A korábban bevezetett uniós szankciókba nem ütköző módon tervezi kifizetni Görögország az orosz gázszállítások következő hónapokban esedékes számláját – közölte a görög környezetvédelmi és energiaügyi miniszter.

Kosztasz Szkrekasz a görög Skai rádióban elárulta, hogy május 25-én lesz esedékes a fizetés következő részlete, arra ugyanakkor nem tért ki, hogy melyik devizanemben teljesítik.

Azt azonban hozzátette: „olyan módon fogunk fizetni, amely nem sérti a szankciókat és megvédi országunk energiabiztonságát”. 

Az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte: az oroszok arra összpontosítanak, hogy megpróbáljanak áttörést elérni a kelet-ukrajnai Izjum térségében.

A Harkivi területen fekvő Izjum az orosz erők állomáshelyévé vált, miközben a szomszédos Donyeck és Luhanszk régión keresztül próbálnak előrenyomulni.

A megszállók légi egységeket is Izjum városába vezényeltek

– közölte a vezérkar napi műveleti frissítésében. Az oroszok egyik célja, hogy előrenyomuljanak Liman településre, amely Szlovjanszk ipari és közlekedési csomópontja közelében van.

Luhanszk térségében az oroszok Orikhove kisvárost támadják, ahol az orosz offenzíva nem volt sikeres. A mintegy 28 kilométerre fekvő Liszicsanszkot azonban súlyos csapás érte, 13 épületet romboltak le.

Dél-Ukrajnában az ukrán hadsereg szerint az oroszok a melitopoli reptéren lévő repülőteret Szu–25-ös harci repülőgépek, Ka–52-es harci helikopterek és Mi–8-as szállító és harci repülőgépek bázisaként használják.

Az oroszok fokozatos haladást értek el Herszon térségében, miközben Mikolajiv városa felé próbálnak előrenyomulni. Szerdán egy orosz repülőgépet és hat drónt lőttek le, a földön pedig öt harckocsit és más páncélozott járműveket semmisítettek meg a CNN szerint.

Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön kijelentette, hogy

a nyugati országok nyíltan felszólítják Ukrajnát, hogy támadja meg Oroszországot.

Hozzátette, hogy a Nyugatnak komolyan kellene vennie Moszkvát, amikor azt mondja, hogy az orosz területre mért csapások válaszlépésekhez vezetnek – írja az Independent.

Oroszország szerdán egy sor robbanásról számolt be az ország déli részén, valamint egy lőszerraktárban keletkezett tűzről. Ezek a legutóbbiak az incidensek sorában, amelyeket egy magas rangú ukrán tisztviselő Moszkva inváziójáért való bosszúnak és karmának nevezett.

A kanadai parlament egyhangúlag elfogadott egy indítványt, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrajna elleni orosz háborút, azzal érvelve, hogy

számos egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre háborús és emberiesség elleni bűncselekmények módszeres és tömeges elkövetéséről.

Az Oroszország által elkövetett háborús bűnök között szerepel civilek meggyilkolása, gyermekek erőszakos áttelepítése, kínzás, nemi erőszak és holttestek meggyalázása.

Az ukrán parlament április közepén szintén népirtásnak minősítette az orosz hadsereg tevékenységét.

Justin Trudeau kanadai kormányfő akkoriban aláhúzta, teljesen jogos, hogy egyre többen népirtásként beszélnek Oroszország ukrajnai háborújáról.

Kanada többször hozott büntetőintézkedéseket Oroszország ellen a háború február 24-i kezdete óta. Szerdán további 203 embert sújtott szankciókkal, és megváltoztatja szankciós törvényeit, hogy lehetővé tegye Ukrajna újjáépítésének finanszírozását az oroszoktól elkobzott vagyonból – írja az MTI.

A francia pénzügyminisztérium lefoglalta három orosz üzletember villáját. 

A minisztérium Oleg Deripaska, Kirill Samalov és Musa Bazsajev birtokán intézkedett. Az újságírók szerint Deripaska az óriási luxusingatlant 2005-ben szerezte meg Saint-Tropez és Ramutelle között.

A Saint-Jean-Cap-Ferry-i Cote d’Azur Musa Bazsajev csecsen üzletemberé, ő a 2000-es években vásárolta meg az impozáns épületet. A Biarritzban lefoglalt villa pedig a 32 éves Samalovhoz tartozik, aki nem mellesleg Putyin exveje – írja a TSN.

Megnövekedett a Jamal-Európa földgázvezetéken a nyugatról keletre szállított mennyiség, miután Oroszország szerdán leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállítást.

miközben más európai országoké jellemzően az ötéves átlag alatt van a feltöltésükre tett igyekezet ellenére.

A lengyel készletek a tározókapacitás 76 százalékán, rekordszinten állnak, miközben az év e szakaszában 40 százalék szokott lenni. A tározók töltöttségi aránya Németországban 33,5 százalék. A Gas Infrastructure Europe szerint az április 25-i adatok alapján az európai tározók töltöttségi szintje 31,78 százalék, ami csaknem hét százalékponttal marad el az ötéves átlagtól.

A Gazprom csütörtökön, az európai fogyasztókkal kötött szerződéseknek megfelelően folytatta a földgázszállítást Európába Ukrajnán keresztül – írja az MTI.

Jóváhagyta a nehézfegyverek szállítását a német Bundestag – számolt be róla egy német napilap.

A „Béke és szabadság védelme Európában – Ukrajna átfogó támogatása” című indítványt nagy többséggel fogadta el Németország parlamentje. Wolfgang Kubicki parlamenti alelnök jelentése szerint 586 képviselő szavazott igennel, százan az indítvány ellen, heten pedig tartózkodtak.

Amennyiben Finnország és Svédország benyújtja NATO-tagságra vonatkozó kérelmét, felvételük gyorsan megvalósulhat – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a két ország a katonai szövetség legközelebbi partnere, hadseregeik színvonala megfelel a NATO legmagasabb elvárásainak.

Finnországot és Svédországot a NATO tárt karokkal várja

– tette hozzá a NATO főtitkára.

Roberta Metsola arról beszélt, hogy a két európai uniós tagállam, Finnország és Svédország katonai integrációja tovább erősíti az unió stratégiai biztonságát.

Sajtóértesülések szerint Finnország és Svédország májusban egyszerre jelenti be NATO-csatlakozási kérelmét.

Liz Truss brit külügyminiszter felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy „duplázzák meg” az Ukrajnának nyújtott támogatásukat. Attól tart, hogy az orosz háború öt évig vagy tovább is tarthat – írja az Independent.

A külügyminiszter szerda este a Mansion House-ban – londoni polgármesteri rezidenciáján – tartott éves külpolitikai beszédében elmondta, hogy

Kijevnek több tankra, harci repülőgépre és más nehézfegyverekre van szüksége.

Bunkerbe menekülő emberek 2022. április 27-én, az ukrajnai orosz invázió közepette

Fotó: Yasuyoshi Chiba / AFP

Az Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont által közzétett tanulmány szerint Németország az orosz energia legnagyobb vásárlója a háború kezdete óta. 

A független kutatócsoport számításaiból kiderült, hogy Oroszország 66,5 milliárd dollár bevételre tett szert a fosszilis tüzelőanyagok exportjából február 24-e óta. A becslések alapján Németország körülbelül 9,1 milliárd eurót fizetett Oroszországnak a tüzelőanyag-szállításokért a háború első két hónapjában.

A német kormány nem nyilatkozott a becslésekkel kapcsolatban, és nem hajlandó saját adatokat közölni – írta az Euronews.

Az ukrajnai háború csak akkor ér véget, ha a katonai műveletek holtpontra jutnak, és a Kreml belátja, hogy az offenzíva folytatása nem hoz győzelmeket – nyilatkozta Pavlo Klimkin, Ukrajna korábbi külügyminisztere. 

Most nem úgy tűnik, de Putyin folytatni akarja a támadást. Amint az oroszok elveszítik az előretörési képességüket, és jelentős ember- és felszerelésveszteségeket szenvednek, komoly tárgyalások kezdődnek. Nem hiszek a békeszerződés lehetőségében, valószínűleg tűzszünetet rendelnek el

– idézi Klimkint az Unian. A volt külügyminiszter azt is hozzátette, hogy szerinte jelenleg lehetetlen, hogy Oroszország könnyen nyerjen, mivel Ukrajna szövetségesei segítenek megakadályozni, hogy elfoglalja az országot.

Pavlo Klimkin 2018. november 25-én

Fotó: Handout / AFP

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke azt mondta, Oroszország az energiát használja fel arra, hogy zsarolja Európát. 

Hozzátette, a Kreml szerdai döntése arról, hogy leállítja a gázszállítást Lengyelországban és Bulgáriában, azt mutatja, hogy

Európában senki sem remélhet normális gazdasági együttműködést Oroszországgal.

Szerinte Oroszország nem csupán a gázt, hanem minden kereskedelmet fegyvernek tekint, és csak arra a pillanatra vár, amikor egyik vagy másik kereskedelmi terület bevethető – írta a BBC.

Lengyelország pótlólagos európai uniós forrásokat kért az országot elárasztó több millió, Ukrajnából menekült személy elhelyezésének finanszírozásához – jelentette be Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Bild című német bulvárlapban csütörtökön közzétett nyilatkozatában.

Egy ukrán menekültek Lengyelországban 2022. április 7-én

Fotó: Christophe Archambault / AFP

A miniszterelnök azt mondta, hogy Varsó sebesült ukrán katonákat is ápol, és megnyitotta „kapuit és szívét” 2,5 millió menekült előtt. Valamint hozzátette, Lengyelországnak pénzre van szüksége, hogy ezt az erőfeszítést finanszírozza, de az EU eddig egy „fillért sem fizetett” a menekültek ellátására.

A kormányfő azzal érvelt, hogy Törökországot a legutóbbi menekülthullám idején milliárdokkal támogatták. Most Lengyelország érdemel uniós segítséget – írta az MTI.

Megjelent egy újfajta csalás Kárpátalján: a szélhamosok arra hivatkozva csalnak ki pénzt az emberektől, hogy az összeget az Ukrajnán belül maradt menekülteknek szánják.

A Kárpáti Igaz Szó szerint a szélhámosok arra hivatkozna telefonálnak, hogy Kárpátalja kormányzójának nevében járnak el, majd azt kérik az emberekről, hogy egy bizonyos számlára utaljanak pénzt. Korábban azzal próbálkoztak, hogy a hadi célokra gyűjtöttek pénzt, 

A csalók egy újságírót is megtaláltak már, ő mondta el, hogy a hívók azt állították: ő már korábban jelezte, hogy adakozni szeretne, és alá is írt egy dokumentumot. Az újságíró viszont nem dőlt be, és azt mondta, hogy hívja a rendőröket, ha nem hagyják abba.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország fekete-tengeri flottája még mindig képes ukrán célpontokat támadni.

A BBC szerint Oroszország haditengerészeti ereje a Fekete-tengeren mintegy 20 hajót foglal magában, és a flotta részét képezik a tengeralattjárók is.

A Boszporusz-szoros lezárása a nem török hadihajók előtt azonban azt jelenti, hogy az orosz haditengerészet nem tudta pótolni az elsüllyedt zászlóshajóját, a Moszkva cirkálót.

Fennáll a veszélye annak, hogy Ukrajna Oroszországgal folytatott háborújában újabb front nyílik meg – nyilatkozta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. 

A moldovai határrégió egy részét, Transznisztriát oroszbarát kormányzat ellenőrzi. A héten ezen a területen megmagyarázhatatlan robbanások történtek, ezek miatt fejezte ki aggodalmát a tanácsadó – írta a CNN.

Transznisztria számára az ukrajnai konfliktusban való aktív részvétel gyakorlatilag az enklávé teljes elszigetelését és megsemmisítését jelenti

– emelte ki Podoljak.

Csütörtökön az ukrán elnökkel találkozik António Guterres, az ENSZ főtitkára Kijevben.

António Guterres 2022. március 26-án Moszkvában

Fotó: Maxim Shipenkov / Pool / Reuters

Guterres két nappal ezelőtt, kedden még Vlagyimir Putyinnal találkozott Moszkvában. Az ENSZ főtitkára szerint az orosz elnök „elviekben” hozzájárult ahhoz, hogy evakuálják a mariupoli Azovsztal-gyárban rekedt civileket, de ennek részleteit még ki kell dolgozni a közeljövőben. 

Szerdán António Guterres már meg is érkezett Ukrajnába, ahol Volodimir Zelenszkijjel tárgyalhat majd ugyanerről. Az ENSZ-főtitkár azt ígérte: továbbra is dolgozik azon, hogy humanitárius segítség érkezzen az ukrán városokba, és hogy a civilek elmenekülhessenek minden olyan területről, ahol folyik a harc.

Az Egyesült Államokban szigorú szabványok vonatkoznak az ilyen fegyverek szállítására, ezért általában elutasítják a más országokba történő szállításukra irányuló kérelmeket.

Az ukrán védelmi minisztérium felderítő és csapásmérő pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) MQ–1C Gray Eagle AGM–114 Hellfire rakétákkal felszerelt MQ–1C Gray Eagle típusának biztosítását kérte az Egyesült Államoktól a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Egy olyan festményt festettek egy kölni ház falára, amely börtönruhában ábrázolja az orosz elnököt.

Thomas Baumgärtel festőművész Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló alkotása egy épület falán Kölnben, Németországban 2022. április 25-én

Fotó: Thilo Schmuelgen / Reuters

A festmény Thomas Baumgärtel német festőművész alkotása, akinek minden festményén szerepel egy banán, ez „a védjegye”. A mostani alkotásával arra utalt, hogy az oroszok szerinte háborús bűnöket követnek el Ukrajnában. 

A Microsoft nemrég jelentést adott ki, amelyben azt írták: február 23-a és április 8-a között az orosz kormányzat legalább 37 kibertámadást indított Ukrajna ellen.

Fotó: Eva Hambach / AFP

Az amerikai cég közölte, hogy a kibertámadások elhárítása végett már idén január óta szoros együttműködést folytatnak az ukrán kormányzattal. Jelentésükben azt írták, hogy az orosz hekkerek többé-kevésbé olyan célpontok ellen indítottak kibertámadást, amelyeket eközben az orosz hadsereg is támadott.