Az orosz nyelvű sajtóban nemrég olyan híresztelések jelentek meg, melyek szerint az ukránok a nők „erőszakos” mozgósítását tervezik az országban.
Anna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes hétfőn cáfolta ezeket a híreket és kattintásvadász tartalomnak minősítette azokat. Elmondta, hogy az orosz invázió kezdete óta egyetlen nőt sem mozgósítottak erőszakkal Ukrajnában – írja a Kárpáti Igaz Szó a Korrespondent.net alapján.
Hozzátette: az sem igaz, hogy a 18 és 60 év közötti férfiakhoz hasonlóan a nőknek is megtiltják a külföldre utazást a hadiállapot ideje alatt.
Jelenleg nincs szükség a nők kényszermozgósítására az ukrán fegyveres erőknél. A nők szabadon elhagyhatják az országot, és nem is tervezünk ilyen korlátozásokat bevezetni
– nyilatkozta a miniszterhelyettes.
Mint mi is megírtuk, Ukrajnában a nők katonai nyilvántartásba vétele 2022. október 1-jén kezdődik. A szaktárca által meghatározott szakterületeken a nők is katonai nyilvántartásba kerülnek.
A jelentések szerint körülbelül ezer ukrán gyermek sérült vagy halt meg eddig az orosz invázió alatt – írja az Independent.
Az ukrán főügyészség szerint 346 gyermek halt meg, és több mint 645-en megsérültek.
A donyecki régióban a gyerekek szenvedtek a legtöbbet, ugyanis a 346 elhunytból 186 harkivi, 116 kijevi, 68 csernyihivi, 61 luhanszki, 53 mikolajivi, 52 khersoni és 31 zaporizzsjai.
A számok szerint 2108 iskolát rongáltak meg, 215-öt pedig teljesen leromboltak az orosz csapatok.
Holtan találták a Gazprom orosz energiaipari óriáscéggel kapcsolatban álló egyik magas rangú vezetőt – írja a Sun.
A 61 éves Jurij Voronov orosz milliomos rejtélyes körülmények között halt meg, valaki fejbe lőtte. Holttestét a birtokának úszómedencéjében találták meg, Szentpétervártól nem messze.
Voronov egy olyan szállítási és logisztikai vállalat vezetője volt, amely jövedelmező szerződéseket kötött a gázipari óriáscéggel az Északi-sarkvidéken.
A közelben találtak egy félautomata Grand Power pisztolyt, a medence alján pedig több elhasznált töltényt.
Az év eleje óta már négy gázipari főnök és egy egészségügyi vezető halt meg rejtélyes körülmények között.
Az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül Európába irányuló orosz gázáramlás az egy nappal korábbi csökkenés után visszatért az elmúlt hetekben tapasztalt szintre, míg a Jamal gázvezetéken keresztül keletre irányuló áramlás az üzemeltető adatai szerint továbbra is nulla.
Az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül a Balti-tengeren át Németországba irányuló fizikai áramlás szerda reggel 29 268 783 kilowattóra/óra volt,
ami az üzemeltető társaság adatai szerint ismét megfelel az elmúlt három hét nagy részében tapasztalt 29 000 000 kilowattóra/óra feletti mennyiségnek.
Kedden rövid időre 26 000 000 kilowattóra/óra alá esett az áramlás, bár ez összhangban volt az alacsonyabb nominálásokkal, vagyis a fogyasztói kereslettel – írja az Al Jazeera.
Az ukrán kormányfő szerint idén legalább 35 százalékkal zsugorodik az ukrán hazai össztermék (GDP) – idézte az Interfax-Ukraine hírügynökséget a kínai Hszinhua.
Denisz Smihal azt mondta, hogy Ukrajna kezd magához térni az orosz agresszió utáni első hetekben tapasztalt „kómás sokkból”. Úgy fogalmazott, hogy viszonylag sikeres volt a vetési kampány, és nagyjából sikerült újraindítani a logisztikát a nyugati határon. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, a gazdaság teljesítménye idén legalább 35 százalékkal esik.
Az ukrán statisztikai hivatal adatai szerint a GDP az első negyedévben 15,1 százalékkal csökkent éves összevetésben. A jegybank a második negyedévi visszaesést 40 százalék körülire várja. Szakértők várakozása szerint az év második felében kisebb lesz a gazdaság zsugorodása, de összességében idén több mint 30 százalékkal esik a GDP.
Harmincöt ország követeli az orosz szövetségek és sportvezetők kizárását. A kezdeményezés szerint a két ország tagszövetségeit ki kell zárni a nemzetközi sportszövetségekből és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságból, az orosz és belarusz sportdiplomatákat pedig el kell távolítani a fontosabb pozíciókból.
Az amerikai belügyminisztérium kedden tette közzé ezzel kapcsolatos állásfoglalását, amelyhez további 34 ország csatlakozott.
A hasonló gondolkodású nemzetek csoportja elismeri a sportszövetségek autonómiáját, ezzel együtt az orosz és belarusz tagszervezetek felfüggesztéséért lép fel. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy azokat a személyeket, akik szoros kapcsolatban vannak az orosz vagy belarusz állammal, el kell távolítani a fontos beosztásokból, és ez nem csak a kormányzati képviselőkre vonatkozik. További iránymutatás, hogy a sportszervezetek függesszék fel versenyeik televíziós közvetítését a két országban – írja az MTI.
Oroszország belarusz támogatással indított ukrajnai háborújának kezdete óta több nemzetközi sportági szövetség megtiltotta az orosz és belarusz sportolók, csapatok részvételét a versenyein, a nemzeti szövetségek azonban továbbra is tagjai a nemzetközi sportszervezeteknek.
A NOB-nak például továbbra is két szavazati joggal rendelkező és két további tiszteletbeli orosz tagja van, az Európai Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottságában pedig még ott ül az Orosz Labdarúgó-szövetség elnöke, Alekszandr Gyukov, aki egyben a Gazprom olajüzletágának az igazgatója.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6292 ember lépett be kedden Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4468-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.
Vonattal 117 ember - köztük 40 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.
Ausztria megkezdte a Gazprom orosz energetikai vállalat kitelepítését a Haidachban található nagy gáztárolójából. A Reuters bécsi jelentése szerint Leonore Gewessler energiaügyi miniszter egy sajtótájékoztatón elmondta:
Ha a vevők nem tárolnak, akkor a kapacitást át kell adni másoknak. Ez kritikus infrastruktúra. Szükségünk van rá most, egy ilyen válsághelyzetben.
Pontosan ez történik most a Gazprom és a haidachi tároló esetében – tette hozzá.
Die #Bundesregierung hat nach Beratungen mit Expert:innen heute folgende Punkte beschlossen: Nachdem die #Gas-Einspeicherung in den letzten Tagen wieder deutlich gestiegen ist, wird die Alarmstufe des Gasnotfallplans vorerst nicht ausgerufen. (1/4) pic.twitter.com/JyEIdiO0zQ
— Leonore Gewessler (@lgewessler) July 5, 2022
Vlagyimir Putyin menesztette Hilarion metropolitát, akit gyakran az orosz ortodox egyház külügyminisztereként és gyakorlatilag annak helyettes vezetőjeként emlegetnek.
„Elbocsátása azt jelzi, hogy Putyin nem tűri tovább a legcsekélyebb független gondolkodást sem a környezetében. Amikor a tekintélyelvű rendszerek elérik a bomlásnak ezt a szakaszát, általában nem maradnak fenn, bár a látható rothadás és az összeomlás közötti időszak zűrös és fájdalmas lehet” – írja a cepa.org.
Múlt havi elbocsátásáig Hilarion volt az egyház tényleges „trónörököse”. Az 56. évében járó Hilarion, aki Kirill pátriárka megválasztása óta, 13 éven át irányította az orosz ortodox egyház külügyeit, elismert teológus, egyháztörténész és zeneszerző.
Nemrég arról írtunk, hogy felmentette az Orosz Ortodox Egyház Szent Szinódusa Hilarion (Alfejev) volokalamszki metropolitát a külső egyházi kapcsolatok osztályának elnöki tisztségéből és kinevezte a budapesti–magyarországi egyházmegye kormányzójának.
A G20-országok külügyminiszterei a héten Indonéziában tartandó találkozójukon az ukrajnai háborúról és annak a globális energia- és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásáról tárgyalnak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz a Balin tartandó találkozón, akárcsak Antony Blinken amerikai és Vang Ji kínai kollégája – írja az Independent.
Ez lesz az első alkalom, hogy Lavrov és Blinken január óta, vagyis egy hónappal azelőtt, hogy Oroszország megkezdte ukrajnai invázióját, egy helyszínen tartózkodik.
Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy nem lesz hivatalos találkozó kettejük között. Szeretnék látni, hogy az oroszok komolyan veszik-e a diplomáciát.
Szeretnénk, ha az oroszok okot adnának arra, hogy kétoldalú alapon találkozzunk velük, Lavrov külügyminiszterrel, de az egyetlen, amit Moszkvától láttunk, az a még több brutalitás és agresszió Ukrajna népe és országa ellen
– mondta Ned Price amerikai szóvivő.
.@SecBlinken will travel to Bali, Indonesia, and Bangkok, Thailand, July 6-11 to attend the @g20org Foreign Ministers' Meeting and to reinforce our ties with important partners in the Indo-Pacific. https://t.co/qbE9Joojei
— Ned Price (@StateDeptSpox) July 5, 2022
Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője Telegram-oldalán osztott meg egy videót, ahol Volodimir Zelenszkij látható, akit igazából egy színész játszott el. A csecsen vezér a következőket írta a videóhoz:
„Amikor az ukrán erőket Luhanszkban visszaszorították, és a köztársaságot teljesen felszabadították a Bandera-féle megszállók alól, Zelenszkij aláírta a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Mi közöljük elsőként az irodájában készült felvételt” – majd utána kéréssel fordult az emberekhez a Mandiner szerint:
Arra kérünk mindenkit, hogy ne bombázza szét a videót rosszindulatú kommentekkel, nehogy szívrohamot kapjon az amúgy is halálra rémült ukrán elnök.
Oroszország 36 500 katonát, 1600 harckocsit és 3789 páncélozott harcjárművet veszített február óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
#Russian losses according to the General Staff of the Armed Forces of #Ukraine. pic.twitter.com/uh2q3lDJuZ
— NEXTA (@nexta_tv) July 6, 2022
A nemzetközi jog védelmére szólította fel a nemzetközi közösséget szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, mivel „a világ bonyolult módon fejlődik” – írja az MTI.
Lavrov erről a vietnámi fővárosban, Hanoiban beszélt, vietnámi hivatali partnerével, Bui Thanh Sonnal folytatott egyeztetése során. Kijelentése olyan időszakban hangzott el, amikor a nyugati országok azt vetik Moszkva szemére, hogy Ukrajna megtámadásával megsértette a nemzetközi jogot. Az Európai Unió vezetői sürgetik az orosz kormányt, tartsa be a nemzetközi bíróság azon végzését, amely felszólította Oroszországot, hogy vonuljon ki Ukrajnából.
Vietnám kulcsfontosságú partnere Oroszországnak a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében, a két ország kapcsolatai a történelmen és az igazságért folytatott közös harcukon alapulnak – hangoztatta Lavrov a találkozón.
A két államot a szovjet korszakra visszanyúló szoros kapcsolatok fűzik össze, és Hanoi eddig nem ítélte el Oroszország ukrajnai háborúját.
Lavrov hanoi látogatására akkor került sor, amikor a két nemzet átfogó stratégiai partnerségük 10. évfordulóját ünnepli.
Az orosz külügyminiszter a héten Indonéziába repül, ahol részt vesz majd a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csoport külügyminisztereinek találkozóján.
Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő az amerikai külügyminisztérium közleményét Anthony Blinken és Szergej Lavrov találkozójának feltételeiről Britney Spears amerikai énekesnő egyik dalának soraival kommentálta – írja a Moszkovszkij Komszomolec.
Az amerikai külügyminisztérium arra a következtetésre jutott, hogy Moszkvának okot kell adnia arra, hogy találkozót szervezzen az amerikai és az orosz diplomácia vezetői, Anthony Blinken és Szergej Lavrov között. Washington most úgy véli, hogy ez a kapcsolatfelvétel egyelőre nem helyénvaló.
„Szeretnénk, ha Oroszország indokot adna a Lavrov miniszterrel való kétoldalú találkozóra” – mondta Ned Price szóvivő.
A külügyminisztérium korábban azt mondta, hogy nem terveznek ilyen találkozót.
„Ned, ez a kijelentésed hasonlít Britney Spears Baby One More Time (»Még egyszer, édesem«) című dalának szavaira” – írta az orosz diplomata a Telegram-csatornáján.
Ezt követően Oroszország képviselője hozzátette: A saját szavaimmal válaszolok a June songból: „Szóval vége a júniusnak, az erőd kisebb, és repülni fogok, távol ettől a hazugságtól.”
Micheal Martin ír miniszterelnök szerdán Kijevbe látogatott, hogy kifejezze Ukrajnával való szolidaritását. Több találkozón is részt vesz, és arról tárgyal majd az ukránokkal, hogy Írország és az Európai Unió milyen módon tudja támogatni a háború sújtotta országot. Emellett szemtanúja lehet, hogy Vlagyimir Putyin erői mekkora kárt okoztak eddig a térségben – számolt be az Independent.
Kifejtette, hogy Írország teljes mértékben támogatja az orosz elnök rezsimje elleni szankciók fenntartását, és Ukrajna teljes jogú uniós tagsághoz vezető útját.
Az ír nép Ukrajna mellett áll Oroszország erkölcstelen terrorháborújával szemben. A bombázások és a civilek elleni támadások nem mások, mint háborús bűnök, és látogatásomat arra fogom felhasználni, hogy kifejezzem Írország támogatását a támadások mögött álló személyek teljes körű felelősségre vonása érdekében
– nyilatkozta Micheal Martin.
„Az ukrán nép elszántsága mindannyiunkat inspirál. Írország teljes mértékben támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, valamint továbbra is szívesen látja és támogatja a háború elől menekülő civileket” – tette hozzá.
A Szlovjanszkért vívott csata lesz valószínűleg a következő kulcsfontosságú küzdelem a Donbászért folytatott harcban – közölte a brit védelmi minisztérium.
Az orosz erők keleti és nyugati erőcsoportjai most valószínűleg 16 kilométerre északra vannak Szlovjanszktól, mivel a középső és déli erőcsoportok is fenyegetést jelentenek a városra – derül ki a legfrissebb brit hírszerzési jelentésből.
Oroszország valószínűleg tovább erősíti ellenőrzését Liszicsanszk és Luhanszk felett – teszik hozzá a jelentésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 6 July 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 6, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/T09p9Rgd73
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/5E5JLGbY82
Külföldi partnerek 40 millió dollár feletti összeget különítettek el a Kárpátalján elhelyezett több mint 200 ezer belső menekült számára – írja a Kárpáti Igaz Szó a Kárpátalja megyei közigazgatás közleményére hivatkozva.
A pénzt többek között az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a Nemzetközi Migrációs Szervezet, illetve egyéb nagyobb adományozók, pénzügyi segítséget nyújtó alapok ajánlották fel.
Hálásak vagyunk a szervezeteknek a támogatásért. Minden egyes lépés lehetővé teszi, hogy egyre kényelmesebb életkörülményeket teremtsünk Kárpátalján a belső menekülteknek
– nyilatkozta Petro Dobromilszkij, a Kárpátalja megyei közigazgatás helyettes vezetője.
Ilyen pénzbeli támogatásban már 157 ezren részesültek a megyében, további 52 ezer kérelem elbírálása még folyamatban van.
Petro Dobromilszkij azt is elmondta, hogy humanitárius, pszichológiai és orvosi segítségnyújtás terén is együttműködnek külföldi szervezetekkel, illetve igyekeznek megoldani a belső menekültek rövid és hosszú távú lakhatását is.
A keleti Donyecki terület kormányzója 350 ezer civilt szólított fel evakuálásra a közelgő orosz frontvonal miatt.
A felhívás egy nappal azután hangzott el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmet hirdetett a szomszédos keleti Luhanszk tartomány elfoglalásában.
Széles körben úgy vélik, hogy Oroszország fokozni fogja offenzíváját Donyeckben – írja a Guardian.
Az orosz nyelvű sajtóban nemrég olyan híresztelések jelentek meg, melyek szerint az ukránok a nők „erőszakos” mozgósítását tervezik az országban.
Anna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes hétfőn cáfolta ezeket a híreket és kattintásvadász tartalomnak minősítette azokat. Elmondta, hogy az orosz invázió kezdete óta egyetlen nőt sem mozgósítottak erőszakkal Ukrajnában – írja a Kárpáti Igaz Szó a Korrespondent.net alapján.
Hozzátette: az sem igaz, hogy a 18 és 60 év közötti férfiakhoz hasonlóan a nőknek is megtiltják a külföldre utazást a hadiállapot ideje alatt.
Jelenleg nincs szükség a nők kényszermozgósítására az ukrán fegyveres erőknél. A nők szabadon elhagyhatják az országot, és nem is tervezünk ilyen korlátozásokat bevezetni
– nyilatkozta a miniszterhelyettes.
Mint mi is megírtuk, Ukrajnában a nők katonai nyilvántartásba vétele 2022. október 1-jén kezdődik. A szaktárca által meghatározott szakterületeken a nők is katonai nyilvántartásba kerülnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra reagált, hogy kedden légiriadót rendeltek el az ország szinte egész területén – írja az Independent.
Az orosz hadsereg nem tart szünetet. Egyetlen feladata van: elvenni az emberek életét és megfélemlíteni őket. Már azt is terrornak éljük meg, ha néhány napig nincs légiriadó
– mondta Zelenszkij az ukránokhoz intézett kedd esti beszédében.
A fővárosban és egyes régiókban már jó ideje nem volt légiriadó, sőt egyesek különösen nyugtalannak érezték magukat az ilyen szokatlan csend miatt. Az emberek túl sokat gondolkodtak, rettegtek, valamilyen magyarázatot kerestek – mintha a megszállók készülnének valamire… Valójában nem kellene túlgondolni. Nem szabad logikát keresni a terroristák cselekedeteiben
– tette hozzá az ukrán elnök.
Artis Pabriks lett védelmi miniszter kijelentette, hogy a balti állam visszaállítja a kötelező katonai szolgálatot, miután a szomszédos Oroszországgal szemben egyre nő a feszültség.
„Lettország jelenlegi katonai rendszere elérte a határát. Mindeközben nincs okunk azt gondolni, hogy Oroszország változtatni fog a magatartásán” – mondta Pabriks kedden újságíróknak.
Pabriks elmondta, hogy a kötelező katonai szolgálat a férfiakra vonatkozik majd, és jövőre lép életbe, a követelmény teljesítésére pedig több lehetőség is rendelkezésre áll.
A lett védelmi miniszter továbbá azt is bejelentette, hogy a délkeleti Jekabpils város közelében egy újabb katonai bázist építenek, amely közelebb van az orosz határhoz, mint a meglévő adazi támaszpont.
Amint arról már beszámoltunk, az orosz erők kedden csapást mértek egy piacra a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban. A Reuters értesülései szerint legalább ketten meghaltak és heten megsérültek a támadás során.
A Reuters hírügynökség riportere a helyszínen látta, ahogy sárga füst gomolygott egy autókereskedésből, és lángok borították be a piaci bódék sorait, miközben a tűzoltók megpróbálták eloltani a tüzet.
„Az oroszok ismét szándékosan azokat a területeket veszik célba, ahol civilek gyülekeznek” – írta Pavlo Kirilenko, a Donyecki régió kormányzója Facebook-bejegyzésében, amelyben részletesen ismertette a keddi támadások áldozatait, majd hozzátette: „Ez puszta terrorizmus.”
Az ukrajnai háború elől kedden 117 ember, köztük 40 gyermek érkezett Budapestre vonattal – jelentette a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.
A Nyugat arra törekszik, hogy Ukrajnát „nyíltan russzofób, neonáci állammá, katonai támaszponttá” alakítsa, amely veszélyeztetné Oroszország biztonságát – idézte Moszkva külügyminiszterét a TASZSZ állami hírügynökség.
A TASZSZ szerint Lavrov részletesen tájékoztatta a mongol vezetőket arról, amit a Kreml különleges katonai műveletnek nevez Ukrajnában.
„Érdekünk, hogy a széles világközösség számára hozzáférhetővé tegyük a tényeket arról, hogy a kijevi rezsim képviselői hogyan viselkedtek és viselkednek Ukrajnában” – mondta Lavrov az Al Jazeera szerint.
Sajnos a Nyugat mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a média munkáját, amely objektív tájékoztatást nyújt a történésekről
– mondta, anélkül, hogy bizonyítékokkal szolgált volna.
Liszicsanszk, az egykor százezer lakosú város Kelet-Ukrajna Luhanszki régiójában kísértetiesen csendes volt kedden a felperzselt épületekkel, a felborult járművekkel és a törmelékkel, amely az általa átélt csata ádáz voltát bizonyítja.
Tatyana Hlusenko, egy 45 éves liszicsanszki lakos azt mondta a Reutersnek, hogy még mindig vannak emberek a pincékben és a bombariadókban, köztük gyerekek és idősek.
Hlushenko elmondta, hogy ő és családja úgy döntöttek, hogy a városban maradnak, mert aggódnak Ukrajna más részein a biztonság miatt.
Egész Ukrajnát ágyúzzák: Nyugat-Ukrajna, Közép-Ukrajna, Dnyipro, Kijev, mindenhol. Ezért úgy döntöttünk, hogy nem kockáztatjuk az életünket, és itt maradunk, legalább otthon
– mondta a Reutersnek.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Kövessenek bennünket ma is!