Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar komolyan tárgyalni Ukrajnával a konfliktus befejezéséről – mondta kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter az MTI szerint.
A Financial Times két nappal ezelőtt már úgy értesült, hogy az orosz elnök most már nem akar békét kötni (márciusban azonban még komolyan gondolta ezt). Az amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban most azt mondta a szenátus külügy bizottsága előtt:
Eddig nem láttuk jelét annak, hogy Putyin elnök komolyan lényegi tárgyalásokat akarna.
Hozzátette: az Egyesült Államok támogatja az ukrajnai vezetést a békeszerződésre irányuló diplomáciai erőfeszítéseiben.
Blinken a meghallgatáson válaszolt Rand Paul republikánus szenátor kérdésére is, aki azzal vádolta meg Joe Biden amerikai elnököt, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása mellett kardoskodva hozzájárult ahhoz, hogy az oroszok lerohanták Ukrajnát. A külügyminiszter azt mondta: már a háború kezdete előtt is többször tárgyaltak az oroszokkal, és akkor kiderült, hogy ez számukra csak egy ürügy.
Nagyon világos volt Putyin elnök saját szavai alapján, hogy ez nem Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról szólt, hanem ő mindig abban a hitben volt, hogy Ukrajna nem érdemli meg, hogy szuverén és független állam legyen
– fejtette ki a miniszter, aki vasárnap Kijevben járt, és találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel.
Oroszország és Belarusz közös katonai kiképzése kedden kezdődött, és négy napig tart – számolt be a belarusz védelmi minisztérium.
A két ország a légvédelmi és légierő-gyakorlatokat április 26. és április 29. között tartja. A gyakorlatokon Oroszország fegyveres erői és légvédelmi szövetségének tisztviselői vesznek részt.
A Dnyeszter menti köztársaság kormánya azt állítja, hogy a tiraszpoli belügyminisztériumnál hétfő este történt robbantásos akciót Ukrajnából érkezett bevándorlók követték el.
Egy, a RIA Novosztyinak nyilatkozó forrás szerint a kormány terrortámadásként kezeli a történteket, és azt állítják, hogy három olyan ember áll az eset mögött, akik Ukrajnából érkeztek. A személyazonosságukat még nem tudták azonosítani, de úgy tudják, hogy hétfő délután, 17 óra 15 perc környékén lépték át a határt gépkocsival, Tiraszpoltól nyolc kilométerre északra.
Emellett az incidens mellett a Dnyeszter Menti Köztársaság kormánya szerint az ukránok követték el az egyik légibázis, valamint a két rádióantenna ellen irányuló akciót is. A kormány vörös riasztást adott ki további lehetséges terrortámadások miatt, és lemondták a győzelem napjára (május 9.) tervezett tömegrendezvényeket is.
Orosz részről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője aggasztónak nevezte a moldovai fejleményeket, a donyecki orosz szakadárok vezetője pedig erre hivatkozva azt írta, hogy a Donbász felszabadítása után is folytatni kell az ukrajnai „különleges hadműveletet”.
Kínának nem érdeke a harmadik világháború, ezért sürgeti az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus diplomáciai úton való rendezését – mondta Vang Venbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Senki nem akar harmadik világháborút. Támogatni kell a béketárgyalások előrehaladásának folyamatát
– mondta a szóvivő, reagálva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentésére.
Venbin szerint nem szabad megengedni, hogy az ukrajnai háború elhúzódjon. Rámutatott, hogy meg kell akadályozni a negatív következményeket, amelyek következtében az ukrán konfliktus nemcsak Európát, hanem az egész világot érintheti.
Korábban Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter Kínát a náci Németországgal hasonlította össze egyik nyilatkozatában. Erre reagálva a szóviviő elmondta, hogy minden ilyen összehasonlítás undorító, és az őrült kijelentések célja a Kínai Népköztársaság becsmérlése.
Az egyes politikusok őrült kijelentéseket tesznek önző politikai célokért, háborút népszerűsítve és Kínát rágalmazva
– mondta a TASZSZ kérdésére a szóvivő.
Az orosz külügyminiszter a béketárgyalásokról is beszélt: csak azt szeretnék, ha az ukránok maguk dönthetnének a sorsukról.
António Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége kész megmenteni a mariupoli lakosokat.
A főtitkár a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ENSZ „készen áll humán- és logisztikai erőforrásainak teljes mozgósítására, hogy életeket menthessen Mariupolban”, valamint azt javasolta, hogy a szövetség a Vöröskereszttel és az orosz és ukrán csapatokkal együttműködve segítse a civilek kimenekítését az ostromlott városból.
Ukrajnának sürgősen szüksége van humanitárius folyosókra az emberek kimenekítéséhez
– idézi Guterrest a Sky News.
A közösségi médiában megjelent fotók szerint sűrű fekete füst borította be az Azovstal gyárat.
Black smoke over the #Azovstal plant in #Mariupol. pic.twitter.com/Zqtpqh7CAc
— NEXTA (@nexta_tv) April 26, 2022
Az ukrán hadsereg legutóbbi jelentésében azt írták, hogy az oroszok továbbra is lövik a létesítményt, ahova az utolsó mariupoli ukrán védők bevették magukat.
Az ukrán Hromadske TV értesülése szerint csak az előző éjjel mintegy 35 légicsapás érte a létesítményt. Úgy tudják, hogy egy üzlet gyulladhatott ki a gyár területén.
Gyenisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője kedden azt írta: amint az orosz katonák elérik a donyecki régió határait, meg kell kezdeni az ukrajnai különleges hadművelet újabb szakaszát.
A szakadár állam vezetője arra hivatkozott, hogy a Moldovában, a Dnyeszter menti köztársaságban történt incidenst, valamint az orosz határterületeket ért csapásokat nem lehet válasz nélkül hagyni.
Maksz Gordejev, az ismert asztrológus megjósolta a 2022-es ukrajnai háború végét, és a leghevesebb csaták időpontját is megnevezte – számolt be róla az Unian. Az asztrológus az ukrán Apostrophe TV-ben osztotta meg jóslatait.
Április 20-tól május 10–15-ig lesznek a legnehezebb harcok. Nagyon erős és erőteljes energiák uralkodnak, mindenkinek óvatosnak kell lennie
– mondta a látnok. Hozzátette, hogy különös figyelmet kell fordítani Mariupol és Donyeck irányára, lehetőség szerint el kell hagyni ezeket a területeket. Gordejev szerint május végére az ellenségeskedés mérséklődik, de végezetül orosz kezekbe kerül Donyeck, Luhanszk és Krím.
Azonban a nyár közepére elkezdjük visszahódítani ezeket a régiókat. Mariupol, Herszon, Mikolajiv, Bergyanszk – ezek a városok mind a miénk lesznek
– jósolja az asztrológus.
A Harkovi Regionális Ügyészség vizsgálatot indított, miután azt állítják, hogy az orosz erők koncentrációs tábort hoztak létre Volcsanszk városában – számolt be a Sky News.
A Harkivi területen található északi várost az orosz erők az invázió kezdetén foglalták el. Az ügyészség szerint „békés lakosokat fizikai és lelki erőszakkal kínoznak” az állítólagos táborban, amelyet egy gyár területén hoztak létre.
Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó azt is elmondta, hogy a megszállók kifosztották a gyár tartalmát, és Oroszországba vitték.
Április 26-án reggel az orosz csapatok egyszerre két orosz rakétát lőttek ki, amelyek a zaporizzsjai atomerőmű közelében repültek el, veszélyeztetve az atomerőmű biztonságát – jelentette az Enerhoatom.
Emlékeztettek, hogy az erőmű területén hét reaktor van, amelyekben hatalmas mennyiségű nukleáris anyag található.
Petro Kotin az Enerhoatom vezetője szerint ez óriási veszélyt jelent nemcsak Ukrajna, hanem a világ számára is.
Kadri Simson, az Európai Unió energiaügyi biztosa egy varsói sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagyon hamar várható az Oroszország elleni hatodik uniós szankciócsomag – számolt be a The Guardian.
A csomag pontos időpontját még nem erősítették meg, és az előző uniós szankciós körökhöz hasonlóan ehhez is az uniós országok jóváhagyására lenne szükség.
Azonban Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször is kihangsúlyozta, hogy Magyarország nem támogatja az orosz energiaügyi szankciókat, ugyanis az ország orosz energiaimportjának ellehetetlenítése destabilizálná a gazdaságot.
Németország is szállíthat páncélosokat az orosz háború ellen védekező ukrán hadseregnek, egy gyártó már meg is szerezte a kormány támogatását az exporthoz – írja az MTI a német sajtóra hivatkozva.
Médiaértesülések szerint a védelmi minisztérium támogatja a német védelmi ipar egyik legnagyobb szereplője, a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) tervét, miszerint eladnak Ukrajnának nagyjából 50 Gepard típusú, légvédelmi löveggel és radarral felszerelt lánctalpas, páncélos járművet, amelyeket korábban a német hadsereg használt.
A KMW nagy versenytársa, a Rheinmetall is értékesítene járműveket Ukrajnának. Steffen Hebestreit kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a vállalat engedélyt kért száz Marder típusú lövészpáncélos exportjára.
Sajtóértesülések szerint a Rheinmetall 88 Leopard–1 típusú harckocsit is szállítana az ukrán hadseregnek. A cég ajánlata tartalmazza a személyzet németországi képzését, a karbantartási képzést, a szerszámokat, a pótalkatrészeket, a németországi szervizbázist és a lőszert is.
Nullára csökkentette az Ukrajnából érkező importáruk vámját keddtől a brit kormány – írja az MTI. Anne-Marie Trevelyan brit külkereskedelmi miniszter bejelentése szerint a teljes ukrán importra vonatkozó vámintézkedés az Ukrajnának nyújtott szélesebb körű gazdasági támogatás része.
A szaktárca tájékoztatása szerint London az ukrán kormány közvetlen kérését teljesítve liberalizálja az Ukrajnából Nagy-Britanniába irányuló export vámszabályozását.
A londoni külkereskedelmi minisztérium kiemelte, hogy különösen a brit piacra irányuló ukrán árpa-, méz- és baromfiexport vámmentesítése jelent segítséget az ukrajnai termelőknek olyan időszakban, amikor erre a legnagyobb szükségük van.
A minisztérium tájékoztatása szerint a brit kormány mindemellett egymilliárd font értékben hitelgaranciákat is vállal Ukrajna számára.
Április 26-án, kedden délelőtt a poltavai régióban található kremencsuki, villamos energia fejlesztésére szolgáló erőműben tűz ütött ki, amely az április 24-i rakétacsapás következtében keletkezett.
A Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője, Dmitro Lunyin elmondta, hogy a tüzet eloltották.
Vasárnap kilenc orosz rakéta csapódott be a közép-ukrajnai Kremencsuk városába.
Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint idén várhatóan több mint 8 millió ember menekül el Ukrajnából – számolt be az Independent.
Az elmúlt két hónapban egyébként több mint 5 millióan menekültek el az országból. Ezenkívül további 12,7 millió ember hagyta el az otthonát, és költözött más térségbe.
A Szumiban és a környező falvakban hallható lövések és robbanások nem jelentenek veszélyt a civilekre – jelentette Dmitrij Zsivickij, a Szumi Regionális Katonai Igazgatóság elnöke.
Zsivitszkij hozzátette, hogy egyelőre nem tud további információval szolgálni.
Az elmúlt hetekben nem voltak orkok a térség területén, és most sincsenek
– részletezte a katonai igazgatás vezetője.
Lloyd Austin védelmi miniszter úgy gondolja, hogy Ukrajna képes legyőzni Oroszországot – számolt be a Sky News.
Ukrajna egyértelműen hisz abban, hogy győzni tud, ahogyan itt mindenki más is
– mondta.
A brit haderő minisztere, James Heappey hasonlóan látja a helyzetet, szerinte Oroszország nem feltétlenül foglalja el a donbaszi régió területeit, ugyanis „minden esély megvan arra, hogy az ukránok elüldözik az orosz csapatokat”.
Kedd hajnalban robbanások hallatszottak a moldovai szakadár Dnyeszteren túli régióban; két rádióantennát rongáltak meg az orosz robbantások a területen. Látszólag az orosz bombázások elérték a moldovai régiót kedden kora reggel.
Ennek hatására Maia Sandu moldovai elnök kedden összehívta az ország legfelsőbb biztonsági tanácsának ülését – számolt be a Sky News. A régió nemzetközileg Moldova része, de jelenleg orosz megszállás alatt áll.
A háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők jelentése szerint az oroszok körülbelül 22,1 ezer katonát veszítettek.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint ezenkívül Oroszország veszteségei között szerepel
António Guterres, az ENSZ főtitkára Moszkvába utazott, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és megpróbálja az ENSZ-t az ukrajnai közvetítési erőfeszítések középpontjába állítani – írja a Guardian.
Guterrest Ukrajnából bírálatok érték, amiért nem látogatott el előbb Kijevbe, és amiért nem avatkozott be határozottan, mielőtt Oroszország megszállta volna az országot. A főtitkár a tervek szerint találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, mielőtt Ukrajnába utazik.
Egyszerűen helytelen először Oroszországba, majd Ukrajnába menni. Nincs igazság és nincs logika ebben a sorrendben. A háború Ukrajnában van, Moszkva utcáin nincsenek holttestek. Logikus lenne először Ukrajnába jönni, megnézni az itteni embereket, a megszállás következményeit
– mondta Volodimr Zelenszkij ukrán elnök szombaton Kijevben újságíróknak.
Zelenszkij néhány tanácsadója szerint Guterresnek nincs felhatalmazása arra, hogy Oroszországgal tárgyaljon a nevükben.
A Guterres-misszió célja, hogy előrelépést érjen el a tűzszünet tető alá hozásában, hogy a civilek elhagyhassák a csapdába esett városokat, és hogy megalapozza Ukrajna semlegességének a biztosítását, miután a harcok véget érnek.
A minszki védelmi minisztérium elmondása szerint Oroszország és Belarusz közös hadgyakorlatot tart Belaruszban – számolt be az Independent.
A gyakorlaton a légierők és a légvédelmi erők is részt vesznek, erre április 26. és 29. között kerül sor – közölte a minisztérium.
Az orosz légierő 87 ukrán katonai célpontot támadott meg az éjszaka, és mintegy 500 katonát ölt meg – számolt be a Sky News.
A brit hírszerzés szerint a konfliktus kezdete óta körülbelül 15 ezer orosz katonát öltek meg.
Folytatódnak a harcok Popasznyanszkij járás irányban, Rubizsnij térségében és Trudoljubivka irányában. Az oroszok hatalmas csapást hajtanak végre az ukrán egységek ellen a mariupoli Azovsztal üzem környékén, és blokád alatt tartják az egész várost – írja az Unian hírügynökség.
Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számol be Facebook-oldalán:
Donyeck és Tavricseszk irányában az oroszok parancsnoki állásokat helyeznek közelebb az érintkezési vonalhoz, miközben aknavetőket, tüzérséget és rakétavetőket használnak az érintkezési vonal mentén: Szeverodonyeck irányában Rubizsne falu közelében tovább harcolnak; megpróbálják elfoglalni Popasnát
– írják a jelentésben, hozzátéve, hogy Avdijivka és Kurahovszk irányában sikertelenül próbálnak támadóakciókat végrehajtani. Masszív támadást hajtanak végre az Azovstal üzem közelében.
Az Ukrajnával határos területeken, a Brjanszki, Kurszki és Belgorodi területeken az oroszok megerősítették a határőrizetet és az ellenőrző pontokat, és az állások mérnöki felszerelését végzik. Az orosz megszállók a határ menti régiókban fokozták a szabotázsellenes intézkedéseket.
Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége tett közzé kedden egy bejegyzést a Twitter-oldalán, amin egy orosz rakétából összetákolt grillsütőt mutatnak be – számolt be róla az Independent.
Látszólag kreatív módon hasznosítják újra a háborús hulladékot az ukrán civilek.
Where do we order ours? https://t.co/VrouH9z4xs
— U.S. Embassy Kyiv (@USEmbassyKyiv) April 26, 2022
Arra utasítják a kijevi lakosokat, hogy ne sétáljanak az utcákon este 10 és hajnali 5 óra között – számolt a Sky News. A kijárási tilalom Oroszország „provokatív akciói” miatt lépett életbe péntekig.
A hadiállapot idején fontos betartani a helyszínen végrehajtott előírásokat és döntéseket. Az ilyen intézkedések segítenek megvédeni a lakosságot az ellenség provokatív akcióitól
– mondta Olekszandr Pavljuk, a kijevi regionális katonai közigazgatás vezetője. Az orosz erők kivonultak a kijevi régióból, így nem világos, hogy mi késztette a hatóságokat erre a lépésre.
Ukrajna azonban korábban azt állította, hogy orosz szabotőrök tevékenykedtek a fővárosban azzal a céllal, hogy megöljék Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Moldova belügyminisztériuma szerint két rádióantennát rongáltak meg robbantások a Dnyeszteren túli területen – számolt be a Sky News. Az orosz bombázások elérték a moldovai régiót kedden kora reggel.
A szakadár régiót nemzetközileg Moldova részeként ismerik el, de a Szovjetunió felbomlása óta orosz csapatok tartják megszállva.
Egy orosz tábornok a múlt héten azt mondta, hogy Moszkva jelenlegi céljai közé tartozik, hogy egy újabb „belépési pontot” hozzon létre Ukrajnában a Dnyeszteren túli területre.
A photo of the two most powerful towers of the radio center in #Transnistria, which used to broadcast #Russian radio which were knocked out. pic.twitter.com/QDJhDYYOWv
— NEXTA (@nexta_tv) April 26, 2022
Az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Mihajlo Podoljak közösségi oldalán fejtette ki aggodalmát, reagálva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fenyegetésére.
Míg a világ egyik részén Elon Musk az űrrakéták kilövései között Twittert vásárol, addig az óceán másik oldalán atomháborúval fenyegeti a világot az orosz miniszter, a közösségi oldalakon pedig cenzúrázzák a híreket
– írta közösségi oldalán Podoljak, aki az egész jelenséget „civilizációs szakadékként” jellemezte.
Поки в одній частині світу @ElonMusk купує Twitter у перервах між запуском ракет у космос, на іншому боці океану російський міністр погрожує світу ядерною війною, а в соцмережах запроваджується цензура. Цивілізаційна прірва.
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) April 26, 2022
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere óva intette a nyugati országokat a harmadik világháború kirobbantásától, mivel szerinte a nukleáris konfliktus veszélyét „nem szabad alábecsülni” – számolt be az Independent.
A külügyminiszter szerint a nyugati országok által szállított fegyverek „legitim célpontjai lesznek” az orosz bombázásoknak. A vezető diplomata hozzátette, hogy az orosz erők már célba vették a nyugat-ukrajnai fegyverraktárakat.
Ukrajnát terrorista államként kell elismerni, miután Kijev terrortámadásokat tervez orosz újságírók ellen – mondta Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke. Hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij elnököt felelősségre kell vonni.
Kijev saját népe ellen robbantott ki háborút, és más országok civilek elleni terrortámadásait tervezi. Ez az, amihez vezet a neonáci ideológia támogatása
– írta közösségi oldalán a politikus.
El kell ismerni: Ukrajna terrorista állam. Zelenszkijt felelősségre kell vonni
– tette hozzá Vologyin.
Az Állami Duma elnöke azt is megjegyezte, hogy „a történtek igazolják az Orosz Föderáció különleges katonai hadművelete megkezdésének helyességét és időszerűségét Ukrajnában”.
A Kijevtől északra felfedezett tömegsírokban talált holttestek boncolását végző orvosok szerint az orosz erők néhány nőt megerőszakoltak, mielőtt megölték őket – számolt be az Independent.
Vlagyiszlav Perovszkij ukrán törvényszéki orvos elmondta, hogy már van néhány eset, amely arra utal, hogy több nőt megerőszakoltak, mielőtt agyonlőtték őket.
Több részletet nem tudunk mondani, mivel a kollégáim még mindig gyűjtik az adatokat, és még több száz holttestet kell megvizsgálnunk
– mondta.
Az orosz szükséghelyzeti minisztérium humanitárius konvoja élelmiszert és építőanyagokat szállított Luhanszkba – közölte a de facto Luhanszki Népköztársaság rendkívüli helyzetekkel foglalkozó minisztériuma.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a konvoj április 25-én, hétfőn érkezett meg. A hivatal közlése szerint
a jelenlegi konvoj, amely tíz járműből és egy kísérőjárműből állt, élelmiszert és építőanyagokat szállított Luhanszkba.
A hírek szerint ez volt a 132. konvoj a háború kitörése óta.