Halálbüntetést kaphatnak az Azov harcosai

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!

Az orosz legfelsőbb bíróság május 26-án tárgyalja az Azov ukrán félkatonai alakulat terrorszervezetté nyilvánítását, valamint tevékenységének betiltását orosz területen – közölte a z orosz igazságügyi minisztérium.

Ha a legfelsőbb bíróság terrorszervezetnek ismeri el az Azovot, amelynek tagjai ellen Oroszországban büntetőeljárás indult, akkor az alakulat minden tagjára 10-20 évi, a szervezőkre pedig 15-20 év börtönbüntetést szabhatnak ki.

Az Oroszországban neonácinak tekintett Azovnak 2014-ben kulcsszerepe volt az akkori kijevi erőszakos hatalomváltás elleni, oroszpárti lázadás elfojtásában Délkelet-Ukrajnában és Mariupol visszafoglalásában a szakadároktól.

A nemzeti gárda részévé vált alegységnek az ukrajnai háborúban az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol, valamint az Azovsztal acélmű védelme volt a feladata.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a körülzárt Azovsztalban egy nap alatt az Azov fegyveresei és az ukrán katonák közül 265-en tették le a fegyvert, és adták meg magukat.

Az Oscar-díjas A némafilmes című film rendezője, a francia Michel Hazanavicius legújabb filmjének, a Coupez! (Ennyi!) című zombikomédiának versenyen kívüli díszbemutatójával kezdetét vette kedd este a 75. Cannes-i Filmfesztivál. A díszbemutatót megelőző megnyitóünnepségen videókapcsolaton keresztül bejelentkezett Kijevből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Egy új Chaplinre van szükség, aki bebizonyítja, hogy a mozi nem néma az ukrán háborúval szemben

– jelentette ki az ukrán elnök a cannes-i fesztiválpalota Lumière termében összegyűlt, mintegy háromezer fős szakmai közönségének.

Mi harcolunk tovább, nincs más választásunk. Meggyőződésem, hogy a diktátor elbukik

– tette hozzá, párhuzamba állítva Vlagyimir Putyin orosz elnököt Charlie Chaplin A diktátor című filmjének címszereplőjével.

(MTI)

Az ukrán Minisztertanács keddi ülésén elfogadta azt a határozatot, miszerint a KfW német állami fejlesztési banktól 150 millió eurós kedvezményes hitelt vesz fel Ukrajna.

A kormányzati portál szerint a kölcsönt 15 éves futamidőre veszik fel, azzal a feltétellel, hogy az első fizetést a megállapodás keltétől számított 5 évre elhalasztják.

Ukrajna további 150 millió eurós pénzügyi támogatást kap Németországtól, ami 300 millió euróra növeli a Németországtól érkező támogatások teljes összegét. Ezeket a forrásokat azonnal polgáraink támogatására és az infrastruktúra újjáépítésére fordítják

– idézi Denisz Smihalt az UNIAN.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Emmanuel Macron francia elnökkel beszélgetett telefonon az ukrajnai háborúról.

Zelenszkij azt mondta, Macronnal az ukrajnai üzemanyag-ellátás és a francia védelmi támogatás kérdéséről is tárgyaltak.

Beszéltünk a háború lefolyásáról, a katonamentő hadműveletről az Azovsztalból és a tárgyalási folyamat kilátásairól. Emellett felvetettük az ukrajnai üzemanyag-ellátás kérdését is

– írta a Twitteren.

A két vezető beszélgetése során szóba került még a francia védelmi támogatás, a hatodik európai uniós szankciócsomag előkészítése, az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának lehetséges módjai, és megbeszélést tartottak az EU-tagjelölti státusz iránti kérelemről is.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter beszélt az Oroszországban február óta fogva tartott kosárlabdasztár, Brittney Griner feleségével.

A kétszeres olimpiai aranyérmes Grinert egy moszkvai repülőtéren tartóztatták le, állítólag kannabiszolajat találtak nála. Ha bűnösnek találják, akár 10 év börtönbüntetés is várhat rá.

Az Egyesült Államok szerint a 31 éves nőt jogtalanul vették őrizetbe, és diplomatákat bízott meg azzal, hogy intézkedjenek a szabadon bocsátásáért. Blinken közölte Cherelle Grinerrel, hogy felesége szabadon bocsátása a Biden-kormányzat számára elsődleges fontosságú, és hogy az USA éjjel-nappal dolgozik az ügyön.

Griner ügyvédje, Alekszandr Boikov közölte: egy hónappal meghosszabbították oroszországi előzetes letartóztatását – írja a Guardian.

A Telegramon tettek közzé egy felvételt arról, hogy egy ukrán harckocsi elvontat egy orosz T-90-est.

Egyesek szerint azonban ez valójában egy manipulált, visszafelé lejátszott videó, és a T-90-es vontatja el az ukrán harckocsit.

A T-90 az oroszok legfejlettebb harckocsijának számít. A múlt héten – egy felvétel tanúsága szerint – egyet már megsemmisítettek az ukránok. Abból a harckocsiból mindössze ennyi maradt.

Az Európai Unió nem hagyja, hogy Ukrajna kifogyjon a katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev „megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben” – jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően kedden.

Josep Borrell sajtótájékoztatóján kiemelte: a tagállamok képesek továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának, hogy folytatni tudja „hihetetlen ellenállását” Oroszországgal szemben.

Kijevnek szüksége van további katonai felszerelésre, ugyanis területén az orosz agresszió folytatódik – fogalmazott az uniós diplomácia vezetője.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az újságíróknak tartott napi tájékoztatóján azt mondta: egyenesen lopás lenne, ha a G7-ek és az EU lefoglalná Oroszország befagyasztott tartalékait, és azokat Ukrajnára költené.

Christian Lindner német pénzügyminiszter a héten négy európai újságnak azt mondta: nyitott az orosz állami vagyon lefoglalására Ukrajna újjáépítésének finanszírozása érdekében, és a két csoport tagjai már tárgyalnak az erre vonatkozó tervekről.

Peszkov szerint azonban senki sem tájékoztatta Oroszországot egy ilyen kezdeményezésről, amelyet „törvénytelennek, kirívónak és megfelelő válaszreakciót igénylőnek” nevezett.

Ez valójában egyenesen lopás lenne

– mondta Dmitrij Peszkov.

A G7-ek betiltották az orosz központi bankkal folytatott tranzakciókat, és befagyasztották a joghatóságuk alatt tartott, mintegy 100 ezer milliárd forint értékű eszközeit – írja a Sky News.

Ukrajna elnöki főtanácsadója és tárgyalópartnere, Mihajlo Podoljak elmondta, hogy a konfliktus megoldásáról Oroszországgal folytatott tárgyalásokat felfüggesztették, Moszkva „sztereotipikus gondolkodásmódját” hibáztatva.

A két delegáció március végi isztambuli találkozója óta nem történt jelentős változás, nincs előrelépés – mondta Podoljak.

A tárgyalási folyamat felfüggesztésre került. Hogy miért? Több oka is van. Oroszország nem mutatja meg a megoldást – a világban zajló mai folyamatok megértését és azokban Oroszország rendkívül káros szerepét.

Podoljak szerint Oroszország nem érti, hogy a háború már nem szabályok és az ütemtervük szerint folyik, ugyanakkor Ukrajna ellenállása, a szakszerű ellenállás erősödik, ezért Oroszország semmiképpen sem tudja elérni a céljait.

Szerinte az oroszországi politikai elit fél az igazság kimondásától, és a tárgyalások folytatása csak egy propagandaelem az orosz politika esetében – írja a Guardian.

Podoljak hozzátette:

ez az oroszok stratégiai célja: mindent vagy semmit.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy jelenleg gyakorlatilag nem folynak béketárgyalások. Az orosz Interfax hírügynökség jelentése szerint Rudenko Nyizsnyij Novgorodban újságíróknak azt nyilatkozta:

A tárgyalások nem folytatódnak. Ukrajna gyakorlatilag kivonult a tárgyalási folyamatból.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt írta: Mariupol védelmének 83 napjára a 21. század thermopülai csatájaként fognak emlékezni. 

Érvelése szerint az Azovsztal védői jelentős orosz egységeket kötöttek le, és ezáltal keresztbe tettek Oroszország Kelet-Ukrajna elfoglalására irányuló terveinek, valamint azt is megmutatták, hogy mennyire gyengék az oroszok. 

Ezáltal teljesen megváltoztatták a háború menetét

– írta Podoljak. 

Az Európai Bizottság technikai és pénzbeli támogatást nyújt kilenc tagállamnak, amely támogatási kérelmet nyújtott be az ukrajnai háború elől menekülők fogadásához, ellátásához és alapvető szükségleteik biztosításához – közölte az uniós bizottság.

A kilenc tagállam – Belgium, Ciprus, Csehország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia –, amely támogatási kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, már a következő hónapokban megkapja az uniós finanszírozást.

Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztosi emlékeztetett: a háború elől menekülőknek lakhatást, tanulási lehetőséget és egészségügyi ellátást kell biztosítani. Felhívta a figyelmet az ukrajnai menekültek képesítése és diplomája elismerésének megkönnyítésére, hogy az érintettek mihamarabb hozzáférhessenek az uniós munkaerőpiachoz. Felszólította a tagállamokat, hogy az iskolai tanterveket igazítsák az ukrán tanulók igényeihez. Az uniós technikai támogatás segíti a tagállamokat, hogy humanitárius feladataikat zökkenőmentesen és gyorsan elláthassák.

A tagállamok által benyújtott kérelmek értékelése és jóváhagyása alapján az EU eddig Horvátország, Dánia, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália számára nyújtott támogatást, hogy kezdeményezéseik alapján javíthassák integrációs szolgáltatásaikat, segíthessék a tehetségek megtartását, és megkönnyíthessék a menekültek munkaerőpiacra jutását – írja az MTI.

Németország mindent megtesz azért, hogy gyorsan megvalósuljon Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kancellár Daniel Risch liechtensteini kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján elmondta, hogy a két skandináv ország az Ukrajna elleni orosz támadásra és az európai biztonsági helyzet ebből fakadó „drámai változására” reagál a csatlakozási folyamat elindításával.

A tagsági kérelem benyújtása azonban nemcsak Finnországnak és Svédországnak fontos, hanem történelmi lépés a védelmi szövetségnek és egész Európának

– mondta Olaf Scholz. Mindkét ország Németország „nagyra becsült szövetségese”, és csatlakozásukkal hozzájárulnak a NATO védelmi képességének további erősítéséhez – írta az MTI.

Joe Biden holnap a Fehér Házban látja vendégül Svédország és Finnország vezetőit, hogy megvitassák NATO-jelentkezésüket – jelentette be a Fehér Ház.

Az Egyesült Államok elnöke, Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és Sauli Niinist finn elnök is megvitatja Európa biztonságát, valamint partnerségeink megerősítését számos globális kérdésben. Továbbá szó lesz Ukrajna támogatásáról is

– idézi a Sky News Karine Jean-Pierre-t, a Fehér Ház szóvivőjét.

Felmentették és őrizetbe vették Igor Oszipov orosz altengernagyot a Moszkva rakétacirkáló elsüllyesztése miatt – értesült az ukrán hírszerzés.

Oszipovval kapcsolatban már április 16-án is felvetődött, hogy őrizetbe vették a hadihajó katasztrófája miatt. Annyi biztos, hogy április 14. óta nem látott napvilágot nyilvános fotó az orosz katonáról.

Az ukrán hírszerzés mostani jelentése szerint Oszipov helyettese, Szergej Pincsuk altengernagy ellen is nyomozás indult a Moszkva elsüllyesztése miatt. Ezenkívül azt írták, hogy a 6. orosz hadsereg parancsnokát, Vlagyiszlav Jersovot altábornagyot is felmentették hivatalából amiatt, hogy a csapatai súlyos veszteségeket szenvedtek (az ő felmentéséről még március végén jelentek meg az első híresztelések). Rajta kívül az egyik hadosztály, valamint az egyik orosz dandár parancsnokát is felmentették – írta az ukrán hírszerzés.

Elfogadhatatlan Magyarország elutasító álláspontja az orosz energiaexportot érintő európai uniós szankciók ügyében – írta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a Twitteren kedden megjelentetett bejegyzésében.

Orbán Viktor letette az esküt Magyarország miniszterelnöki posztján. Elfogadhatatlan a magyar kormány döntése és hozzáállása, hogy nem támogat semmilyen szankciót, amely az orosz energiaexportot célozza. Főleg most, amikor Európának jobban kell egyesülnie, mint valaha

– írta posztjában a cseh külügyminiszter.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn este az EU-tagállamok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozását követően közölte, hogy továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása, ezért a tárgyalások ez ügyben folytatódnak.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy 265 ukrán harcos „megadta magát” az ostromlott Azovsztal acélgyárban az ukrán Mariupol kikötővárosban.

Több mint 50-en súlyosan megsebesültek – közölte a minisztérium, hozzátéve, hogy az orvosi ellátásra szorulókat a Mariupoltól keletre fekvő Novoazovszk város kórházába szállították.

Az orosz hatóságok képeket tettek közzé azokról a sebesült ukrán katonákról, akik állításuk szerint az acélgyárból távoztak, és akik most orosz őrizetben vannak – írja a Guardian.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó kijelentette,

a mariupoli védők megváltoztatták az Oroszországgal vívott háború menetét azzal, hogy 82 napig kitartottak. 

Televíziós nyilatkozatában Podoljak azt mondta, hogy a kikötőváros védelmi ereje megállította Moszkva hadműveletét, amelynek célja az volt, hogy területeket foglaljon el Kelet- és Dél-Ukrajnában.

Hozzátette, hogy a mariupoli Azovsztal acélgyárból – amely a város védelmének utolsó bástyája az orosz ostromban – való evakuálásról folytatott tárgyalások nehézségekbe ütköztek, de reméli, hogy sikerrel járnak.

Az Azovsztal néhány védője mostanra megadta magát. Ukrajna szerint több tízezer ember halt meg a városért vívott harcban.

Mivel Mariupol 82 napig vonta be az Orosz Föderáció erőit, az Ukrajna keleti és déli részének elfoglalását célzó hadműveletet feltartóztatták. Ez megváltoztatta a háború menetét

– mondta Podoljak.

Mariupol elfoglalása Oroszország legnagyobb győzelmét jelentené a háborúban, viszont a hadjárat nehézségekbe ütközött – írja a Sky News.

A legfrissebb ukrán hadijelentés szerint Oroszország február 24-én indított ukrajnai inváziója óta 27 900 orosz katona esett el a harcokban.

Valamint azt állítják, az ukrán haderőnek már 3009 páncélozott katonai járművet sikerült elpusztítania és számos ellenséges katonai felszerelés megsemmisült.

Kedden utolsó útjára kísérték Leonyid Kravcsukot, a független Ukrajna első elnökét.

A volt államfő egy héttel ezelőtt, május 10-én hunyt el, 88 éves korában. Leonyid Kravcsuk 1991 és 1994 között volt a független Ukrajna államfője.

Leonyid Kravcsuk hozzájárulását államunk megalakításához nehéz túlbecsülni. Az ő elnöksége alatt fogadta el a parlament az Ukrajna függetlenségének kihirdetéséről szóló törvényt. Leonyid Makarovics nem ijedt meg, és elsőként vállalta fel az állam vezetését a kilencvenes évek elejének legnehezebb idejében

– írta róla Dmitro Rozumkov ukrán parlamenti képviselő. 

A Csernyihivi régió ellenei légitámadásban legalább nyolc ember meghalt, és további tizenketten megsérültek – számolt be az ukrán Állami Mentőszolgálat. 

Vjacseszlav Csausz, a régió kormányzója azt nyilatkozta, a támadás Desna falut érte. A településen katonai kiképzőtábor található – írta a Kyiv Independent.

Oroszország válaszintézkedésként kiutasítja Finnország két diplomatáját – közölte az orosz külügyminisztérium.

A tárca bekérette a moszkvai finn nagykövetet, akinél tiltakozott a helsinki orosz diplomáciai képviselet munkatársának „alaptalan” kiutasítása miatt, amelyet Moszkva az EU oroszellenes szankciós kampánya részének tekint.

A tiltakozás Finnország Oroszországgal szembeni „konfrontatív kurzusára” is vonatkozott, beleértve a „kijevi rezsimnek” történő fegyverszállításokat és az ukrán nacionalisták által „a Donyec-medencei és ukrajnai” civilek ellen elkövetett bűncselekmények eltussolását.

Az ukrajnai háború kezdetével megromlottak az Oroszország és az EU tagállamai közötti diplomáciai kapcsolatok. A legtöbb uniós ország orosz diplomatákat utasított ki arra hivatkozva, hogy tevékenységük „nem egyeztethető össze diplomáciai státuszukkal”. Ezekre az intézkedésekre Moszkva rendre szimmetrikusan reagált – írja az MTI.

Oroszország sajtókörútra készül a külföldi média számára az ideiglenesen megszállt ukrán területeken – számolt be az ukrán honvédelmi minisztérium hírszerzőügynöksége. 

A Kreml propagandistái, felismerve, hogy a világközösség már nem hisz az orosz tévécsatornák hamis tudósításainak, úgy döntöttek, hogy bevonják tevékenységükbe az európai újságírókat és a világmédiát

– áll a közleményben. Az ukránok szerint Oroszország május 18. és 21. között tervezi bemutatni a médiának Mariupol elpusztított területeit azért, hogy az ukránokat vádolják meg a támadásokkal.

Az orosz védelmi minisztérium Franciaország, az Egyesült Államok, Németország, Japán, Görögország, Kína, Belarusz, India, Venezuela, Bulgária és az Egyesült Arab Emírségek médiaképviselőit igyekszik bevonni a sajtókörútba.

Lebombáztak egy ipari létesítményt az oroszok a Donbászban, Szoledar település közelében.

  A helyszíni felvételeken az látható, hogy a gyártelep sűrű füsttel ég. 

A létesítmény egy német építőipari cég, a Knauf tulajdonában áll, amely – weboldaluk szerint – gipsz és más építőipari termékek gyártásával foglalkozik. 

Szoledar délnyugatra található Szeverodonyeck városától, amelyet már hetek óta próbál bekeríteni az orosz hadsereg.

A regionális mentőszolgálat szerint nyolc ember meghalt és tizenkettő megsebesült az észak-ukrajnai Csernyihiv régióban történt orosz légicsapás során kedden – számolt be a Sky News.

A régió kormányzója, Viacseszlav Csaus korábban közölte: „Igen, a csernyihivi területen már nincsenek megszállók, de könnyen visszafoglalhatják a területet. Ne hagyják figyelmen kívül a légiriadót!”