Drámai mentőakció zajlik a mariupoli acélműnél

Újabb 80 embert evakuáltak az orosz fegyveres erők által körülzárt Azovsztal acélmű területéről – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium. Többeket közülük, akik az ukrán korány ellenőrzése alatt álló területre kívántak távozni, átadtak az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek. A moszkvai tájékoztatás szerint az evakuálási műveletet Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezésére hajtották végre.

Az orosz katonák szerint az evakuáltak között nők és gyerekek is voltak. A védelmi minisztérium szerint a biztonságos kimenekítés érdekében humanitárius folyosót nyitottak, és csendrendelet lépett életbe.

A lengyel fegyveres erők vasárnap közölték, hogy megkezdődött a NATO-katonák ezreinek részvételével zajló hadgyakorlat. Rendszeres gyakorlatokról van szó, amelyek célja, hogy javítsák a szövetség keleti szárnyának biztonságát.

Idén azonban a közelben dúl Oroszország Ukrajna elleni háborúja, ami miatt a lengyel hadsereg vasárnap arra kérte a lakosságot, hogy ne tegyen közzé információkat vagy fényképeket a következő hetekben az országon áthaladó katonai járművek oszlopairól – írja az NBC News.

Az ukrajnai háború és a konfliktus gazdasági következményeinek kezelése volt a meghatározó téma a szakszervezeti mozgalom május elsejei németországi megmozdulásain – adta hírül az MTI.

Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által a munka ünnepe alkalmából rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén

Fotó: Sascha Steinbach / MTI / EPA

A düsseldorfi rendezvény fő szónoka Olaf Scholz kancellár volt, aki „törvénytelen támadásnak” és „pusztító birodalomépítésnek” nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, és kijelentette, hogy „nem akarunk imperializmust Európában”.

Oroszország Ukrajna mellett más országokra is rárontott már, imperialista törekvéseit pedig nem szabad elfogadni. Ezért Németország, sok más európai országgal együtt, nemcsak pénzzel és humanitárius segítséggel, hanem fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, hogy megvédhesse magát

– fogalmazott a kancellár. 

Chuck Schumer, az amerikai szenátus demokrata párti frakciójának vezetője kijelentette, hogy a 33 milliárd dolláros ukrajnai segélycsomagot olyan rendelkezésekkel kívánja kiegészíteni, amelyek lehetővé teszik az Egyesült Államok számára, hogy lefoglalja az orosz oligarchák vagyonát, és az abból származó pénzt Ukrajnának küldje.

A Reuters cikkében Schumer így nyilatkozott:

Ukrajnának minden segítségre szüksége van, nekünk pedig minden eszközre szükségünk van, amit össze tudunk gyűjteni, hogy Ukrajnának megadjuk a szükséges segítséget.

Joe Biden amerikai elnök a múlt héten 33 milliárd dolláros katonai, gazdasági és humanitárius segélyt javasolt, ami több mint kétszerese az Ukrajnának eddig nyújtott amerikai támogatásnak.

Michael McCaul texasi republikánus képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős tagja az amerikai médiának nyilatkozva elmondta, hogy várhatóan a kamara kedvezően fogja értékelni a kérelmet:

Az idő sürget. A következő két-három hét sorsdöntő lesz ebben a háborúban. És nem hiszem, hogy sok vesztegetni való időnk van.

Az orosz olajra vonatkozó embargót bele kell foglalni a következő szankciós csomagba, és Ukrajna kapja meg az EU-tagjelölti státuszt – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az EU vezető diplomatájának, Josep Borrellnek.

Beszéltem az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével az Európai Unió Oroszország elleni szankcióinak következő csomagjáról, amelynek olajembargót is tartalmaznia kell. Azt is kihangsúlyoztam, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszának megadására nincs más alternatíva

– fogalmazott az ukrán külügyminiszter Twitter-üzenetében.

Dmitro Kuleba

Fotó: Evelyn Hockstein / Reuters

Dmitro Kuleba és Josep Borrell az ostromlott Mariupol városában zajló evakuálásokat is megvitatták. 

A Sky News tudósítója, Alex Rossi beszélt az Azovsztal acélműben rekedt egyik katona feleségével. 

Marina elmondta nekem, hogy attól tart, hogy férje nem fog tudni megszökni, mert az oroszok nem engedik ki élve a harcosokat, és vegyi fegyvereket vetnek be ellenük. Azt is elmondta, hogy az üzemen belüli körülmények egyre rosszabbak. Sok a sebesült, az élelmiszer, a víz és a gyógyszerek pedig fogytán vannak

– foglalta össze a tudósító. A mariupoli honvédő felesége felszólította a nemzetközi vezetőket, hogy avatkozzanak be, és garantálják a bent lévő katonai személyzet biztonságát. „Amikor beszéltünk, folyamatosan robbanások voltak, és gondok voltak a jelekkel is” – tette még hozzá Rossi.

Volodimir Zelenszkij ma délután rövid nyilatkozatot tett közzé a Twitter-oldalán, miszerint megkezdődött a mariupoli Azovstal acélmű kiürítése – írja a Sky News.

„Hála a csapatunknak! Ők most az ENSZ-szel együtt a többi civil erőműből történő evakuálásán dolgoznak” – zárta bejegyzését Zelenszkij.

Japán és Vietnám egyetért abban, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog előírásait, és elutasítja a katonai erő használatát Ukrajnában – jelentette ki vasárnap Kisida Fumio japán miniszterelnök a vietnámi hivatali partnerével, Pham Minh Chinhnel folytatott megbeszélését követően. „Nem fogadhatjuk el a fennálló állapotok megváltoztatását katonai erővel, bárhol történjék is ez a világon” – húzta alá Kisida Fumio.

Amerikai diplomaták terveket készítenek, hogy a lehető leghamarabb visszatérhessenek Ukrajnába – jelentette ki vasárnap Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Antony Blinken 2022. április 28-án

Fotó: CHIP SOMODEVILLA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP

Az amerikai diplomácia vezetője korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tanácskozott, akinek elmondta, hogy az Egyesült Államok a lehető leghamarabb vissza akar térni Kijevbe.

Az amerikai külügyminisztérium még kedden számolt be arról, hogy az orosz hadművelet nyomán Lengyelországba áthelyezett amerikai diplomáciai misszió egyes tagjai már visszatértek a nyugat-ukrajnai Lviv városába.

Csaknem két héttel az orosz támadást megelőzően a kijevi amerikai nagykövetséget evakuálták, a diplomáciai képviselet egy részét Lviv városába költöztették, mielőtt Lengyelországba helyezték volna át. 

Moszkva kivonul a Nemzetközi Űrállomásról az ukrajnai háború miatti szankciókra hivatkozva – írja a Bloomberg.

Dmitrij Rogozin a hónap elején azzal fenyegetőzött, hogy véget vet az orosz küldetésnek, hacsak az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kanada nem szünteti meg az orosz űriparban érintett vállalatok elleni szankciókat.

A Roszkozmosz vezérigazgatója most azt mondta, hogy a döntést már meghozták, arról azonban nyilvánosan nem beszélhetnek.

Csak azt tudom elmondani, hogy kötelezettségeinknek megfelelően egyéves felmondási idővel értesítjük partnereinket a Nemzetközi Űrállomáson végzett munkánk befejezéséről

– jelentette be a TASZSZ és a RIA Novosztyi szerint a Roszkozmosz vezérigazgatója, Dmitrij Rogozin szombaton az állami tévének adott interjújában.

Nagyrészt helyreállt az internet a Kijevi területen – közölte a kijevi regionális államigazgatás vezetője.

Egy közlemény szerint néhány felszabadult régióban „az Ukrtelecom, a Vodafone, a Lifecell és a Kyivstar szakemberei a károk helyreállításán vagy a megsemmisült telekommunikációs infrastruktúrájuk helyreállításán dolgoznak, amelyet az ellenség szándékosan megpróbált elpusztítani” – írja a Sky News. 

Kijev számos részén hetek óta nincs internetkapcsolat, miután orosz rakétatámadások érték az ukrán főváros létfontosságú polgári infrastruktúráját.

A sürgősségi és helyreállító csapatok továbbra is megállás nélkül dolgoznak a kijevi régió különböző részein, különösen a leginkább érintett városokban és kerületekben: Bucsában, Irpinyben, Hosztomelben, Makarivban és Ivankivban

– mondta Olekszandr Pavliuk, a KOVA elnöke.

Svédországnak nem szabad félvállról vennie a NATO-csatlakozásról szóló döntést – jelentette ki vasárnapi sajtótájékoztatóján Magdalena Andersson svéd kormányfő. A miniszterelnök rámutatott: országa kétszáz évig semleges volt, és ez jól szolgálta a svéd érdekeket, így nem lehet könnyelműen irányt váltani.

A NATO-tagság kérdése nagyon, nagyon bonyolult, és alapos átgondolást igényel 

– tette hozzá.

Magdalena Andersson 2022. április 13-án

Fotó: Tt News Agency / Reuters

A kormányfő azt szeretné, ha a svéd tagságról – Finnországhoz hasonlóan – a parlamentben döntenének. A helsinki törvényhozás már megkezdte a kérdés megvitatását, és a várakozások szerint az ország a következő NATO-csúcstalálkozóig benyújthatja csatlakozási kérelmét. Finnország eddig szintén semleges volt.

Míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár többször is kijelentette, hogy a szövetség tárt karokkal várja Finnországot és a Svédországot, Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a napokban arról beszélt, hogy a két ország NATO-csatlakozása esetén Oroszország „kénytelen lenne” megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében – számolt be az MTI.

Az ukrán főügyész közölte, hogy hivatala újabb eljárást indít az orosz erők által elkövetett feltételezett háborús bűnök ügyében, összesen 9158 büntetőügyben, amelyek „tisztán háborús bűnökkel kapcsolatosak” – írja a CNN. 

Már azonosítottunk konkrét háborús bűnösöket. Például a kijevi régióból tizenöt embert, ebből tízet Bucsában. Kínzásért, nemi erőszakért és fosztogatásért vonjuk felelősségre őket

– mondta Irina Venediktova. 

Összesen 9158 esetet jelentettek, és 219 gyermek halálát erősítették meg.

A háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők jelentése szerint az oroszok körülbelül 23 500 katonát veszítettek.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint ezenkívül Oroszország veszteségei között szerepel

• 192 repülőgép,
• 155 helikopter,
• 1026 tank,
• 2471 páncélozott harci jármű,
• 80 légvédelmi berendezés,
• 151 rakétameghajtású gránátvető,
• 451 tüzérségi rendszer,
• 8 hajó,
• 245 drón.

Izrael hat hét után bezárta az Ukrajnában a lakosság szenvedésének enyhítésére létrehozott tábori kórházat – jelentette a The Jerusalem Post című, angol nyelvű izraeli újság hírportálja vasárnap.

Az izraeli tábori kórházban több mint 6000 beteget láttak el. Megszüntetése és az izraeli önkéntesekből álló személyzet pénteki hazatérése azonban az egészségügyi minisztérium közleménye szerint nem jelenti azt, hogy Izrael abbahagyná a humanitárius segélyek nyújtását Ukrajnának − írta meg az MTI. 

A Kijev kérésére kialakított intézményben a Seba kórház több mint 60 dolgozója ápolta az ukrajnai betegeket az orosz rakétafenyegetés árnyékában. A kórházban sürgősségi osztályt, valamint férfi-, női és gyermekosztályt hoztak létre, szülőszobát, diagnosztikai szárnyat elektromos képalkotó berendezésekkel, mentálhigiénés szolgáltatásokat, laboratóriumot, gyógyszertárat és járóbeteg-klinikát működtettek.

A pápa a háborút „az emberiség hátborzongató visszafejlődésének” nevezte, amely szenvedésre és sírásra készteti − írja a Sky News.

Ferenc pápa 2022. május 1-jén

Fotó: Vatican Media/Handout via REUTERS

A Szent Péter téren a déli áldás alkalmából több ezer ember előtt szólt, és humanitárius folyosók létrehozását sürgette a mariupoli acélműben rekedt emberek kimentésére.

A pápa ismét bírálta Oroszországot, mert Mariupolt

barbár módon bombázták és pusztították el.

Civilek két csoportja hagyta el szombaton a dél-ukrajnai Mariupolban lévő Azovsztal acélmű közelében lévő lakóépületeket − közölte az orosz védelmi minisztérium.

Huszonöten délután jöttek ki, ahogyan arról korábban is beszámoltak, de további 21-en sötétedés után távoztak. Ők élelmet, szállást és orvosi ellátást kaptak − írta meg orosz forrásokra hivatkozva a BBC.

Egy lerombolt lakóépület Mariupolban Ukrajnában 2022. április 29-én

Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

A BBC-nek nem sikerült független forrásból megerősítenie az információt. Az ukrán kormány nem kommentálta a történteket.

Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko elmondta, hogy becslések szerint ezer civil maradt az acélgyárban, és néhányan

élet és halál között lebegnek.

Több mint hétszáz menekülőnek segítettek a budapesti humanitárius tranzitponton szombaton – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala.

A közlemény szerint a budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szombaton 702 menekülőnek segítettek, az éjszakát 349-en töltötték a létesítményben.

A folyamatosan nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

Az Egyesült Királyság ukrajnai nagykövete elmondta, hogy „kellemesen” érzi magát a városban, annak ellenére, hogy Moszkva „arányos válaszlépésekkel” fenyeget az orosz vonalak mögötti ukrán csapások brit támogatása miatt – utalva a fővárosban lévő brit létesítmények elleni lehetséges támadásokra.

Melinda Simmons pénteken késő este érkezett Kijevbe, miután a múlt hónapban bejelentették, hogy az Egyesült Királyság újra megnyitja nagykövetségét a városban − közölte az Independent.

Bombatámadás érte az Ukrán Vöröskereszt egyik donyecki épületét – közölte a szervezet a Twitteren.

Ez már a nyolcadik eset az orosz invázió kezdete óta, hogy megrongálták vagy lerombolták a szervezet egyik irodáját.

Több olyan üzenet is megjelent vasárnap délelőtt a közösségi oldalakon, hogy Odesszában robbanások hangjai hallatszódnak – írja az Unian ukrán hírportál.

Az odesszai hadműveleti parancsnokság képviselője, Szergej Bratcsuk ugyanakkor arról számolt be, hogy Odesszában működik a légvédelem, ezt az információt azóta meg is erősítették.

A polgármesteri hivatal beszámolója szerint a város felett állítólag egy ellenséges felderítő drón is megjelent, amit viszont sikerült kiiktatni.

Csaknem 4,5 millió tonna gabona rekedt ukrajnai kikötőkben és hajókon az orosz támadások miatt – mondta el Martin Frick, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) németországi igazgatója.

Az ENSZ egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háborúnak jelentős következményei lesznek azon képességeire, hogy azonnali élelmiszersegélyt nyújtson a világ rászoruló országainak. Sok élelem ugyanis az ukrajnai kikötőkben rekedt.

Ráadásul az élelmiszerexport rendkívül nehézkes, hiszen az ukrajnai kikötők és tengeri útvonalak az orosz invázió miatt elérhetetlenné váltak. A háború előtt Ukrajna a világ egyik legnagyobb búzatermesztőjének számított, és a kukoricaexportban is fontos szerepet töltött be.

„Az orosz futballistáknak nem kellene szenvedniük a szankciót miatt, amit azért róttak ki hazájukra, mert háborút indított Ukrajna ellen” – jelentette ki Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke.

A szervezet vezetője úgy látja: az orosz játékosokat nem szabad büntetni, ugyanis nekik semmi közük nincs ahhoz, ami történik.

A szlovén sportdiplomata azon véleményének is hangot adott, hogy az európai szövetségnek jóakaratot kell mutatnia és demonstrálni, hogy a szankciók nem az orosz sportolók vagy az orosz emberek ellen irányulnak.

Aleksander Ceferin azt is elmondta, hogy az UEFA a közeljövőben dönt arról, hogy az orosz csapatok részt vehetnek-e az európai kupákban – számolt be az MTI.