Rakéták csapódtak Kijevbe, borzalmas barbárságnak nevezte a külügyminiszter

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy az orosz erők cirkálórakétákkal csaptak le Kijevre, miközben António Guterres ENSZ-főtitkár a városban járt.

Ezzel az aljas, barbár cselekedettel Oroszország ismét demonstrálta Ukrajnához, Európához és a világhoz való hozzáállását

– írta Dmitro Kuleba hivatalos Twitter-oldalán.

Eközben Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter is elítélte a rakétacsapásokat, és kijelentette: „Ez a főtitkár és a világ biztonsága elleni támadás volt!”

A Sky News moszkvai tudósítója osztotta meg közösségi oldalán azt a bejegyzést, amelyen egy rakétát szállítanak Moszkva utcáin. Diana Magnay azt írta, hogy a rakéta az orosz fővárosban lévő, Odessza Mama nevű ukrán étterem mellett állt meg.

A Biztonsági Tanács nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megakadályozza a háborút, és véget vessen neki – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár, miután Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. 

António Guterres arról is beszélt, hogy Oroszország ukrajnai háborúja sérti az ENSZ alapokmányát és Ukrajna területi integritását – írja a BBC. 

Az ENSZ-főtitkár a mariupoli lakosság evakuálásáról is tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel. Az ukrán elnök arra kérte António Guterrest, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy ne deportáljanak ukrán civileket Oroszországba a megszálló csapatok. 

Hat ukrán fegyver- és üzemanyagraktárat semmisített meg az orosz légierő rakétacsapásokkal – közölte Igor Konaszenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök délutáni hadijelentést ismertetve.

Az MTI beszámolója szerint a szóvivő elmondta: az orosz csapatok összesen 76 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, 320 fős veszteséget okozva ezzel az ellenségnek.

Igor Konaszenkov arról is beszámolt, hogy harmincöt ukrán harci járművet és egy Tocska–U kilövőállást is megsemmisítettek az orosz erők. 

A védelmi tárca szóvivője szerint az ukrán fegyveres erők ezzel a háború kezdete óta 142 repülőgépet, 111 helikoptert, 621 drónt, 277 légvédelmi rakétarendszert, 2629 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 302 rakéta-sorozatvetőt, 1154 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2445 különleges katonai járművet veszítettek.

Amióta az orosz vezetés elkezdett beszélni a harmadik világháború és az atomfegyverek bevetésének lehetőségéről, az orosz állami televízióban is egyre több szó esik a témáról − írta meg a Daily Beast.

Margarita Simonyan, az Európai Unióban már betiltott Russia Times vezetője az egyik műsorban úgy fogalmazott, hogy 

személy szerint az a legvalószínűbb, hogy most következik a harmadik világháború. Mi nem fogjuk feladni. 

A műsor házigazdája, Vlagyimir Szolovjov arra a következtetésre jutott, hogy 

a legvalószínűbb végkimenetel szerintem az, hogy minden egy atomcsapással fog véget érni. De végül is egyszer úgyis mindnyájan meg fogunk halni. 

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazza az ukrajnai háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében – közölte csütörtökön a strasbourgi székhelyű testület.

A tagállamok parlamenti delegációiból álló közgyűlés szerint a büntetőbíróságnak „az agresszió bűntettének a nemzetközi szokásjogban meghatározott definícióját” kellene alkalmaznia. A testület székhelye Strasbourgban lenne, továbbá rendelkeznie kell nemzetközi elfogatóparancs kiadására vonatkozó hatáskörrel, és működését nem korlátozhatja az állami vezetők mentelmi joga − írta meg az MTI. 

A közgyűlés által elfogadott állásfoglalás elítéli a nemi erőszak és a kínzás háborús fegyverként alkalmazását. Mindkettő háborús bűncselekménynek minősül a nemzetközi jogban – hangsúlyozza a testület.

Az állásfoglalás hozzáteszi, hogy a tagországoknak és a megfigyelő államoknak támogatniuk kell a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét, és együtt kell működniük vele, valamint a bűncselekmények kivizsgálása érdekében ki kell használniuk a bíróság egyetemes joghatóságát.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön tett közzé egy csaknem hatszáz kanadai állampolgár – köztük a miniszterelnök és a külügyminiszter – nevét tartalmazó a listát, akiknek megtorló intézkedésként megtiltották az Oroszországba való belépést − írta meg az MTI. 

Fotó: Drew Angerer / Getty Images Hungary

A listán 592 politikus, kormánytisztviselő és mások szerepelnek, köztük Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Mélanie Joly külügyminiszter is. A moszkvai diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy az orosz fél

a szankciókat kényszerből és kizárólag Kanada vezetésének ellenséges cselekedeteire válaszul vezeti be.

A közlemény szerint Oroszország kölcsönös tiszteleten alapuló, jószomszédi kapcsolatokra törekszik a kanadai néppel, és felszólítja az ottawai hatóságokat, hogy hagyjanak fel a ruszofób irányvonallal, amely

megfosztja az országot külpolitikai függetlenségétől, és nem szolgálja nemzeti érdekeit.

„A gazdaságilag erős demokráciáknak össze kell fogniuk, hiszen az Ukrajna ellen indított orosz háború nem csak Ukrajna ellen irányul” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár tokiói látogatásán csütörtökön.

A német külkereskedelmi kamara Tokióban tartott fórumán a német kancellár elmondta: szerinte a globalizáció „okosabb, fenntarthatóbb és szolidárisabb” formájára volna szükség, erős szabályokkal és intézményekkel. Példaként felhozta az Európai Unió és Japán között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást.

Hangsúlyozta, hogy politikai gesztusnál sokkal többet jelentett, amikor márciusban Kisida Fumio japán miniszterelnök Brüsszelbe utazott a világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport válság-csúcstalálkozójára, hiszen „ezzel világossá vált, hogy a világ gazdaságilag erős demokráciái összetartanak”.

Mindemellett Scholz figyelmeztetett, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás megerősítheti a deglobalizációs tendenciákat, noha szerinte a globalizáció leépülése „nem opció, főleg nem olyan nyitott és szabadkereskedelem-párti nemzeteknél, mint Németország és Japán”. A német kancellár szerint ezért ügyelni kell rá, hogy ne keletkezzenek újabb ürügyek a protekcionizmus térnyeréséhez, hiszen – mint Scholz mondta – a világkereskedelemnek továbbra is szabadon és tisztességesen kell működnie, írja az MTI.

A német kancellár az Oroszországból importált fosszilis energiahordozók kapcsán elmondta: Németország azt tervezi, év végére megszünteti az orosz kőolaj importját, és hosszabb távon ugyanezt tervezik a földgázzal is, az azonban szerinte „egy olyan folyamat, ami ennél több időt vesz igénybe”. Scholz emellett belátta, hogy az orosz gázszállítás leállása „a gazdasági helyzetre vonatkozóan is következményekkel járna”, ezért nem mértek még szankciót Oroszországra ezen a téren.

Az orosz Gazprombank nem fogadott el több átutalást a német állam felügyelete alá vett Gazprom Germania egyik leányvállalatától, ami azt jelenti, hogy tovább mélyül az európai orosz földgázimport rubelalapú elszámolása körüli konfliktus − írta csütörtökön a Der Spiegel.

Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

A német hírmagazin beszámolója szerint a Gazprom Marketing & Trading nevű társaság − a Gazprom Germania brit leányvállalata − áprilisi és májusi földgázszállításokért fizetett a Gazprombanknak, amely azonban elutasította az átutalást − közölte az MTI. 

Az eset röviddel az után történt, hogy a Gazprom orosz energetikai társaság közölte: leállítják a lengyelországi és bulgáriai földgázexportot, amíg a partnerek nem tartják be az államfő, Vlagyimir Putyin vonatkozó rendeletében rögzített fizetési szabályokat, vagyis nem rubelben fizetnek.

A német szövetségi gazdasági minisztérium az esetről közölte, hogy a Gazprom Germania egyik brit leányvállalatánál bizonytalanságok keletkeztek a fizetés körül. Az ügy marginális, az európai orosz import csupán 0,2 százalékát kitevő földgázmennyiséget érint, amelyet a vállalat pótolni tud piaci forrásokból − közölte a minisztérium, hangsúlyozva, hogy „a szerződésnek megfelelően, euróban kell fizetni” az orosz gázért.

Az európai országok saját kötelezettségvállalásaikat szegik meg azzal, hogy növelik fegyverszállításaikat Ukrajnába – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy csütörtöki tájékoztatón.

A szóvivő azzal vádolta meg az euroatlanti szövetségeseket, hogy a délkelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások Kijevvel való betartatása helyett az elmúlt években inkább Ukrajna katonai birtokbavételével és azzal voltak elfoglalva, „hogy felkészítsék a nacionalista alakulatokat a másként gondolkodás erőszakos elfojtására az ország keleti és déli részén” − írta meg az MTI. 

Ezen túlmenően ez a kijevi rezsimet támogató önjelölt csoport számos nemzetközi kötelezettséget sért, egyebek között az Európai Unió közös álláspontját, amely megtiltja a fegyverexportot, ha felmerül a nyilvánvaló kockázata annak, hogy a fegyvereket a fogadó országban belső elnyomásra fogják felhasználni, ha ez a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez vezet, ha hozzájárul a fegyveres konfliktusok kialakulásához vagy eszkalációjához

− mondta a diplomata.

Felszámolhatják és Ukrajnának adományozhatják az orosz oligarchák Egyesült Államokban lefoglalt vagyonát – jelentette be a Fehér Ház.

Az Egyesült Államok a jelenlegi törvények szerint csak befagyaszthatja, de nem foglalhatja le és számolhatja fel a szankcionáltak vagyonát. Éppen ezért Joe Biden amerikai elnök új törvénytervezetet nyújt be a kongresszusnak, hogy segítse Ukrajnát – írja a Sky News. 

Ez a javaslatcsomag új hatóságokat hoz létre az orosz kleptokráciához köthető tulajdon elkobzására, és lehetővé teszi a kormány számára, hogy a bevételt Ukrajna támogatására fordítsa

– áll a Fehér Ház közleményében.

Ukrán zászlókkal vonultak csütörtökön az Élet Menetén Auschwitzban, hogy a holokauszt emléknapján kifejezzék támogatásukat az ostromlott ország iránt − írta meg a Daily Mail. 

A holokauszt túlélői és leszármazottaik minden évben ezen a napon végighaladnak a volt koncentrációs tábor azon útján, amelyet az áldozatoknak kellett megtenniük a gázkamrákig. 

Egy ukrán menekült részt vesz az Élet Menetén az egykori auschwitzi haláltábor területén, Lengyelországban 2022. április 28-án

Fotó: Kacper Pempel / Reuters

A meneten idén ukrán menekültek és támogatóik is vonultak. 

Az amerikai hatóságok az ország GDP-növekedésének lassulására számítanak a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Ezt nem az Ukrajna körüli helyzet hatásának, hanem elsősorban más tényezőknek tulajdonítják. Az első negyedévre vonatkozó adatokat csütörtök reggel teszi közzé az amerikai kereskedelmi minisztérium. A GDP növekedése várhatóan alacsonyabb lesz, mint az előző év utolsó negyedévében. Washington arra buzdít, hogy ezt ne tekintsük annak jeleként, hogy a gazdaság rossz irányba halad. „A vállalkozások továbbra is növelik készleteiket, csak nem teszik olyan gyorsan, mint az előző negyedévben. Ha megnézzük a holnapi GDP-adatok minden részletét, azt hiszem, valószínűleg láthatjuk, hogy a gazdasági feltételek még mindig nagyon-nagyon jók” – magyarázta egy kormányzati tisztviselő.

Ugyanakkor az ukrajnai eseményeknek – a washingtoni várakozásoknak megfelelően – kisebb hatása lesz az első negyedév mutatóira, tekintettel az amerikai és az orosz gazdaság közötti meglehetősen korlátozott kapcsolatra. Az ukrajnai események hatása az energiaárakra meglehetősen érezhető lesz a jelentésben, amelyet a kereskedelmi minisztérium fog bemutatni. A hivatal hangsúlyozta, hogy az amerikai hatóságok szorosan figyelemmel kísérik az ukrajnai helyzet hatását Európára, amely jobban függ az orosz energiától, mint az Egyesült Államok.

Az ügynökség által idézett szakértők arra számítanak, hogy éves szinten az első negyedévben az amerikai GDP növekedése 1,1 százalék lesz. A tavalyi negyedik negyedévben az amerikai gazdaság 6,9 százalékkal nőtt.

Még évekig kész támogatni Ukrajnát a NATO az Oroszország elleni háborúban – jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára egy brüsszeli ifjúsági csúcstalálkozón.

A főtitkár szerint fennáll a lehetősége annak, hogy a háború elhúzódik, akár évekig is eltarthat. Az észak-atlanti szövetség ugyanakkor készen áll arra, hogy évekig támogassa Ukrajnát – számolt be a BBC.

Jens Stoltenberg közölte, hogy Ukrajna szövetségesei NATO-szabványú fegyverekkel készülnek ellátni a hadban álló országot. 

Lebontották az Oroszország és Ukrajna barátságát jelképező bronzszobrot Kijevben – írja a Sky News.

Az ukrán hatóságok lebontották a szovjetkori szobrot, amelyet 1982-ben állítottak fel Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének emlékére. 

Most már látjuk, milyen ez a »barátság« – ukrán városok elpusztítása, békés emberek tízezreinek megölése. Meggyőződésem, hogy egy ilyen emlékmű most már teljesen más jelentéssel bír

– mondta Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.

Az internet globális, demokratikus értékek mentén történő szabályozását célzó politikai nyilatkozatot írt alá 56 ország, köztük az Egyesült Államok csütörtökön, miután Washington azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az ukrajnai internet-hozzáférést korlátozó akcióival igyekszik erősíteni az ország elleni háborút − írta meg az MTI. 

Az Internet jövőjének nyilatkozata elnevezésű politikai deklaráció, amely az első ilyen jellegű kezdeményezés, az emberi jogok védelmét, az információ szabad áramlásának előmozdítását, a felhasználók magánéleti jogainak védelmét és a növekvő globális digitális gazdaság szabályozását célozza.

A nyilatkozat része azoknak a válaszintézkedéseknek, amelyeket – az amerikai kormányzat két tisztségviselőjének megfogalmazása szerint – azért hoztak, hogy fellépjenek az Oroszországhoz és Kínához hasonló országok „támadó jellegű internetpolitikájának veszélyes, új modelljével” szemben.

Az Egyesült Államok globálisan is „növekvő digitális tekintélyelvűséget” érzékel, amikor az Oroszországhoz hasonló államok a szólásszabadság elnyomására, a független hírportálok cenzúrázására, a választásokba való beavatkozásra, a dezinformáció népszerűsítésére és állampolgárai más emberi jogainak megtagadására tesznek lépéseket − tették hozzá az amerikai tisztségviselők.

Többek között az alábbi országok írták alá az Internet jövőjének nyilatkozatát: Ausztrália, Ausztria, Argentína, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, továbbá az Európai Bizottság is.

Képtelenségnek nevezte a háborút a XXI. században csütörtökön az ENSZ főtitkára, amikor megérkezett az ukrajnai Borogyankába, Kijev egyik külvárosába, ahol az ukránok azzal vádolják az oroszokat, hogy rendkívül súlyos visszaéléseket követtek el a térség márciusi megszállása során.

António Guterres, aki a konfliktus február 24-i kezdete óta először látogatott Ukrajnába, a romos házak előtt elmondta:

Elképzelem a családomat egy ilyen házban, látom az unokáimat, amint pánikszerűen rohangálnak. A háború a XXI. században abszurditás, a XXI. században semmilyen háború nem fogadható el.

A világszervezet vezetője ezután a főváros egy másik peremvárosába, Bucsába utazott, ahol az ukránok háborús bűnökkel vádolják Moszkvát. Felszólította Oroszországot, hogy működjön együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal a városban történtek kivizsgálásában.

Ezt a borzalmas helyszínt látva azt is látom, mennyire fontos, hogy teljes körű vizsgálatot folytassanak le, és kiderítsék, kik felelősek érte

– mondta a főtitkár, aki délután Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik. Szerda este érkezett Ukrajnába, miután Moszkvába látogatott, ahol találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és arra kérte Oroszországot, hogy az ENSZ-szel együttműködve tegye lehetővé a civilek evakuálását a bombázott területekről, különösen Kelet- és Dél-Ukrajnában, ahová Oroszország a támadását összpontosítja.

A Reuters Zoomon keresztül interjút készített az Azov ezred parancsnokhelyettesével, Szvjatoszlav Palamarral, aki azt mondta: az oroszok középkori módon ostromolják őket.

Be vagyunk kerítve, de már nem küldenek nagyobb erőket a védelmünk ellen, leginkább csak légicsapásokat hajtanak végre

– mondta, arra utalva, hogy az oroszok most már egyértelműen a kiéheztetésükre törekszenek.

Hozzátette azt is, hogy egy alkalommal az oroszok harckocsikkal, páncélozott járművekkel megpróbálták megostromolni az Azovstal gyárat, de kudarcot vallottak, azóta nem próbálkoznak ilyennel. A parancsnokhelyettes szerint azért is fontos, hogy kitartsanak a létesítményben, mert amíg ez így van, addig az oroszok nem mondhatják azt, hogy az övék a város.

Az azovista katona elismerte, hogy fogy az élelmük, a vizük és a lőszerük, gyógyszerekből is hiány van, de arra nem utalt, hogy pontosan mennyi áll még a rendelkezésükre ezekből. Elmondása szerint még mindig több száz katonájuk van, és a civilek közül is sokan vannak a gyárban, de őket máshol szállásolták el, mint a fegyvereseket, hogy az oroszok még véletlenük se mondhassák azt, hogy mögéjük bújnak. Hozzátette azt is, hogy a megadás semmiképp sem opció az Azov katonái számára.

Hadifogolyként is megölik, megnyomorítják őket, ezért azt javasoljuk, hogy egy harmadik fél garantálja, hogy elhagyhassák a gyárat

– mondta, hozzátéve, hogy Törökországot vagy Izraelt tudna efféle harmadik félként elképzelni.

Szvjatoszlav Palamar végül arról beszélt, hogy az Azov harcosai között „oroszok, bulgárok, krími tatárok, görögök, katolikusok és mások” is vannak, akik nemcsak Ukrajnát védik, hanem „Lengyelországot, Litvániát, Lettország, Észtországot, Moldovát és Grúziát is”, és bíznak abban, hogy ezt a világ is felismeri.