Tartanak az orosz támadástól, ezért bevezetik a kötelező sorkatonaságot egy EU-tagországban

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Lettországnak feltehetően növelnie kell védelmi kiadásait, és a nőkre is kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálatot kell bevezetnie, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett nemzetbiztonsági kockázatokat – közölte hétfőn a balti ország államfője.

Egils Levits elmondta: Lettország védelmi kiadásait a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi 2 százalékáról fokozatosan 2,5 százalékra szeretné emelni 2025-ig.

A 67 éves politikus szerint a meglévő kiadási tervek újabb katonai támaszpontok létesítését foglalják magukba további NATO-csapatok fogadására az észak-atlanti szövetség június végi madridi csúcstalálkozóján született megállapodások értelmében.

A biztonság kiemelt jelentőséggel bír politikánkban. A GDP-arányos 2,5 százalékos emelésre már kötelezettséget vállaltunk, de lehet, hogy mindez nem lesz elegendő, és erre fel kell készülnünk

– tette hozzá Levits.

A balti államok és Oroszország esetleges közvetlen konfrontációját firtató kérdésre a lett államfő a Reutersnek elutasítóan válaszolt. „Nem, ennek legfőbb oka, hogy a NATO képes megvédeni minden egyes tagállamát, és ehhez nagyon erős politikai akarat is van” – fogalmazott.

Oroszország olyan lézerrendszert építhet, amely képes megvakítani az ellenséges műholdakat. A „Kalina” projektet „elektrooptikai hadviselésre” tervezték, és lézersugarakkal lőhet műholdakat – írja az Independent.

Az új komplexum az orosz védelmi minisztérium Zelencsukszkaja melletti Krona űrlétesítményében található.

A nyilvános műholdképeket, az orosz ipari vállalkozók ajánlattételi dokumentumait és orosz pénzügyi dokumentumokat elemezve arra utalnak, hogy a „Kalina” projekt – egy „elektrooptikai hadviselésre” tervezett lézerrendszer – lézerimpulzusokkal világíthat a műholdak optikai érzékelőinek megrongálására. 

Hollandia nehézfegyverekkel, páncélozott járművekkel és önjáró tarackokkal látja el Ukrajnát – jelentette be Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A holland politikus felszólította a partnerországokat, hogy ők is tegyenek hasonlóképpen.

Ukrajnának szüksége van a katonai támogatásunkra. Korszerű, precíziós fegyverekkel kell támogatnunk Ukrajnát. Felszólítom minden kollégámat Európában és a világ más részein, hogy segítsék Ukrajnát nehézfegyverekkel. Mi magunk nehézfegyvereket, páncélozott járműveket és önjáró tarackokat szállítunk

– fogalmazott Mark Rutte.

(MTI)

A háború ellenére Vadim Hutcajt ukrán sport- és ifjúsági miniszter szerint augusztus 23-án elkezdődik az ukrán labdarúgó-bajnokság 2022–2023-as idénye.

A részletekről még egyeztetünk, de határozottan állíthatom, hogy a mérkőzéseket Ukrajna területén, nézők nélkül, a helyi katonai hatóságok engedélyével és a biztonsági előírások betartásával megrendezik

– írta Hutcajt a közösségi médiában.

Ukrajnában február végén függesztették fel a bajnoki küzdelmeket, miután Oroszország megtámadta az országot. Áprilisban aztán végleg befejezettnek nyilvánították a futballszezont, anélkül, hogy végeredményt, így bajnokot hirdettek volna.

Jair Bolsonaro elnök szerint Brazília tárgyalásokat folytat arról, hogy olcsóbb gázolajat vásároljon Oroszországtól a hazai üzemanyagárak csökkentésére irányuló stratégia részeként.

Jair Bolsonaro 2022. július 11-én

Fotó: Adriano Machado / Reuters

Az üzlet azután jönne létre, hogy Bolsonaro februárban, néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, felkereste Vlagyimir Putyin elnököt, hogy biztosítsa a Brazíliába irányuló műtrágyaexport folyamatos ellátását.

„Valószínűleg olcsóbb gázolajat vásárolok Oroszországból” – mondta az elnök hétfőn a támogatóinak, hozzátéve: a benzin ára is csökken, miután a legtöbb állam kormányzója beleegyezett az üzemanyagra kivetett adók csökkentésébe – írja a Bloomberg.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács elnöke hétfőn azt írta egy Twitter-posztban, hogy a nyugati fegyverek már most megváltoztatták a háború lefolyását.

Úgy fogalmazott: az oroszoknak még mindig jelentős mennyiségi fölényük van a tüzérségben, de ezt ellensúlyozza az ukrán csapások pontossága. Hozzátette: a parancsnoki állások és lőszerraktárak ellen végrehajtott csapások az oroszokat „demoralizálják, demilitarizálják”, és ezáltal végül a megszállt területeket is el kell hagyniuk.

Az ukrán tisztviselő azt is hozzátette: „még csak el sem kezdték ” a munkát, visszautalva ezzel  Vlagyimir Putyin múlt heti kijelentésére.

Korábbi bejegyzésünkben már írtunk arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt. Most ugyanígy tett az ukrán elnök is, amiről a Twitteren is posztolt:

Zelenszkij azt írta, hogy a török elnök részvétét nyilvánította a háború civil áldozatai miatt, és velük is arról beszélt, hogy meg kell nyitni a fekete-tengeri gabonaexportot.

Az ukrán külügyminisztérium bekérette a kanadai nagykövetet az Északi Áramlat ügyével összefüggésben.

Mint megírtuk, az Északi Áramlat vezeték hétfőn leállt, miután a német Siemens Energy által Kanadában javított berendezések visszaérkeztek, és karbantartási munkálatokat kezdődtek. Németország üdvözölte a lépést, miközben az ukránok „mélységesen csalódottak” voltak emiatt, és azt is kérték, hogy Kanada vonja vissza az intézkedést, ami által 10 napon belül újraindulhat a szállítás a vezetéken. 

Most ezzel összefüggésben kérették be a kanadai nagykövetet is, akinek ugyanezt személyesen is elmondták. Az ukrán külügyminisztérium közleményében azt is hozzátették, hogy szerintük a kanadaiak lépése „aláaknázza az euroatlanti egységet” és az oroszok elleni szankciós politikát, valamint lehetővé teszi Oroszországnak, hogy „az energiát hibrid fegyverként Európa ellen fordítsa”.

A gabonaexport újraindítását szolgáló fekete-tengeri folyosók megnyitását szorgalmazta Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésében.

A török államfő hivatala szerint a két vezető egyebek között „megvitatta a szíriai és az ukrajnai helyzetet is az Oroszország által folytatott hadművelet tükrében, valamint biztonságos folyosók létrehozását a Fekete-tengeren a gabonaexport számára”. Erdogan szerint „elérkezett a tettek ideje, ami a gabonaexportot szolgáló biztonságos folyosók létrehozását illeti”.

Fotó: Gabriel Bouys / AFP

Erdogan újfent az ukrajnai válság „stabil és igazságos” rendezését sürgette békés, tárgyalásos úton. A török elnök hozzátette: Ankara, mint korábban is, most is minden erőfeszítést kész megtenni a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásos folyamat újraélesztésére.

(MTI)

Csökkentek a fogyasztói árak Oroszországban júniusban havi összevetésben.

A statisztikai hivatal adatai szerint júniusban a fogyasztói árak 0,35 százalékkal csökkentek májushoz képest, amikor 0,12 százalékos, áprilisban 1,56 százalékos, márciusban 7,61 százalékos, februárban 1,17 százalékos, januárban pedig 0,99 százalékos emelkedést mértek.

Júniusban az éves szintű infláció 15,9 százalékra lassult a májusi 17,1 százalékról.

Oroszországban utoljára 2020 szeptemberében mértek havi szintű deflációt, akkor 0,07 százalékosat. A statisztikai hivatal szerint az adatok jegyzésének kezdete, 1991 óta nem volt példa arra, hogy defláció legyen júniusban. Általában augusztusban, ritkábban szeptemberben regisztráltak deflációt a gyümölcsök és zöldségek árának szezonális csökkenése miatt.

(MTI)

Az orosz törvényhozás tervei szerint a felnőtt állampolgárokra is kiterjesztik a „nem hagyományos szexuális kapcsolatok propagálásának tilalmát” – írja a Reuters cikke, orosz parlamenti forrásokra hivatkozva.

A javasolt változtatások miatt minden olyan cselekményt pénzbírsággal sújtanak, amely a „homoszexualitás propagálását” célozza vagy arra alkalmas. 

Az ilyen propaganda tilalmának általános kiterjesztését javasoljuk a közönség életkorától függetlenül (offline, médiában, interneten, közösségi oldalakon és online mozikban)

– nyilatkozta Telegram-csatornáján Alekszandr Hinstein, az Állami Duma információs bizottságának vezetője. 

Ukrajna különleges státust adna a lengyeleknek, az erről szóló törvényt hétfőn nyújtotta be az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij elnök – közölte Andrzej Duda lengyel elnök az 1942–1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett varsói megemlékezésen. 

Zelenszkij május végén jelentette be, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt az ukrán törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust kaphatnak az Ukrajna területén tartózkodó lengyel állampolgárok – írja az MTI.

Kijev szerint a lépés összefügg azzal a lengyelországi törvénnyel, amely alapján az Ukrajnából a februári orosz támadás után ideiglenesen áttelepült személyek lényegében a szavazati jogot leszámítva egyenlő jogokat kaptak Lengyelország állampolgáraival.

Andrzej Duda a hétfői megemlékezésen kijelentette: az, hogy az ukrán tervezet előterjesztése időben egybeesik a lengyel emléknappal, „ellenkező helyzetként” fogható fel, az 1943. július 11-i eseményekhez képest, amikor az ukránok „mindenáron meg akartak szabadulni a lengyelektől, életüket is kioltva”.

Oroszország vétójának következtében veszélybe került a Szíriának nyújtott segély. A segélyről szóló határtervezet annak az egy évvel ezelőtti határtervezetnek a meghosszabbítása, amely a Szíriának török területről, a damaszkuszi rendszer megkerülésével, a lázadók által uralt régiónak nyújtandó segélyezést célozza meg. 

Külföldi tisztviselők és nemzetközi segélyszervezetek arra kérték Oroszországot, hogy hagyja jóvá a humanitárius folyosó meghosszabbítását, amely a török határnál lévő Bab al-Hawa átkelőtől Szíria északnyugati részébe vezet. Oroszország azonban kitartott azon álláspontja mellett, miszerint a folyosó sérti Szíria szuverenitását, és a külföldi támogatás elosztásáról Bassár el-Aszad elnöknek kell döntenie. 

Emiatt négymillió ember támogatása került veszélybe, mivel a segítségnyújtásra vonatkozó engedély vasárnap érvényét vesztette. A tárgyalások még folytatódnak – írja a The New York Times. 

Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely minden ukránra kiterjeszti az orosz állampolgársághoz való gyorsított hozzáférést.

A Donbász régióban több mint 720 ezer lakos kapott orosz útlevelet azóta, hogy az intézkedést először 2019-ben bevezették a donyecki és luhanszki lakosok számára.

Májusban, három hónappal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, a gyorsított eljárást Zaporizzsja és Herszon régió lakosainak is felajánlották, és az Independent szerint az első útleveleket ott egy hónappal ezelőtt adták ki.

Egy hétfőn aláírt megállapodás értelmében Csehország és Németország kisegíti egymást a földgázszállítások kiesése esetén. Az egyezményt Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter, valamint Robert Habeck német ipari és klímavédelmi miniszter írta alá Prágában.

Robert Habeck német gazdasági és klímavédelmi miniszter és cseh kollégája, Jozef Sikela közös sajtótájékoztatójukon 2022. július 11-én Prágában

Fotó: Stringer / AFP

Az Európai Unió többi tagállamának is hasonló megállapodásokat kellene kötnie – nyilatkozta az aláírás után Robert Habeck. Jozef Síkela közölte, hogy az európai uniós államok egységes fellépése az orosz agresszió ellen kulcsfontossággal bír a jelenlegi energiaválság kezelésében. Emellett felhívta a figyelmet az Ukrajnával szemben tanúsított szolidaritás fontosságára is. 

Az európai szolidaritás a kulcs a kilábaláshoz a jelenlegi helyzetből

– mondta Habeck, hozzátéve: Németország politikai hibát követett el azzal, hogy ilyen mértékben Oroszország felé orientálódott – írja az Europe Cities.

Bombamerénylet áldozata lett egy orosz tisztviselő a Harkivi területen, Velikij Burlukban.

A hírt először az ukránok jelentették be vasárnap, hétfőn pedig az oroszok is megerősítették. 

A TASZSZ hírügynökség azt írja, hogy a tisztviselő, Jevgenyij Junakov autója alatt helyezett el bombát egy ukrán diverzánsokból, szabotőrökből álló csoport. Az orosz fél az esetet „terrortámadásként” emlegeti.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy rendeletet, amely által az Ukrajnában élők egyszerűbben, gyorsabban igényelhetik az orosz állampolgárságot – írja a RIA Novosztyi.

Figyelemre méltó, hogy a rendelet hatálya általánosságban az összes Ukrajnában élő, ukrán állampolgársággal rendelkező vagy állampolgársággal egyáltalán nem rendelkező (hontalan) személyre kiterjed. 

Az orosz hírügynökség megjegyzi, hogy korábban ugyanezt csakis a Donyeckben, Luhanszkban, továbbá a Zaporizzsjai és a Herszoni területeken élő, és ukrán állampolgársággal rendelkező személyek esetén tették lehetővé. 

Hétfőre huszonnégyre emelkedett azok száma, akik életüket vesztették abban az orosz rakétatámadásban, amely egy lakótömböt ért hétvégén Kelet-Ukrajnában. Az Állami Sürgősségi Szolgálat szerint a mentők továbbra is a romok között keresik a túlélőket – írja a Skynews.

Eddig kilenc embert mentettek ki annak az ötemeletes háztömbnek a romjai közül, amelyet szombaton későn este találtak el Donyeck régióban, Csasziv Jar városában – közölte a hivatal. A mentőszolgálat tájékoztatása szerint 55 ember segített a mentésben.

Oroszország tagadja, hogy a különleges katonai művelet alatt civileket célzott volna. 

Az orosz parlament alsóháza pénteken rendkívüli ülésre gyűlik össze – döntött a tanács, alig néhány nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin arra figyelmeztetett, hogy még el sem kezdte komolyan venni az ukrajnai háborút.

Az orosz parlament nem hozta nyilvánosságra, hogy miről tárgyalnak a rendkívüli ülésen. Vlagyimir Vasziljev, a 450 fős parlamentben 325 mandátummal rendelkező Egységes Oroszország párt vezetője elmondta, hogy a politikusok több mint 60 témát vitatnak meg az ülésen, mert szerinte „szükséges, hogy a most zajló folyamatok jogi választ kapjanak” – írja az Independent.

A Putyinnal folytatott csütörtöki találkozón Vjacseszlav Volodin, a parlament alsóházi elnöke azt mondta Putyinnak, hogy az orosz parlament segíti a két, Oroszország által támogatott, önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai szakadár köztársaságot abban, hogy fejlesszék jogrendszerüket.

A Herszon melletti Csornobajevka repülőtéren lévő parancsnoki állás elleni ukrán csapás 12 orosz tisztet ölt meg – állítja Olekszij Aresztovics, Volodimr Zelenszkij tanácsadója.

A támadást állítólag az Egyesült Államok által szállított HIMARS rakétákkal hajtották végre – írja az Independent.

A repülőteret Oroszország már az invázió elején elfoglalta, és azóta számos ukrán támadás érte.

Moszkva egyik luxusszállodája, a Ritz-Carlton megváltoztatta nevét, miután a Marriott International közölte, hogy felfüggeszti oroszországi tevékenységét.

Az ötcsillagos szállodát korábban a Marriott International leányvállalata, a Ritz-Carlton Hotel Company üzemeltette, de ez utóbbi márciusban bejelentette, hogy felfüggeszti oroszországi működését az „ukrán népet sújtó szörnyű erőszak miatt” – adta hírül az Al Jazeera.

Súlyosan megrongálódott orosz tankok maradványait állították ki a csehországi Prágában – írja a Sky News.

A tankok erős érzelmeket válthatnak ki a csehekből, hiszen arra emlékeztetheti őket, amikor a Szovjetunió 1968-ban megszállta országukat.

A szovjet tankok azért gördültek be az országba, hogy leverjék a prágai tavasz reformmozgalmát, amely több jogot kínált a polgároknak, és a demokráciát szorgalmazta. A prágai székhelyű Institute for the Study of Totalitarian Regimes szerint több mint 100 embert öltek meg az invázió során.

Az ukrán tisztviselők által megosztott képen állítólag az Ukrajnában harcolni nem hajlandó orosz katonák „szégyentáblája” látható. Körülbelül 300 katonáról van szó – írja az Independent.

Úgy döntöttek, hogy megbélyegzik azokat a katonákat, akik megtagadták, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni háborúban. Most az Orosz Föderáció katonai egységeiben szégyentáblákat lehet látni

– állította Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium volt miniszterhelyettese.