Az ukrán hadsereg azt közölte, hogy négy nagy pontosságú Onyx rakétát lőtt ki a dél- ukrajnai Odessza területére, írja a Guardian.
A fegyver érdekessége, hogy kifejezetten tengeri célpontok elleni csapások végrehajtására szolgál (bár – ahogy azt a mostani példa is mutatja – bizonyos szárazföldi célpontok ellen is hatásos lehet). Ebből is adódik, hogy a rakétát tengerpartra telepített Bastion hordozható rakétarendszerekből (ezek láthatók a felvételen), hadihajókról, tengeralattjárókról vagy repülőgépekről lőhetik ki.
Az ukrán Pravda korábban azt írta , hogy ugyanilyen rakétával semmisíthették meg az egyik stratégiai fontosságú hidat is Odessza közelében, valamint ez a rakéta csapódhatott be a városban található egyik kollégiumba is, amibe egy 14 éves kamasz is belehalt. Az ukrán lap szerint a rakétát feltételezhetően még a Krím félszigetről lőhették ki az oroszok.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő hétfőn Berlinben azt állította:
eredmény, de messze nem elég, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mélyítette tovább az Ukrajna elleni támadással háborúvá szélesedett orosz–ukrán konfliktust a náci Németország felett aratott győzelem évfordulója alkalmából Moszkvában elmondott beszédével.
A német kormányfő és a második ciklusának első külföldi útján Berlinbe látogató francia elnök a találkozójuk után tartott tájékoztatón kiemelte: az újabb eszkaláció elmaradása csekély eredmény, jóval többre, mielőbb fegyvernyugvásra és harcok helyett tárgyalásra van szükség a konfliktus rendezéséhez.
Olaf Scholz hangsúlyozta: Vlagyimir Putyinnak ki kell vonnia az összes orosz katonát Ukrajnából. Hozzátette:
orosz „békediktátummal” nem lehet befejezni a háborút.
Emmanuel Macron hangsúlyozta: Ukrajna támogatása azt szolgálja, hogy az ország a „saját feltételeinek” megfelelő, a szuverenitását és területi integritását biztosító megállapodással zárhassa le a konfliktust – írja az MTI.
Petr Fiala cseh miniszterelnök a történelem és a jelen eseményeinek elferdítésével vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt hétfői, győzelem napi beszédével kapcsolatban.
Értelmetlen tagadni minden egyes hazugságot, amely Moszkvában elhangzott
– mondta Putyin beszédére utalva, amelyben az orosz elnök az ukrajnai inváziót próbálta igazolni. Fiala hozzátette: a beszéd megerősítette, milyen fontos a Nyugat egységes és eltökélt fellépése az agresszorral szemben.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter hangsúlyozta: Oroszország elveszítette az erkölcsi jogot ahhoz, hogy megünnepelje a második világháború végét, mert megszegte az ENSZ Alapokmányát, amely tiltja az agressziót.
A tárcavezető a sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: az orosz csapatok ukrajnai tevékenysége hasonlít a nácik pusztításához.
Putyin beszéde köszönőviszonyban sincs a valósággal
– fogalmazott.
A brit védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök állításai ellenére senki nem akarja megtámadni Oroszországot.
Ben Wallace hétfőn a brit fegyveres erők londoni múzeumában tartott sajtótájékoztatóval egybekötött előadást az ukrajnai háborúról. Reagált arra is, hogy Putyin a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján rendezett moszkvai díszszemlén kijelentette: Oroszország az ukrajnai katonai fellépéssel saját területei elleni agressziót akadályozott meg.
Wallace a londoni rendezvényen úgy fogalmazott:
Putyin az elmúlt hónapokban és években számos mesébe illő kijelentést tett, amelyek még szórakoztatók is lehetnének, ha nem lennének ennyire tragikusak.
A brit védelmi miniszter kijelentette: senki nem tervez inváziót Oroszország ellen, és Putyin visszatérő állításaival ellentétben a NATO nem kerítette be Oroszországot. Hozzátette: a NATO-országokkal közös orosz határszakasz Oroszország külső határainak mindössze a hat százalékát teszi ki, ez aligha nevezhető bekerítésnek – írta az MTI.
Nyilvánosan és kategorikusan kijelentem, hogy sem Nagy-Britannia, sem a NATO, sem Kelet-Európa nem tervez, és soha nem is tervezett Oroszország elleni inváziót
– mondta hétfői sajtótájékoztatóján a brit védelmi tárca vezetője.
Az Európai Bizottság a jövő hónapban igyekszik véleményt nyilvánítani Ukrajna uniós tagságáról – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen, aki korábban ígéretet tett arra, hogy megpróbálja felgyorsítani Ukrajna uniós tagságra irányuló pályázatát, Twitteren közölte: beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy megvitassák országa „európai útját”.
Hozzátette: „várakozással tekint az uniós tagsággal kapcsolatos kérdőív válaszai elé”.
Followed up on yesterday’s G7 discussion with @ZelenskyyUa
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 9, 2022
On #EuropeDay, we discussed EU support and Ukraine’s European pathway.
Looking forward to receiving the answers to the EU membership questionnaire.
The @EU_Commission will aim to deliver its opinion in June. pic.twitter.com/KkQuodJjj4
Közben az Európai Bizottság vezetője Magyarországra utazik, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel, és megvitassa a javasolt hatodik uniós szankciócsomaggal kapcsolatos kérdéseket, amely többek között az EU-ba irányuló orosz olajimport tilalmát is magában foglalná.
Von der Leyen szóvivője, Eric Mamer közölte a Twitteren a következőket:
President @vonderleyen is travelling this afternoon to Hungary to meet PM Viktor Orbán.
— Eric Mamer (@MamerEric) May 9, 2022
They will discuss issues related to European security of energy supply.
Ismét megszólaltak a légiriadót jelző szirénák Kijevben – írja a Sky News.
A portál szerint az ukrán fővárosban viszonylagos nyugalom volt az utóbbi hetekben, amióta az orosz katonák elvonultak a közelből, de azóta néhányszor már volt hasonló riasztás.
Nemrég az ukrán védelmi minisztérium szóvivője beszélt arról, hogy az oroszok a Fekete-tengerről és Belaruszból is bármikor rakétákat lőhetnek ki, ezáltal gyakorlatilag senki sincs biztonságban az országban.
Az egyik volt orosz hírszerzőtiszt által szerkesztett Telegram-csatorna, a General SVR szerint Vlagyimir Putyin vasárnap tudta meg, hogy állítólagos szeretője, Alina Kabajeva ismét várandós.
Azt írták, hogy Vlagyimir Putyin egyes beszámolók szerint már vasárnap is lehangolt volt, és utóbb kiderült: ennek az volt az oka, hogy aznap értesült Kabajeva újabb várandósságáról.
Az orosz elnök tagadja, hogy viszonya lenne a volt olimpikon tornásznővel, de már régóta híresztelik, hogy több közös gyermekük is van. Mint megírtuk, nemrég az is felvetődött, hogy Kabajevát is az Unió szankciós listájára helyezik – bár nem amiatt, hogy Putyin szeretője lehet.
Harminc, súlyos sérülést szenvedett ukrán állampolgárt evakuáltak Ukrajna keleti régióiból Németországba repülővel – számolt be a Lvivi Regionális Sürgősségi Ellátási és Katasztrófaorvosi Központ.
Hozzáteszik: a sebesültek között nemcsak felnőttek, hanem aknasérülést szenvedett gyerekek is voltak. Az őket szállító repülőgép összesen 38 férőhellyel rendelkezik, és hat intenzív modullal van felszerelve.
Két orosz újságíró, akik egy népszerű Kreml-barát weboldalnak dolgoznak, hétfő reggel háborúellenes cikkekkel töltötték meg az oldalt. Ritka orosz oldalon, hogy ellenvéleményt fogalmaznak meg orosz újságírók, főleg akkor, amikor Oroszország a Szovjetunió náci Németország felett aratott győzelmét ünnepelte.
A Lenta.ru oldalon megjelent cikkek Vlagyimir Putyin elnököt „szánalmas paranoid diktátornak” nevezték, és azzal vádolták, hogy „a 21. század legvéresebb háborúját” vívja.
Ma meg kellett tennünk. Mindenkit emlékeztetni akartunk arra, amiért nagyapáink valójában harcoltak a szép győzelem napján – a békéért
– mondta a 30 éves Egor Poljakov, a két újságíró egyike.
A Kremlben hétfő reggel 11 ezer katona előtt tartott éves beszédében Putyin igyekezett igazolni ukrajnai invázióját, a mostani harcokat a második világháborúban aratott szovjet győzelemhez kötve.
A győzelem napja nem erről szól
– mondta Poljakov a Guardiannek adott interjúban.
Hétköznapi emberek halnak meg Ukrajnában, békés nők és gyerekek. A retorikát tekintve, amit láttunk, ez nem ér véget. Nem tudtuk ezt tovább elfogadni. Ez volt az egyetlen helyes dolog, amit tehettünk.
Poljakov, aki a Lenta gazdasági riportereként dolgozik, elmondta, hogy kollégájával, Alekszandra Mirosznyikovával együtt több mint 40 olyan cikket tettek közzé, amelyek kritikusak a Kremllel és annak ukrajnai fellépéseivel szemben. A cikkeket azóta levették, de egy internetes archiválóeszközön keresztül elérhetők.
A Polgári Demokrata Párt (ODS) vezetője kiemelte, hazája elsőként, már az Oroszország által indított háború előtt küldött fegyvereket Ukrajnába, és az „orosz agresszió” kezdete után az elsők között volt, amely nehézfegyvereket is szállított az ukrán hadseregnek.
A visegrádi négyek (V4) országcsoportba tartozó EU-tagállam miniszterelnöke kifejtette:
küldtünk rakétákat, páncélosokat, mindent, amit csak tudtunk, mert megértettünk valami döntő fontosságút, mégpedig azt, hogy Ukrajna nemcsak a saját népének szabadságáért és túléléséért küzd, hanem a csehek életéért és szabadságáért is.
Hozzátette:
Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem állítják meg Ukrajnában, a hadserege végül a határainkon terem, először talán a balti államokban, de hamarosan Csehországban is, aztán pedig a német határon.
Kiemelte, hogy „Putyin Európa ellen folytat háborút”, méghozzá „már évek óta”. Háborúja „hibrid”, amelyet dezinformációval, kibertámadásokkal, újra és újra hadserege bevetésével folytat.
Fiala szerint az orosz elnök nyíltan el is mondta, mi a célja. egy másik Európát akar,
olyat, mint az 1990-es években, vagyis vissza akarja hozni a NATO-, és az EU-bővítés előtti Európát, amelyben „Oroszország uralja mindazt, amelyet egykor a Szovjetunió”.
(MTI)
A lengyel belügyminiszter legálisnak nevezte a hétfői varsói oroszellenes tüntetéseket, és szerinte az azokon részt vevő ukrán nők indulatai érthetők, ugyanakkor a lengyel külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki a tüntetésen történt incidens miatt.
A tüntetők vörös festékkel öntötték le Oroszország varsói nagykövetét a lengyel főváros szovjet katonai temetőjében rendezett megemlékezésen.
Az éppen iráni látogatáson tartózkodó Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy hasonló incidensnek soha többé nem szabad megtörténnie.
Az elesett szovjet katonák sírjánál tervezett mai koszorúzás során történteket incidensnek kell nevezni, olyan incidensnek, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie, amely kétségkívül sajnálatra méltó. A diplomaták különleges védelmet élveznek, függetlenül az általuk képviselt kormányok politikájától.
(MTI)
Az UNIAN hírügynökség szerint az ukrán védelmi minisztérium szóvivője nemrég egy sajtótájékoztatón közölte, hogy az oroszoknak még mindig hét rakétacirkálójuk van a Fekete-tengeren, amelyek bármikor lecsaphatnak szárazföldi, katonai vagy civil célpontokra.
Egyszerre akár 50 rakétát is kilőhetnek
– mondta a szóvivő, aki szerint a hajók Kalibr-rakétákkal lehetnek felfegyverezve.
Hozzátette azt is, hogy Belarusz területen az Iszkander-rakétákkal felfegyverzett rakétarendszerek jelentenek veszélyt, így gyakorlatilag az oroszok Ukrajna bármely területére rakétát lőhetnek ki. A szóvivő emiatt arra kérte a lakosságot, hogy ne vegyék félvállról a rendszeresen meghirdetett légiriadókat, mivel bármikor megtörténhet a baj, senki sincs biztonságban.
Továbbra is zajlanak a harcok Mariupolban, azon belül az Azovsztal acélüzem területén – számolt be Petro Andruscsenko, Mariupol polgármestere.
Ma egy olyan hidat akartak felrobbantani az orosz megszállók, amelyen az evakuálás zajlott, hogy az ukrán katonáknak ne legyen menekülő útvonaluk. A pokol folytatódik. Őszintén remélem, hogy hőseink megmenekülnek. Mindannyian hálásak vagyunk nekik
– idézi a város elöljáróját az UNIAN.
Andruscsenko egy drónfelvételt is közölt, amelyen az látható, hogyan próbálnak felrobbantani egy hidat az orosz megszállók.
Moszkva határozottan tiltakozott hétfőn a lengyel kormánynál a varsói orosz nagykövetet ért támadás és a győzelem napjára tervezett koszorúzási ünnepség megzavarása miatt – közölte az orosz külügyminisztérium.
A tárca által kiadott közlemény szerint a lengyel rendőrség tétlenül nézte, ahogy szélsőségesek megzavarták a varsói szovjet katonai temetőben megtartott koszorúzási ünnepséget, és erőszakot alkalmaztak Szergej Andrejev varsói orosz nagykövet és az orosz diplomáciai képviselet más tagjai ellen. A minisztérium szerint a lengyel hatóságok lényegében a neonáci fiatalokkal szemben tanúsítottak engedékenységet – írta az MTI.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke május 9-én érkezett Odesszába, hogy tárgyaljon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az élelmiszerválság elkerülésének módjairól – számolt be a radiosvoboda.org.
Azonnali intézkedéseket kell hozni az ukrán kikötők búzaexportjának feloldására. Nagyra értékelem az Európai Tanács elnökének merész álláspontját és személyes jelenlétét Odesszában. Hálás vagyok országunk folyamatos uniós támogatásáért számos területen
– nyilatkozta Ukrajna elnöke.
Az Ukrinform hírügynökség szerint vasárnap az egyik tengerparti szálloda és étterem ellen hajtottak végre rakétacsapást az oroszok Odesszában.
A várost több alkalommal is rakétákkal lőtték a hétvégén, az ukránok szerint a szálloda ellen összesen hármat lőttek ki. Ezek közül egyet a légvédelmük megsemmisített, a másik kettő viszont becsapódott.
Közlésük szerint a hotel egy része beomlott, a támadásban azonban senki sem halt meg, mivel az épület üres volt akkor, amikor a találat érte.
Az oroszok ezzel szemben azt állítják, hogy a hotel „külföldi zsoldosok bázisául szolgált, és közülük tízen meghaltak a csapás következtében”.
Aftermath of a Russian missile strike on the Grand Pettine hotel in Odessa, it became a base for foreign mercenaries after the start of Russian special military operation, 10s have been eliminated.#OPR pic.twitter.com/dLX2fXmzOC
— The Eurasianist ☦️ (@Russ_Warrior) May 8, 2022
Emanuel Macron francia elnök az Európa jövője címmel megrendezett konferenciasorozat záróeseményén elmondott beszédében kijelentette: a lehető leggyorsabban le kell zárni az Ukrajna ellen indított orosz háborút, és az ukrán nép segítségére kell sietni.
Nem állunk háborúban Oroszországgal, de kiállunk Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett, miközben arra törekszünk, hogy visszaállítsuk a békét a kontinensen
– jelentette ki Macron, hozzátéve, egyedül Ukrajna feladata, hogy meghatározza az Oroszországgal folytatott tárgyalások feltételeit, Európa kötelessége az, hogy kiálljon Ukrajna mellett, és elősegítse a fegyverszünetet. Meg kell őrizni a békét az európai kontinensen, el kell kerülni az ellenségeskedés bármifajta elmérgesedését – tette hozzá a francia elnök.
Az Európai Unió azt tervezheti, hogy enyhít az Oroszország ellen előkészített hatodik szankciócsomagon – számolt be a Bloomberg saját forrásokra hivatkozva.
A média szerint az EU feloldhatja az orosz olajnak harmadik országokba uniós tulajdonú hajókkal történő szállítására vonatkozó javasolt tilalmat. A tilalom feloldását állítólag Görögország javasolta, ugyanis az ország gazdasága erősen függ a hajózástól.
Belarusznak nincs jogi vagy erkölcsi oka arra, hogy ne támogassa Oroszországot – nyilatkozta május 9-én Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök.
Az Európa utolsó diktátoraként számontartott Lukasenka szerint nincs szükség ENSZ-határozatra ahhoz, hogy megértsék az emberek, Nyugaton csaknem ötven állam fogott össze Oroszország ellen.
Nem vagyunk agresszorok. De a testvéri Oroszország szövetségese és stratégiai partnere maradunk, minden lehetséges módon támogatjuk
– idézi az elnököt az UNIAN.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóbeszélgetésben mutatta meg Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének az EU-tagjelölt-státusz iránti jelentkezési lap második, kitöltött részét – számolt be az UNIAN.
Az elnök április 8-án nyújtotta át az ukrán államfőnek azt a kérdőívet, amelynek kitöltésével jelentkezhet Ukrajna az Európai Unió tagjelölti státuszára.
A mariupoli önkormányzat azt állítja, hogy az oroszok május 11-én vegyi fegyveres támadást készülnek végrehajtani az Azovsztal gyár ellen, amelyben az utolsó ukrán védők már hetek óta tartják magukat.
Most tudtam meg mariupoli lakosoktól, hogy egy nagy, vegyi fegyveres támadást készítenek elő május 11-re. Mariupolban arra figyelmeztetik a lakosokat, hogy holnaptól kezdve ne menjenek ki az utcára
– közölte egy videóban Alekszander Lasin, a városi tanács vezetőhelyettese.
Egy hónappal ezelőtt, április 11-én már bevethettek vegyi fegyvert a mariupoli védők ellen. Akkor az Azov ezred jelentette, hogy az oroszok vegyi fegyvert vetettek be, egy nappal később ezt az értesülést Mariupol alpolgármestere is megerősítette.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy azonnali intézkedésekre van szükség az ukrán kikötők blokádjának feloldására.
Az államfő az Ukrajnából származó búzaexport miatt sürgeti az akadályok feloldását, ugyanis Ukrajna és Oroszország is jelentős résztvevője a világ élelmiszer-termelésének. A napraforgóolaj és -magvak globális kereskedelmének 53 százalékát, a búzakereskedelem 27 százalékát képviselik.
Fontos, hogy megakadályozzuk az élelmiszerválságot a világon, amelyet Oroszország agresszív lépései okoznak
– idézi Zelenszkij Telegram-posztját a Sky News.
Néhány százan vonultak utcára Belgrádban hétfőn a győzelem napja alkalmából, hogy demonstrálják Moszkva melletti kiállásukat.
A szerb főváros központján haladt át a Halhatatlan Ezred-táblát, Z betűt, orosz zászlót és életnagyságú Vlagyimir Putyin-kartonbabát is magasba emelő tömeg, amely a második világháborúban elesettek emlékművéhez érve lerótta kegyeletét a háborús hősök előtt. Az emlékműnél tartott megemlékezésen Oroszország belgrádi nagykövete mellett részt vett Aleksandar Vulin belügyminiszter, Darija Kisics-Tepavcsevics szociálisügyi miniszter, Nenad Popovics tárca nélküli miniszter és Ivica Dacsics házelnök.
Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz, és annak ellenére hogy Belgrád elítélte Moszkva ukrajnai invázióját, nem csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz. Az ukrajnai háború kitörése azonban közvetlenül hatott az április 3-i szerbiai választásokra, mert míg a kormánypártok mérsékelt hangnemet ütöttek meg az Ukrajnában zajló harcokkal összefüggésben, a szélsőjobboldali pártok egyértelműen Oroszország mellett foglaltak állást, és ezzel bekerültek a parlamentbe – írja az MTI.
Május 9-én Kijevben találkozott az Európai Tanács elnöke, Maria Peichinovych-Burich és az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba.
A két tisztviselő arról tartott megbeszélést, hogyan lehet Oroszországot felelősségre vonni az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért.
Üdvözöljük az Európai Tanács elnökét, Maria Peichinovych-Burichot Kijevben, valamint elismerésemet fejezem ki a döntések iránt, amelyeket ő, a PACE és a tagországok az Európai Tanácson belül hoztak Oroszország Ukrajna ellen indított inváziójára válaszul. A találkozón arra összpontosítottunk, hogy miként lehet Oroszországot felelősségre vonni a háborús bűnökért
– írta Twitter-posztjában Kuleba.
Welcomed @COE Secretary General @MarijaPBuric in Kyiv to commend her leadership and important decisions that she, PACE, and member states have taken within COE in response to Russia’s invasion of Ukraine. We focused on the way forward to hold Russia accountable for its crimes. pic.twitter.com/LjZngV3HVE
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) May 9, 2022
Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral egyebek mellett az ukrajnai háborúról, és kijelentette: meg kell akadályozni, hogy a konfliktus helyrehozhatatlanná fajuljon – tudatta a pekingi külügyminisztérium.
A minisztérium által kiadott közlemény szerint a megbeszéléskor az elnök emlékeztetett: Kína mindig is a béke oldalán állt, és a maga módján dolgozik a feszültség enyhítésén.
Hozzátette azt is, hogy az ukrajnai válság ismét válaszút elé állította az európai biztonságot. Szerinte az európai félnek történelmi felelősséget és politikai bölcsességet kell mutatnia. A kínai elnök úgy vélekedett: az érintett feleknek támogatniuk kell Ukrajnát és Oroszországot a béke tárgyalásos megvalósításában, és kiemelte, Kína minden nemzetközi igyekezetet támogat a béke előmozdítására – számolt be az MTI.
Év eleje óta a jegybank 7,5 milliárd dollárt adott el és 1,9 millió dollárt vásárolt a hrivnya árfolyamának stabilizálására – írta a Kárpáti Igaz Szó az Ukrán Nemzeti Bank honlapjának adataira hivatkozva.
Mivel a piaci műveletek 1,89 milliárd dollár megvásárlását is tartalmazták, nettó értelemben 5,6 milliárddal ürültek a kijevi devizatartalékok. A Trading Economics közölte adatok szerint április végén 26,95 milliárd dollár volt az ukrán devizatartalék – írta a Világgazdaság.
Áprilisban, a háború második hónapjában 2,2 milliárd dollárt tett ki a nettó dolláreladás – írta a portál, hozzátéve, hogy hivatalosan a dollár árfolyama a háború végéig 29,25 hrivnya marad.
A budapesti pénzváltókban szinte mindenhol tíz forintot adnak egy hrivnyáért, és 12-ért adják el. Az előbbi 36,4, az utóbbi 30,4 hrivnyás dollárárfolyamnak feleltethető meg.
Az ukrán elnök – Justin Trudeau kanadai miniszterelnök jelenlétében – kitüntette az ukránok legnépszerűbb aknakereső kutyáját, Patront.
Az ukrán katasztrófavédelem szerint az állat a háború kezdete óta több mint 250 robbanószerkezet felderítésében, hatástalanításában segédkezett. Emiatt gyakorlatilag az ukránok egyik háborús hősévé, mémmé vált.
A hollandiai menekülttáborokban élő gyerekek helyzete válságos, a kormány nem gondoskodik róluk megfelelően – jelentette a Dutchnews hírportál hétfőn az UNICEF hollandiai ügynökségének jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a táborokban élő mintegy kétezer menekült gyermek fejlődése sérül ott-tartózkodása folyamán, a gyermekek gyakran sátorban vagy túlzsúfolt sportcsarnokban húzódnak meg, amelyek nem felelnek meg a kiskorú menekültek elhelyezésére vonatkozó minimumkövetelményeknek. Hiányoznak az alapvető szolgáltatások, nincs számukra elérhető pszichológiai és szociális segítségnyújtás se.
Ezeknek a gyerekeknek joguk van olyan helyen élni, ahol biztonságban és védve érzik magukat, a holland kormánynak pedig jogi kötelessége ezt biztosítani
– idézte a hírportál Suzanne Laszlót, az ügynökség igazgatóját. Véleménye szerint a kormány sorsukra hagyja a gyermekeket, akiknek pedig elsőbbséget kellene élvezniük az elhelyezés során. Laszlo hozzátette, hogy a megpróbáltatások az iskolai tanulmányaikra is negatív hatással vannak, amellett hogy károsítják a mentális fejlődésüket.
Múlt hónapban Margrite Kalverboer holland gyermekjogi biztos is felhívta a figyelmet a kiskorú menekültek elfogadhatatlan életkörülményeire a holland menekülttáborokban, ahol azzal szembesült, hogy az ott-tartózkodó gyerekeket mentálisan elhanyagolják, ami további traumákhoz vezethet.
Oroszország élne a lehetőséggel, hogy békés úton rendezze az ukrajnai helyzetet, de erre nem volt esélyük – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sparta zászlóalj parancsnokának, Vlagyimir Zsogának.
Ha lenne legalább egy lehetőség más, békés úton megoldani ezt a problémát, akkor természetesen élnénk ezzel a lehetőséggel. De nem hagyták meg nekünk ezt a lehetőséget, egyszerűen nem adták meg
– mondta az orosz elnök. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nincs más választása.
Putyin a hozzátette, hogy most „az orosz srácok bátran, hősiesen, profin harcolnak”.
Minden tervünk teljesül. Az eredmény meglesz, efelől nincs kétség
– biztosította Putyin a parancsnokot.
Három ukrán harci gép, több helikopter és 15 drón lelövéséről tett bejelentést egyebek között Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtti hadijelentésében – írja az MTI.
Konasenkov szerint az éjszaka folyamán az orosz légierő nagy pontosságú rakétái a Donyec-medencében megsemmisítettek két harcálláspontot és egy Grad rakétavető-üteget Popaszna közelében, 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást Liszicsanszk közelében, valamint egy tüzérség elleni amerikai radarállomást Zoloténél.
Mint mondta, Onyiksz típusú partvédelmi rakéták ukrán helikoptereket tettek üzemképtelenné egy leszállóhelyen az Odessza megyei Arciz település közelében.
A harcászati légierő 52 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint egy lőszerraktárt semmisített meg. A tábornok szerint a rakéta- és tüzérségi erők nyolc harcálláspontot, 26 tüzelőállásban lévő tüzérségi alegységet, valamint 211 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megölve mintegy 350 „nacionalistát” és 56 katonai eszközt üzemképtelenné téve, köztük négy Szmercs rakétasorozatvetőt és egy Sz–300-as légvédelmi rendszert.
Az éjszaka folyamán az orosz légvédelem lelőtt két MiG–29-es és egy Szu–25-ös harci gépet, 15 drónt – köztük két Bayraktar–TB2 és egy másik típusút a Kígyó-szigetnél –, valamint három Szmercs rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta