Az amerikai kormánytisztviselők attól tartanak, hogy az Európába irányuló orosz gázszállítmányok csökkentése veszélybe sodorhatja az Európai Unió egységét.
A CNN szerint a Biden-kormány tisztviselői minden erővel azon dolgoznak, hogy európai szövetségeseik továbbra is megőrizzék egységüket Oroszország ellen. A Gazprom ugyanis nemrég húsz százalékra csökkentette az Északi Áramlat 1 vezetéken történő gázszállítást, és szerdán már csak ennek megfelelő mennyiség érkezett.
A helyzetre reagálva a Fehér Ház egyik elnöki tanácsadója, Amos Hochstein Európába utazott, és Párizsban, valamint Brüsszelben fog tárgyalni azokról a vészforgatókönyvekről, amelyeket az orosz szállítások csökkenése után életbe léptethetnek.
Ez volt az, amitől a legjobban féltünk
– ismerte el az amerikai tisztviselő, majd hozzátette: az Európára gyakorolt nyomás közvetve még az Egyesült Államokra is kithathat, mivel ott is növekedhet a gáz ára, sőt még az áramköltségek is.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint Svédország még nem adta ki a Törökország által „terrorizmussal kapcsolatos” vádak miatt keresett gyanúsítottakat, annak ellenére, hogy az északi ország ígéretet tett erre, cserébe azért, hogy Ankara támogatja NATO-tagságra való jelentkezését.
Finnország és Svédország az ukrajnai orosz invázióra válaszul kérte felvételét a transzatlanti katonai szövetségbe, de kezdetben Törökország ellenállásába ütközött, amely azzal vádolta az északi országokat, hogy az általa „terroristáknak” tartott csoportokat támogatják.
A három ország a múlt hónapban Madridban tartott NATO-csúcstalálkozón megállapodást írt alá Ankara vétójának feloldásáról, cserébe a „terrorizmus elleni küzdelemmel” és a fegyverexporttal kapcsolatos ígéretekért.
A NATO-szövetséghez csatlakozni kívánó országoknak mind a 30 jelenlegi tagállamnak jóvá kell hagynia tagsági kérelmüket, és azt az országok parlamentjeinek ratifikálniuk kell – írja az Al Jazeera.
A Fülöp-szigetek az amerikai szankcióktól való félelme miatt elvetette a 16 orosz katonai szállítóhelikopter megvásárlására irányuló üzletet – jelentette az Associated Press Fülöp-szigeteki tisztviselőkre hivatkozva.
Delfin Lorenzana volt Fülöp-szigeteki védelmi miniszter azt mondta, hogy a Mi–17-es helikopterek beszerzésére vonatkozó, 12,7 milliárd peso (227 millió dollár) értékű üzletet törölték.
A helikopterek megvásárlásáról szóló döntést a múlt hónapban hagyta jóvá Rodrigo Duterte volt elnök, mielőtt június 30-án lejárt volna hivatali ideje – jelentette a hírügynökség.
EXCLUSIVE: Philippine officials say the government has scrapped a deal to purchase 16 Russian military transport helicopters due to fears of possible U.S. sanctions. The deal was approved by then-President Duterte before his six-year term ended in June. https://t.co/YTVs6OLatE
— The Associated Press (@AP) July 27, 2022
A brit katonai hírszerzés szerint a Wagner-csoport valószínűleg úgynevezett taktikai előretörést hajtott végre a kelet-ukrajnai Donbász régióban. Korábban Liszicsanszk elfoglalásában is kulcsszerepet játszott az orosz katonai magáncég.
A zsoldossereg előrenyomulása a Vuhlehirska erőmű és a közeli Novoluhanszke falu környékén történt – közölte a brit védelmi minisztérium a Twitteren, hozzátéve, hogy az ukrán erők egy része minden bizonnyal visszavonult a térségből.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 27 July 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 27, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/11Xt2JqVi1
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/Edi1d3H1Yj
A Tass és a RIA Novosztyi idézi az önjelölt adminisztráció helyettes vezetőjét, Kirill Sztremuszovot, aki azt mondta:
A hídon találatok vannak, de a hidat nem rombolták le. További lyukak keletkeztek.
A híd a hírek szerint továbbra is le van zárva a forgalom elől. Sztremuszov elmondta még, hogy a támadásnak lehet némi hatása a város civil lakosságának élelmiszer- és ellátmányszállítására, de „semmilyen módon nem befolyásolja az ellenségeskedések kimenetelét”.
A Nexta médiacsatorna néhány nem ellenőrzött videofelvételt közöl, amelyek állítólag az Antonovszkij hídon keletkezett károkat mutatják, miután az ukrán erők tegnap este többször is csapást mértek rá.
The damaged Antonovsky bridge in #Kherson region. It has been struck by the Armed Forces of #Ukraine. pic.twitter.com/IerAjRkUK9
— NEXTA (@nexta_tv) July 27, 2022
Maximális kapacitásának egyötödére, óránként 1,28 millió köbméterre csökkent az orosz gázszállítás az Északi Áramlat vezetéken, az Oroszországból Európába irányuló fő gázexportútvonalon – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség szerdán a GASCADE német üzemeltetőre hivatkozva.
A Gazprom orosz gázipari vállalat a közép-európai idő szerint nyolc órától életbe léptetett kapacitáscsökkentést egy újabb turbina előre beütemezett leállításával indokolta – írja az MTI. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint eközben még mindig nem világos, hogy a Siemens mikor szolgáltat vissza egy másik, Kanadában már megjavított turbinát a Gazpromnak
Az orosz gázszolgáltató hétfőn jelentette be, hogy a portovajai kompresszorállomáson egy újabb gázturbina-hajtóművet kényszerül leállítani az esedékes nagyjavítása miatt, aminek következtében
az Északi Áramlaton a gázszállítás az addigi napi 67 millió köbméterről a felére, a maximális mennyiség 20 százalékára, azaz napi 33 millió köbméterre csökken.
Az állomáson csak egy turbina maradt üzemben. A német hatóságok közölték, hogy nem látnak műszaki okot az Északi Áramlaton történő gázszállítások csökkentésére.
Az olasz Eni energiavállalat közölte, hogy körülbelül 27 millió köbméter gázt kapna a Gazpromtól, ami kevesebb, mint az elmúlt napok átlagos napi mennyisége, azaz 34 millió köbméter – írja az al-Dzsazíra.
Az állami irányítású orosz óriáscég, a Gazprom közölte, hogy szerdától csökken az Északi Áramlat 1-es vezetékén áthaladó áramlás, mert le kellett állítania egy kompresszorállomás gázturbinájának működését az iparági felügyelet utasítására.
German Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter kedden Brüsszelben bejelentette, hogy Ukrajna évente mintegy 5 milliárd köbméter gáz megtakarításában segíthet Európának az ukrán áram vásárlásával – írja a Kárpáti Igaz Szó a Korrespondent alapján.
Ukrajna akár most is 1,5 gigawatt kapacitással tud áramot szállítani Európának. Ezzel mindenki jól jár, mi fenntarthatjuk pénzügyi likviditásunk, az Európai Unió tagországai pedig akár 5 milliárd köbméter gázt is megtakaríthatnak. Azzal, hogy Európa ukrán áramot vásárol, megszabadul az orosz gázfüggéstől
– nyilatkozta a miniszter.
Hozzátette: A mostani tél lehet az utolsó alkalom, hogy Oroszország a gázzal zsarolja az Európai Uniót.
A Google kutatói szerint az orosz szövetségi biztonsági szolgálat Android-kártevőt próbált telepíteni ukrán felhasználók eszközeire – szúrta ki a HVG.
Az alkalmazás egy olyan androidos app-nak álcázta magát, mely orosz weboldalak ellen indít túlterheléses támadásokat. Azonban az appot telepítő ukránok egy kémprogramot installáltak a telefonjukra.
Az androidos kártékony programot az orosz Turla csoport terjeszthette, melyet a kiberkutatók régóta az orosz állambiztonsághoz kötnek. A Google kiberkutatói által felfedezett appra a G Data német kiberbiztonsági cég is felhívta a figyelmet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Andrij Kosztint, a Nép Szolgája párt képviselőjét jelölte az ország következő főügyészének.
Zelenszkij hivatalos kérelmet nyújtott be a parlamenthez, hogy szavazzák meg Kosztin kinevezését a hónap elején leváltott Irina Venediktova helyére.
Szerhij Paszjuk kárpátaljai vámparancsnok és Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke kedden a humanitárius szállítmányok behozatalának további egyszerűsítéséről, új határátkelők megnyitásáról és a meglévő ellenőrzőpontok korszerűsítéséről tárgyalt – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Paszjuk célul tűzte ki, több új határátkelő megnyitását a megyében. Kiemelte, az európai közúti hálózat itt keresztezi egymást, a régió négy országgal határos és emiatt alakulnak ki torlódások a határátkelőkön.
Hozzátette: az orosz agresszió kezdete óta mind a személy-, mind a közúti és vasúti forgalom a sokszorosára nőtt. Részben emiatt elengedhetetlenné vált a határinfrastruktúra fejlesztése, valamint az átkelők szállítási és logisztikai képességeinek bővítése.
Több mint 2500 aláírás érkezett Ukrajna hivatalos petíciós oldalára egy névtelenül közzétett kérvényre, amely az Egyesült Királyság leköszönő miniszterelnökének, Boris Johnsonnak szavazná meg az ukrán állampolgárságot és az ország miniszterelnökévé választását.
Johnson továbbra is kultikus figurának számít a megszállt Ukrajnában, amiért teljes mellszélességgel kiállt az ország mellett az orosz megszállás leküzdésének ügyében – írja az al-Dzsazíra.
A Zelenszkijnek címzett petíció Johnson erősségeihez sorolja a hatalmas támogatást, amit Ukrajnának nyújtott, valamint a politikai, pénzügyi és jogi bölcsességet.
Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot orosz rakétatámadás érte – közölte Ihor Terehov, a város polgármestere.
Hajnali 4 óra 25 perckor két S-300-as rakétával lőtték Harkiv városát. A mentők már a helyszínen vannak. Előzetes információk szerint nincsenek áldozatok
– írta Terehov a Telegram-csatornáján.
Az ukrán fegyveres erők vezérkarának szerda reggeli közlése alapján Oroszország támadást hajtott végre többek között Harkiv, Csuhuiv, Shevelivka és Krasnopillya térségében – írja a Guardian.
Magyarország területére július 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 5989 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5574 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 229 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől július 26-án 66 ember, köztük 27 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök becslése szerint nagyjából 40 ezer orosz katona veszíthette életét eddig az orosz–ukrán konfliktus során – írja az al-Dzsazíra.
„Ez a szám már csaknem 40 000 – ennyi embert veszített az orosz hadsereg február 24-e óta, valamint további tízezrek sebesültek és nyomorodtak meg” – mondta éjszakai beszédében.
Ukrajna First Ladyje, Olena Zelenszka szerepelt a Vogue Magazine digitális kiadásának legfrissebb borítóján.
Inkább a színfalak mögött szeretek maradni, a kilépés a rivaldafénybe nehézséget okozott számomra – írja a Vogue Zelenszkával készített cikke.
Zelenszka a Facebook-oldalán azt írta, hogy a Vogue címlapjára kerülés sok ember álma volt: „Az egyetlen dolog, amit kívánok mindenkinek, hogy ez ne az országukban folyó háború miatt legyen.”
“We have no doubt we will prevail.” As the war in Ukraine enters a critical new phase, the country’s First Lady, Olena Zelenska, has become a key player—a frontline diplomat and the face of her nation’s emotional toll. https://t.co/DCXWYnzAsK pic.twitter.com/wcaY5IFGHf
— Vogue Magazine (@voguemagazine) July 26, 2022
Volodimir Zelenszkij Facebook-oldalán jelentkezett be videóban. Mint az ukrán elnök elmondta:
Ma vált ismertté, hogy Nagy-Britannia bővítette az Oroszország elleni szankciók listáját. Többtucatnyi újabb személy és szervezet került fel a listára. Ez a helyes tendencia, és hálás vagyok Nagy-Britanniának a szankciók ügyében tanúsított rendíthetetlen határozottságáért. Ez olyan példa, amelyet a nyugati világban mindenkinek követnie kellene.
Különösen a mai, gázárak kapcsán napvilágot látott hírek a 2000 dollár/köbméter feletti emelkedéséről elegendő okot szolgáltatnak az Oroszország elleni szankciók kiterjesztésére.
Mert mindenki számára világos, hogy ez egy szándékos árterror Oroszország részéről Európa ellen.
Moszkva a Gazprom segítségével mindent megtesz azért, hogy az idei tél a legkeményebb legyen az európai országok számára. A terrorra szankciókkal kell válaszolni, vélekedett az elnök.
Lloyd Austin amerikai és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kedden megbeszélést folytatott, amelyen megvitatták az Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport legutóbbi ülésének eredményeit és az Egyesült Államok legutóbbi ígéretét a HIMARS rakétavető rendszerek szállítására. Austin ígéretet tett Reznyikovnak, hogy az Egyesült Államok a lehető leghamarabb szállítja az eszközöket Ukrajnának – írja a HVG.
Amerika eddig 12 HIMARS rakétavetőt szállított Ukrajnának, és két hete újabb négy ilyen eszközt ígértek. A rakétavetők jóval nagyobb hatótávolságúak, mint az orosz tüzérség eszközei, így olyan távolról is hatékonyak, ahonnan az orosz fegyverzet még nem.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.
A keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!