Az oroszok közölték, hogy katonai célpontnak tekintik a fegyverszállítmányokat

Az Oroszország elleni szankciók miatt áprilisban napi másfél millió hordóval csökkenhet az ország olajtermelése, májusban pedig, amikor teljessé válik az embargó az Ukrajna elleni háború miatt, a kitermelés már napi hárommillió hordóval eshet vissza – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében.

A párizsi székhelyű szervezet adatai szerint április eddig eltelt időszakában az orosz olajtermelés napi hétszázezer hordóval maradt el márciushoz képest.

Arra számítunk, hogy a termelés-visszaesés napi másfél millió hordóra emelkedik egy hónapon belül, mivel az orosz finomítók továbbra is csökkentik a termelést, egyre több vevő pártol el, és kezdenek megtelni az orosz tárolók

– írják a jelentésben.

Az IEA megjegyezte, hogy bár a legtöbb nyugati cég megtagadta az orosz olaj szállítását, Ázsiában akadtak rá vevők, akik jelentős kedvezménnyel vásároltak fel tételeket. Az IEA hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem látja a Kínába irányuló orosz olajexport növekedését. Korábban Alekszandr Novak energetikáért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes négy-öt százalékra becsülte az áprilisi olajtermelés esetleges visszaesését márciushoz képest – számolt be az MTI.

Újabb szankciós listát fogadott el az Egyesült Királyság az oroszok ellen – jelentette be a brit külügyminisztérium.

Ennek alapján a szankciós listán szereplő orosz magán- és jogi személyek vagyonát befagyasztják, és a velük folytatott tranzakció is tilos.

A listán szerepel

• a Lukoil olaj- és gázipari társaság társtulajdonosa, Vagit Alikperov,
• az Orosz Vasutak (RZD) volt vezetője, Vlagyimir Jakunyin,
• az AFK Sistema alapítója, Vlagyimir Jevtusenkov,
• Vlagyimir Bogdanov, a Surgutneftegaz vezérigazgatója,
• Szergej Furszenko, a Gazprombank alelnöke,
• Szergej Lavrov felesége,
• a Gazprombank,
• Oroszország bankja, valamint
• a SOGAZ biztosító.

Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szakértői szerint az ukrajnai háború miatt tovább emelkedhetnek az élelmiszerárak a helyi konfliktusok, gazdasági válság és éhínség sújtotta közel-keleti, illetve észak-afrikai térségekben, így gyerekek millióit fenyegeti az éhezés – számolt be az MTI.

Adele Khodrt, az UNICEF Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős regionális igazgatója valószínűnek nevezte, hogy drasztikusan emelkedni fog az alultáplált gyerekek száma. Ugyanis a folyamatos konfliktusok, a politikai instabilitás, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt a régióban soha nem látott mértékben emelkednek az élelmiszerárak, amit tovább súlyosbít a lakosság rendkívül alacsony vásárlóereje – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az európai és amerikai politikusok új, oroszellenes korlátozásai példátlan válsághoz vezették a Nyugatot – számolt be a RIA Novosztyi.

Vlagyimir Putyin 2022. április 12-én

Fotó: Sputnik/Evgeny Biyatov/Kremlin via REUTERS

Több millió európait lesújtott, hogy számos nyugati ország megtagadta az együttműködést, beleértve az orosz energiaforrásokat. Az árak és az infláció mindenhol növekszik, egyszerűen felborult a Nyugat

– mondta az orosz államfő, azonban megjegyezte, hogy természetesen Oroszországnak is kihívásokkal kell szembenéznie, de hozzátette, hogy a kialakult helyzetnek köszönhetően új lehetőségek megjelenését látja.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Oroszország könnyedén átirányíthatja hatalmas energiaforrásainak exportját Nyugatról olyan országokba, amelyeknek szükségük van rá – írja a Reuters.

Azzal is vádolta a „barátságtalan országokat”, hogy megsemmisítik az ellátási láncokat Oroszország sarkvidéki régióiban. Rámutatott: egyes nemzetek nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, ami szerinte problémákat okoz Oroszországnak.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a litván elnök, Gitanas Nausėda éppen Kijevbe tart. Mint utóbb kiderült, három másik kelet-európai ország vezetője is ellátogat az ukrán fővárosba – számolt be az Independent

Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország elnöke közölte, hogy mind Kijevbe utaznak, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkijjel.

Alar Karis észt elnök megosztott egy Twitter-bejegyzést, amelyben elmondta: „Ukrajnába látogatunk, hogy kifejezzük támogatásunkat az ukrán népnek, és találkozunk kedves barátunkkal, Zelenszkij elnökkel.”

A washingtoni orosz nagykövetség provokatívnak minősítette Ned Price amerikai külügyminisztériumi szóvivőnek az orosz vegyi fegyverek ukrajnai bevetésének lehetőségéről szóló kijelentéseit – írja a CNN.

Tudomásul vettük Ned Price, az amerikai külügyminisztérium sajtószóvivőjének április 12-i tájékoztatóján tett provokatív kijelentéseit, aki ismét kitüntette magát üres fecsegésével, amelyet egyetlen bizonyíték sem támaszt alá

– írta a nagykövetség a Facebook-bejegyzésében.

A nagykövetség szerint az orosz fegyveres erők „nem rendelkeznek és nem is rendelkezhetnek vegyi harci anyagokkal, mert országunk még 2017-ben felszámolta az összes vegyi fegyverkészletet”.

Az orosz védelmi minisztérium által megerősített információk az ukrán radikálisok által vegyi anyagok felhasználásával végrehajtott provokációk előkészítéséről nyugtalanítóak. Kérdéseink vannak ezen anyagok eredetével kapcsolatban is

– tette hozzá a nagykövetség. 

A megjegyzések arra reagáltak, hogy Price egy keddi tájékoztatón azt mondta, az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Oroszország „vegyi fegyverekhez folyamodhat”.

Az ukrán számítógépes vészhelyzetekre reagáló csoport (CERT-UA) azt állítja, hogy orosz hackerek megpróbáltak megzavarni egy ukrán energiaszolgáltatót – számolt be az Engadget. 

A szervezet szerint sikerült meghiúsítani az orosz kísérletet, amelynek célja az volt, hogy hozzáférjenek az energiaellátó állomásokhoz kapcsolódó számítógépekhez, és letöröljék a rajtuk lévő fájlokat. Ez leállította volna a meg nem nevezett szolgáltató infrastruktúráját.

Oroszországot már korábban is megvádolták az ukrán energetikai infrastruktúrát ért kibertámadásokért, de az ország februári megszállása óta nem hajtott végre sikeresen támadásokat.

Finnország a mai napon vitát indít, amelynek eredményeként az ország heteken belül kérheti a NATO-tagságot – számolt be a BBC. 

Fotó: action press-Pool/Getty Images

A finn külügyminisztérium szerint a kormány szerdán tesz közzé egy dokumentumot, amely az „alapvetően megváltozott” biztonsági környezetet vizsgálja majd. Egy héttel későbbre tervezik a nyitóvitát.

Egészen a közelmúltig a finnek többsége nem akart csatlakozni a NATO-hoz, de Oroszország ukrajnai inváziója újragondolásra késztette őket, és a legutóbbi felmérések szerint az ország többsége már a csatlakozás mellett van.

Továbbra is nagy a kockázata annak, hogy az orosz erők vegyi fegyvert vetnek be Ukrajnában – figyelmeztetett szerdán Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes.

Kedden Maljar már bejelentette, hogy az ukrán hatóságok vizsgálják azokat az információkat, amelyek szerint Oroszország vegyi fegyvereket vethetett be a dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros ostromakor. Hozzátette, hogy foszforos lövedékekről is kaptak hírt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hét elején ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy Oroszország vegyi fegyvert vethet be Ukrajnában.

Mindeközben szerdán Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt közölte, továbbra sincs megállapodás humanitárius folyosók kialakításáról.

Magyarország területére április 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5388 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3887 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében.

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 11 ember, köztük 6 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Ukrán tisztviselők szerint Oroszország csaknem húszezer katonát vesztett a február 24. óta tartó háborúban.

Az ukrán fegyveres erők közölték azt is, hogy az oroszok 158 repülőgépet, 739 harckocsit és 64 légvédelmi fegyvert veszítettek az invázió kezdete óta.

Az orosz állami irányítású propaganda televíziós hírcsatorna, az RT vezetője, Margarita Szimonyan leírta, hogy az orosz titkos műveletek formájában hogyan folytatják a Kreml infóháborúját a YouTube és más médiaplatformok különböző blokkjainak megkerülésével – írja a Guardian.

Most már partizánként kúszunk, így senki sem tudja, hogy mi vagyunk

– mondta jelképesen a főszerkesztő.

„Nem a saját márkanevünk alatt tesszük ezt. Más részleteket nem árulok el" – tette hozzá Szimonyan arra utalva, hogy nyugaton továbbra is orosz propagandát terjesztenek, miközben elrejtik, hogy orosz propagandáról van szó.

Több mint 6000, az orosz csapatok által Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűncselekményt vizsgálnak – közölte az ukrán ügyészség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlotta kedd este, hogy szabadon engedik Viktor Medvedcsuk oroszbarátként számontartott ukrán vezető politikust cserébe azért, ha Oroszország is elenged fogva tartott ukránokat.

Volodimir Zelenszkij 2022. április 11-én

Fotó: Ukrainian Presidential Press Service/via Reuters TV/Handout via REUTERS

„Azt javaslom, hogy adjuk át ezt az embert Oroszországnak cserébe azokért a fiainkért és lányainkért, akik orosz fogságban vannak” – mondta Zelenszkij a Telegramon közzétett videóüzenetében. „Medvedcsuk szolgáljon példaként: még a régi oligarchák sem szökhetnek meg (…), mindenkit el fogunk kapni” – tette hozzá az ukrán elnök.

Nem sokkal korábban jelentette be az államfő, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vette Viktor Medvedcsukot, aki az Ellenzéki Platform – Az Életért elnevezésű oroszbarát párt parlamenti képviselője és egyik vezetője. Hazaárulás vádjával házi őrizetre ítélték, de az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború kezdete óta szökésben volt.

A litván elnök, Gitanas Nausėda éppen Kijevbe tart, hogy kinyilvánítsa a politikai támogatását Ukrajnának – számolt be a The Guardian. 

Kijevbe tartok a politikai támogatás és a katonai segítségnyújtás erős üzenetével

– tette közzé Nausėda ma reggel a Twitteren. A litván államfő elmondta, hogy országa továbbra is támogatni fogja Ukrajna szuverenitásáért és szabadságáért folytatott harcát. 

Az Egyesült Államok 750 millió dollár értékű katonai segéllyel támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban. Az amerikaiak által küldött csomagban nehéztüzérségi fegyverek, köztük tarackok is vannak. Az Egyesült Államok eddig 1,7 milliárd dollár értékben küldött biztonsági támogatást az ukránoknak Oroszország február 24-ei inváziója óta.

A Pentagon szerdán fogadja a nyolc legnagyobb amerikai fegyvergyártó cég vezetőjét, hogy megvitassák az ipar kapacitását Ukrajna fegyverigényeinek kielégítésére, ha az Oroszországgal folytatott háború évekig elhúzódna – számolt be a The Guardian. 

A fegyverek iránti kereslet jócskán megugrott az Egyesült Államokban, miután Oroszország inváziója miatt fegyvereket szállítottak Ukrajnának. A szerdai találkozón várhatóan szó lesz a fegyverek utánpótlásáról és egy hosszabb háborúra való felkészülésről is.

Az ukrán területi védelmi erők egyik tagja egy lerombolt ház előtt sétál 2022. április 12-én

Fotó: Genya Savilov / AFP

A Pentagon szerint a leghasznosabb fegyverek közé tartozik a Javelin páncéltörő rakéta, és a Stinger légvédelmi rakéta is – ezeket Washington és szövetségesei szinte naponta szállítanak Ukrajnába.

Egy Ukrajnában harcoló brit katona, aki önként vállalta, hogy részt vesz a háborúban, kénytelen volt megadni magát Oroszországnak, miután kifogyott az élelemből és a lőszerből. A 28 éves Aiden Aslin, aki a Johnny névre hallgat, azt mondta, hogy az egységnek, amelyikhez tartozik, „nem volt más választása”, mint hogy le kell tenni a fegyvert a hetekig tartó heves harcok és a várost elszakító könyörtelen orosz támadások után, tudósít az Independent.

Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese sajtótájékoztatóján elmondta: az ukrajnai háború globális hatásai csak még tovább súlyosbítják azt a helyzetet, hogy egyre több ember kerül mélyszegénységbe.

A fegyveres konfliktus miatt a világon 1,7 milliárd embert sújtanak a megnövekedett élelmiszer- és energiaárak.

Mohammed hangsúlyozta: tragikus következménye lesz annak, ha a gazdag donorországok a háború miatt növelik katonai kiadásaikat és csökkentik a fejlődő országok megsegítésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt támogatásokat.

Köszöntjük kedves olvasóinkat!

Az Index szerdán is percről percre tudósít az orosz–ukrán háborúról, kövessék velünk a legújabb fejleményeket!