Kiszivárgott a Kreml rettegett terve

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Moszkva csütörtökön beutazási tilalommal sújtott 39 ausztrál alkalmazottat a titkosszolgálatok és a védelem területéről, válaszul arra, hogy Canberra új szankciós törvényt fogadott el Oroszországgal szemben az Ukrajna ellen indított háborúja miatt - jelentette be az orosz külügyminisztérium csütörtökön.

Felkerült a listára Marc Ablong belügyminiszter-helyettes, több ausztráliai régió rendőrfőnöke, de hadiipari vállalkozók és határőrségi illetékesek is.

Ausztrália nemrégiben az amerikai Magnyickij-törvényhez hasonló jogszabályt fogadott el, amely célzott pénzügyi büntetőintézkedések és utazási tilalom bevezetését teszi lehetővé orosz állampolgárokkal szemben – számolt be az MTI.

Az amerikai bűnüldöző szervek legfrissebb jelentése szerint előfordulhat, hogy egy Fabergé-tojásra bukkantak egy orosz oligarcha jachtján, amelyet még a háború miatti szankciók következtében foglaltak le a Fidzsi-szigeteken. 

Egy 300 millió dolláros jacht Szulejman Kerimov tulajdonában van – állítja a CNN. A lefoglalása után ott maradt a Fidzsi-szigeteki kikötőben, ahol az átvizsgálása alatt még valamire bukkant a rendőrség: egy Fabergé-tojásra – legalábbis nagyon úgy tűnik. 

Ha valóban egy ilyen ékszertojásról van szó, akkor ez lesz a legértékesebb dolog, amit az utóbbi időben elkoboztak egy orosz oligarchától. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben cáfolta csütörtökön a rossz egészségi állapotáról elterjedt álhírt – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál. Hackertámadás miatt ukrán rádióállomásokon került adásba az az álhír, amely szerint az államfő súlyos állapotban van, és kórházban, intenzív osztályon ápolják.

Oroszország újabb álhírt terjesztett el, amely szerint Zelenszkij elnök nem irányítja az államot, mert kórházban van, pontosabban intenzív osztályon súlyos egészségi állapota miatt. Nos, én az irodában vagyok

– fogalmazott az államfő az Instagramon közzétett felvételen. Majd hozzátette: „Minden tisztelettel az idősek iránt, a 44 nem 70” – utalva Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő 70. születésnapjára.

Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) adatokkal rendelkezik az Ukrajnából történő fegyvercsempészetről. Ezt az Europol szóvivője közölte – írja az Unian hírügynökség a Spiegelre hivatkozva.

Fennáll a veszélye annak, hogy a fegyverek szervezett bűnözők vagy terroristák kezébe kerülnek

– mondta a szóvivő.

Elmondása szerint észrevették, ahogy a lőfegyverekkel rendelkező személyek elhagyják Ukrajnát. Aggodalomra ad okot az is, hogy fegyvereket és lőszereket tárolnak a határ mentén.

Amint arról korábban az Unian is beszámolt, július 12-én a Financial Times közölt egy cikket, amely szerint a NATO és az EU országai szorgalmazzák az Ukrajnának szállított fegyverek nyomon követési rendszerének javítását, mivel attól tartanak, hogy azok az európai feketepiacon kötnek ki.

Többek között az oktatás, a közlekedés- és területfejlesztés témakörét érintően tárgyalt a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ukrán minisztériumi vezetőkkel Kijevben – adta hírül az MTI.

Magyar Levente a közmédiának nyilatkozva elmondta: szerdán több kétoldalú találkozón tekintették át az ukrán partnerekkel a magyar–ukrán „viszonyrendszer legfontosabb elemeit”, érintve az oktatást, a közlekedés- és területfejlesztést és egyéb területeket, ahol eddig is „komoly munka zajlott”, de ezeket a háború megakasztotta.

Az államtitkár Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettessel, Olekszij Skuratovval, az oktatási tárca európai integrációért felelős miniszterhelyettesével, Ihor Korhovijjal, a területfejlesztési minisztérium integrációs miniszterhelyettesével és Kirilo Timosenkóval, az elnöki iroda helyettes vezetőjével is megbeszélést folytatott.

Magyar Levente elmondta: minden területen haladást sikerült elérni. Egyebek mellett megállapodtak arról, hogy a záhony–csapi térségben „növeljük a határ áteresztőkapacitását” annak érdekében, hogy az ukrán gabonát Magyarországon keresztül is tudják exportálni.

Mindeddig több mint 1,5 millió tonna gabonát takarítottak be az odesszai régióban – közölte Alla Sztojanova, az Odesszai Regionális Katonai Igazgatóság Agrárpolitikai, Élelmezésügyi és Földügyi Osztályának igazgatója.

Az Unian ukrán hírportál beszámolója szerint az átlagos hozam 25,5 mázsa hektáronként. 

Az elmúlt napon több mint 80 orosz ágyútámadás érte Szumi megyét – állítja Dmitro Zsivickij, a megyei katonai adminisztráció vezetője, akinek szavait a Kárpátinfo.net idézte a karpat.in.ua alapján.

A tájékoztatás szerint a salihinszki kistérségre négyszer lőttek gránátvetőkből a reggeli órákban, később pedig 30 lövés érkezett rakéta-sorozatvetőkből. A támadások miatt az erdészet két szolgálati járműve is kigyulladt, egy személy megsérült.

Az eszmanszki kistérségét szintén többször támadás érte, itt összesen 26 alkalomról érkeztek jelentések.

Nemzetközi szakértők közösen dokumentálták az orosz csapatok által elkövetett nemzetközi és humanitárius jogsértéseket, mióta megkezdődött az ukrajnai háború. 

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) varsói székhelyű intézménye, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) szerdán közzétett jelentésében ismertette a vádakat. 

A különösen súlyos esetek közé tartozik a mariupoli színház március közepén és a Kramatorszk vasútállomás április elején történt ágyúzása, mert mind a kettő civil áldozatok halálával, és az ODIHR szerint Oroszország háborús bűneinek lajstromát gyarapítja. Az ODIHR azt is közölte, hogy az ukrán városok oroszok általi ostroma rendkívül aggasztó, mert megakadályozta a lakók biztonságos evakuálását. 

A jelentés szerint az orosz hadsereg szándékosan és szisztematikusan figyelmen kívül hagyta a nemzetközi humanitárius jogokat. A szemtanúk számos illegális kivégzésről, őrizetbe vételről, emberrablásról, valamint kínzásról és szexuális erőszakról számoltak be – írja az Al Jazeera. 

Isztambulba utazik csütörtökön az ENSZ főtitkára, António Guterres – számolt be a Reuters alapján a Guardian. 

A hírügynökség megjegyzi: az ENSZ és a török tisztviselők általános megállapodásra törekednek Oroszországgal és Ukrajnával. Ennek célja, hogy újrainduljon Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportja. 

Oroszország igyekszik elnyújtani az ukrajnai háborút, de Kijev ezt nem engedheti meg, és a tél előtt győznie kell – jelentette ki Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője.

A tél után, amikor az oroszoknak több idejük lesz beásni magukat, minden bizonnyal nehezebb lesz nyerni. Ebbe igyekeznek belerángatni minket. Nagyon fontos, hogy ne adjuk meg nekik ezt a lehetőséget

– idézte a Kárpátalja a politikust.

Szerhij Haidai, a kelet-ukrajnai luhanszki terület kormányzója szerint valószínűleg egyetlen négyzetméternyi földterület sem maradt érintetlenül az orosz tüzérségtől a kelet-ukrajnai régióban – írja a CNBC.

A hét elején John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: az Egyesült Államoknak olyan értesülései vannak, amelyek arra utalnak, hogy az orosz erők hamarosan megpróbálják annektálni Luhanszkot.

Oroszország fokozta a határ menti falvak ágyúzását Csernyihivi megyében, Ukrajna északi részén.

Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság július 21-én jelentette, hogy hat robbanás történt Novhorod-Sziverszkij közelében, és további 20 Mikolaivka falu határában. Az áldozatok száma és a károk nagysága egyelőre nem ismert – közölte a Kyiv Independent.

Az Egyesült Királyság kémfőnöke szerint az orosz hadsereg a következő hetekben valószínűleg valamilyen hadműveleti szünetet fog tartani. Richard Moore szerint ez kulcsfontosságú lehet Ukrajnának, ugyanis lehetőségük nyílna az ellentámadásra.

Úgy gondolom, Oroszország hamarosan kifullad. Becsléseink szerint az oroszok egyre nehezebben tudnak embereket bevetni. Tartaniuk kell valamilyen szünetet, ami lehetőséget ad az ukránoknak a visszavágásra

– fogalmazott a brit kémfőnök.

Az elmúlt hetekben háborús szakértők azt mondták: mindkét oldalon tarthatatlan az áldozat száma, és ez a konfliktus lelassulásához vezethet – számolt be a Sky News.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova közölte, hogy az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokkal kapcsolatban nem került sor az Egyesült Államokkal való kapcsolatfelvételre – írja az Al Jazeera.

Az amerikai adminisztráció megtiltja a kijevi alakulatainak, hogy egyáltalán eszükbe jusson a velünk való tárgyalás, és nyilvánvalóan az utolsó ukránig harcra kényszeríti őket

– közölte Maria Zakharova az újságírókkal.

Az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások április elején fagytak be, amikor az Isztambulban folytatott fegyverszüneti tárgyalások összeomlottak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja a béketárgyalások lehetőségét addig, ameddig az orosz csapatok Ukrajna területén tartózkodnak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán közölte, hogy az Ukrajnával folytatott béketárgyalásoknak „nincs értelme”.

Az orosz erők csütörtökön ismét heves támadásokat intéztek Harkiv ellen, az eddigi információk szerint két polgári lakos vesztette életét és 21-en sebesültek meg – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegramon.

Az orosz hadsereg Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel mért csapást Ukrajna második legnagyobb városára. A sebesültek között van egy gyermek, és négyen közülük súlyos állapotban vannak. A kormányzó tájékoztatása szerint az oroszok támadásai kizárólag polgári létesítményekben okoztak károkat: a civil infrastruktúrában, személyautókban, kereskedelmi pavilonokban, a tömegközlekedésben és egy lakóépületben, amelynek az első emeletén egy fogorvosi rendelő van.

Orosz katonai csapásban megsemmisült autók Harkivban 2022. július 21-én

Fotó: Nacho Doce / Reuters

Ihor Terehov harkivi polgármester hozzátette, hogy az oroszok a város egyik sűrűn lakott területére nyitottak tüzet. Emlékeztetett arra is, hogy az orosz lövedékek egymást követően második napja csapódtak be a város közösségi közlekedési egyik eszközének valamelyik megállójába.

Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg két rakétát lőtt ki a megye központjára, és eltaláltak egy humanitárius segélyraktárt.

Több ezer tonna gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak szánt élelmiszer égett el

– emelte ki.

Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz megszállók legalább 14 darab nehéz haditechnikai eszközt, továbbá lőszereket, fegyvereket és robbanóanyagot vittek be az általuk elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű 1-es erőművi blokkjának gépházába.

A bevitt fegyverarzenál az összes lőszerrel jelenleg nagyon közel található a turbógenerátor működését biztosító berendezésekhez, beleértve a fő olajtartályt, amelyben gyúlékony olaj található, amely gőzturbinák hűtésére szolgál. Robbanásveszélyes hidrogén is van ott, amelyet a generátor hűtésére használnak

– fejtette ki a vállalat. Az Energoatom figyelmeztetett, hogy az orosz erők felszerelése elzárta a hozzáférést az erőmű tűzoltó berendezéséhez. Ha lőszerrobbanás miatt tűz ütne ki, a tragédia mértéke felérne a csernobili atomerőműével.

A belarusz csapatok, amelyek az ukrán határ közelében helyezkednek el, nem hordozzák magukban az invázió veszélyét. Azonban szabotőrök és felderítők behatolhatnak az ország területéről Ukrajna északi régióiba.

Ezt Vadim Skibickij, Ukrajna katonai hírszerzési főnökének helyettese vezetője jelentette be egy sajtótájékoztatón, közölte az Unian hírügynökség.

Skibickij elmondása szerint az ukrán hadsereg figyelemmel kíséri a szomszédban zajló akciókat, hogy készen álljon egy esetleges offenzívára. Ugyanakkor nagyobb katonai aktivitást még nem észleltek.

Szkibickij hozzátette, hogy az orosz haditechnikai eszközök egy része, különösen a repülőgépek, továbbra is a belarusz repülőtereken tartózkodnak. Emiatt továbbra is fennáll az Ukrajna területét érő csapások veszélye.

Magyarország az elsők között van a gyakorlati segítségnyújtásban Ukrajnában –mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Kijevben a közmédiának.

Magyar Levente elmondta, hogy csütörtök reggel találkozott Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettessel, majd Epifanyij metropolitával, az ukrán ortodox egyház vezetőjével, akikkel áttekintették Magyarország ukrajnai humanitárius tevékenységét.

Mindketten azt mondták – folytatta –, hogy nagyra tartják a magyarok jelenlétét.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „most érünk el ahhoz az időszakhoz, hogy elválik, ki az, aki tartósan és komoly, érdemleges tevékenységet végezve segíti az ukrán népet, és kik azok, akik ugyan nagy hanggal kifejezik a szolidaritásukat, de a gyakorlatban kevésbé aktívak”.

Törökország augusztusban egyeztetést tart Svédországgal és Finnországgal a két ország NATO-csatlakozási folyamatáról, és a megbeszélés eredményétől teszi függővé a katonai szövetség bővítésének jóváhagyását – jelentette be a török külügyminiszter csütörtökön.

Mevlüt Cavusoglu közölte: az Ankara, Stockholm és Helsinki által küldött képviselőket tömörítő „állandó bizottság” fogja értékelni, hogy teljesítették-e azon ígéreteiket, amelyeket a NATO június végi madridi csúcstalálkozóján a három ország által aláírt memorandumban rögzítettek – írja az MTI.

Ha ezek az országok nem teljesítették a memorandumban vállalt ígéreteiket, a török parlament nem fogja ratifikálni a NATO-csatlakozási jegyzőkönyvet

– szögezte le a török diplomácia vezetője, aki megismételte Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfői kijelentését.

A madridi memorandum aláírása tette lehetővé Ankara vétójának feloldását Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök, Mevlüt Çavuşoğlu Törökország külügyminisztere, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Sauli Niinisto finn elnök és Magdalena Andersson Svédország miniszterelnöke a négyoldalú megbeszélésen Svédország és Finnország NATO-jelentkezéséről a madridi NATO-csúcstalálkozó előtt 2022. június 28-án

Fotó: Murat Cetin Muhurdar / AFP

A dokumentum szövege leszögezi, hogy Stockholm és Helsinki a törökországi Kurd Munkáspártot (PKK) terrorista szervezetnek tekinti, és mindkét északi ország ígéretet tett: nem fogja támogatni az Ankara által célpontként kezelt, a szíriai YPG nevű kurd fegyveres mozgalomhoz hasonló harci szervezeteket.

Svédország és Finnország ugyancsak vállalta, hogy „haladéktalanul és alaposan” tanulmányozni fogja a Törökországból érkező esetleges kiadatási kéréseket. A madridi NATO-csúcstalálkozón Erdogan felszólította a két északi ország vezetését, hogy „vegyék ki a részüket” a terrorizmus elleni harcból. 

Az ukrán jegybank hétéves csúcson, 25 százalékon tartotta az alapkamatot, és több mint 30 százalékra módosította idei inflációs előrejelzését – adta hírül az MTI.

A jegybank csütörtöki kamatdöntő ülése után jelezte, hogy kész a 25 százalékos kamatszintet akár 2024 második negyedévéig fenntartani.

A jegybank júniusban emelte az alapkamatot az addigi 10 százalékról a jelenleg is érvényes 25 százalékra. Az ukrán központi bank azzal számol, hogy idén a GDP akár a harmadával is csökkenthet, jövőre viszont már 5 százalékkal, a rákövetkező évben pedig 6 százalékkal nőhet a gazdaság.

Importtilalmat vezet be az Európai Unió által elfogadott hetedik szankcióscsomag az orosz aranyra, azon belül az ötvöstermékekre, és szigorítja egyes csúcstechnológiai áruk exportellenőrzését – adta hírül az MTI.

A csomag kiterjeszti azon ellenőrzött termékek listáját, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország katonai és technológiai vagy védelmi és biztonsági ágazatának fejlesztéséhez, és ezáltal megerősíti a kettős felhasználású és fejlett technológiára vonatkozó exportellenőrzést.

A tanács sajtóközleménye szerint az újonnan elfogadott csomag céljai között van, hogy szigorítsák a már hatályos gazdasági szankciókat, illetve hatékonyabbá tegyék azok végrehajtását.

A gazdasági szankciók mellett a tanács úgy döntött, hogy további személyeket és szervezeteket vesz fel szankciós listájára, és szigorítja a jelentéstételi kötelezettségeket, hogy megkönnyítse az EU-ban lévő vagyonuk befagyasztását.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője kifejtette: az unió újabb fontos lépést tett annak érdekében, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna ellen indított háborúja finanszírozására.

Nagy-Britannia tüzérségi lövegek és több mint 1600 páncéltörő fegyvert küld Ukrajnának a legújabb nyugati fegyverszállítás keretében, hogy segítsen megerősíteni az Oroszországgal szembeni védelmet – közölte csütörtökön Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Ben Wallace Nagy-Britannia védelmi minisztere a Mihail Kogalniceanu légitámaszponton Konstanca mellett, 2022. április 8-án

Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

A kötelezettségvállalásra azt követően került sor, hogy a leköszönő miniszterelnök, Boris Johnson a múlt hónapban további 1 milliárd font katonai támogatást ígért az országnak.

„Nemzetközi partnereinkkel együtt biztosítani fogjuk, hogy Ukrajna rendelkezzen azokkal az eszközökkel, amelyekkel megvédheti országát Putyin illegális inváziójától” – ígérte Wallace egy nyilatkozatban.

Wallace a Guardian szerint elmondta, hogy Nagy-Britannia ezen kívül bombák elleni radarrendszereket, több száz drónt és több mint 50 ezer lőszert is biztosít.

A holland kormány az ország partjainál horgonyzó tengerjáró hajókat ajánlaná fel ideiglenes szállásként a menekülteknek – írta csütörtökön a Dutchnews hírportál, Eric van der Burg menekültügyekért felelős államtitkár bejelentésére hivatkozva.

A holland kormány több több hónapja súlyos válsághelyzettel kénytelen szembenézni, ugyanis nem sikerül elengedő férőhelyet biztosítania az országba áramló menekülteknek. A férőhelyhiány élhetetlen körülményeket okozott a menekültközpontokban, emiatt a VluchtelingenWerk menekültjogi szervezet perrel fenyegeti a hágai vezetést – írja az MTI.

Eric van der Burg szerdai sajtótájékozatóján bejelentette, hogy három nagy sétahajót már megrendeltek, egyet Velsen észak-hollandiai kikötővárosnál horgonyoznak le. Azt is elmondta, hogy a holland hatóságok az intézkedés jogszerűségét is vizsgálják, mivel meg kell oldani, hogy a menekültek elhagyhassák a hajót, különben gyakorlatilag fogságban lennének, ami jogszerűtlen.

A VluchtelingenWerk szerint a kormány terve abszurd. A szervezet szóvivője szerint, a menekülteket a társadalomba kell befogadni, nem pedig a tengereken kell elhelyezni.

Ezt nem lehet megtenni azokkal az emberekkel, akik háború és erőszak elől menekültek el

– tette hozzá. 

A menekültügyekért felelős államtitkár szerint a probléma megoldása még hetekig is eltarthat. 

Két ember halt meg, további tizenkilenc pedig megsebesült a kelet-ukrajnai Harkiv városának bombázásakor – közölte a regionális kormányzó. 

Oleh Szinyehubov, Harkiv régió kormányzójának közlése szerint négy ember állapota súlyos – írja az Al Jazeera.

Nem fogadnak be további ukrán menekülteket a lett nagyvárosok – közölték a Szabad Európa videóriportjában.

Azt írták, hogy az ukrán menekültek támogatására létrehozott állami program forráshiányos, így a helyi hatóságoknak

Még az országba érkezett menekülteket is az a veszély fenyegeti, hogy hajléktalanná válnak amiatt, hogy a lett állam nem tudja fizetni a szállásukat, és hogy a munkával nem rendelkezők számára túl drágák az albérletek.

Moszkva abban reménykedik, hogy Anglia következő miniszterelnöke kiegyensúlyozottabb álláspontot képvisel Oroszországgal szemben – közölte a Kreml. 

Reméljük, hogy Anglia következő miniszterelnöke kiegyensúlyozottabb retorikát alkalmaz az országunkkal szemben 

– közölte a Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov.

A német Deutsche Bahn (DB) tehervonatok indítását tervezi annak érdekében, hogy az ukrán gabonaexportot német kikötőkbe szállítsák – közölte a vasúttársaság. 

A társaság közlése szerint a gabonát vasúton szállítják olyan németországi kikötőkbe, mint Rostock, Hamburg és Brake. A terv részleteit nem közölték, de hetente több vonatot terveznek indítani, amelyek ukrán gabonát vesznek fel Romániában – írja az Al Jazeera.