Zéno
EUR 413,48 Ft USD 396,47 Ft GBP 498,53 Ft BUX 78 742 OTP 21 470 Ft MOL 2 684 Ft
-3 °C
3 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 10 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Tartanak az orosz támadástól, ezért bevezetik a kötelező sorkatonaságot egy EU-tagországban

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Borsi Gergely

    Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Varga Csenge

    Lettországnak feltehetően növelnie kell védelmi kiadásait, és a nőkre is kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálatot kell bevezetnie, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett nemzetbiztonsági kockázatokat – közölte hétfőn a balti ország államfője.

    Egils Levits elmondta: Lettország védelmi kiadásait a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi 2 százalékáról fokozatosan 2,5 százalékra szeretné emelni 2025-ig.

    A 67 éves politikus szerint a meglévő kiadási tervek újabb katonai támaszpontok létesítését foglalják magukba további NATO-csapatok fogadására az észak-atlanti szövetség június végi madridi csúcstalálkozóján született megállapodások értelmében.

    A biztonság kiemelt jelentőséggel bír politikánkban. A GDP-arányos 2,5 százalékos emelésre már kötelezettséget vállaltunk, de lehet, hogy mindez nem lesz elegendő, és erre fel kell készülnünk

    – tette hozzá Levits.

    A balti államok és Oroszország esetleges közvetlen konfrontációját firtató kérdésre a lett államfő a Reutersnek elutasítóan válaszolt. „Nem, ennek legfőbb oka, hogy a NATO képes megvédeni minden egyes tagállamát, és ehhez nagyon erős politikai akarat is van” – fogalmazott.

  • Virág Sára

    Az ukrán állampolgároknak nincs szükségük Putyin állampolgárságára, és az erőszakos rákényszerítési kísérletek kudarcra vannak ítélve – szögezte le Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn. 

    A tárcavezető arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendeletben kiterjesztette az orosz állampolgárság könnyített megszerzésének lehetőségét Ukrajna minden lakójára – írja az MTI.

    Ennek a rendeletnek nincs jelentősége, csak Putyin ragadozó étvágyáról tanúskodik. Meggyőződésem, hogy az ukrán fegyveres erők a partnerek megfelelő támogatásával véget vetnek ezeknek a törekvéseknek

    – fogalmazott Kuleba a külügyminisztérium által a tárca honlapján nyilvánosságra hozott közleményben. Hangsúlyozta: most ezért is kiemelten fontos megerősíteni az Ukrajnának nyújtott segítséget. 

    Arra buzdítom partnereinket, hogy adjanak kemény választ Putyin új útlevél-fantáziáira: sürgősen lássák el Ukrajnát nehézfegyverekkel, és vezessenek be még több gazdasági szankciót Oroszországgal szemben

    – fűzte hozzá.

    A külügyminisztérium közölte: az ukrán állampolgárok orosz útlevéllel történő ellátása jogilag semmis, és nem jár jogi következményekkel Ukrajnára nézve. A tárca szerint Oroszország az orosz állampolgárság könnyített megszerzését arra használja, hogy „szorosra húzza a hurkot az ideiglenesen megszállt ukrán területek lakóinak nyakán, és arra kényszeríti őket, hogy részt vegyenek a megszálló hatóságok és az orosz hódító hadsereg bűnöző tevékenységében”.

  • Varga Csenge

    Oroszország olyan lézerrendszert építhet, amely képes megvakítani az ellenséges műholdakat. A „Kalina” projektet „elektrooptikai hadviselésre” tervezték, és lézersugarakkal lőhet műholdakat – írja az Independent.

    Az új komplexum az orosz védelmi minisztérium Zelencsukszkaja melletti Krona űrlétesítményében található.

    A nyilvános műholdképeket, az orosz ipari vállalkozók ajánlattételi dokumentumait és orosz pénzügyi dokumentumokat elemezve arra utalnak, hogy a „Kalina” projekt – egy „elektrooptikai hadviselésre” tervezett lézerrendszer – lézerimpulzusokkal világíthat a műholdak optikai érzékelőinek megrongálására. 

  • Varga Csenge

    Hollandia nehézfegyverekkel, páncélozott járművekkel és önjáró tarackokkal látja el Ukrajnát – jelentette be Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

    A holland politikus felszólította a partnerországokat, hogy ők is tegyenek hasonlóképpen.

    Ukrajnának szüksége van a katonai támogatásunkra. Korszerű, precíziós fegyverekkel kell támogatnunk Ukrajnát. Felszólítom minden kollégámat Európában és a világ más részein, hogy segítsék Ukrajnát nehézfegyverekkel. Mi magunk nehézfegyvereket, páncélozott járműveket és önjáró tarackokat szállítunk

    – fogalmazott Mark Rutte.

    (MTI)

  • Borsi Gergely

    A háború ellenére Vadim Hutcajt ukrán sport- és ifjúsági miniszter szerint augusztus 23-án elkezdődik az ukrán labdarúgó-bajnokság 2022–2023-as idénye.

    A részletekről még egyeztetünk, de határozottan állíthatom, hogy a mérkőzéseket Ukrajna területén, nézők nélkül, a helyi katonai hatóságok engedélyével és a biztonsági előírások betartásával megrendezik

    – írta Hutcajt a közösségi médiában.

    Ukrajnában február végén függesztették fel a bajnoki küzdelmeket, miután Oroszország megtámadta az országot. Áprilisban aztán végleg befejezettnek nyilvánították a futballszezont, anélkül, hogy végeredményt, így bajnokot hirdettek volna.

  • Varga Csenge

    Jair Bolsonaro elnök szerint Brazília tárgyalásokat folytat arról, hogy olcsóbb gázolajat vásároljon Oroszországtól a hazai üzemanyagárak csökkentésére irányuló stratégia részeként.

    Az üzlet azután jönne létre, hogy Bolsonaro februárban, néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, felkereste Vlagyimir Putyin elnököt, hogy biztosítsa a Brazíliába irányuló műtrágyaexport folyamatos ellátását.

    „Valószínűleg olcsóbb gázolajat vásárolok Oroszországból” – mondta az elnök hétfőn a támogatóinak, hozzátéve: a benzin ára is csökken, miután a legtöbb állam kormányzója beleegyezett az üzemanyagra kivetett adók csökkentésébe – írja a Bloomberg.

  • Bereznay István

    Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács elnöke hétfőn azt írta egy Twitter-posztban, hogy a nyugati fegyverek már most megváltoztatták a háború lefolyását.

    Úgy fogalmazott: az oroszoknak még mindig jelentős mennyiségi fölényük van a tüzérségben, de ezt ellensúlyozza az ukrán csapások pontossága. Hozzátette: a parancsnoki állások és lőszerraktárak ellen végrehajtott csapások az oroszokat „demoralizálják, demilitarizálják”, és ezáltal végül a megszállt területeket is el kell hagyniuk.

    Az ukrán tisztviselő azt is hozzátette: „még csak el sem kezdték ” a munkát, visszautalva ezzel  Vlagyimir Putyin múlt heti kijelentésére.

  • Virág Sára

    Rinat Ahmetov donyecki születésű üzletember, Ukrajna leggazdagabb embere hétfőn jelentette be, hogy az egész médiabirodalmáról lemond az ukrán állam javára. 

    Az erről szóló közleményt az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint Ahmetov vállalata, a System Capital Management (SCM) honlapján hozta nyilvánosságra. Ebben közölte: az SCM befektetési társaságot még a héten kivonja a médiapiacról. A vállalat médiaholdingja, a Media Group Ukraine az állam javára lemond az összes műsorszórási és műholdas televíziós engedélyéről, valamint az ukrajnai nyomtatott sajtótermékeiről is. Ezzel együtt a médiaholdig online tevékenysége is megszűnik – írja az MTI.

    Ahmetov a döntést az oligarchaellenes törvény hatályba lépésével indokolta. A jogszabály egyebek mellett tiltja, hogy a közéletben jelentős gazdasági és politikai súllyal rendelkező személyek – oligarchák – olyan túlzott befolyásolással bírjanak a közvéleményre, ami fenyegeti a nemzetbiztonságot.

  • Bereznay István

    Petr Andrjuscsenko, Mariupol ukrán polgármesterének tanácsadója hétfőn közzétett egy bejegyzést a Telegramon, amelyben arra szólította fel a helyieket, hogy mielőbb hagyják el a várost.

    Kedves mariupoli lakosok, akik itt maradtak a városban, bízva abban, hogy jobb lesz a helyzet. Önöknek üzenem: már nincs sok idejük arra, hogy elhagyják a várost, és biztonságban, civilizált körülmények között élhessenek

    – írta a tanácsadó, aki ezután felsorolta, hogy miért gondolja így:

    • a város infrastruktúráját lehetetlen lesz a tél beállta előtt helyreállítani, vagyis a tél nagyon hideg lesz, nem lesz fűtés;
    • az egészségügyi ellátás még mindig nem üzemel, és nem is lesz változás egy jó ideig;
    • az orosz „megszállók” rendőrsége vegzálja, kirabolja a lakosokat;
    • a Zaporizzsja felé irányuló evakuációs útvonalak hamarosan bezárulhatnak, és ukrán ellentámadás indulhat a déli területek ellen, akkor pedig az oroszok „élő pajzsként” használhatják fel a lakosokat;
    • ezzel összefüggésben pedig hamarosan elkezdik besorozni a mariupoli lakosokat, még azokat is, akiknek nincs harci tapasztalatuk.

    „Meneküljenek, amíg még lehet”  – üzente a bejegyzése végén Petr Andrjuscsenko.

  • Bereznay István

    Korábbi bejegyzésünkben már írtunk arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt. Most ugyanígy tett az ukrán elnök is, amiről a Twitteren is posztolt:

    Zelenszkij azt írta, hogy a török elnök részvétét nyilvánította a háború civil áldozatai miatt, és velük is arról beszélt, hogy meg kell nyitni a fekete-tengeri gabonaexportot.

  • Bereznay István

    Az ukrán külügyminisztérium bekérette a kanadai nagykövetet az Északi Áramlat ügyével összefüggésben.

    Mint megírtuk, az Északi Áramlat vezeték hétfőn leállt, miután a német Siemens Energy által Kanadában javított berendezések visszaérkeztek, és karbantartási munkálatokat kezdődtek. Németország üdvözölte a lépést, miközben az ukránok „mélységesen csalódottak” voltak emiatt, és azt is kérték, hogy Kanada vonja vissza az intézkedést, ami által 10 napon belül újraindulhat a szállítás a vezetéken. 

    Most ezzel összefüggésben kérették be a kanadai nagykövetet is, akinek ugyanezt személyesen is elmondták. Az ukrán külügyminisztérium közleményében azt is hozzátették, hogy szerintük a kanadaiak lépése „aláaknázza az euroatlanti egységet” és az oroszok elleni szankciós politikát, valamint lehetővé teszi Oroszországnak, hogy „az energiát hibrid fegyverként Európa ellen fordítsa”.

  • Varga Csenge

    A gabonaexport újraindítását szolgáló fekete-tengeri folyosók megnyitását szorgalmazta Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésében.

    A török államfő hivatala szerint a két vezető egyebek között „megvitatta a szíriai és az ukrajnai helyzetet is az Oroszország által folytatott hadművelet tükrében, valamint biztonságos folyosók létrehozását a Fekete-tengeren a gabonaexport számára”. Erdogan szerint „elérkezett a tettek ideje, ami a gabonaexportot szolgáló biztonságos folyosók létrehozását illeti”.

    Erdogan újfent az ukrajnai válság „stabil és igazságos” rendezését sürgette békés, tárgyalásos úton. A török elnök hozzátette: Ankara, mint korábban is, most is minden erőfeszítést kész megtenni a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásos folyamat újraélesztésére.

    (MTI)

  • Varga Csenge

    Csökkentek a fogyasztói árak Oroszországban júniusban havi összevetésben.

    A statisztikai hivatal adatai szerint júniusban a fogyasztói árak 0,35 százalékkal csökkentek májushoz képest, amikor 0,12 százalékos, áprilisban 1,56 százalékos, márciusban 7,61 százalékos, februárban 1,17 százalékos, januárban pedig 0,99 százalékos emelkedést mértek.

    Júniusban az éves szintű infláció 15,9 százalékra lassult a májusi 17,1 százalékról.

    Oroszországban utoljára 2020 szeptemberében mértek havi szintű deflációt, akkor 0,07 százalékosat. A statisztikai hivatal szerint az adatok jegyzésének kezdete, 1991 óta nem volt példa arra, hogy defláció legyen júniusban. Általában augusztusban, ritkábban szeptemberben regisztráltak deflációt a gyümölcsök és zöldségek árának szezonális csökkenése miatt.

    (MTI)

  • Virág Sára

    Az orosz törvényhozás tervei szerint a felnőtt állampolgárokra is kiterjesztik a „nem hagyományos szexuális kapcsolatok propagálásának tilalmát” – írja a Reuters cikke, orosz parlamenti forrásokra hivatkozva.

    A javasolt változtatások miatt minden olyan cselekményt pénzbírsággal sújtanak, amely a „homoszexualitás propagálását” célozza vagy arra alkalmas. 

    Az ilyen propaganda tilalmának általános kiterjesztését javasoljuk a közönség életkorától függetlenül (offline, médiában, interneten, közösségi oldalakon és online mozikban)

    – nyilatkozta Telegram-csatornáján Alekszandr Hinstein, az Állami Duma információs bizottságának vezetője. 

  • Virág Sára

    Ukrajna különleges státust adna a lengyeleknek, az erről szóló törvényt hétfőn nyújtotta be az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij elnök – közölte Andrzej Duda lengyel elnök az 1942–1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett varsói megemlékezésen. 

    Zelenszkij május végén jelentette be, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt az ukrán törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust kaphatnak az Ukrajna területén tartózkodó lengyel állampolgárok – írja az MTI.

    Kijev szerint a lépés összefügg azzal a lengyelországi törvénnyel, amely alapján az Ukrajnából a februári orosz támadás után ideiglenesen áttelepült személyek lényegében a szavazati jogot leszámítva egyenlő jogokat kaptak Lengyelország állampolgáraival.

    Andrzej Duda a hétfői megemlékezésen kijelentette: az, hogy az ukrán tervezet előterjesztése időben egybeesik a lengyel emléknappal, „ellenkező helyzetként” fogható fel, az 1943. július 11-i eseményekhez képest, amikor az ukránok „mindenáron meg akartak szabadulni a lengyelektől, életüket is kioltva”.

  • Virág Sára

    Oroszország vétójának következtében veszélybe került a Szíriának nyújtott segély. A segélyről szóló határtervezet annak az egy évvel ezelőtti határtervezetnek a meghosszabbítása, amely a Szíriának török területről, a damaszkuszi rendszer megkerülésével, a lázadók által uralt régiónak nyújtandó segélyezést célozza meg. 

    Külföldi tisztviselők és nemzetközi segélyszervezetek arra kérték Oroszországot, hogy hagyja jóvá a humanitárius folyosó meghosszabbítását, amely a török határnál lévő Bab al-Hawa átkelőtől Szíria északnyugati részébe vezet. Oroszország azonban kitartott azon álláspontja mellett, miszerint a folyosó sérti Szíria szuverenitását, és a külföldi támogatás elosztásáról Bassár el-Aszad elnöknek kell döntenie. 

    Emiatt négymillió ember támogatása került veszélybe, mivel a segítségnyújtásra vonatkozó engedély vasárnap érvényét vesztette. A tárgyalások még folytatódnak – írja a The New York Times. 

  • Varga Csenge

    Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely minden ukránra kiterjeszti az orosz állampolgársághoz való gyorsított hozzáférést.

    A Donbász régióban több mint 720 ezer lakos kapott orosz útlevelet azóta, hogy az intézkedést először 2019-ben bevezették a donyecki és luhanszki lakosok számára.

    Májusban, három hónappal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, a gyorsított eljárást Zaporizzsja és Herszon régió lakosainak is felajánlották, és az Independent szerint az első útleveleket ott egy hónappal ezelőtt adták ki.

  • Virág Sára

    Egy hétfőn aláírt megállapodás értelmében Csehország és Németország kisegíti egymást a földgázszállítások kiesése esetén. Az egyezményt Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter, valamint Robert Habeck német ipari és klímavédelmi miniszter írta alá Prágában.

    Az Európai Unió többi tagállamának is hasonló megállapodásokat kellene kötnie – nyilatkozta az aláírás után Robert Habeck. Jozef Síkela közölte, hogy az európai uniós államok egységes fellépése az orosz agresszió ellen kulcsfontossággal bír a jelenlegi energiaválság kezelésében. Emellett felhívta a figyelmet az Ukrajnával szemben tanúsított szolidaritás fontosságára is. 

    Az európai szolidaritás a kulcs a kilábaláshoz a jelenlegi helyzetből

    – mondta Habeck, hozzátéve: Németország politikai hibát követett el azzal, hogy ilyen mértékben Oroszország felé orientálódott – írja az Europe Cities.

  • Virág Sára

    A lett védelmi minisztérium hétfőn jelentette be, minden 18 és 27 év közötti férfi számára kötelezővé teszik a sorkatonai szolgálatot – írja a CNN.

    A következő öt évben minden, ebbe a kategóriába tartozó férfi választhat, hogy milyen típusú katonai szolgálatot szeretne teljesíteni: az Államvédelmi Szolgálatban, a Nemzeti Gárdában, a szekcióparancsnoki egyetemi kurzuson venne-e részt, vagy alternatív szolgálatokra jelentkezne a belügy-, egészségügy- vagy a népjóléti minisztériumnál. A hasonló korban lévő nők ugyanezeken a területeken önkéntes szolgálati lehetőséget kapnak.

    Artis Pabriks védelmi miniszter bejelentése szerint

    a lett lakosságnak fel kell ismernie, hogy a túlélés érdekében egyszerűen növelnünk kell a katonai kiképzésben részesült és harcra kész lakosság arányát. Ez csökkentené annak kockázatát, hogy Oroszország önkényesen megtámadja Lettországot.

    Hozzátette, az ukrajnai háború biztonsági következménye kihívások elé állította Lettországot. A projekt első szakasza: a lett védelmi minisztérium felajánlása alapján önkéntes katonai kiképzést kaphatnak a 18 és 27 év közötti lett állampolgárok. A sorozás két szakaszban, januárban és júliusban történik majd.

  • Bereznay István

    Bombamerénylet áldozata lett egy orosz tisztviselő a Harkivi területen, Velikij Burlukban.

    A hírt először az ukránok jelentették be vasárnap, hétfőn pedig az oroszok is megerősítették. 

    A TASZSZ hírügynökség azt írja, hogy a tisztviselő, Jevgenyij Junakov autója alatt helyezett el bombát egy ukrán diverzánsokból, szabotőrökből álló csoport. Az orosz fél az esetet „terrortámadásként” emlegeti.

  • Bereznay István

    Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy rendeletet, amely által az Ukrajnában élők egyszerűbben, gyorsabban igényelhetik az orosz állampolgárságot – írja a RIA Novosztyi.

    Figyelemre méltó, hogy a rendelet hatálya általánosságban az összes Ukrajnában élő, ukrán állampolgársággal rendelkező vagy állampolgársággal egyáltalán nem rendelkező (hontalan) személyre kiterjed. 

    Az orosz hírügynökség megjegyzi, hogy korábban ugyanezt csakis a Donyeckben, Luhanszkban, továbbá a Zaporizzsjai és a Herszoni területeken élő, és ukrán állampolgársággal rendelkező személyek esetén tették lehetővé. 

  • Bereznay István

    Ukrajna „milliós nagyságrendű” hadsereggel tervezi visszafoglalni az ország déli részét – ezt mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a BBC szerint.

    Korábban Reznyikov, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is azt mondta, hogy körülbelül 700 ezer önkéntes és sorkatona harcol az ukrán hadseregben. A védelmi miniszter most ezzel összefüggésben beszélt arról egy interjúban, hogy ha a nemzetőrséget, rendőrséget, határőrséget is beleszámolják, akkor körülbelül egymillió fegyveressel rendelkezne,

    és ezzel az erővel visszafoglalhatják herszont és zaporizzsját.

    Olekszij Reznyikov az interjúban azt is elmondta, hogy „politikai szempontból nagyon fontos” lenne visszafoglalniuk bizonyos, az oroszok által megszerzett területeket, majd azt is hozzátette, hogy a fekete-tengeri kikötők visszaszerzése gazdasági szempontból is létfontosságú Ukrajna számára.

    A BBC-nek nyilatkozó elemzők viszont azt mondták, hogy a védelmi miniszter ellentámadásra vonatkozó kijelentése inkább egyfajta „lelkesítő beszédként” értelmezhető, mint konkrétumként. Jack Watling, a brit Royal United Services Institute (RUSI) elemzője azt mondta, hogy az ellentámadást az említett milliós létszámnál értelemszerűen egy jóval kisebb erővel lehet csak végrehajtani, hiszen eközben más frontvonalakat is ellenőrizniük kell.

    Egy ellentámadás indításakor az lenne a cél, hogy a hadművelet meglepje az ellenséget. Tehát annak, hogy ezt most nyilvánosan bejelentették, az lehet a célja, hogy az oroszokat átcsoportosításokra kényszerítse ez ellen a fenyegetés ellen

    – vélte Jack Watling.

    Jonathan Beale, a BBC katonai szakírója ugyanezzel kapcsolatban azt is hozzátette: úgy értesült, hogy a nyugati politikusok is azt jelezték Ukrajnának, hogy még nincs itt egy nagy ellentámadás ideje. Erre ugyanis nincs felkészülve az ukrán hadsereg, és nagyobb mennyiségben lenne szükségük a nyugatról érkező fegyverekre egy sikeres hadművelethez.

  • Virág Sára

    Hétfőre huszonnégyre emelkedett azok száma, akik életüket vesztették abban az orosz rakétatámadásban, amely egy lakótömböt ért hétvégén Kelet-Ukrajnában. Az Állami Sürgősségi Szolgálat szerint a mentők továbbra is a romok között keresik a túlélőket – írja a Skynews.

    Eddig kilenc embert mentettek ki annak az ötemeletes háztömbnek a romjai közül, amelyet szombaton későn este találtak el Donyeck régióban, Csasziv Jar városában – közölte a hivatal. A mentőszolgálat tájékoztatása szerint 55 ember segített a mentésben.

    Oroszország tagadja, hogy a különleges katonai művelet alatt civileket célzott volna. 

  • Varga Csenge

    Az orosz parlament alsóháza pénteken rendkívüli ülésre gyűlik össze – döntött a tanács, alig néhány nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin arra figyelmeztetett, hogy még el sem kezdte komolyan venni az ukrajnai háborút.

    Az orosz parlament nem hozta nyilvánosságra, hogy miről tárgyalnak a rendkívüli ülésen. Vlagyimir Vasziljev, a 450 fős parlamentben 325 mandátummal rendelkező Egységes Oroszország párt vezetője elmondta, hogy a politikusok több mint 60 témát vitatnak meg az ülésen, mert szerinte „szükséges, hogy a most zajló folyamatok jogi választ kapjanak” – írja az Independent.

    A Putyinnal folytatott csütörtöki találkozón Vjacseszlav Volodin, a parlament alsóházi elnöke azt mondta Putyinnak, hogy az orosz parlament segíti a két, Oroszország által támogatott, önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai szakadár köztársaságot abban, hogy fejlesszék jogrendszerüket.

  • Varga Csenge

    A Herszon melletti Csornobajevka repülőtéren lévő parancsnoki állás elleni ukrán csapás 12 orosz tisztet ölt meg – állítja Olekszij Aresztovics, Volodimr Zelenszkij tanácsadója.

    A támadást állítólag az Egyesült Államok által szállított HIMARS rakétákkal hajtották végre – írja az Independent.

    A repülőteret Oroszország már az invázió elején elfoglalta, és azóta számos ukrán támadás érte.

  • Horváth Tibor

    Moszkva egyik luxusszállodája, a Ritz-Carlton megváltoztatta nevét, miután a Marriott International közölte, hogy felfüggeszti oroszországi tevékenységét.

    A Ritz-Carlton Moscow Hotelt, amely a Vörös tértől egy kis sétára található, és a Kremlre néző szobákat kínál, átnevezték The Carlton Moscow-ra. A szálloda új honlapcímet és új logót is kapott.

    Az ötcsillagos szállodát korábban a Marriott International leányvállalata, a Ritz-Carlton Hotel Company üzemeltette, de ez utóbbi márciusban bejelentette, hogy felfüggeszti oroszországi működését az „ukrán népet sújtó szörnyű erőszak miatt” – adta hírül az Al Jazeera.

  • Kozics Júlia

    Súlyosan megrongálódott orosz tankok maradványait állították ki a csehországi Prágában – írja a Sky News.

    A tankok erős érzelmeket válthatnak ki a csehekből, hiszen arra emlékeztetheti őket, amikor a Szovjetunió 1968-ban megszállta országukat.

    A szovjet tankok azért gördültek be az országba, hogy leverjék a prágai tavasz reformmozgalmát, amely több jogot kínált a polgároknak, és a demokráciát szorgalmazta. A prágai székhelyű Institute for the Study of Totalitarian Regimes szerint több mint 100 embert öltek meg az invázió során.

  • - kmb -

    Vlagyimir Putyin orosz elnök és belorusz kollégája, Alekszandr Lukasenko megbeszélést folytatott a Litvánia elleni lehetséges közös intézkedésekről a Kalinyingrádot érintő, szerintük „törvénytelen” tranzitkorlátozások miatt – közölte a Kreml.

    Vilnius június közepe óta korlátozza az Európai Unió által szankciókkal sújtott áruk tranzitját a Kalinyingrádi területre, emlékeztet az al-Dzsazíra.

    Litvánia hétfőn – az orosz figyelmeztetés ellenére – kiterjesztette a területén keresztül Oroszország balti exklávéja, Kalinyingrád felé irányuló kereskedelemre vonatkozó korlátozásokat, mivel Moszkva ellen újabb, korábban már bejelentett európai uniós szankciók léptek hatályba, írja az MTI.

  • Kozics Júlia

    Az ukrán tisztviselők által megosztott képen állítólag az Ukrajnában harcolni nem hajlandó orosz katonák „szégyentáblája” látható. Körülbelül 300 katonáról van szó – írja az Independent.

    Úgy döntöttek, hogy megbélyegzik azokat a katonákat, akik megtagadták, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni háborúban. Most az Orosz Föderáció katonai egységeiben szégyentáblákat lehet látni

    – állította Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium volt miniszterhelyettese.