Szombaton kora délután az orosz hadsereg rakétacsapást hajtott végre Odesszában. A robbanás után sűrű füst borította be a városközpont egyik tömbházát.
#Odessa pic.twitter.com/cnf7sA3Gpl
— Long Love Ukraina... (@_Free_Ukraine__) April 23, 2022
Az előzetes információk szerint összesen hat, Kalibr típusú rakéta találhatta el a várost, ezek egyike csapódott be a lakóépületbe, amely kigyulladt. Úgy tudni, hogy az épületet már kiürítették, de egy ember meghalt a csapás következtében.
6 russian rockets "Калибр" (Caliber) were just launched on Odessa and hit different parts of the city, one of them hit residential building directly, ppl are evacuated, it's reported that at least one of them burned to death. pic.twitter.com/mKE2PYqzdm
— Dennis Kozloff (@DennisKozloff) April 23, 2022
Egy amatőr felvételen az egyik rakéta is látható a becsapódás előtt.
Russians fired missiles in Odessa pic.twitter.com/qd12sx6Ogt
— The Odessa Journal 🖋⚓ (@Odessa_Journal) April 23, 2022
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twittteren elítélte az akciót, és azt írta: ezek a csapások egyértelműen a lakosság megfélemlítését szolgálják, és bizonyítják, hogy Oroszország a terrorizmust támogatja.
Közzétettek egy videót a mariupoli Azovsztal létesítményből, ahol több mint ezer civil – köztük sok kiskorú – keresett menedéket.
Video filmed by soldiers Inside the Azovstal steel plant in #Mariupol, where reportedly over 1,000 civilians are hiding in the basement for almost two months.
— Scootercaster (@ScooterCasterNY) April 23, 2022
Deputy PM Vereshchuk says Ukraine will once again try to evacuate women, children, and the elderly from Mariupol. pic.twitter.com/SfghMNOGe5
Köztük vannak olyanok is, akik már lassan két hónapja vannak a gyárban. Az egyik kislány például azt mondta, hogy február 27-én hagyták el az otthonukat a családjával, és azóta nem látták „sem az eget, sem a napot”.
Az ukrán hadsereg nemrég közölte, hogy az oroszok hamarosan ismét támadást indíthatnak a gyár ellen, amely az utolsó, ukrán kézen lévő létesítmény a városban. Szombat délután pedig már azt jelentették, hogy ismét légicsapásokat hajtottak végre az Azovsztal ellen.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala (UNHCR) szerint naponta 30 ezer ember menekül el Ukrajnából a szomszédos országokba.
Az UNHCR honlapján közzétett adatok szerint február 24-től április 22-ig elérte az 5 163 686 főt az Ukrajnát elhagyók száma. Az elmúlt napon pedig összesen 29 939-en lépték át a szomszédos államok határait.
Hozzáteszik: a háború kezdete óta Oroszországba 578 255, Lengyelországba 2 884 764, Romániába 774 094, Magyarországra pedig 485 618 menekült érkezett – írta a TASZSZ.
Ukrajna szombaton bejelentette, hogy ismét megpróbálják evakuálni a Mariupolban rekedt lakosság egy részét, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy Moszkva ezzel párhuzamos evakuációs folyosókat nyitott meg Oroszország felé.
Azt az információt kaptuk, hogy a megszállók megpróbálják velünk párhuzamosan megszervezni a folyosójukat az oroszországi evakuáláshoz
– közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a Facebook-oldalán, egyúttal óvatosságra int mindenkit, hogy ne dőljön be a megtévesztésnek és a provokációnak.
Az orosz katonai erők újabb légicsapásokat mérnek a mariupoli Azovsztal acélgyárra – közölte Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó.
A nemzeti televízióban Aresztovics azt is elmondta, hogy az orosz erők megpróbálják megrohamozni az Azovsztalt.
Az ellenség megpróbálja visszafojtani Mariupol védőinek végső ellenállását az Azovsztalban
– idézi Aresztovicsot a Guardian.
Teljesen másként közvetíti az orosz állami média a szovjet emlékművek ismételt felállítását, mint ahogyan azt az ukrán vezetés teszi.
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint ugyanis Oroszország fegyveres erői segítették a de facto Luhanszki Népköztársaság egyik falujában egy szovjet katonai emlékmű „javítását” – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Luhanszki Népköztársaság egyik településén orosz katonák segítettek a nagy honvédő háborúban elesett szovjet katonák emlékművének javításában
– áll a minisztérium közleményében.
Korábban az ukrán média számolt be arról, hogy nyomozást indítottak Lenin emlékművének felállítása és kommunista jelképek terjesztése miatt Herszonban.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország biztonsági tanácsának alelnöke ironikusan reagált azokra a hírekre, amelyek szerint az Európai Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy az európai országok rubelben fizessenek az orosz gázért.
Az Európai Bizottság engedélyezte a gázért rubelben történő fizetést (...) Nagyra értékeljük európai partnereink következetességét és feddhetetlenségét
– írta a korábbi orosz elnök, Medvegyev a Telegram-csatornáján. A mondatai után pedig két hangulatjelet is elhelyezett, melyek egy nevetős arcot és egy bohócot ábrázolnak.
Felhívta a figyelmet arra, hogy „az IMF legfrissebb adatai szerint Európa legfeljebb hat hónapig bírja” orosz gáz nélkül.
De komolyan, még egy hetet sem bírnak ki
– hangsúlyozta Medvegyev.
Az orosz erők számos helyen megerősítették állásaikat, és újabb offenzívákra készülnek Kelet-Ukrajnában – közölte pénteken az ukrán vezérkar.
Az elmúlt 24 órában támadások érték Szlovjanszk városát a donyecki régióban, és az orosz katonák megvetették a lábukat Lozova kisvárosban is, amely fontos vasúti csomópont a harkivi térségben. Ugyanakkor az ukrán csapatok vissza tudtak verni több támadást a luhanszki régióban, amelynek nagyjából 80 százaléka már orosz ellenőrzés alatt áll.
Az ukrán vezérkar szerint
az orosz hadsereg továbbra is légicsapásokkal támadja Mariupolban az Azovsztal acélművet, ahol több mint kétezer ukrán fegyveres ellenálló rejtőzött el.
Mindezt független forrásból nem lehet ellenőrizni. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője pedig péntek este azt mondta, a délkelet-ukrajnai Mariupolban normalizálódott a helyzet, a lakosok szabadon közlekedhetnek az utcán. Az acélműben rejtőző fegyvereseket pedig biztonságosan körülzárták, az orosz beszámoló szerint a létesítmény területén lévők nem reagálnak a követelésre, hogy engedjék szabadon távozni a nőket és a gyerekeket, akik állítólag velük vannak – számolt be az MTI.
Az ukrán oktatási minisztérium szerint a háború kezdete óta az orosz csapatok 1138 oktatási intézményben tettek kárt, vagy semmisítettek meg.
1138 oktatási intézményt érintettek a robbantások és ágyúzások
– olvasható az oktatási minisztérium honlapján. Hozzátették, hogy 1039 intézmény sérült meg, 99 pedig teljesen megsemmisült.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjeli videóüzenetében azt állította, hogy Moszkva nem áll meg Ukrajna elfoglalása után, más országokra is szemet vetett. Ezek között említette Moldovát. Zelenszkij azzal érvelt, hogy előző nap az orosz központi katonai körzet parancsnokhelyettese arról beszélt, hogy Oroszország célja a teljes dél-ukrajnai terület elfoglalása. Korábban már egyértelművé tették az oroszok, hogy a keleti szakadár területeket mindenáron megszállják.
A Reuters szerint ez azt jelenti, hogy megnyílik az út a Moldovától elszakadni kívánó, oroszbarát terület, Transznisztria, vagyis a Dnyeszter Menti Köztársaság irányába. Ott is alkalmazható a Krímben bevált taktika egy kamunépszavazással, amelyen a többségében oroszok által lakott régió „kinyilvánítja”, hogy nagyon szeretne csatlakozni Oroszországhoz.
Ha az oroszok elfoglalják a teljes déli területet, az azt jelenti, hogy Ukrajnának nem lesz kijutása a tengerhez, és az oroszok könnyedén megszállhatják Odesszát és Mikolajivet.
Oroszország azt állítja, hogy lelőtt egy ukrán Szu–25-ös vadászgépet, és megsemmisített három Mi–8-as helikoptert Harkiv térségében – írja a BBC.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Moszkva „számos sikert könyvelhetett el, mivel légiereje egyik napról a másikra több ukrán katonai létesítményt célzott meg”.
Eközben Oleg Szinyehubov, a harkivi regionális katonai igazgatóság vezetője arról számolt be, hogy Harkiv térségében az ukrán katonaság három településről űzte ki a megszállókat.
Hevesen támadják az oroszok az ukrán ellenőrzés alatt lévő Luhanszk keleti régióját – számolt be a régió vezetése.
Az orosz erők bevonultak Ukrajna keleti részébe, különösen Luhanszk és Donyeck térségébe. Szerhij Hajdaj, a régió vezetője elmondta, hogy a régióban folyamatosan lövöldözik a városokat, az ukrán hadsereg pedig elhagyott néhány települést, hogy újra tudjon csoportosulni – írta a Sky News.
Boris Johnson brit miniszterelnök a legfrissebb információk szerint olyan lehetőségen gondolkodik, hogy Challenger 2 harckocsikat adnak Lengyelországnak, ha cserébe a lengyelek átadják Ukrajnának a T–72-es szovjet tankokat.
Ha ez megtörténne, hamarosan két, a jelenleg szolgálatban lévőknél jóval újabb harckocsit kapna Lengyelország.
Az ötletre reagálva Sir Chris Deverell tábornok, az Egyesült Királyság Egyesített Erők Parancsnokságának egykori parancsnoka is reagált.
Nem hiszem, hogy ez őrült ötlet
– idézte a tábornokot a BBC.
Befejeződött a kijevi régióban található Bucsa városában az orosz megszállás alatt elhunyt emberek holttesteinek összegyűjtése – jelentette Anatolij Fedoruk polgármester.
Bucsában fontos és összetett folyamatot hajtunk végre: a bucsai közösségben elhunytak és az elhunytak holttesteinek összegyűjtését és exhumálását. A holttestek jelenlegi száma 412. (...) Ez azt jelenti, hogy a kijevi régióban minden harmadik áldozat bucsai
– fogalmazott a polgármester, aki elmondta, hogy az orosz megszállás alatt megsérült emberek összeszámolása még folyamatban, erről egyelőre nincs pontos adat.
Jelenleg a helyi hatóságok azon dolgoznak, hogy azonosítsák az áldozatokat – írta a város közösségi oldalán a polgármester.
Az Egyesült Királyság szupermarketei korlátozzák az étolaj vásárlását a vevők számára. Az intézkedésre az ukrajnai orosz invázió okozta ellátásilánc-problémák miatt volt szükség – számolt be a Sky News.
A lap a BBC-re hivatkozva azt írja, hogy a Tesco vásárlónként három terméket engedélyez, míg a Waitrose és a Morrisons mindössze két tételre csökkentette az olaj vásárlását.
A brit kiskereskedelmi konzorcium tagja, Tom Holder azt mondta, a lépés csak átmeneti, hogy mindenki számára folyamatosan elérhető legyen az olaj. Hozzátette, az Egyesült Királyság napraforgóolajának nagy része Ukrajnából származik, és a korlátozások erre a termékre, valamint egyes szupermarketekben az olíva- és repceolajra is vonatkoznak.
Szombaton ismét megpróbálják evakuálni a Mariupolban rekedt lakosság egy részét – számolt be közösségi oldalán Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.
Bejegyzésében azt írta, hogy elsőként a nőket, gyerekeket és időseket próbálják evakuálni. „Ha minden a terv szerint halad”, akkor délben megkezdik a kiürítést – tette hozzá.
Oroszország tengeralattjárókat használhat fel a Fekete-tengeren, hogy cirkálórakétákat indítson Ukrajna területére – írja a The Times.
A szakértők úgy gondolják, hogy az orosz kikötőkben feltöltik a tengeralattjárókat nagy hatótávolságú rakétákkal és robbanófejekkel, majd ismét víz alá merülnek.
Benjamin Pittet nyomozó április 15-én közzétett egy műholdfotót, amely állítólag azt rögzítette, hogy a megszállt Szevasztopol kikötőjében Caliber rakétákat töltenek egy orosz tengeralattjáróra.
Satellite imagery from 15 March likely shows a Kilo-class submarine being loaded with Kalibr missiles in the port of Sevastopol. A second Kilo-class submarine is visible in the flooded dry dock, probably undergoing maintenance.
— Benjamin Pittet (@COUPSURE) April 20, 2022
Location : 44.607739, 33.534983 pic.twitter.com/G7IEHzUDmI
Az ukrán–magyar határszakaszon 4644 fő lépett be hazánkba pénteken. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5736 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 756 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Hozzáteszik, hogy Budapestre vonattal 584 ember, köztük 223 gyermek érkezett. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
A megnövekedett aktivitás ellenére az orosz erők nem értek el jelentősebb eredményeket az elmúlt 24 órában – írja a brit katonai hírszerzés szombat reggeli jelentésében.
Hozzátették, hogy annak ellenére, hogy bejelentették Mariupol elfoglalását, továbbra is heves harcok dúlnak a városban, ami meghiúsítja a város elfoglalására irányuló kísérleteket.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 23 April 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 23, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/dYZnTBfSNG
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/9HFqZQlmbe
A szlovákiai Stara Lubovna kastélyban a szlovák és a lengyel kabinet közös ülése után Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Eduard Heger szlovák vezető tartott közös sajtótájékoztatót.
Eduard Heger szlovák kormányfő az Oroszország elleni szankciók fokozását szorgalmazza Ukrajna inváziója miatt. Lengyelország osztja ezt a véleményt – mondta a szlovák miniszterelnök.
Heger ugyanakkor csalódásának adott hangot Magyarország hozzáállása miatt, amiért nem hajlandó Ukrajnába fegyvereket küldeni, valamint fegyvert szállító katonai szállítmányokat sem enged át a területén.
Morawiecki azt mondta, őt és szlovák kollégáját felháborította, hogy olyan országok, mint Magyarország és Németország tiltakoztak az Oroszországot célzó szankciók ellen.
A BBC szerint a nyilatkozatok azt sugallják, hogy a visegrádi négyek között egyre szélesedik a szakadék Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt.
A lengyel határőrség közlése szerint eddig több mint 2,9 millióan menekültek Ukrajnából Lengyelországba a háború február 24-ei kezdete óta.
Pénteken 23 800 menekült lépte át a határt és ment Lengyelországba, míg a menekültválság tetőpontján, március 6-án 142 300-an menekültek Ukrajnából a szomszédos országba.
#Pomagamy🇺🇦
— Straż Graniczna (@Straz_Graniczna) April 23, 2022
Od 24.02 do🇵🇱wjechało z🇺🇦2,922 mln os.
Wczoraj tj.22.04 #funkcjonariuszeSG odprawili 17,7 tys.podróżnych-spadek o prawie 11% w porównaniu z dniem wcześniejszym(19,9 tys).
Dziś do godz.07.00 rano-4 tys.spadek o 11,5%.
W dn.22.04 z🇵🇱do🇺🇦wyjechało 23,8 tys.osób. pic.twitter.com/hZETBamKsD
Ausztria támogat minden Oroszország elleni szankciót az Ukrajna ellen indított támadása miatt, azonban nem tudja támogatni a gázembargót – jelentette ki Magnus Brunner osztrák pénzügyminiszter.
Brunner megjegyezte, hogy az osztrák ipar annyira függ az orosz gáztól, hogy nincs más választásuk. Hozzátette: nincs értelme olyan szankcióknak, amelyek jobban ártanak az osztrák gazdaságnak, mint Oroszországnak.
Ha a szankciók jobban sújtják azokat, akik kiszabják, mint akit megcéloznak, szerintem nem sok haszna van
– idézi Brunnert a CNN.
Folytatódnak a harcok Popasna térségében, ezúttal lakónegyedekre támadtak az orosz csapatok – számolt be Facebook-oldalán Szerhij Gajdaj, a luhanszki regionális katonai közigazgatás vezetője.
A lakónegyed támadásában két civil életét vesztette, egy pedig megsebesült.
A Popasna és a Rubezsnoje lakónegyedeinek ágyúzása következtében három lakóépület rongálódott meg. Popasnában ketten meghaltak közvetlenül az utcán, egy ember pedig megsebesült. Vigyázzatok magatokra! Maradjanak óvóhelyen!
– írta posztjában a vezető.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának kezdete óta 162 támadást jegyzett fel egészségügyi intézmények ellen.
Április 21-ig 162 egészségügy elleni támadást igazoltak Ukrajnában. Ezek a támadások február 24. és április 16. között történtek, és 73 halálos áldozatot és 52 sérültet okoztak. Az egészségügy soha nem lehet célpont
– írta a WHO Twitteren.
.@WHO has verified 15 additional attacks on health care in #Ukraine.
— WHO Ukraine (@WHOUkraine) April 21, 2022
As of 21 April, 162 attacks on health care have been verified in Ukraine. These attacks took place between 24 February and 16 April & caused 73 deaths and 52 injuries.
Health care should never be a target. pic.twitter.com/8m3ignKc1F
Hamis információk terjesztése miatt letartóztatták Oroszországban Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki aktivistát.
A Kara-Murzát április 11-én vették őrizetbe moszkvai otthona előtt, néhány órával azután, hogy a CNN leadta a vele készült interjút, amelyben bírálta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Twitteren kérte, hogy engedjék szabadon a kormányt bíráló személyiséget, aki egyébként 15 nap börtönbüntetést kapott azért, mert nem engedelmeskedett az őt letartóztató rendőrnek – írja a Guardian.
Kreml álságos vádjai Vlagyimir Kara-Murza ellen – »hamis információk terjesztése« a brutális ukrajnai háborúról – újabb cinikus kísérlet az igazat kimondók elhallgattatására. Kara-Murzát azonnal szabadon kell engedni
– írta Blinken a Twitteren.
The Kremlin’s preposterous charges against Vladimir Kara-Murza -- “disseminating false information” about the brutal war in Ukraine -- is yet another cynical attempt to silence those who speak the truth. Mr. Kara-Murza should be released immediately. https://t.co/d4V6JYfxj9
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) April 22, 2022
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti videóüzenetében arról beszélt, hogy a szövetségesek végre leszállítják a Kijev által kért fegyvereket. Szerinte ezek a fegyverek több ezer ember életét mentik meg.
Az ukrán elnök továbbá elmondta azt is, hogy egy orosz vezérőrnagy pénteken arról beszélt, hogy az orosz hadsereg egyik feladata a Donbász és Dél-Ukrajna feletti teljes ellenőrzés megteremtése, és egy szárazföldi folyosó kialakítása a Krím és Donbász között.
Az orosz parancsnokhelyettes nyilatkozatát részletesen itt olvashatják:
Rusztam Minnekajev szerint az oroszok nem szenvednek veszteséget a háború alatt.
Az ukrajnai háború elől pénteken 584 ember, köztük 223 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tájékoztat a rendőrség.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Moldova külügyminisztériuma behívta Oroszország moldovai nagykövetét, Oleg Vasnyecovot, hogy kifejezze „mélységes aggodalmát” egy katonai főparancsnok megjegyzései miatt, melyek azt sugallják, hogy az ország orosz ajkú lakosságát elnyomják.
Ezek a kijelentések megalapozatlanok
– közölte honlapján a moldovai külügyminisztérium. Hozzátették, hogy Moldova semleges állam, és ezt az elvet minden nemzetközi szereplőnek tiszteletben kell tartania, beleértve Oroszországot is.
Legalább hárman meghaltak, heten pedig megsebesültek a Kelet-Ukrajnában található Donyeck régióban, ahol folyamatosak az ágyúzások – jelentette a terület kormányzója, Pavlo Kirilenko.
A Sky News jelentése szerint a kormányzó egy kisvárosban és két faluban „három békés lakos” halála miatt az orosz fegyvereseket tette felelőssé.
Elmondta azt is, hogy péntek délutánig az oroszok húsz településre nyitottak tüzet a régióban, és 34 polgári infrastrukturális létesítményt semmisítettek meg vagy tettek benne kárt.
Szintén pénteken a helyi ügyészség Harkiv északkeleti régiójában közölte, hogy ugyanazon a napon két lakos elszenesedett holttestére bukkantak Izjum városa közelében. Az ügyészség azzal vádolja az orosz katonákat, hogy megkínozták a lakókat és elégették a testüket.
Az orosz csapatok Mariupol megrohanásakor vegyi anyagokkal kevert könnygázt használhattak – jelentette ki Michael Carpenter, az Egyesült Államok állandó EBESZ-képviselője.
Jelenleg vizsgáljuk azokat a jelentéseket, amelyek szerint az orosz csapatok vegyi anyagokat használtak a Mariupol elleni támadásban. Hiteles információk állnak rendelkezésre arról, hogy az orosz csapatok különféle eszközöket alkalmazhattak a zavargások leküzdésére, beleértve a vegyi anyagokkal kevert könnygázt
– mondta. Carpenter szerint ez a forgatókönyv már régóta aggasztja az amerikai felet, és többször is figyelmeztette a világot erre az eshetőségre.
Most sürgősen bizonyítékokat kell gyűjtenünk, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsák újabb háborús bűncselekmény miatt Ukrajnában
– tette hozzá.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár Vlagyimir Putyinnal való egyeztetése után Ukrajnába látogat, hogy beszéljen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A tervek szerint a képviselő április 28-án utazik a háborús országba, ahol az ukrán elnök mellett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel is találkozik. A találkozón többek között szó esik az ENSZ humanitárius segélyeinek kiterjesztéséről is – számolt be a CNN.