegyiktova főügyész.
Április 10-én reggelig 1222 ember holttestét találtuk meg, aki a kijevi régió orosz megszállása alatt halt meg
– idézi a főügyész szavait az Unian.
Venegyiktov közölte, hogy a Legfőbb Ügyészség 56 büntetőeljárást indított háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
Oroszország vasárnap folytatta erőinek összevonását Kelet-Ukrajna közelében, és lakott területekre mért csapásokat, tovább mélyítve a civileket fenyegető veszélyt. Eközben Moszkva bejelentette, hogy új harctéri parancsnokot nevezett ki, aki Szíriában az orosz erők által elkövetett széles körű atrocitásokat felügyelte.
A tábornok, Alekszander V. Dvornyikov a szíriai polgárháborúban olyan erőket irányított, melyeket azzal vádoltak, hogy 2015-ben lakónegyedeket támadtak a Bassár el-Aszad elnök kormányát támogató orosz beavatkozás részeként.
Ukrajnában az orosz csapatok az elmúlt napokban fokozták a civil területek elleni támadásokat, többek között pénteken rakétatámadást intéztek egy vasútállomás ellen, ahol több mint ötven ember vesztette életét, aki menekülni próbált a keleti országrészből.
Vasárnap kora reggel a Luhanszki területen fekvő Szijjerodonyeck városában két lakóházat és egy iskolát ért találat, de áldozatokról nem érkezett jelentés. Dnyipróban egy ember megsebesült, miután egy orosz támadás egy ottani ipari létesítményt ért.
Az ukrajnai Kramatorszk vasútállomása előtt vasárnap az egyik túlélő azt mondta a New York Times értesülése szerint:
A város most halott.
„Az emberi történelem eddigi legveszélyesebb szakasza áll előttünk” – mondta nemrég Noam Chomsky.
Az ismert amerikai nyelvészprofesszor korábban azt mondta: az orosz–ukrán háború egy nukleáris konfliktus veszélyét is magában hordozza, mindeközben pedig a klímakatasztrófa is fenyegeti az emberiséget.
Most azzal kell szembenéznünk, hogy az emberi élet akár meg is semmisülhet a Földön
– mondta Chomsky, aki azt is felidézte, hogy a saját édesapja a mai Ukrajna területén született.
A nyelvészprofesszor most elítélte Vlagyimir Putyin agresszív politikáját is, holott korábban engedékenyebb hangnemet ütött meg a nyugatellenes, autoriter államokkal szemben. Hozzátette azonban, hogy nem lehet kizárólag Putyint hibáztatni a történtek miatt.
Szerinte a Nyugat narratívájának a lényege az, hogy mindent Putyinra és az ő őrültségére kennek. Azt viszont figyelmen kívül hagyják, hogy tavaly szeptemberben az Egyesült Államok is leszögezte, hogy erősíteni akarja a katonai együttműködést Ukrajnával, és a NATO tagjává akarják tenni az országot.
Mindenki maga választhatja meg, hogy mit hisz, nem tudjuk, melyik narratíva az igaz. Azt viszont tudjuk, hogy Ukrajnát még jobban szét fogják rombolni. És még az is lehet, hogy egy végzetes nukleáris háború lesz ebből, ha nem ragadjuk meg azokat a lehetőségeket, amelyek a háború békés rendezését teszik lehetővé
– fogalmazott Noam Chomsky.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint „stratégiai hiba” volt Németország és Franciaország döntése, hogy 2008-ban nem engedte meg Ukrajnának a NATO-hoz való csatlakozást.
Az NBC Meet the Press című műsorának adott vasárnap reggeli interjújában Kuleba így nyilatkozott:
Németország és Franciaország 2008-ban stratégiai hibát követett el, amikor elutasította az Egyesült Államok és más szövetségesek Ukrajna felvételére irányuló erőfeszítéseit, és most ezért fizetünk. Nem Németország vagy Franciaország fizeti meg ennek a hibának az árát, hanem Ukrajna. Ha NATO-tagok lennénk, ez a háború nem zajlott volna le.
Hozzátette:
Ukrajna megnyerte a Kijevért vívott csatát. Most egy újabb csata következik.
Ukrainian Foreign Minister: 'Ukraine won the battle for Kyiv. Now another battle is coming'https://t.co/qCW3xpc86P pic.twitter.com/9h0GZzGRlW
— Meet the Press (@MeetThePress) April 10, 2022
Egy amerikai és egy európai tisztségviselő közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök új tábornokot nevezett ki az ukrajnai háború irányítására – számolt be a Guardian.
Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornokot, Oroszország déli katonai körzetének parancsnokát nevezték ki a feladatra. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan azt mondta a tábornokról, hogy komoly brutalitással járt el Szíriában a civilekkel szemben, és azt mondta, hogy „még több atrocitásra számíthatunk Ukrajnában”.
Russia has appointed a new Ukraine war commander, a U.S. official said Sunday.
— The Associated Press (@AP) April 10, 2022
One of Russia’s most experienced military officers, Gen. Alexander Dvornikov has a record of brutality against civilians in Syria, according to U.S. officials. https://t.co/Iv6GmSahC1
Ukrajna azt állítja, hogy az orosz csapatok olyan radioaktív anyagokat loptak el a csernobili laboratóriumból, amelyek komoly veszéllyel járhatnak – számolt be a Sky News.
Az elzárt zónát vezető állami ügynökség szerint az orosz katonák behatoltak egy raktárterületre, és 133 radioaktív anyagot vittek el onnan. Az ügynökség szerint az ellopott anyag már kis mennyiségben is halálosan veszélyes lehet, ha szakszerűtlen kezekben kerül.
A csernobili atomerőmű február végétől néhány hétig orosz ellenőrzés alatt állt, de a területet nemrég visszaszerezték az ukránok.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter elmondta, hogy kész „továbbmenni” és betiltani az orosz olajat – írja a CNN.
Le Maire „mészárlásnak” nevezte a kramatorszki pályaudvar elleni merényletet, amelyben legalább ötven ember meghalt, és kijelentette, hogy „a felelősöket azonosítani kell, fel kell állítani a vádakat, és el kell őket ítélni ezekért a bűncselekményekért”.
A miniszter hozzátette, hogy európai egységre van szükség a szigorúbb energetikai szankciók végrehajtásához.
Ami Franciaországot illeti, készen állunk arra, hogy továbblépjünk, és döntsünk az olaj tilalmáról, és mélyen meg vagyok győződve arról, hogy a következő lépések és a következő megbeszélések az orosz olaj tilalmának kérdésére összpontosítanak
– mondta. Hozzátette, hogy az EU által elfogadott jelenlegi szankciók nagyon hatékonyak, „a legsúlyosabbak az Európai Unió létrehozása óta”.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Zelenszkij és Putyin találkozójára csak a donbaszi csata után kerülhet sor. Televíziós nyilatkozatában kijelentette, Volodimir Zelenszkij valószínűleg csak a keleti Donbasz régióért való nagyszabású csata után találkozna Vlagyimir Putyinnal.
Ukrajna készen áll a nagy csatákra. Meg kell nyernie őket, különösen a Donbaszban. Ezután Ukrajna erősebb tárgyalási pozícióba kerül, ahonnan bizonyos feltételeket diktálhat. Ezt követően az elnökök találkozni fognak, ami két-három hétig is eltarthat
– mondta az elnöki tanácsadó.
Moszkva a Donbaszra szegezte tekintetét, ahol, úgy gondolják, egy nagyobb offenzíva van kilátásban – írja a Guardian.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke Kijevben tett látogatása alkalmával új katonai támogatást ígért Ukrajnának – írja a CNN.
Az Egyesült Királyság 120 páncélozott járművet és új hajóelhárító rakétarendszereket küld Ukrajnának – jelentették be, miután Boris Johnson miniszterelnök személyesen látogatást tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknél.
Legutóbb Boris Johnson és Karl Nehammer osztrák kancellár szombaton külön-külön látogatást tett Zelenszkijnél.
Johnson a Twitteren azt írta, hogy kijevi látogatása
az ukrán nép iránti rendíthetetlen támogatásunk megnyilvánulása.
Továbbá bejelentette, újabb pénzügyi és katonai segélycsomagot nyújt.
Ferenc pápa vasárnap tűzszünetre szólította fel Oroszországot és Ukrajnát húsvétra, és „igazi tárgyalásokat” sürgetett a tartós béke érdekében. A Szent Péter téren tartott virágvasárnapi istentiszteletet vezetve Ferenc elítélte az ukrajnai háborút. Ez volt az első virágvasárnapi istentisztelet, amelyen közönség is részt vehetett a téren 2019 óta a világjárvány miatt – írja a CNN.
Tegyék el a fegyvereket, kezdjék meg a húsvéti fegyverszünetet, de ne azért, hogy újratöltsék a fegyvert, és újra harcba kezdjenek, nem
– mondta a pápa, aki a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta.
Tulajdonképpen milyen győzelmet arat az, aki zászlót tűz egy romhalomra?
– tette fel a kérdést. A hét elején a pápa elítélte az ukrán civilek Bucsában történt meggyilkolását.
A jól ismert Red Hot Chili Peppers amerikai rockzenekar is részt vett a jótékonysági online maratonon Ukrajna támogatására. A zenészek felszólították a világ vezetőit, hogy segítsenek az ukránoknak egy ilyen nehéz időszakban – írja az Unian.
A zenészek emellett felszólították más országok lakosait, hogy adjanak meg minden segítséget azoknak a menekülteknek, akik kénytelenek menekülni az orosz megszállók támadásai elől.
Azért vagyunk itt, hogy kifejezzük támogatásunkat Ukrajnának. Szeretnénk segíteni a pénzgyűjtésben, valamint arra kérjük a világ vezetőit, hogy tegyenek meg mindent a menekültek megsegítésére. Hiszen a menekülteknek is szükségük van segítségre
– fogalmazott az együttes.
Orosz megszállók lőtték a Dnyipropetrovszki területet. A támadás részleteit a dnyipropetrovszki regionális államigazgatás vezetője, Valentyin Reznyicsenko közölte a Telegramon.
Elmondása szerint a megszállók bejutottak Zvonyeckij egyik infrastrukturális létesítményébe. Reznyicsenko hozzátette: Oroszország újra megtámadta a Dnyipróban található repülőteret.
Megsemmisült maga a repülőtér és a közeli infrastruktúra. A rakéták pedig repülnek és repülnek
– fogalmazott Reznyicsenko, aki áldozatokról egyelőre nem számolt be.
Ljudmila Gyenyiszova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa közölte, hogy több mint 400 mariupoli lakost tartanak fogva egy koncentrációs táborban az Oroszországi Penzai területen – számolt be az Unian ukrán hírportál. A politikus szerint az oroszok cipő és fehérnemű nélkül tartják fogva az ukrán lakosokat.
Ma beszélgettem olyan orosz állampolgárokkal, akik Ukrajnát támogatják. Beszámoltak egy táborról a Penzai területen, ahova az Ukrajnából erőszakkal kitoloncolt mariupoli lakosokat vitték. Ez egy zárt intézmény több épülettel, kerítéssel körülvéve
– mondta Gyenyiszova, aki megjegyezte, hogy az elrabolt ukránok nagyon nehéz helyzetben vannak: nem tudják, hogy az Orosz Föderáció melyik régiójában vannak, és mikor engedik szabadon őket.
Magyarország területére 2022. április 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5213 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5045 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 930 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. április 9-én 531 ember, köztük 210 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 22 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – olvasható a rendőrség közleményében.