Az orosz jegybank szerepét ellátó Orosz Központi Bank elnöke, Elvira Nabiullina azt mondta: a jegybank megérti, hogy a jelenlegi időszakban emelkednek bizonyos termékek árai, aminek következtében az infláció magasabb lesz az eredetileg kitűzött négyszázalékos célnál – számolt be az MTI.
A jegybank elnöke az orosz Állami Duma szakbizottságai előtt kifejtette: a központi bank semmiképpen sem kívánja a célhoz szorítani az inflációt, ez ugyanis megakadályozná a vállalkozások alkalmazkodását, amelyek most olyan kihívásokkal néznek szembe, mint például a szükséges importalkatrészek beszerzésének nehézsége. Mindez óhatatlanul befolyásolja a végtermék árát – szögezte le.
Nabiullina mindemellett hangsúlyozta: az infláció nem lehet ellenőrizetlen sem, máskülönben leértékeli az emberek megtakarításait és jövedelmét. Ezért a jegybank olyan monetáris politikát kíván folytatni, amely lehetővé teszi, hogy az infláció észszerű időn belül, de ne túl hirtelen térjen vissza a célhoz.
A jegybank lényegében arra számít, hogy 2024-ben az infláció visszaáll a négyszázalékos célhoz. Az orosz kormány az idei évre húsz százalék alatti inflációt és több mint tízszázalékos GDP-csökkenést prognosztizál az Oroszország elleni szankciók miatt.
A jegybank vezetője hozzátette: az orosz gazdaságnak vannak még tartalékai, de ezek végesek.
Vége van annak az időszaknak, amikor a gazdaság tartalékokból élhet. Már a második negyedévben vagy a harmadik negyedév elején a szerkezeti átalakulás és az új üzleti modellek keresésének időszakába lépünk
– fogalmazott Elvira Nabiullina, majd hozzáfűzte: „Gazdaságunk a szankciókkal járó strukturális változások nehéz időszakába lép. A szankciók eddig elsősorban a pénzpiacot érintették, most azonban egyre inkább a gazdaságot.”
Másodszor szakított félbe mérkőzést a német labdarúgó-bajnokságból (Bundesliga) háborúellenes üzenetek miatt az orosz Match TV – adta hírül az MTI.
Ezúttal a tabella élén álló, címvédő Bayern München Arminia Bielefeld elleni mérkőzését nem nézhették végig az orosz nézők, miután az Ukrajnát támogató feliratok miatt beszüntették a közvetítést. A mérkőzést végül a bajor együttes nyerte 3–0-ra.
Ahogy hét hete a Borussia Dortmund–RB Leipzig-találkozó szünete előtt, a közvetítőtársaság ezúttal is arra hivatkozott, hogy a sportnak és a politikának külön kell válnia.
Andrij Szadovij, Lviv polgármestere népirtásról beszélt, miután hétfő reggel rakétatámadás érte a várost.
Semmi sem szent az oroszok számára. Az ellenség el akar pusztítani minket, ukránokat. Csak egy lehetőségünk van: harcolni! Ukrajna hadserege negyvenmilliós
– mondta Szadovij.
A lengyel határhoz közel fekvő várost légicsapás érte, a támadásban heten meghaltak és 11-en megsebesültek.
Rendkívüli felvételt tett közzé az ukrán biztonsági szolgálat Viktor Medvedcsuk oroszbarát politikusról, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségeséről. Medvedcsuk a felvételen azt kéri Putyintól, hogy cseréljék ki mariupoli lakosokra és katonákra. Putyinhoz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz is fordult, amikor azt mondta, hogy a városban tartózkodókat elzárták, így nem férhettek hozzá a humanitárius folyósokhoz.
Támadás érte Lvivet hétfő reggel, a Lviv Megyei Katonai Közigazgatás vezetője szerint négy rakéta csapódott be. Az eddigi információk szerint hatan meghaltak és 11-en megsebesültek.
Egy szemtanú szerint az orosz támadás leginkább egy földrengéshez volt hasonlítható. Egy másik arról beszélt, hogy otthonának ajtaja megremegett a robbanások után, pedig 10 km-re laknak a támadás helyszínétől.
Az orosz jegybank hétfőtől újból engedélyezte a bankoknak a valutaeladást magánszemélyek részére. Az engedély csak arra a külföldi valutára vonatkozik, amely április 9. óta került a bankok pénztárába.
A szabályozó hatóság március elején szigorította meg a valutaforgalom ellenőrzését az országban az Ukrajna ellen indított háború miatti nyugati szankciók nyomán, a pénzpiaci volatilitás közepette.
A Bank Rosszii megtiltotta akkor magánszemélyek részére a valutaeladást, és az aktív betétekből a pénzkivonást 10 ezer dollárra korlátozta március 9-től hat hónapig.
Az orosz központi bank április 8-án döntött a készpénzes valutaforgalomra vonatkozó ideiglenes eljárás enyhítéséről. A szabályozó eltörölte a valutavásárlásra vonatkozó 12 százalékos jutalékot, és április 11-től lehetővé tette, hogy a polgárok eurót vegyenek fel régi számláikról.
Volodimir Zelenszkij a CNN-nek beszélt arról, hogy beszélt Emmanuel Macronnal, és kifejezte a szándékát, hogy azt szeretné, ha a francia elnök elmenne Ukrajnába, hogy első kézből lássa az atrocitásokat. Ennek ellenére Macron francia elnök a következő napokban biztosan nem látogat Ukrajnába. Ezt Clement Bon, a francia külügyminisztérium államtitkára jelentette be hétfőn.
„Ennek most nincs itt az ideje, a köztársasági elnök akkor utazik a háború sújtotta országba, amikor valóban időszerű és szükséges lesz” – fogalmazott a Sud rádió műsorában az államtitkár. Ugyanakkor emlékeztetett, arra, hogy „Franciaország katonai és humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának”.
Az ukrán elnökhöz hasonlóan Bon is reagált Biden népirtással kapcsolatos megjegyzéseire. Mint mondta, Franciaország nem tartja helyesnek a „népirtás” szóhasználatot az orosz offenzívára. „Meg kell válogatni a szavakat, amikor háborús bűnökről beszélünk, azokat nemzetközi, átfogó vizsgálat útján alá kell támasztanunk” – húzta alá.
Húsvéthétfőn is folyamatosan tűz alatt van Mariupol városa hírügynökségi jelentések szerint. Az utolsó megmaradt ukrán katonák vélhetően az acélgyárba húzódtak vissza, mivel visszautasították az oroszok feladási ajánlatát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol a „háború szíve”, és kijelentette, hogy ha a települést az ott élők feladnák, azzal jelentősen meggyengülne az ukrán fél tárgyalási pozíciója Oroszországgal szemben.
A Sky News egy videót is közzétett hétfőn, amin a város felett szálló füstfelhő látszik.
Becslések szerint eddig 20 600 orosz katona vesztette életét a február 24. óta tartó háborúban – közölte az ukrán hadsereg.
Az elmúlt csaknem két hónap alatt 773 tankot és 146 helikoptert semmisítettek meg az ukránok.
These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of April 18, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/Jfs77tSsFV
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 18, 2022
Richard Dannatt tábornok, a brit hadsereg korábbi vezérkari főnöke nem túl optimista a háború diplomáciai úton való rendezését illetően.
A konfliktus korai szakaszában lehetett reménykedni, hogy a két fél valamilyen békemegállapodást, tűzszünetet köt. De mostanra el kell fogadnunk, hogy nem napokon, heteken belül ér véget, hanem hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódhat
– mondta Richard Dannatt, aki szerint mindkét fél túl sok civilt és katonát vesztett már ahhoz, hogy könnyen feladja az álláspontját.
Akorábbi vezérkari főnök úgy látja, hogy az ukránok kétségbeesetten folytatnák a harcot, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök valamilyen sikert akar felmutatni, hogy azt közölhesse az orosz néppel.A Spotify zenei alkalmazás már nem érhető el az App Store-ban és a Google Playen az oroszországi felhasználók számára, közölte Mihail Fedorov digitális átalakításért felelős miniszter a Telegramon.
A cég március elején már bezárta az irodáit Oroszországban, valamint a felületén korlátozta azoknak a tartalmaknak az elérését, amelyeket az orosz állami médiumok állítottak elő és tettek közzé. Most viszont úgy döntöttek, hogy teljesen kivonulnak az országból.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök hétfőn közölte, hogy Spanyolország újranyitja a kijevi nagykövetségét. A miniszterelnök szerint erre a napokban sor kerülhet.
Spanyolország mellett Franciaország is visszaköltözteti a nagykövetségét Kijevbe, miután Oroszország február 24-ei invázióját követően kimenekítették az embereket az ukrán fővárosból.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója szerint négy civilt agyonlőttek, amikor megpróbáltak elmenekülni Kreminnából.
Oroszország azt állítja, hogy a polgári lakosságot nem célozza.
Az ukránok arra készülnek, hogy az orosz erők jelentős támadásokat indítanak Luhanszkkal szemben a következő napokban.
Alec Luhn, a Guardian és a Telegraph korábbi oroszországi tudósítója egy Twitteren közzétett videóban mutatta be a lángoló Moszkva cirkálót, miután rakétacsapások érték.
A hajó oldalra dőlt, belülről és kívülről is égett, a híd környéke pedig erősen égett, amit Ukrajna szerint a második rakétacsapás okozott
– írta Alec Luhn a bejegyzésben.
The 1st video of the Moskva missile cruiser before it sank, if photos posted last night are accurate. It was listing to one side & on fire inside & out, with the area around the bridge burning intensely from what Ukraine says was 2 missile strikes pic.twitter.com/0QpI1tzOrI
— Alec Luhn (@ASLuhn) April 18, 2022
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy vasárnap után hétfőn sem nyitnak meg humanitárius folyosót az emberek evakuálására.
Biztonsági okok miatt az a döntés született, hogy hétfőn sem nyitnak meg a humanitárius folyosók
– mondta Verescsuk, aki szerint az ukrán és az orosz tisztségviselők nem tudtak erről megegyezni, egyúttal azzal vádolta az orosz erőket, hogy elzárták és lőtték a menekülési útvonalakat.
Húsvétvasárnap 315, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 145-en töltötték a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal hétfőn a honlapján.
A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetet biztosít nekik a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.
Legutóbbi hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium azt állította, hogy Oroszország a mariupoli polgári területek elleni támadásai „az 1999-es csecsenföldi és a 2016-os szíriai módszerhez” hasonlítanak – írja a Sky News. A stratégiailag fontos célpontnak számító ukrán kikötőváros hetek óta ostrom alatt áll, és súlyos humanitárius válsággal néz szembe.
Csecsenföldet, a dél-oroszországi apró muszlim köztársaságot 1999-ben szállták meg az orosz erők, miután ellenállást tanúsítottak az orosz uralommal szemben.
A két éven át tartó könyörtelen légicsapások és nehéztüzérségi támadások során több tízezer civil vesztette életét, a főváros, Groznij pedig a földdel vált egyenlővé.
2016-ban az orosz–szíriai koalíció a szíriai Aleppó városát bombázta. A Human Rights Watch szerint a légicsapások „meggondolatlanul, válogatás nélkül” történtek, és több mint 440 civilt öltek meg.
Ami Mariupolt illeti, a védelmi minisztérium szerint a város elfoglalására tett erőfeszítések az infrastruktúra nagy részét elpusztították, miközben a lakosság is jelentős veszteségeket szenvedett. Az orosz parancsnokok aggódnak amiatt, hogy „az összehangolt ukrán védelem komoly próbatétel elé állította őket”, ami lelassította az orosz előrenyomulást.
Az ukrán külügyminisztérium a Twitter-oldalán közölt fényképet egy mariupoli épületről, pontosabban arról, hogyan nézett ki az orosz invázió előtt, valamint a támadások után.
Az épület, amely részben megsemmisült, ironikus módon a Béke sugárúton van, és két világháborút is túlélt.
#Mariupol, the building at 40, Prospect Myru (40, Avenue of Peace). The building survived two world wars. #SaveMariupol #StandWithUkraine#StopRussianWar pic.twitter.com/Z2RlinrzrJ
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) April 18, 2022
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol a „háború szíve”, és kijelentette, hogy ha a települést az ott élők feladnák, azzal jelentősen meggyengülne az ukrán fél tárgyalási pozíciója Oroszországgal szemben.
Csak az emberek győzhetik le a Kreml gonoszságát, és védhetik meg a bolygót az egyetemes katasztrófától – írja az Unian hírügynökség egy orosz szociológus Facebook-posztja nyomán.
Most Ukrajna védelmezői legyőzhetik a gonoszt
– osztotta meg a Facebookon Igor Ejdman orosz szociológus és publicista. A szakértő megjegyezte, hogy csakúgy, mint a második világháború idején, a világ nagy bajban van, hiszen embereket kínoznak és gyilkolnak.
Csak az emberek győzhetik le a végzetes Kreml-gonoszt, és védhetik meg az emberiséget a globális katasztrófától. Az ukrán harcosok
– írta Ejdman, aki emlékeztetett arra, hogy az orosz csapatok először katonai létesítményeket bombáztak, majd civileket támadtak, különösen Kijev, Harkiv, Csernyihiv, Mariupol, Herszon, Szumi, Zsitomír és Odessza lakosait.
A hivatalos adatok szerint csak Mariupol blokádjában eddig 22 000 ember halt meg.
Alekszandr Nyevzorov publicista és műsorvezető azt mondta, hogy ha Vlagyimir Putyin hadserege győztesen vonult volna át Ukrajnán, azt is ilyen szörnyű pusztítás kísérte volna.
Az orosz rendvédelmi szervek szerint az elmúlt napokban napi 20 ezerről 15 ezerre csökkent a határt átlépők száma, ám Ukrajnából, valamint a Luhanszki és a Donyecki területről így is több mint 860 ezer ember érkezett Oroszországba az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta – közölte a TASZSZ.
Összesen több mint 860 ezer ember, köztük több mint 161 ezer gyermek érkezett Oroszország területére a Rosztovi, Belgorodi és Brjanszki régiók, valamint a Krími Köztársaság ellenőrző pontjain keresztül
– közölték a hírügynökséggel.
Ukrajna kitöltötte azt a kérdőívet, amely alapján az Európai Unió dönteni fog a tagságáról – írja a Guardian.
Ma elmondhatom, hogy ezt a dokumentumot az ukrán fél kitöltötte
– mondta Ihor Zsovkva, Volodimir Zelenszkij elnök hivatalának helyettes vezetője vasárnap este az ukrán közszolgálati televíziónak. Hozzátette: az Európai Bizottságnak ajánlást kell majd kiadnia arról, hogy Ukrajna megfelel-e a szükséges tagsági kritériumoknak.
Arra számítunk, hogy az ajánlás (…) pozitív lesz, és akkor a labda az EU-tagállamoknál lesz.
Zsovkva hozzátette, Ukrajna arra számít, hogy az Európai Tanács júniusi, tervezett ülésén elnyeri az uniós tagjelölt státuszt. Az Európai Tanács júniusi ülése a honlapján található menetrend szerint 23–24-én lesz.
Ez után meg kell kezdenünk a csatlakozási tárgyalásokat. És amint ezeket a tárgyalásokat lefolytatjuk, máris Ukrajna teljes jogú uniós tagságáról beszélhetünk
– tette hozzá Zsovkva.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint 2885 fő lépett be Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon vasárnap, míg a román–magyar határszakaszon 5532-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 567 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A háború elől 419 ember, köztük 174 gyermek érkezett Budapestre vonattal vasárnap. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba.
(OS)
Több mint 1100 németországi orvos regisztrált a Szövetségi Orvosszövetség online portálján, hogy Ukrajnába és a környező országokba utazzon betegeken és sebesülteken segíteni, jelentette be a szövetség elnöke, Klaus Reinhardt.
Az orvosok szolidárisak Ukrajna népével, hiszen az ottani munka életveszélyes is lehet
– mondta.
Reinhardt ugyanakkor hozzátette, hogy a Német Szövetségi Orvosszövetség jelenleg is tárgyal a Külügyminisztériummal, az Egészségügyi Minisztériummal, valamint Ukrajna és a szomszédos államok nagykövetségeivel arról, hogyan lehetne a leghatékonyabban segíteni a háború sújtotta országban.
Hangsúlyozta, hogy az ukrán területen dolgozó orvosok biztonságát feltétlenül garantálni kell.
A környező országokból az egyesület vezetője szerint megkeresések még nem érkeztek – hívta a fel a figyelmet Reinhardt a TASSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Ukrajna arra számít, hogy az oroszok folytatják a harcokat, és megpróbálnak behatolni a Herszon régióba – közölte az ország védelmi minisztériuma a Sky News híradása szerint.
A tárca legutóbbi frissítésében hozzátette:
Összesen 87 zászlóalj taktikai csoportja vesz részt az oroszok katonai feladatainak összeállításában Ukrajna területén. Az Orosz Föderáció fegyveres erői véglegesítik a támadó csoport harcrendjét a keleti műveleti övezetben. A támadók folytatják a rakéta-bomba csapásokat is Ukrajna kritikus infrastruktúrájának objektumai ellen.
Hozzátették, hogy az elmúlt napban 12 ellenséges támadás történt, és az ukrán erőknek sikerült megsemmisíteniük 10 orosz harckocsit. Szombaton azt állították, hogy Ukrajna egy repülőgépet és három helikoptert is képes volt célba venni.
Legalább öt robbanás történt a lengyel határhoz közeli Lviv nyugati részén.
A BBC tudósítása szerint sűrű fekete és szürke füst száll fel a robbanások helyszínéről, sőt egy rakétát is láttak a becsapódás előtt.
A robbanások előtt körülbelül 45 perccel megszólalt a légiriadó a városban.
Ezek a szirénák gyakoriak Lvivben. Sokan még mindig az utcán voltak, mi a szálloda legfelső emeleti étterméből láttunk füstöt a távolban
– közölte Toby Luckhurst, a BBC helyszíni tudósítója.
Makszim Kozickij, a Lviv Megyei Katonai Közigazgatás vezetője megerősítette, hogy támadás történt, állítása szerint négy rakéta csapódott be Lviv régióban.
Az orosz erők lezárják Mariupolt, és belépési/kilépési engedélyrendszert vezetnek be – mondta a polgármester tanácsadója a Guardian beszámolója szerint.
Miután az ukrán honvédők nem hajlandók feladni Mariupol városát, az orosz csapatok a jelentések szerint hétfőn lezárják a várost, és olyan igazolványokat állítanak ki a maradóknak, amely lehetővé teszi a helyváltoztatást
– közölte a polgármester egyik tanácsadója. Petro Andrjuscsenko a Telegram üzenetküldő alkalmazásban ezt írta vasárnap, és megosztott egy fotót is, amelyen igazolványért sorban álló emberek láthatók.
Több száz polgárnak kell sorban állnia, hogy igazolványt kaphasson, amely nélkül jövő héten már nem csak a városrészek között nem lehet majd közlekedni, hanem még az utcán sem
– mondta Andrjuscsenko, aki azt is feltételezi, hogy a megszálló erők valószínűleg információkat is gyűjtenek a városban maradókról, illetve szűrik őket.
Egy szombaton írt frissítésben a polgármesteri tanácsadó közlése szerint az orosz erők bejelentették, hogy „hétfőtől mindenki számára tilos lesz a be- és kilépés a városba, és ugyanez vonatkozik a városrészekben való mozgásra is”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kínzásokkal és emberrablással vádolta meg Oroszországot, egyúttal felszólította a világ vezetőit, hogy sürgősen reagáljanak.
Elrabolják a helyi önkormányzatok képviselőit és mindenkit, akit a helyi közösség számára láthatónak tartanak
– mondta Zelenszkij, aki szerint az orosz csapatok elveszik a civileknek szánt segélyeket, ami éhínséget okoz a városokban.
A lengyel kormány vasárnap nyolcórás várakozási időt jegyzett fel a lengyel–fehérorosz határon az EU-ból kilépő teherautók számára a szombati szankciós határidőt követően – írja a CNN.
Az április 16-án készült drónfelvételek azt mutatták, hogy a Lengyelországból Fehéroroszországba tartó teherautók kilométeres torlódásokban állnak a Lengyelországból Fehéroroszországba vezető úton, órákkal a szankciók életbelépése előtt.
Az EU teljes tilalmat rendelt el az EU-ban dolgozó orosz és fehérorosz teherfuvarozókkal szemben.
Erről az Oroszország elleni szankciók ötödik fordulójának részeként állapodtak meg az ukrajnai invázió miatt. A tilalom szombaton lépett hatályba a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozóan. A humanitárius segélyek kivételt képeznek ezalól.
Az ukrán elnök tanácsadója megosztott egy érzelmes videót a Twitteren egy bunkerben élő négyéves kislányról. Mihajlo Podoljak elárulta, hogy a kisgyermeket Alice-nak hívják, és Mariupolban él, az ostromlott kikötővárosban, amelyet a háború kezdete óta támadások sorozata ér.
A videón Alice azt mondja, hogy szeretné, ha evakuálnák, és köszönni szeretne a nagymamájának.
Podoljak ehhez annyit tett még hozzá:
Világos, mi fog történni, ha Oroszország odaér. Meg tudja-e menteni őket a világ?
This is Alice, she is 4. She lives in one of the bunkers in #Mariupol with relatives of the military. It is clear what will happen when 🇷🇺 gets there. Can the world save them? Yes, if @Pontifex level leaders get together and help to get them out of there. Spread this, please. pic.twitter.com/TJf5e4oUvB
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) April 17, 2022
Azonnal evakuálni kell a kelet-ukrajnai Luhanszk régió lakóit – jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.
A jövő hét nehéz lehet. Ez lehet az utolsó alkalom, amikor még van esélyünk megmenteni önöket
– idézték Szerhij Hajdaj, a luhanszki területi közigazgatás vezetőjét.
Az ukrán fegyveres erők felkészültek egy brutális orosz offenzívára ebben a régióban.
Az orosz erők Luhanszk és Donyeck elfoglalására összpontosítottak, amelyek a kelet-ukrajnai Donbász régió részét képezik, egy régi szén- és acéltermelő területet. Vlagyimir Putyin a két keleti régiót teljes egészében Ukrajnától függetlennek ismerte el közvetlenül a háború előtt.
Az ukrán védelmi minisztérium megosztott egy fotót Csernyihiv egyik nevezetes épületének maradványairól. Mint közölték, egy ötméteres kráter maradt azon a helyen, ahol egykor egy könyvtár állt. A minisztérium azt állította, hogy egy 500 kilogrammos orosz bomba semmisítette meg.
Until just recently, there was a library, one of Chernihiv's landmarks buildings. Now there is a 5-meter crater from the russian 500-kilogram bomb. Chernihiv, Kharkiv, Mariupol—each city bears the same signature: “The russian world paid a visit there.”
— Defence of Ukraine (@DefenceU) April 17, 2022
Photo by Marko Melnyk. pic.twitter.com/FIlwmbMdUB