Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Az orosz gazdaságnak egy évtizedbe telhet, mire felépül az ukrajnai inváziót követően az országot sújtó súlyos szankciókból – állítja Oroszország legnagyobb bankjának vezetője.

A szankciók előtti szintre való visszatérés csaknem 10 évig tarthat, mivel az ország továbbra is el van zárva kereskedelmének felétől

– mondta German Gref, a Sberbank vezetője.

German Gref úgy becsülte, hogy az Oroszországgal szakító országok exportjának 56 százalékáért és importjának 51 százalékáért felelősek, megbénítva a gazdaságot – írja a Sky.

„Ez az ország bruttó hazai termékének 15 százalékát fenyegeti” – mondta a vezérigazgató Oroszország éves nemzetközi gazdasági fórumán Szentpéterváron.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állami kitüntetéseket adott át a határőröknek Odesszában, amikor szombaton meglátogatta a dél-ukrajnai csapatokat.

Ukrajna népe, államunk nevében szeretném megköszönni önöknek azt a nagyszerű munkát, amit végeznek, a hősies szolgálatukat. Fontos, hogy önök életben vannak. Amíg élnek, addig erős ukrán fal védi hazánkat

– hálálkodott Zelenszkij.

Az Európai Uniónak meg kellene könnyítenie az új tagok csatlakozását – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a dpa-nak adott interjúban, amelyet a német hírügynökség szombaton tett közzé. Közölte: terveket dolgozott ki a tagállamok meggyőzésére a folyamat „modernizálása” érdekében.

Itt az ideje, hogy ne csak a tagjelölt államok, de maga az Európai Unió is felkészüljön a klub bővítésére. Ehhez korszerűsíteni kell az unió szervezeteit és döntéshozó folyamatait. A jövőben nem dönthetünk mindenről konszenzussal, mint ma

– idézi az MTI a kancellárt, aki reményét fejezte ki, hogy a csütörtökön és pénteken tartandó uniós csúcstalálkozón sikerül ismertetnie a javaslatait.

A csúcstalálkozón a huszonhét tagállam várhatóan megvitatja Georgia, Moldova és Ukrajna felvételét. A csúcs előtt egy héttel az Európai Bizottság ajánlotta Moldova és Ukrajna felvételét, ezt Scholz is támogatta.

Olaf Scholz felszólította Oroszországot: könnyítsen a globális élelmiszerválságon, és tegye lehetővé az ukrajnai kikötőkben visszatartott gabonaszállítmányok kihajózását.

A világ érdekében reménykedni kell a megállapodás létrejöttében

– mondta, utalva arra, hogy tárgyalások folynak egy fekete-tengeri exportfolyosó megnyitásáról. Hozzátette: Oroszországnak lehetővé kell tennie a biztonságos áthaladást, ugyanakkor hiteles biztosítékot kell adni arra, hogy a folyosót nem használják inváziós célokra.

Ukrajna és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy fegyverként használja az élelmiszer-szállítást, Oroszország viszont tengeri aknákkal és a szankciókkal indokolta az export leállítását.

A német kancellár közölte: a Bajorországban június 26–28-án esedékes G7-csúcson a demokratikus államok közötti nemzetközi együttműködés erősítésére kíván összpontosítani. Scholz szerint a hét legfejlettebb ipari ország – az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Japán – tárgyalása csak a kezdet.

A jövőbeli nagy, erős demokráciák Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában találhatók, és a partnereink lesznek

– mondta Olaf Scholz, aki ezért hívott meg öt vendéget – Indonézia, India, a Dél-afrikai Köztársaság, Szenegál és Argentína vezetőit – a találkozóra.

Mint ismeretes, a héten a Siemens és a Gazprom közötti csörtének köszönhetően drasztikusan csökkent az Európába érkező földgáz mennyisége az Északi Áramlaton. A vészforgatókönyvek már úgy számolnak, hogy nem lesz elegendő földgáz Európában a télen – erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Facebook-bejegyzésben szólítja fel az Ukrajnában élő magyarokat az ukrán hadsereghez való csatlakozásra egy ukrán közösségi oldal. Az oldal működtetői Petőfi Sándor szobrának katonai egyenruhába „öltöztetésével” hívják fel a figyelmet a posztra. A kísérőszövegben párhuzamot vonnak a magyar költő korában történt események és a jelenlegi ukrán–orosz háború között. 

Ukrajnai magyar, lépj be az ukrán hadseregbe! Légy Európa pajzsa!

– írták végezetül az oldal működtetői. A bejegyzést ide kattintva nézheti meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton ellátogatott Mikolajiv városába, közel az orosz csapatokkal vívott harcok frontvonalához, innen pedig azonnal az odesszai régióba utazik – értesült a BBC.

Oroszország április 24-én kezdődött inváziója óta Zelenszkij nem hagyta el Ukrajnát, de dacolva az oroszokkal a harcokhoz közeli területeken tesz látogatásokat.

Hét közben a nyugati vezetőkkel volt tárgyalása Kijevben.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács főtitkára egy hosszú interjút adott az ukrán liga.netnek, amelyben kritizált két ukrán politikust amiatt, ahogyan a katonai veszteségekről beszélnek. 

Danyilov azt mondta, Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó és David Arakamija, az ukrán békedelegáció vezetője a napokban úgy nyilatkoztak az ukrán hadsereg veszteségeiről, hogy valójában nem is ismerik az erre vonatkozó adatokat.  „Szeretném leszögezni: azoknak, akik azt mondják, hogy naponta 200-300 vagy akár 1000 ember hal meg a fronton – mert ilyen is volt már –, nincs lehetőségük arra, hogy valós információkat szerezzenek erről.”

Ezzel nem lehet zsonglőrködni, nem a cirkuszban vagyunk, hanem emberek életéről van szó

– fogalmazott Danyilov.

Az Ukrajinszka Pravda szerint az ukrán kormány nem közölt pontos adatokat a veszteségekről, Volodimir Zelenszkij elnök azonban több interjúban is beszélt arról, hogy körülbelül 100 katona halhat és 450-500 sebesülhet meg naponta a fronton. 

Ezzel szemben Podoljak és Arakamija azt mondták a napokban tett sajtónyilatkozataikban, hogy 100 és 200 között lehet csak a halottak száma naponta. Olekszij Danyilov az interjúban Podoljak nyilatkozatára reagálva úgy fogalmazott:

Nem is értem, hogy miért tesz ilyen kijelentéseket. Talán ő képviseli a hadsereg vezérkarát? Én csak [Viktor] Janukovics csapatában láttam őt, és nem értem, hogy miért ő most a hadsereg hangja.

Danyilov arra utalhatott ez utóbbival, hogy Podoljak 2011-ben – akkor még újságíróként – egyike volt annak a hat riporternek, akit meghívtak Viktor Janukovics korábbi ukrán elnök rezidenciájára.

Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Biztonsági Tanács alelnöke a Telegramon reagált David Arakamija ukrán főtárgyaló kijelentésére, miszerint augusztus vége előtt biztos nem folytatódhatnak a béketárgyalások.

Az ukrán főtárgyaló azt mondta, hogy augusztus végétől folytatódhatnak a tárgyalások Oroszországgal. Lehet, hogy így lesz. A kérdés, hogy lesz-e kivel és lesz-e miről beszélni

– írta Dmitrij Medvegyev. 

A volt orosz elnök néhány napja arról posztolt a Telegramon, hogy szerinte semmi garancia nincs arra, hogy Ukrajna például két év múlva létezni fog a világ térképén.

Az ukrán Mikolajiv városában szeptember 1-jétől betiltják az orosz nyelvet az iskolákban – közölte szombaton Jekatyerina Sztokoljasz, a mikolajivi városi tanács végrehajtó bizottságának tagja.

Tegnap megszavazta a végrehajtó bizottság az orosz nyelv használatának betiltását a mikolajivi középfokú oktatási intézményekben. Szeptember 1-től nem lesznek szabadon választható tárgyak, tanfolyamok, orosz nyelvű általános iskolai órák – idézi a közleményt a TASZSZ.

Oroszország akadályozza az ukrán gabonaexportot, és visszafogja saját exportját, emiatt pedig éhínség fenyegeti a világot – írta szombaton a hivatalos oldalán egy blogbejegyzésben Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Az MTI szerint a spanyol diplomata úgy fogalmazott: „Készek vagyunk együttműködni az ENSZ-szel, hogy megakadályozzuk a szankcióknak a világ élelmiszer-biztonságára gyakorolt minden kedvezőtlen hatását”.

Az európai diplomácia vezetője bírálta Oroszország tudatos politikai döntését, amellyel fegyverként használja a gabonaexportot bárkivel szemben, aki ellenzi az Ukrajna elleni agresszióját. „Oroszország háborús övezetté változtatta a Fekete-tengert, megakadályozza az ukrajnai gabona- és műtrágyaszállítmányok elindítását [...], valamint kvótákat és adókat alkalmaz a saját gabonaexportjával kapcsolatban” – hangsúlyozta Borrell.

Létfontosságú, hogy lehetővé tegyék az ukrán export hajókon történő szállítását. Szorosan együttműködünk az ENSZ-szel, és reméljük, hogy a közeli napokban megoldást találunk. Enélkül élelmiszer-katasztrófa következne be

– figyelmeztetett Borrell.

Ukrajna megszállt részein, a Herszoni és a Zaporizzsjai területeken az iskolák megkezdték az átállást az orosz tantervre – írja a Nexta.

Az ukrán katonai hírszerzés pár napja közölte, hogy a herszoni iskolák igazgatóit néhány napja összehívták, és azt követelték tőlük, hogy szeptember 1-jétől álljanak át egy új, orosz tantervre. Az ukránok szerint

„Több mint biztos vagyok abban, hogy készek leszünk egyszer kompromisszumokról beszélni az oroszokkal. Akkor, ha az utolsó orosz katona is elhagyta Ukrajnát” – jelentette ki Vitalij Klicsko. 

David Arakamija, az ukrán békedelegáció vezetője úgy nyilatkozott, hogy augusztus végén fognak legkorábban leülni a tárgyalóasztalhoz az oroszokkal, addig ugyanis ellentámadásokat fognak végrehajtani annak érdekében, hogy erősebb pozícióból tárgyalhassanak az oroszokkal. 

Oroszország és Ukrajna békedelegációi legutóbb május 29-én tárgyaltak Isztambulban, azóta csupán munkacsoportjaik egyeztettek online.

Lesia Husar néhány héttel az után adott életet gyermekének, hogy elmenekült a délnyugati Csernyivciből. Férje, aki 2000 kilométerre volt tőle a szülés pillanatában, WhatsApp-hívásban látta először közös gyermeküket – számolt be a BBC.

Husar elmondta, hogy nagy megkönnyebbülés volt békés körülmények között, a nottinghami városi kórházban szülni, pláne, hogy férje is láthatta, még ha csak videóhívásban is.

A kórház személyzetének elmondása szerint a nő nem akarta elhagyni Ukrajnát, de a folyamatos légicsapások miatt kénytelen volt meghozni a döntést és a szigetországba utazni.

Az ukrán védelmi hírszerzési igazgatósága szombaton közölte, hogy öt ukrán civilt kaptak vissza az Oroszországgal lefolytatott fogolycsere során, cserébe ők is öt oroszt küldtek vissza, akikről nem tudni, hogy civilek vagy katonák.

Az igazgatóság tájékoztatása szerint az öt ukrán civil közül négyet a kijevi régióban történt orosz megszállás idején ejtettek fogságba, ahonnan március végén vonultak ki az orosz erők. Közleményükből az is kiderült, hogy egy halott ukrán civilt is megtaláltak.

Gyászolók százai gyűltek össze szombaton egy kijevi kolostorban, hogy tisztelegjenek a 24 éves ukrán aktivista és katona, Roman Ratusnyij előtt, aki a keleti csatákban meghalt – számol be a BBC.

Ratusnyij már tapasztalt aktivista volt, amikor Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát. Mindössze 16 évesen az első tanulók között volt, akiket a rendőrök megvertek az akkori elnök, Viktor Janukovics elleni 2013-as Maidan-tüntetéseken.

„Most teljesen szabadnak érzem magam ebben az országban” – írta Ratusnyij 2018-ban.

Ezt követően jogi csatát vezetett egy lakástorony építése ellen egy Kijev melletti erdős területen, és januárban megérte a győzelmet a bíróságon.

Amikor Oroszország a következő hónapban megkezdte teljes körű invázióját, Ratusnyij bevonult az ukrán seregbe, majd június 9-én életét vesztette a fronton, néhány héttel 25. születésnapja előtt.

Oroszország nagy pontosságú légi és földi fegyverekkel pusztította el az ukrajnai olajfinomítókat és üzemanyag-tárolókat – írja a BBC.

A moszkvai védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán hadsereg ellátását szolgáló technológiai létesítményeket a kelet-donbászi régióban, Kremencsukban és Liszicsanszkban légicsapás érte.

Moszkva szerint az orosz rakéták egy ukrán Szu–25 támadó repülőgépet és egy Mi–24-es támadóhelikoptert, valamint egy ukrán Buk–M1 (SA–11) közepes hatótávolságú rakétatelepet is megsemmisítettek.

Az ukrán Buk–M1-es és a nagy hatótávolságú S–300-as egységek bár hatékonyak, szovjet időkből származó régi rendszerek.

Kijev az utóbbi időben rengeteg alkalommal fordult a Nyugathoz fegyveres támogatásért.

Kijev központjában búcsúztatták el a 24 éves Roman Ratusnyij aktivistát, aki néhány nappal ezelőtt halt meg Izjum környékén. A fiatalember egy felderítőegység tagjaként vesztette életét egy küldetésben.  

Ratusnyij 15 évesen részt vett a 2013–2014-es, korrupció ellen irányuló Majdan-tüntetéseken. A legelső demonstráción, 2013. november 21-én brutálisan megverték az ukrán rohamrendőrök, ezt követően az egyik jelképes alakjává vált a tiltakozásnak.

A fiatal aktivistát szombaton búcsuztatták a kijevi Majdan téren, és az is felmerült, hogy később egy utcát is elnevezhetnek majd róla. 

Az oroszokkal folytatott béketárgyalások legfeljebb augusztus végén kezdődhetnek újra – ezt mondta szombaton David Arakamija, az ukrán békedelegáció vezetője.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Arakamija egy interjúban azt mondta: legkorábban augusztus végén folytatódhatnak a béketárgyalások. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Az amerikai kölcsönbérleti törvény (lend lease) keretében még nem érkeztek szállítmányok Ukrajnába, csak júliusban és augusztusban számítanak a szállítmányokra – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács főtitkára.

Hozzátette azt is, hogy az Egyesült Államok mellett nagyon sok ország segíti fegyveresen Ukrajnát, és hálásak ezért. Fontos azonban, hogy ezek a szállítmányok mielőbb megérkezzenek. „Másoknak a szokásos módon telnek a napok, de nálunk most a háború miatt teljesen más dimenzióban mozog az idő” – mondta Danyilov.

A lend lease törvény elfogadásáról és hátteréről ebben a cikkünkben írtunk.

Oleg Korotkevics ezredes, az orosz 41. hadsereg ideiglenes parancsnoka Novoszibirszk polgármesterétől azt kérte, hogy rendezzenek humanitárius gyűjtést az orosz katonáknak.

A parancsnoknak közzétett egy hosszú listát is arról, hogy pontosan mi mindenre lenne szükségük, 

A felsorolásban szerepelnek még ruhák, tisztasági eszközök (szappan, sampon), élelmiszerek (édesség, teafilter), valamint cigarettát és gyufát is kértek. A lista angol nyelvű leirata itt megtekinthető: 

David Nott, neves brit háborús sebész Ukrajnában járt, ahol az orosz invázió áldozatait kezelte, és ukrán sebészeket tanított meg apróbb praktikákra.

Nott professzor, a világ egyik legtapasztaltabb traumatológusa számára az egyhetes ukrajnai utazás csúcspontja, amikor csapatával több tucat helyi orvost képez ki.

David Nott már több frontvonalon is dolgozott szerte a világon – Szíriától Jemenig, Gázától Dél-Szudánig, most pedig Ukrajnában.

Az orosz invázió február végi kezdete óta ez a második útja az országba. Ezúttal nemcsak háborús áldozatokat operál, hanem hatalmas tudását és sebészeti tapasztalatait is át kívánja adni.

Tudom, milyen tűz alatt lenni. Tudom, milyen egy műtőben lenni, amelyet ágyúznak

– mondja Nott.

A 18 és 60 év közötti férfiakra vonatkozó kiutazási tilalom ellenére mintegy 432 ezer hadköteles, ukrán állampolgárságú férfi menekült át Lengyelországba – írja a Kárpáthír.

A kárpátaljai portál szerint a lengyel Rzeczpospolita – a lengyel határvédelem közlése alapján – tette közzé, február 24. és június 7. között több mint 3,6 millió ukrán menekült el a háború elől Lengyelországba, és köztük van 432 ezer férfi is, aki hadköteles korú. 

A lengyel határrendészet közölte, hogy nem adják át ezeknek a férfiaknak a személyes adatait az ukrán hatóságnak. Tomasz Siemoniak korábbi lengyel hadügyminiszter az esetről azt mondta:  sokkoló, hogy mekkora mértékű lehet a korrupció az ukrán határőrségnél, ha ennyi hadköteles férfinak sikerült kibújni a katonáskodás alól és átmenekülnie csak Lengyelországba.  

Arról, hogy hány hadköteles korú férfi érkezhetett Romániába, Moldovába vagy épp Magyarországra, egyelőre nincs adat.  

Február 24-én a hajnali órákban Olena Zelenszka valahol a távolból tompa üvöltések zajára lett figyelmes. Ahogy az ébrenlét felé sodródott, rájött, hogy azok a hangok, amelyeket a messzeségből hall, nem lehetnek tűzijáték keltette zajok – írja a Guardian. Szemei kipattantak, rájött, hogy egyedül van az ágyban, ezért gyorsan kikászálódott onnan, és a szomszéd szobába sietett, ahol férjét, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt már munkához öltözve, öltönyben és nyakkendőben találta.

– Mi történik? – kérdezte tőle.

– Elkezdődött – válaszolta a férfi.

A litván hatóságok közölték, hogy szombattól életbe lép az uniós szankciók hatálya alá tartozó áruknak a területükön keresztül a kalinyingrádi enklávéba történő szállításának tilalma.

A tilalom híre pénteken érkezett egy videóüzenetben, amelyet a régió kormányzója, Anton Alikanov tett közzé – írja a Guardian.

Az EU szankciós listája elsősorban a szenet, fémeket, építőanyagokat és a fejlett technológiát tartalmazza, és Alikanov szerint a tilalom a kalinyingrádi importtermékek körülbelül 50 százalékra vonatkozna.

A szankciók azonnali életbelépését a litván állami vasúti szolgálat teherszállító részlege az ügyfeleknek írt levelében erősítette meg, miután az Európai Bizottság kifejtette a szankciók alkalmazásának mechanizmusát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy kiszabadult az orosz fogságból egy kiemelkedő képességű mentőápoló, Julija Pajevszka, azaz Tajra.

Bejelenthetem, hogy sikerült kiszabadítanunk a fogságból Tajrát – Julija Pajevszkát, egy ukrán mentősnőt. Hálás vagyok mindenkinek, aki hozzájárult a mentőakcióhoz. Tajra már otthon van. Folytatjuk, és azon dolgozunk, hogy mindenkit visszahozzunk

– mondta egy Telegramon közzétett videóban Zelenszkij.

Pajevszkát sofőrjével együtt az orosz erők fogságba vették Mariupolban március közepén, ahol mentősként dolgozott, és segített a sérült katonák és civilek evakuálásában.

Férje azt hitte, hogy Oroszországba vitték, ugyanis néhány Kreml-barát orosz tévécsatorna egy propagandavideót készített róla, amelyben ő szerepelt.