Zelenszkij könnyeit isszák az oroszok

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Ukrajna felfegyverzésének leállítását követeli a Mario Draghi által vezetett kormánytól a legnagyobb parlamenti frakcióval bíró Öt Csillag Mozgalom (M5S), amely saját politikusa, Luigi Di Maio külügyminiszter tagságát is felfüggesztette hétfőn. A Liga vezetője, Matteo Salvini szerint a fegyvereknél fontosabb az olaszok érdekeinek védelme.

Draghi kedden a szenátusban, majd szerdán a képviselőházban számol be kormánya lépéseiről az ukrajnai háború teremtette válsághelyzetben.

Draghi az Európai Tanács június 23-án kezdődő találkozója előtt szólal fel a parlamentben. Az általa vezetett nemzeti egységkormány pártjai közös határozatot kívánnak szavazásra bocsátani: az M5S a többi között azt szorgalmazza: a dokumentum mondja ki, Olaszország nem küld több fegyvert Ukrajnába a parlament újabb felhatalmazása nélkül.

A kormánypártok az ukrajnai háború kirobbanását követően, márciusban támogatták, hogy Olaszország fegyvereket szállítson Ukrajnának, azóta Róma már több szállítmányt is küldött, és az M5S ezt most felül kívánja vizsgálni – írta az MTI.

A globális élelmiszerhiány addig tart, amíg Oroszország be nem fejezi az Ukrajna elleni háborút – szögezte le Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn az Afrikai Unió közgyűlésének elnöksége előtt, videókapcsolaton elmondott beszédében, hangsúlyozva: ily módon Afrika Oroszország „túszává vált”.

Miért és mikor vetődött fel ez a probléma? Hangsúlyozom: idén február 23-án még nem volt ilyen probléma. Voltak már szokatlan inflációs folyamatok a világ különböző részein, de semmi, még csak hasonló sem volt a most fenyegető élelmiszerhiányhoz. A válság pontosan február 24-én kezdődött, amikor az orosz tengeri flotta blokád alá vette az ukrán kikötőket a Fekete- és az Azovi-tengeren

– mondta az ukrán elnök. 

Az elnök beszámolt arról, hogy tárgyalások folynak az ukrajnai kikötők blokádjának feloldásáról, de ezek egyelőre nem jártak sikerrel, mert „még nem találtak megfelelő eszközt annak biztosítására, hogy Oroszország ne támadja meg a kikötőket újra”.

Meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszországnak valójában szüksége van erre a válságra, és ezért szándékosan súlyosbítják a helyzetet. Kifejtette: Oroszország Afrikát próbálja felhasználni arra, hogy nyomást gyakoroljon az őt szankciókkal sújtó országokra. 

(MTI)

Az ukrán vezérkar hétfő délutáni helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az ukrán hadsereg visszaverte az orosz erők támadását a Luhanszk megyei Szeverodonyecknél, valamint a Donyeck megyében lévő Szlovjanszk irányában.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó közben arról számolt be, hogy a régió közigazgatási központjaként működő Szeverodonyeckben a harcok már a város ipari övezetében folynak, az ukrán katonák pedig beszorultak az Azot vegyi üzem területére.

(MTI)

Az ismert amerikai színész, Ben Stiller Kijevbe látogatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzon. A találkozóról Zelenszkij osztott meg egy kétperces videót, amelyen az látható, hogy az irodájában fogadja a színészt. 

Ben Stiller a hősének nevezte az ukrán elnököt. 

Az orosz médiában hétfő délután kezdtek keringeni azok a képek, amelyeken a két elfogott férfi látható. Emellett egy olyan videóanyag is látható, amelyen a férfiak egyike az RT orosz állami hírportálnak nyilatkozik. 

Az elfogott amerikai katonákra nem vonatkozik a genfi egyezmény a Kreml álláspontja szerint, mivel nem regulárisok voltak – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség. Az ügynökség szerint a katonák illegális tevékenységet folytató „zsoldosok”, ezért vállalniuk kell a felelősséget „bűneikért”.

A Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot is idézték, aki szerint lőttek az orosz katonákra, ezzel veszélybe sodorva az életüket. 

A magyar kormány Közép-Európában elsőként támogatta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának elindítását, ezzel egy időben azonban nemzeti érdekeiből sem enged, főleg, ami az energiapolitikát illeti – hangoztatta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Kovács Zoltán megjegyezte: az uniós csatlakozáshoz Kijevnek ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, mint a többi országnak. Hozzátette: a tagállamok részéről inkább politikai jelzésnek számít Ukrajna csatlakozási támogatása, mint „megszokott útnak”.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta:

Hangsúlyozta: a magyar kormány kiáll a nemzeti érdekek védelme mellett, ami azt jelenti, hogy bizonyos határvonalakat nem lép át. Példaként említette az energiapolitikát, valamint a vallásszabadság tiszteletben tartását az ortodox egyház tagjaival szemben. A szankciókról hangoztatta: „csak akkor működnek, ha a kiválasztott célpontnak okoznak fájdalmat, most viszont Európa szenved nagyon, és meglátjuk, miként alakul a helyzet nyáron, majd ősszel és télen”.

(MTI)

Azzal vádolja Ukrajna Legfőbb Ügyészsége Leonyid Csernyoveckit, Kijev volt polgármesterét, hogy az Oroszország által a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok elismerésére felszólító tevékenységet folytatott.

A nyomozás szerint az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió másnapján a volt fővárosi polgármester Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést a de facto Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság határai elismerésének lehetőségéről – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Hozzáteszik: az igazságügyi nyelvész megállapítása szerint Csernyovecki nyilvános felhívást intézett Ukrajna területi és államhatárának megváltoztatására. A cselekményt Ukrajna törvénykönyve bünteti.

Vlagyimir Putyin a június 30. és július 1. között megrendezett Belarusz és Orosz Régiók Fórumán személyesen találkozik Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel – írja a RIA Novosztyi.

Azt, hogy a Belaruszban, Hrodna városában megrendezett eseményen az orosz és a belorusz elnök találkozik, Mihail Misustyin orosz miniszterelnök jelentette be, aki azt mondta: bízik abban, hogy az elnökök részvételével megrendezett fórumon tovább tudják fejleszteni az interregionális együttműködést.

Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka legutóbb május 23-án találkoztak Szocsiban.

Az ukrajnai béke és Magyarország érdekei mellett állt ki Novák Katalin köztársasági elnök a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján hétfőn Rigában.

Az államfő Facebook-posztjában az áll: a 2015-ben indult Három Tenger Kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy Európa meglévő kelet-nyugati közlekedési és energiaszállítási infrastruktúrája mellett mihamarabb épüljenek ki az észak–dél irányú útvonalak is.

A 12 országot felölelő kezdeményezés rigai csúcstalálkozóján Novák Katalin három olyan kérdést emelt ki, amely Magyarország és a magyar emberek számára fontos:

• Az első, hogy mielőbb meg kell teremteni a békét Ukrajnában, a magyar emberek a béke mellett vannak.
• A második: a tengerrel nem rendelkező országok érdekeit messzemenőkig figyelembe kell venni akkor, amikor az energiaellátásról tárgyalnak.
• Továbbá „támogatjuk Ukrajna és a nyugat-balkáni országok mihamarabbi európai uniós tagjelöltségét”.

A csúcstalálkozón Magyarország köztársasági elnöke mellett Németország, Lengyelország, Ausztria, Szlovénia, Litvánia, Észtország, Románia és Bulgária elnöke, Horvátország miniszterelnöke és a cseh szenátus elnöke vett részt, az ukrán elnök pedig videókapcsolaton keresztül csatlakozott – számolt be az MTI.

Szeverodonyeckből kis csoportokban evakuálják a civileket a biztonsági kockázatok miatt – jelentette ki Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

Az evakuálás nagyon kis csoportokban zajlik, mert nagy életveszéllyel jár: azokat az útvonalakat, amelyeken Szeverodonyeck megközelíthető, rendszeresen lövik

– mondta Marocsko.

A tiszt szerint az aktív harcok miatt lehetetlen humanitárius segélyt szállítani a városba. A luhanszki hatóságok szerint a szeverodonyecki Azot-üzem területén akár ezer civil is lehet még – írta az MTI.

Joe Biden európai útra indul, de nem valószínű, hogy Ukrajnába is ellátogat. Azt azonban elmondta: szerinte nagyon valószínű, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz – írja a brit Sky News.

Az amerikai elnök várhatóan június végén látogat Európába, ahol egy csúcstalálkozón vesz részt Washington szövetségeseivel. 

Sikeresen visszaverték az orosz támadást a donyecki régióban található Bohorodicsnyij és Mikolajivka települések térségében az ukrán katonák – számolt be az ukrán vezérkar Facebook-posztjában.

A vezérkar kiemelte: a harcok Szeverdonyeck irányításáért tovább folytatódnak.

Június 20-án kigyulladt egy lőszereket szállító katonai jármű Poltava körzetében – számolt be Dimitrij Lunin, a Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője a Telegram-csatornán.

Kigyulladt egy katonai jármű egy vasúti átjárónál a poltavai járásbeli Rudenkivka faluban. Lőszert vitt. A detonáció folyamatos. Az áldozatokkal kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van. Maradjunk nyugodtak!

– hangsúlyozta Dmitro Lunin.

Olga Stefanisina európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy minden uniós ország támogatta Ukrajna EU-tagjelölt státuszának megadását – számolt be az Unian ukrán hírügynökség. 

Az Európai Unió minden tagja megerősítette, hogy támogatja Ukrajna tagjelölti státuszának megadását az Európai Bizottság múlt pénteki döntése után. Az országok támogatásukat fejezték ki, meg sem várva a június 24-i találkozót

– mondta Stefanisina, hozzátéve: Ukrajna tagjelölt státuszának megadása teljes konszenzus a vezetők között.

„Az orosz tábornokok azt szeretnék, ha a harckocsijaik még Lisszabonba is eljutnának. Mi segíteni fogunk nekik abban, hogy megjelenjenek Európában, de már csak roncsként” – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Polsat News lengyel hírportállal.

A miniszter elmondta, hogy több európai nagyvárosban  – Varsóban, Berlinben, Párizsban, Madridban és végül Lisszabonban – tervezik a kilőtt orosz tankok kiállítását, ahhoz hasonlóan, ahogy Kijevben már megtették.

Olekszij Reznyikov az interjúban arra is kitért, hogy szerinte tévedés lehet az a korábbi, lengyel hatóságoktól származó közlés, amely szerint több mint négyszázezer hadköteles korú férfi menekült Ukrajnából Lengyelországba. Azt mondta, hogy szerinte valójában idősebb emberekről lehet szó, akik már nem hadkötelesek. 

Hozzátette azt is, hogy a hadseregben egyelőre nincs emberhiány, mivel – nemcsak a katonákat, hanem a kisegítő személyzetet is figyelembe véve – körülbelül hétszázezer ember teljesít szolgálatot az ukrán fegyveres erőknél (erről Volodimir Zelenszkij elnök is beszélt már május végén). 

Az Európai Unió egy évvel, 2023. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol orosz annektálására válaszul bevezetett szankciókat – derült ki az EU Tanácsának hivatalos közleményéből.

Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője szerint az EU nem ismeri el, elítéli és továbbra is jogellenesnek tartja a Krím félsziget annektálását, mert az a nemzetközi jog súlyos megsértése – írja a Moscow Times. Az EU megerősíti Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának elismerését, emellett felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul hagyjon fel a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni, válogatás nélküli támadásokkal, és azonnal és feltétel nélkül vonja ki minden csapatát és katonai felszerelését Ukrajna teljes területéről a nemzetközileg elismert határain belül.

Csapást mértek az ukrán fegyveres erők a Csornomornaftohaz gázfúró tornyaira – közölte Szergej Akszjonov krími vezető hétfőn Telegramon. Akszjovov szerint a fúrótornyokon a reggeli támadás idején 109 ember tartózkodott, közülük 21-et kimentettek. A tisztségviselő szerint a létesítményeket három csapás érte. További részleteket nem közölt.

A Csornomornaftohaz gázfúró tornyai a Fekete-tengeren, Ukrajnában 2013. május 31-én

Fotó: Vincent Mundy / Bloomberg / Getty Images Hungary

Olga Kovitidi, az orosz parlamenti felsőházi krími szenátora azt mondta, hogy a csapás az Odesszkaja lelőhely ellen irányult, Odesszától 71 kilométerre. A politikus elmondta, hogy a kitermelést leállították, és sikerült elejét venni a „technológiai katasztrófának”.

A Kijev által az ukrán állami Naftohaz állami olaj- és gázipari vállalat leányvállalatának tekintett Csornomornaftohazt az Ukrajnától Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krími Köztársaság száz százalékban a saját tulajdonának vallja. A cég szénhidrogénmezőket aknáz ki a Fekete-tenger és az Azovi-tenger talapzatán, valamint a Krím félsziget szárazföldi részén.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hadijelentést ismertetve kijelentette , hogy az orosz fegyveres erők a Basztyion partvédő rakétarendszer Onyiksz precíziós rakétájával mértek csapást az Odessza megyében lévő Arciz repülőterére. 

(MTI)

Robbanásokat hallottak a dél-ukrajnai Odessza városában – közölte a regionális közigazgatás szóvivője.

A szóvivő elmondta, hogy nem tud részletekkel szolgálni a robbanásokról, amelyek a légvédelmi szirénák megszólalása után hallatszottak.

Odessza a Fekete-tenger partján fekvő kikötőváros, Ukrajna harmadik legnépesebb városa – írja az Independent.

Példa nélküli és törvénytelen Litvánia döntése a Kalinyingrádba irányuló orosz vasúti tranzit korlátozásáról – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak Moszkvában az MTI szerint. A szóvivő azt mondta, az orosz hatóságok elemzik a helyzetet, és annak alapján döntik majd el, hogy milyen válaszlépéseket tegyenek.

A döntés tényleg példa nélküli. Ez mindennek a megsértése. Úgy tudjuk, hogy ez az Európai Unió vonatkozó határozatával függ össze, amely a szankciókat a tranzitra is kiterjeszti. Szerintünk ez is törvénytelen

– fogalmazott Peszkov, aki szerint a helyzet több mint súlyos, és „nagyon mély elemzést igényel, mielőtt bármilyen intézkedést és bármilyen döntést meg lehetne fogalmazni”.

Arra a kérdésre, hogy valójában egy orosz régió blokád alá helyezéséről van szó, kijelentette: „természetesen ez a blokád eleme”. Peszkov nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a Kreml kapott-e javaslatokat a kalinyingrádi önkormányzattól a lehetséges válaszintézkedésekről. Mint mondta, az ellenlépések kidolgozásához Moszkva több állami intézmény álláspontját mérlegeli.

Kiéleződött a helyzet Litvánia árutranzit-tilalma körül a Kalinyingrádi régióban, Oroszország nyíltan megfenyegette Litvániát – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Az orosz média szerint a Szövetségi Tanács tagja, Andrej Kliszasz kijelentette, hogy

Litvánia kísérlete a Kalinyingrádi régió közlekedési blokádjának létrehozására Oroszország szuverenitásának megsértése.

Kliszasz szerint a tilalom nagyon kemény és törvényes lépésekre adhat okot.

Mikola Malomuzs katonai szakértő, az ukrán külügyi hírszerző szolgálat egykori vezetője úgy véli, hogy az ukrán ellentámadások továbbra is visszaverik az orosz csapatokat.

A fegyveres erők áttérnek a taktikai akciókra, az ellentámadásokra, valamint a támadó hadműveletek fejlesztésére. Vagyis készen állunk, de új fegyverekkel. Az egyik feladat az, hogy visszafoglalják a Donbászt, majd délre mozduljanak

– mondta a TSN szerint Malomuzs.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – 2022. június 20-i adatok alapján – eddig 25 297 menedékes státusz iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 19 112 fő esetében született elismerő döntés.

Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a főigazgatóság ügyfélszolgálatain és adataik elektronikus feltöltését követően a kormányablakokban is benyújthatják.

(MTI)

Az orosz pénzügyminisztérium azzal számol, hogy az olajtermelés a tavalyi 524 millió tonnáról idén 475,3 millió tonnára, 2023-ban pedig 472,8 millió tonnára csökken, ami a tárca szerint elsősorban azzal függ össze, hogy „egyes országok megtagadják az Oroszországgal való együttműködést az olajágazatban”.

A minisztériumnak „A költségvetési, adó- és vámtarifa-politika fő irányai 2023-ra, valamint a 2024-es és 2025-ös tervezési időszakra” című, hétfőn ismertetett dokumentumtervezetében az szerepel továbbá, hogy 2024–2025 között átlagosan évi 478 millió tonna lesz az orosz olajtermelés.

A tárca arra számít továbbá, hogy tavalyhoz képest az idén 15,2 százalékkal, 10,4 ezer milliárd rubelre (1 rubel = 6,75 forint) nőnek az olaj- és gázeladásból származó orosz bevételek, amelyek 2023-ban 9,1 ezer milliárd rubelre, 2024-ben pedig 8,4 ezer milliárd rubelre csökkennek.