Az újítás értelmében módosult a határátlépés szabálya a hadköteles férfiak számára. Egyszerűbbé vált a külföldre utazás a sportolók, a humanitárius segélyeket szállító járművek vezetői és a buszsofőrök számára. A 615. számú kormányrendelet vonatkozik a hadsereg ellátása érdekében külföldre utazók számára is − közölte a Kárpáthír.
Az új előírás szerint a külföldre tartó járművezető adatainak szerepelnie kell a közlekedésbiztonsági szerv, az Ukrtranszbezpeka adatbázisában. Egy tehergépkocsiban csak egy sofőr ülhet, a távolsági autóbuszokon engedélyezett a két járművezető utazása. Ezek a személyek legfeljebb 45 napot tartózkodhatnak külföldön.
A vasúti alkalmazottak külföldi utazásuk esetén az infrastrukturális tárcától avagy a területileg illetékes katonai közigazgatástól kérhetnek engedélyt, ami maximum hat hónapig érvényes.
Az ukrán sportolók az illetékes minisztériumtól szerzett engedély megléte esetén hagyhatják el az országot, és 30 naptári napnál nem tartózkodhatnak tovább külföldön.
A többi 18 és 60 év közötti férfi számára továbbra sem engedélyezett az ország elhagyása.
Anna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint az orosz erők jelenleg a Donyec-medencében több irányban egyszerre rohamozzák az ukrán állásokat. Szavai szerint a helyzet további súlyosbodásának jelei mutatkoznak.
Az ellenség minden erejét és eszközét bevetette, hogy területeket foglaljon el és bekerítse csapatainkat. A harc elérte maximális intenzitását. Az ellenség egyszerre több irányban rohamozza csapataink állásait. A nemzetközileg elismert határokon belüli területeink teljes felszabadításáért folytatott küzdelem rendkívül nehéz és hosszadalmas szakasza áll előttünk. Meg kell értenünk, hogy ez egy háború, és sajnos elkerülhetetlenek a veszteségek
– fogalmazott közösségi oldalán a miniszterhelyettes.
Az eddigi információk szerint heten meghaltak, tizenheten pedig megsebesültek, köztük egy kilencéves gyerek a kelet-ukrajnai Harkiv városa elleni csütörtöki orosz támadásban – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó.
A tisztségviselő arra kérte Ukrajna második legnagyobb városának lakóit, hogy lehetőleg maradjanak otthon, a légvédelmi szirénák hangjára pedig húzódjanak be az óvóhelyekre. Az Ukrajinszka Pravda saját értesülésre hivatkozva azt írta, hogy az orosz erők az előzetes információk alapján az oroszországi belgorodi területről lőtték Harkivot.
Irina Venediktova Londonban beszélt az invázió kezdete óta első ukrajnai útjáról, és elárulta, hogy naponta 100-200 új ügy érkezik be hozzájuk. Ukrajna főügyésze a BBC-nek elmondta, hogy közel 14 ezer esetben vizsgálja az orosz erők által elkövetett állítólagos háborús bűnöket.
Találkozott Suella Braverman brit főügyésszel és más tisztviselőkkel, hogy megvitassák, mit tehetne még az Egyesült Királyság és más nyugati hatalmak a vizsgálati folyamat támogatására.
Közel 14 000 ügyünk van, csak háborús bűnökkel kapcsolatban, és 6000 ügyünk van, amelyek összefüggnek egymással. Ez azt jelenti, hogy hatalmas számú precedensünk van, és minden nap egyre több és több
– mondta Venediktova, aki szerint a leggyakoribb háborús bűncselekmény a polgári épületek, különösen a kórházak és iskolák bombázása. Megítélése szerint összesen több mint ezer egészségügyi és oktatási épületet romboltak már le az oroszok.
Venediktova a népirtás vádját is vizsgálni kezdte.
Szerinte Ukrajna jogi hatóságainak kellene vezetniük a háborús bűnök üldözését, de elfogadja, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak szerepet kell vállalnia abban, hogy magas rangú orosz vezetőket is felelősségre vonjanak az invázió miatt.
Teljesen egyetértek azzal, hogy Ukrajnában népirtás van. Miért? Mert az orosz hadsereg és a felsőbb parancsnokok azért jöttek, hogy elpusztítsák az ukrán államot, hogy megöljenek minden ukránt, és azt akarják, hogy ez a föld az Orosz Föderáció része legyen.
– hangsúlyozta a főügyész, aki elismerte, hogy bajos lenne a népirtást kivizsgálni az oroszok által ellenőrzött területen.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által a fegyverszünethez támasztott feltételek irreálisak.
A feltételek, amelyeket Zelenszkij a fegyverszünethez támaszt, az idiotizmusig kategorikusak, és elvileg lehetetlenek
– írta csütörtökön Medvegyev Telegram csatornáján közzétett üzenetében. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna elnöke „követeli Donbász és Krím újraukránosítását, mintha nem ismerné lakóik akaratát”.
Medvegyev szerint az „elkerülhetetlen vereségre Zelenszkij ukrán elnök talált egy kényelmes kiutat a zsákutcából: nincs ország, nincs probléma”. A biztonsági tanács alelnöke szerint Zelenszkij „cselekedetei és kijelentései azt igazolják, hogy most már szinte mindent kész politikai ambíciói oltárán feláldozni”.
Határozatban ítélte el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közgyűlése csütörtökön Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amellyel egészségügyi szükséghelyzetet okozott. A dokumentumot 88 igen, 12 nem szavazattal és 53 tartózkodással fogadták el.
A határozat ugyanakkor nem irányoz elő Oroszország elleni konkrét büntetőintézkedéseket a WHO-n belül.
Az Ukrajna által benyújtott dokumentum „a lehető leghatározottabban" ítéli el az orosz agressziót, mindenekelőtt az egészségügyi intézmények elleni támadásokat. A Moszkva által „semlegesebbnek" tekintett orosz határozattervezetet 66 ellenszavazattal és 12 igen szavazattal elutasította a közgyűlés.
A WHO legfrissebb statisztikái szerint 256 támadást intéztek ukrajnai egészségügyi létesítmények ellen, ezekben hetvenöt egészségügyi dolgozó halt meg.
Jevhenyija Filipenko, Ukrajna genfi ENSZ-nagykövete a háború miatt a világot fenyegető élelmiszerválságra hívta fel a figyelmet:
Több millió tonna gabona exportja állt le, ami a legszegényebbeket sújtja majd, akiknek semmi közük a konfliktushoz.
Jérome Bonnafont francia nagykövet az Európai Unió nevében kifejtette, hogy a határozat „nem nyúlik túl a WHO mandátumán, és nem függeszti fel semmi esetre sem a WHO és Oroszország közötti együttműködést". A WHO felszólította Oroszországot, hogy azonnal szüntessen be minden támadást a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények ellen.
Oroszország kész gabonát és műtrágyát exportálni, ha feloldják a szankciókat – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Mario Draghi olasz miniszterelnöknek csütörtökön.
Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország kész jelentős mértékben hozzájárulni az élelmiszerválság leküzdéséhez gabona- és műtrágyaexporttal, feltéve, hogy a Nyugat feloldja a politikailag motivált korlátozásokat
– olvasható a Kreml közleményében.
A tájékoztatás szerint a beszélgetés alatt részletesen áttekintették „a globális élelmiszerbiztonság helyzetét”. Vlagyimir Putyin szerint az élelmiszerválság kiváltásával nem Oroszországot kellene hibáztatni.
A helyzet az Egyesült Államok és az Európai Unió által bevezetett oroszellenes korlátozások következtében romlott
– közölte a Kreml. Putyin megvitatta Draghival az ukrajnai helyzetet, beszélt a békés élet megteremtéséről Donbász felszabadult városaiban, és megemlítette a tárgyalások lelállását, amellyel Kijevet hibáztatja.
Az orosz elnök biztosította az olasz miniszterelnököt arról, hogy a megállapodásokhoz híven folytatni fogja a gázszállítást.
Az ukrán menekült gyermekek számára ezentúl ukrán szinkronnal is elérhető a Szezám utca című, gyermekeknek szóló bábfilmsorozat Németországban – jelentette be az NDR regionális műsorszolgáltató csütörtökön Hamburgban.
A népszerű bábműsor szereplői, Berttel és Ernie-vel az élen az ARD Mediathek német közszolgálati streamingszolgáltatónál, valamint a Kika.de gyermekeknek szóló televíziós csatornán szólalnak meg ukránul, így a Németországba menekült ukrán gyermekek is élvezhetik a műsort.
A Szezám utca széles kínálatából a Bert és Ernie az álmok földjén és az Elmo világa című sorozat egyes részeit szinkronizálták, emellett A számolás grófja, Gróf von Gróf is megjelenik A nap száma sorozattal.
A Szezám utca német verziója jövőre ünnepli 50. évfordulóját. Ezek a kisfilmek kiegészítik a közszolgálati műsorszolgáltató menekülni kényszerült ukrajnai családok gyermekeinek szóló repertoárját. A Műsor az egérrel című német rajzfilm egyes részei is elérhetőek már ukránul, továbbá a logo! című gyermekhírműsor is.
Mihajlo Podoljak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint amint Oroszország kimerül és elveszíti támadóképességét, Ukrajna pedig elegendő erőt gyűjt össze, felszabadul az ország déli része.
Hangsúlyozta: ma Ukrajna teljes politikai és diplomáciai gépezete azon dolgozik, hogy az állam elegendő fegyvert kapjon ahhoz, hogy felszabadítsa a megszállt területeket.
Podoljak ugyanakkor megjegyezte, hogy ez „nem egy nap vagy hónap, de nem is egy év kérdése”.
Herszon felett ismét lobogni fog az ukrán zászló. Nem holnap, hanem hamarabb, mint azt bárki elképzelné
– mondta.
Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója szerint az orosz megszállás alá került azovi-tengeri kikötővárosban az oroszok nyár végéig meghosszabbították a tanévet, hogy felkészítsék az iskolákat az orosz programra.
A megszállók bejelentették a tanév meghosszabbítását szeptember 1-ig. Vagyis nem lesz vakáció. A fő cél az ukrántalanítás és a felkészülés a tanévre az orosz program szerint. Egész nyáron orosz nyelvet és irodalmat, orosz történelmet és matematikát tanítanak a gyerekeknek oroszul. A megszállók kilenc iskola megnyitását tervezik, eddig azonban csak 53 tanárt találtak, vagyis iskolánként 6 tanárt
írta a tisztségviselő a Telegram-üzenetében. Hozzátette, hogy a könyvtárakban megsemmisítés céljából lefoglalják az általuk szélsőségesnek minősített könyveket, és ezek közé soroltak minden, Ukrajna történelméről szóló tankönyvet is.
Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja reagált azokra a hírekre, hogy az orosz megszállás alá került területein az orosz állampolgárság felvételére próbálják rávenni az ott élőket.
Az orosz útleveleknek a megszállt területeken történő terjesztésére irányuló bármilyen kísérlet jogilag értelmetlen és kilátástalan. Az ukrán útlevél a mai világban a bátorság és a hősiesség szimbóluma, az orosz útlevél ezzel szemben a számkivetettség jele
– fogalmazott a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy az ukránok „szabadon utaznak a világban vízum és határok nélkül”, így nem világos, miért van szükségük „jegyre az orosz koncentrációs táborba”.
Oroszországnak nem könnyű a külső szankciók körülményei között élni, de Európa lakói is megérezték ezeknek a döntéseknek az „édes” következményét – mondta Dmitrij Medvegyev, Oroszország Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese.
Európa lakói megérezték az oroszellenes szankciók minden édes következményét: az inflációt vagy akár a hiperinflációt, az üzemanyagok, a lakások, a rezsi, az alapvető élelmiszerek árának emelkedését és így tovább
– sorolta.
Románia megváltozott geopolitikai és biztonsági helyzetére hivatkozva új földgázellátás-biztonsági vészhelyzeti tervet fogadott el csütörtöki ülésén a bukaresti kormány.
A vészhelyzeti tervről szóló kormányhatározat azokat az intézkedéseket szabályozza, amelyekkel az állam közbeléphet a válság megoldása vagy negatív hatásai tompítása érdekében, ha fennakadások keletkeznek az ország gázellátásában
– magyarázta Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
A vészhelyzeti szabályzat három válságszintet különböztet meg. A vészhelyzeti szintet akkor rendelik el, ha a gázkereslet olyan rendkívül magas szintet ér el vagy olyan jelentős gázellátási zavar keletkezik, hogy a piaci alapú intézkedések elégtelenek a zavar kiküszöbölésére, és hatósági beavatkozásra van szükség a védett felhasználók gázellátásának biztosítása érdekében.
A vészhelyzeti terv Románia regionális együttműködését is szabályozza a vele azonos, úgynevezett Ukrajna-kockázati csoportba, illetve a transz-balkáni csoportba tartozó országokkal.
Az orosz bírósági végrehajtók több mint 7,7 milliárd rubelt (123,2 millió dollár, 44,6 milliárd forint) foglaltak le az Alphabet’s Google-től, amelyet az amerikai technológiai óriáscégnek egy forgalmi bírság részeként kellett volna befizetnie – jelentette csütörtökön az Interfax hírügynökség.
A Google orosz leányvállalata múlt héten közölte, hogy csődeljárást tervez, miután a hatóságok lefoglalták bankszámláját, ami lehetetlenné tette a személyzet és a beszállítók kifizetését.
Az ingyenes szolgáltatások, köztük a kereső és a YouTube továbbra is működnek Oroszországban.
A de facto Transznisztria (Dnyeszteren Túli Köztársaság) elnöke menesztette kormányát – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A parlament május 27-én rendkívüli ülésre ül össze, hogy megvitassa az új miniszterelnök-jelöltséget.
A lap szerint az el nem ismert Transznisztria vezetője Alekszander Rozenberg kinevezését javasolta a miniszterelnöki posztra.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök bejelentette, hogy a fegyveres erőknél létre kell hozni egy hadműveleti parancsnokságot Ukrajna irányába – jelentette a belarusz Belta hírügynökség.
Az idő olyan gyorsan késztetett bennünket arra, hogy azonnal meg kell teremtenünk ezt a hadműveleti irányt. A nyugati, északnyugati szárny mellett lesz egy déli szárny is
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt üzente Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszternek, hogy „már nem 1938-at írunk”, és értésére adta, hogy Ukrajna nem mond le területeiről a békéért cserébe – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál.
Kissinger a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva szorgalmazta, hogy Ukrajna engedje át a területei egy részét Oroszországnak a háború befejezése érdekében.
Úgy tűnik, Kissinger úr naptárában nem 2022-es év, hanem 1938-as van, és úgy gondolta, hogy nem Davosban, hanem az akkori Münchenben beszél a közönséghez. Mellesleg 1938-ban, amikor Kissinger úr családja a náci Németországból menekült, ő 15 éves volt, és mindent tökéletesen értett. Akkor azonban nem hallották tőle, hogy alkalmazkodni kellene a nácikhoz, ahelyett hogy menekülnének előlük vagy harcolnának ellenük
– jelentette ki Zelenszkij a hivatalos honlapján közzétett üzenetében.
Eduard Heger szlovák miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország, ha teheti, tovább fog menni, és Szlovákia lehet a következő célpont, ha Ukrajnának nem sikerül megnyernie a háborút – írja az Independent. Heger a davosi Világgazdasági Fórumon beszélt erről.
Támogatnunk kell Ukrajnát, mert ha kudarcot vallanak, akkor az minket, Lengyelországot, Észtországot, Litvániát és Lettországot fogja fenyegetni. Ám ebben a pillanatban örülök, hogy az ukrán nép ekkora bátorságot mutat, és egyelőre képes megvédeni az országát
– mondta Heger, aki szerint az ukrán határokat átlépő Oroszország maga a fenyegetés.
Négy ember meghalt és hét másik megsebesült Harkivban egy lövöldözés közben – közölte Oleg Szinyehubov, a megye katonai igazgatóságának vezetője. Szinyehubov felszólította Harkiv lakóit, hogy menjenek a menedékhelyekre.
Továbbra is elérhető a megállapodás az Európai Unió tagországai között arról, hogy a közösség együtt vezessen be embargót az orosz kőolajra – emelte ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter egy csütörtöki nyilatkozatában.
A Zöldek politikusa a világ legnagyobb ipari államait összefogó G7-csoport energiaügyekért és környezetvédelemért felelős minisztereinek berlini konferenciája előtt tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy természetesen lehetséges a megállapodás az EU-s orosz olajembargóról.
Kifejtette: ismert, hogy a tagországok energiaellátási helyzete eltérő, jelentős és valós kihívás, hogy egyes kelet-európai országok erősebben függenek az orosz energiaimporttól, mint a nyugat-európai országok.
Ugyanakkor fontos, hogy Európa egységes maradjon és együtt maradjon, ezért minden tagállamnak erőfeszítéseket kell tennie a függőség csökkentésére, és ez Magyarországra is érvényes
– mondta a német alkancellár.
A NATO-tagállamok informális megállapodásra jutottak arról, hogy nem fognak bizonyos fegyverrendszereket szállítani Ukrajnának − erősítették meg szerdán az észak-atlanti szövetség illetékesei.
A dpa német hírügynökségnek nyilatkozó források szerint mindennek hátterében az áll, hogy a lehető legkisebbre akarják szorítani a NATO és Oroszország lehetséges konfrontációjának kockázatát.
A NATO tagállamai eddig tartották magukat ehhez az informális egyezséghez, attól tartva, hogy Oroszország hadba lépésként értékelhetné nyugati harckocsik és harci repülők szállítását Ukrajnának, és katonai megtorló intézkedéseket tenne − írta meg a Kárpáthír.
Az illetékesek szerint ezért tartózkodott Lengyelország márciusban attól, hogy átadja MiG–29-es harci repülőit Ukrajnának. Tod Daniel Wolters tábornok, az amerikai hadsereg európai főparancsnoka, aki egyben a NATO legfőbb európai katonai főparancsnoka (SACEUR) is, akkor hírszerzési elemzésekre hivatkozva arról beszélt, hogy
a MiG–29-esek átadását Ukrajnának eszkalációs lépésként félreérthették volna, ami Oroszország és a NATO konfrontációjához vezethetett volna, nagyon kockázatos helyzetet teremtve ezzel.
Törökország folyamatosan tárgyal Oroszországgal és Ukrajnával egy folyosó megnyitásáról a Boszporuszon keresztül az Ukrajnából származó gabonaexport számára. A tisztviselő, aki a tárgyalások bizalmas jellege miatt kérte névtelenségét, a Reutersnek nyilatkozott:
Törökország tárgyalásokat folytat Oroszországgal és Ukrajnával is az Ukrajnából származó gabonaexportról.
A Törökországból megnyíló folyosó révén igény mutatkozott arra, hogy a gabona eljusson a megcélzott piacokra. Két másik forrás is megerősítette, hogy Törökország tárgyalásokat folytat a gabonafélék Ukrajnából történő kiszállításának elősegítéséről.
Törökország kész hozzájárulni az Odesszából a Fekete-tengeren keresztül történő export egyfajta ellenőrzéséhez, hiszen hagyományosan nagyon erős a Fekete-tengeren
– jegyezte meg csütörtökön egy magas rangú diplomata. Bár a NATO tagja, Törökországot semlegesebbnek tekintik, mint a nyugati szövetség többi tagját – mondta egy másik megszólaló.
Egy magas rangú ukrán katonai tisztviselő elismerte, hogy a megszálló erők vannak fölényben a keleti luhanszki régióban. A csütörtöki tájékoztatón Olekszij Hromov tábornok úgy fogalmazott:
Oroszország előnyben van, de mi mindent megteszünk.
Elmondása szerint Oroszország Iszkander rakétarendszereket helyez át Belarusz nyugati régióiba, ami felveti a Nyugat-Ukrajna elleni újabb rakétacsapások lehetőségét.
A brit külügyminiszter csütörtöki bosznia-hercegovinai látogatása során felszólalt a balkáni országban zajló orosz manőverezés ellen, és sürgette a partnereket, hogy továbbra is álljanak Ukrajna mögé.
Miközben Oroszország itt is beavatkozik, Putyin csapatai mindössze hétszáz mérfölddel arrébb, Ukrajnában atrocitásokat követnek el. Ukrajna népének szüksége van a támogatásunkra
– mondta Truss a CNN híradása szerint.
„Támogatnunk kell az embereket hazájukért folytatott bátor harcukban” – tette hozzá, és sürgette a szövetségeseket, hogy ne kössenek kompromisszumot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és ne béküljenek meg vele.
Láttuk Oroszország zsarnoki taktikáját. Épp ezen a héten mondták ki szemérmetlenül, hogy csak akkor engedik el az ukrán gabonát, ha feloldják a szankciókat. Ezzel megpróbálják váltságdíjra kényszeríteni a világot, de ez nem járhat sikerrel
– mondta a brit külügyminiszter, aki szerint „a demokráciának és a szabadságnak győznie kell az autokratikus agresszió felett. Putyinnak pedig veszítenie kell Ukrajnában.”
Két ember meghalt és tízen megsérültek a Harkivi régióban található Balakliját érő orosz ágyúzásban – közölte Oleh Szinyehubov, a Harkivi régió kormányzója Telegramon.
Az elmúlt 24 órában egy 62 éves férfi megsérült Harkivban. Balakliját ágyúzták: tíz ember megsérült, köztük egy gyerek is. Két férfi, 64 és 82 éves, meghalt. Egy kilencéves lányt Balaklijából Harkivba szállítottak, ahol továbbra is súlyos állapotban van, a többi beteget pedig a Kupianszki Központi Regionális Kórházba vitték
– fogalmazott a kormányzó.
Oleh Szinyehubov arról is beszámolt, hogy az orosz erők tüzet nyitottak Cirkuny kerületben is, amelynek következtében lakóépületek gyulladtak ki. Áldozatok egyelőre nincsenek. Csuhuiv kerületben egy ember meghalt az ágyúzásban – írja az Ukrinform.
Visszautasította azokat az állításokat Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, miszerint Oroszország blokkolja az ukrajnai gabonaexportot – írja a Guardian.
A szóvivő újságírók előtt arról beszélt, hogy a Nyugat által meghozott szankciók teremtették ezt a helyzetet.
Ezeket a vádakat kategorikusan visszautasítjuk. Éppen ellenkezőleg, a nyugati országokat hibáztatjuk azért, mert olyan lépéseket tettek, amelyek ehhez vezettek
– jelentette ki a szóvivő.
Jelenleg mintegy nyolcezer ukrán hadifogoly van a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár entitás területén, és naponta százával érkeznek újabbak − jelentette ki Rogyion Mirosnyik, a „Donyecki Népköztársaság” moszkvai nagykövete csütörtökön a Szolovjov Live online tévécsatornán.
Gyenyisz Pusilin, a „népköztársaság” vezetője a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek elmondta, hogy a mariupoli Azovsztal acélmű területén azt követően is fogtak elrejtőzött ukrán fegyvereseket, hogy a főerők már megadták magukat. Úgy vélekedett: még nem mondható el, hogy a létesítmény területét teljes mértékben megtisztították, de folytatódik a föld alatti helyiségek aknamentesítése, és a hátramaradt ukránok már nem jelentenek veszélyt − közölte az MTI.
Az orosz legfelsőbb bíróság közölte, hogy vasárnap zárt tárgyaláson fogja eldönteni, hogy terrorszervezetnek minősítse-e a Moszkva által neonácinak tekintett ukrán Azov alakulatot.
Az újítás értelmében módosult a határátlépés szabálya a hadköteles férfiak számára. Egyszerűbbé vált a külföldre utazás a sportolók, a humanitárius segélyeket szállító járművek vezetői és a buszsofőrök számára. A 615. számú kormányrendelet vonatkozik a hadsereg ellátása érdekében külföldre utazók számára is − közölte a Kárpáthír.
Az új előírás szerint a külföldre tartó járművezető adatainak szerepelnie kell a közlekedésbiztonsági szerv, az Ukrtranszbezpeka adatbázisában. Egy tehergépkocsiban csak egy sofőr ülhet, a távolsági autóbuszokon engedélyezett a két járművezető utazása. Ezek a személyek legfeljebb 45 napot tartózkodhatnak külföldön.
A vasúti alkalmazottak külföldi utazásuk esetén az infrastrukturális tárcától avagy a területileg illetékes katonai közigazgatástól kérhetnek engedélyt, ami maximum hat hónapig érvényes.
Az ukrán sportolók az illetékes minisztériumtól szerzett engedély megléte esetén hagyhatják el az országot, és 30 naptári napnál nem tartózkodhatnak tovább külföldön.
A többi 18 és 60 év közötti férfi számára továbbra sem engedélyezett az ország elhagyása.
Egyre több olyan kép lát napvilágot, amelyen ukrán egyenruhások elektromos motorbiciklivel és páncélököllel láthatók. A valóságos lopakodók rengeteg veszteséget okoznak az orosz harckocsiknak, hiszen szinte a semmiből tűnnek fel, és olyan gyorsan is távoznak – írja a Washington Post.
Az elektromos motorbiciklik fő előnye a lopakodás. Nagy távolságokat is képesek megtenni mindenféle zaj nélkül, valamint kipufogógázt sem hagynak maguk után. Az elektromos motorbiciklik a sárban is helyt álltak, ahol a nagyobb és nehezebb járművek már beragadtak és elsüllyedtek. Továbbá a fák között is könnyebb ezekkel manőverezni, ahová a nagyobb harckocsik már nem tudják követni a lopakodókat.
Innovative Ukrainian troops are combining Ukraine-made Delfast electric bikes with British NLAW anti-tank weapons to strike silently and suddenly against Russian columns pic.twitter.com/VQsT6Sd6vl
— Business Ukraine mag (@Biz_Ukraine_Mag) May 17, 2022
Egy volt NATO-tábornok becslése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kilenc hónapja van arra, hogy megnyerje a háborút. A nyugalmazott parancsnok, Konsztantyosz Loukopulosz altábornagy elmondta, hogy Ukrajnának időre van szüksége a nyugatról érkezett fegyverek asszimilálásához és a velük való kiképzéshez, hogy bevethessék azokat, ami nyolc-kilenc hónapig tarthat.
A jelenlegi erőviszonyok mellett az általános tendencia az oroszok javára szól. Jelenleg ezen semmi sem változtathat. Néhány hónap elteltével, a tartalékos egységek kiképzésével, jöhet egy ukrán stratégiai ellentámadás, amely kidobhatja az oroszokat
– nyilatkozta a volt NATO-tábornak az al-Dzsazírának.
Az orosz hadsereg erejét le kell nullázni, hogy Ukrajna függetlenségének kérdése soha ne kerüljön napirendre Oroszországban − közölte Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.
Danilov egy televíziós interjúban arról beszélt, hogy jelenleg katonai repülőgépekre van a legnagyobb szüksége az ukrán hadseregnek − írta meg a Kárpáthír.
Ma már csak a repülőgépek hiányoznak. Az oroszok még mindig dominálnak a légtérben. Főleg a stratégiai légi parancsnokság igénybevételével, amit az 1994-es megállapodás után átruháztunk rájuk. Ezek olyan repülőgépek, amelyek egykor Ukrajna légterében járőröztek. Ez szomorú, de tanulni fogunk ezekből a hibákból
− mondta Danilov.