Egy amerikai tisztviselő azzal vádolta Moszkvát, hogy hamis bizonyítékokkal akarja leplezni az ukrán foglyok nemrégiben történt tömeges meggyilkolását. Úgy intézi, hogy a körülmények azt sugallják, hogy a haláleseteket ukrán katonák okozták az orosz ellenőrzés alatt álló börtön elleni támadásban.
Kijev és Moszkva egymás között vádaskodott a Kreml által ellenőrzött kelet-ukrajnai Olenyivka börtön elleni támadás miatt, amelyre Oroszország szerint július 29-én éjjel került sor – írja a Guardian. Csütörtökön a neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő azt állította, hogy a hírszerzési jelentések szerint Oroszország megváltoztatja a börtön helyszínét, mielőtt azt nyomozók más országokból eljönnének feltérképezni.
Arra számítunk, hogy orosz tisztviselők bizonyítékhamisítást terveznek, hogy az Olenyivka börtön elleni július 29-i támadást az ukrán fegyveres erőknek tulajdonítsák. Az orosz tisztviselők megpróbálják bemártani az ukrán hadsereget újságírók és nyomozók előtt, akik a helyszínre látogatnak.
– állította a tisztviselő anélkül, hogy a bizonyítékokat is feltárta volna a nyilvánosság előtt.
Az orosz erők csütörtökön egy, Európa legnagyobb atomerőművéhez közeli várost támadtak – erősítette meg az ENSZ nukleáris vezetője a figyelmeztetést, miszerint a helyszín körüli harcok katasztrofális balesetet eredményezhetnek – írja az Al Jazeera.
Dnyipropetrovszk regionális kormányzójának közlése szerint Oroszország 60 rakétát lőtt ki Nikopolra a Dnyeper folyón keresztül. A támadást a zaporizzsjai atomerőműtől indították, amelyet még a háború kezdetén foglaltak el az orosz csapatok.
Mintegy 50 lakóépület sérült meg, a lakók pedig áram nélkül maradtak – írta Valentyin Reznichenko a Telegramon.
Hadgyakorlatot hirdetett Belarusz katonai vezérkara, amelynek célja a hadsereg készültségének és állapotának felmérése – írja ukrán katonai parancsnoki források alapján a Kyiv Independent.
A hadgyakorlatot elsősorban az Ukrajna közvetlen szomszédságában lévő régiókban, Breszt és Homel megyékben tartják – írja a lap. Több hasonló gyakorlat is zajlott már Belaruszban a háború kirobbanása óta, de hivatalosan soha nem avatkoztak bele a háborúba.
Az ilyesfajta hadgyakorlatok célja vélhetően csak annyi, hogy eltávolítsa az ukrán haderőket Donbaszból, minden jel szerint nem egy valódi katonai beavatkozásnak ágyaznak meg a belorusz csapatok.
⚡️General Staff: Belarus checks combat readiness of its military.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) August 4, 2022
Belarus' armed forces are strengthening their positions on the border with Ukraine in its Brest and Homel oblasts, according to the General Staff of the Armed Forces of Ukraine.
Kanada 225 főt küld az Egyesült Királyságba, hogy segítsék az ukrán katonai újoncok kiképzését – közölte Anita Anand kanadai védelmi miniszter. Egyelőre négy hónapra küldik őket: az első kilencvenfős csoport már jövő héten útnak indul.
2015 óta a Kanadai Fegyveres Erők több mint 33 000 ukrán katonai és biztonsági személyt képezett ki, de február óta szünet állt be a képzésben – írja az Al Jazeera.
Ennek a konfliktusnak új és nagyon veszélyes szakaszába léptünk: Oroszországnak most már az a célja, hogy hosszú távú károkat okozzon Ukrajnának
– mondta Anita Anand Torontóban.
Ha Kína háborút indít, hogy megszerezze Tajvant, mindenben számíthatnak Vlagyimir Putyin orosz elnök segítségére. Ezt egy befolyásos orosz szenátor és egykori FSZB-tiszt, Vlagyimir Dzsabarov mondta, majd hozzátette: Moszkva cserébe elvárja a kínai támogatást az ukrajnai háborúban – írja a Daily Mail.
Nem látok okot arra, hogy megtagadjuk Kína megsegítését
– jelentette ki a politikus.
De szeretném, ha kétoldalú társulást látnék Kínával. Ez azt jelenti, hogy az együttműködésből nekünk is származnia kellene némi előnynek
– részletezte a segítség feltételeit.
Ezzel a lépéssel Oroszország Nyugat-ellenes szövetsége erősödne – tette hozzá a Daily Mail.
Meggyőződésem, hogy ebben az esetben Kína bizonyos segítséget remél Oroszországtól, mert Kína számára nehéz lesz szembeszállni az Egyesült Államokkal Oroszország támogatása nélkül
– részletezte az orosz politikus.
Korábban elhangzott, hogy Jereván számít Vlagyimir Putyin orosz elnök örményországi látogatására, amelyre valamikor október és december között kerülhetne sor.
„Semmilyen Örményországi látogatás nem található Vlagyimir Putyin napirendjében” – közölte az újságírókkal a Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov csütörtökön.
A meghívás áll természetesen, azonban nincs egy kitűzött dátuma
– mondta arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Putyin ellátogat-e Örményországba még az év vége előtt – adta hírül a TASZSZ.
A régi szovjet időket idézik a diplomataboltok, amelyek hamarosan újra megjelenhetnek Moszkva és Szentpétervár belvárosában. Ezek az üzletek olyan termékeket kínáltak vámmentesen az országban tevékenykedő külföldi diplomatáknak, amilyeneket az átlagos orosz ember soha nem tudott volna megvásárolni – maximum a feketepiacon.
A diplomataboltoknak köszönhetően a hosszú távon az országban tartózkodó külföldieknek sem kell hiányt szenvedniük a megszokott árucikkeikben, és az Oroszország elleni szankciók sem csorbulnak, hiszen ezek a termékek legálisan nem kerülhetnének az orosz piacra. Az orosz kormány rendelete alapján augusztus végén nyílhatnak meg az üzletek Moszkvában és Szentpéterváron – írja a Moscow Times.
Törökország továbbra sem kapott választ a két északi országtól arra a kérésére, hogy adjanak ki neki 33 „terroristát”, habár június végén már hivatalos megállapodás is született az ügyben – írja a Balkan Insight.
Ha a svéd és a finn kormány teljesíti a NATO-tagságra tett ígéreteit, Törökország betartja a szavát, és megteszi a szükséges lépéseket a folyamat lezárásához. Ha nem, akkor Törökország sem tartja be ígéreteit
– közölte Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter.
Egy amerikai tisztviselő azzal vádolta Moszkvát, hogy hamis bizonyítékokkal akarja leplezni az ukrán foglyok nemrégiben történt tömeges meggyilkolását. Úgy intézi, hogy a körülmények azt sugallják, hogy a haláleseteket ukrán katonák okozták az orosz ellenőrzés alatt álló börtön elleni támadásban.
Kijev és Moszkva egymás között vádaskodott a Kreml által ellenőrzött kelet-ukrajnai Olenyivka börtön elleni támadás miatt, amelyre Oroszország szerint július 29-én éjjel került sor – írja a Guardian. Csütörtökön a neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő azt állította, hogy a hírszerzési jelentések szerint Oroszország megváltoztatja a börtön helyszínét, mielőtt azt nyomozók más országokból eljönnének feltérképezni.
Arra számítunk, hogy orosz tisztviselők bizonyítékhamisítást terveznek, hogy az Olenyivka börtön elleni július 29-i támadást az ukrán fegyveres erőknek tulajdonítsák. Az orosz tisztviselők megpróbálják bemártani az ukrán hadsereget újságírók és nyomozók előtt, akik a helyszínre látogatnak.
– állította a tisztviselő anélkül, hogy a bizonyítékokat is feltárta volna a nyilvánosság előtt.
A NATO-tagok szorosan együttműködnek a gyártókkal annak érdekében, hogy Ukrajna több fegyver- és egyéb szállítmányt kapjon, amellyel felkészülhet az Oroszországgal vívott háború hosszú távú folytatására – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Sok támogatást nyújtunk, de még többet kell tennünk a hosszabb távú készültség érdekében. Szoros kapcsolatban állunk és együttműködünk a védelmi iparral, hogy többet állítsunk elő és többet szállítsunk a különböző típusú lőszerekből, fegyverekből és felszerelésekből
– mondta Stoltenberg csütörtökön Norvégiában a helyi Munkáspárt aktivistái előtt tartott beszédében. Szerinte Oroszország ukrajnai inváziója a világháború óta a legveszélyesebb pillanatot teremtette meg Európa számára. A Guardian szerint hozzátette: nem szabad hagyni, hogy Oroszország győzzön. Vlagyimir Putyint azzal vádolta, hogy meggondolatlan és veszélyes retorikát folytat a nukleáris fegyverekről.
Az Oroszországgal folytatott tárgyalás valójában nem párbeszéd, hanem az ő ultimátumuk – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy online találkozón, melyen az afrikai média képviselőivel beszélt.
Mindenhol azt mondják, hogy készek a párbeszédre. De ez hazugság. Miféle párbeszéd ez? Megkötik a kezünket, levágják a nyelvünket, majd azt mondják, hogy készek beszélni. Ez nem párbeszéd, ez terrorizmus, ami könyörtelen az emberi élettel szemben
– idézte az ukrán elnök szavait az Unian.
A Gazprom orosz állami gázipari vállalat szeretné visszakapni az Északi Áramlat 1 gázvezeték megjavított turbináját, ám fontosnak tartja annak jogi megerősítését, hogy a berendezés nem áll szankciók alatt, az uniós szóbeli biztosítékok ebben az esetben nem elegendők – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
A Gazprom szerdán közölte: a vezetékhez szükséges hajtómű Oroszországba szállítása jelenleg lehetetlen Kanada, az Európai Unió és az Egyesült Királyság szankciói, valamint a Siemens szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt. A Kreml szóvivőjétől kérdezték, vajon ez azt jelenti-e, hogy az orosz gázipari vállalat nem hajlandó átvenni a berendezést.
Nem, a Gazprom nagyon szeretné megkapni ezt a turbinát. De nem a Gazprom vetette ki a szankciókat. Ebben az esetben a Gazprom számára fontos, hogy jogi dokumentumokat kapjon, amelyek kimondják, hogy ezt a turbinát nem szankcionálták. A szavak ebben az esetben egyáltalán nem elegendők
– válaszolta Peszkov az MTI szerint.
A héten kígyózó sorok alakultak ki a moszkvai bevásárlóközpontokban található H&M üzletek előtt, amikor a svéd divatáru-kiskereskedő újra megnyitotta kapuit, hogy kiárusítsa készleteit, mielőtt végleg kivonul az országból.
Más nyugati márkák, köztük az IKEA, a Nike és a Zara tulajdonosa, az Inditex mellett a H&M is leállította működését Oroszországban az ukrajnai inváziót követően, február 24-én, de a kiskereskedő a héten még egyszer utoljára megnyitotta kapuit, hogy kiürítse a megmaradt árukat.
Az Oroszországból, a hatodik legnagyobb piacról való kivonulás kétmilliárd svéd koronába kerül a vállalatnak, és hatezer alkalmazottat érint a Guardian szerint.
Míg a svéd bútorlánc, az IKEA úgy döntött, hogy július 5-től kizárólag online kiárusítást tart, a H&M augusztusban ideiglenesen újra megnyitja üzleteit.
Az orosz ügyészek kilenc és fél év börtönbüntetés kiszabását kérték Brittney Griner amerikai kosárlabdázóra, akit néhány nappal az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása előtt tartóztattak le, ami miatt még inkább kiéleződött Washington és Moszkva között az amúgy is feszült viszony.
Az orosz bíróság ügyészei szerint a Griner ellen felhozott, kábítószerrel kapcsolatos vádak teljes mértékben bizonyítottak, ezért közel 10 év börtönbüntetés letöltését és nagy összegű pénzbüntetést szabtak ki rá.
Amerikai tisztviselők szerint Oroszország arra törekszik, hogy Grinert és Paul Whelant, egy kémkedés vádjával 2020-ban letartóztatott volt amerikai tengerészgyalogost elcseréljék az elítélt orosz fegyverkereskedő Viktor Boutra.
Paul Whelan egyik ügyvédje azonban azt mondta: még nem született végleges megállapodás.
Twitterre posztolt valaki egy fotót, amelyen egy használaton kívüli Il–76-os szállító repülőgép látszik, amelyet az orosz katonák összefirkáltak. A repülő a Melitopol városában található repülőtéren áll, amelyet jelenleg megszállás alatt tartanak az oroszok.
Russian vandals painted a non-flying Il-76 at the temporarily occupied Melitopol airfield pic.twitter.com/Fm4ECa8Utf
— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) July 31, 2022
Az ukrajnai háború kezdetén, február végén regisztráltak egy fiókot Twitterre, amelynek neve: Canadian Ukrainian Volunteer. A fiók kezelője azt állította magáról, hogy egy ukrajnai „különleges mesterlövészegység” tagja, és az oroszok ellen harcol.
A posztok rendszeresen túlzásnak tűnő, kiemelkedő harctéri sikereiről szóltak, illetve a harcok alatt szerzett különleges élményeiről. Gyakran napi hat-nyolc órát töltött Twitteren annak ellenére, hogy állítása szerint folyamatosan harcban volt, eközben pedig többnyire más ukrán katonák által készített felvételeket osztott meg a közösségi médiában – írta meg a Portfolio.
Mire eljött a nyár, már sokan kételkedni kezdtek az önkéntes hitelességében. A férfi ekkor azzal próbálta megmagyarázni jelentős Twitter-aktivitását, hogy igazából egy „több emberből álló csapat” kezeli a fiókját.
Néhány hónap kihagyás után az állítólagos önkéntes fotóval próbálta meg bebizonyítani, hogy jelenleg is Ukrajnában harcol. A feltöltött képen ukrán zubbonyban, sisakban, plate carrierrel és Kalasnyikov-tárakkal pózol. A hozzáértők azonban gyorsan lebuktatták: sisakja egy műanyag airsoftos replika volt, AK-tárai pedig szintén airsoftos midcaptárak voltak.
.@CanadianUkrain1's latest photograph allows us to demonstrate beyond a shadow of a doubt that the helmet he is wearing is an airsoft replica Mk7 helmet, and not an authentic Mk7 helmet. Let's take a ride. 🧵 pic.twitter.com/9lMcZ5WgVg
— Kung Flu Panda (@con_punk) June 27, 2022
Ezután újabb fotóval próbálta bizonyítani az igazát, de ezzel csak tovább rontott a helyzeten: plate nélküli, Ali Express-es málhamellény, összeszigszalagozott 7,62-es és 5,45-ös tár és egy Cyma 0.45C airsoftreplika.
The photo @CanadianUkrain1 recently posted offers yet more proof (as if we needed anymore) that he's a total fraud. Let's take a look. 🧵 pic.twitter.com/FQT443PgU2
— Kung Flu Panda (@con_punk) July 1, 2022
Az oldalt ezután nem sokkal törölték, most pedig egy paródiaoldal található a helyén.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó Twitteren adott hangot felháborodásának az Amnesty International jelentésével kapcsolatban. A tanácsadó szerint Moszkva az, aki megpróbálja aláásni az ukrán haderő hitelességét a nyugati társadalmak szemében, mert meg akarja szakítani a fegyverutánpótlást.
Szégyen, hogy egy Amnestyhez hasonló szervezet részt vesz ebben a dezinformációs és propagandakampányban
– közölte Mihajlo Podoljak.
Advisor to the Head of Office of the President of Ukraine Mykhailo Podolyak commented on Amnesty International's statement that the AFU placed their military bases in hospitals and schools, and fired at the enemy from settlements from which civilians had not yet been evacuated. https://t.co/tn20ksWZAU
— NEXTA (@nexta_tv) August 4, 2022
Az ukrán állam összesen 166 millió hrivnyát (1,8 milliárd forintot) utalt ki tévedésből az eTámogatáson keresztül még pár hónappal ezelőtt.
Így több mint 25 ezer ukrán kapott tévedésből 6500 hrivnya (hetvenezer forint) állami támogatást. Valamennyien költségvetési intézmények alkalmazottai voltak, akik nem jogosultak a kifizetésre – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
A források egy része már visszakerült a minisztériumhoz:
Július 11-ig mintegy 12 millió hrivnya érkezett vissza. Ebből csaknem kilencmillió hrivnyát magánszemélyek szolgáltattak be, további hárommilliót pedig a bankok adtak vissza fel nem használt segély formájában.
A Miniszteri Kabinet július 7-én zárta le a márciusban indított állami eTámogatás programot, amely keretében 6500 hrivnyás kifizetést lehetett kapni. Az állam összesen mintegy 31 milliárd hrivnyát (329 milliárd forintot) utalt ki az állampolgároknak.
Kiutasították Oroszországból Norvégia egyik konzulját, aki egy videófelvétel szerint azt hangoztatta egy szállodai recepción, hogy utálja az oroszokat.
A történtek után Elisabeth Ellingsen jelenléte Oroszországban ellehetetlenült
– áll az orosz külügyminisztérium közleményében, amely egyúttal megjegyezte, hogy Moszkva figyelembe vette Oslónak a történtek miatti sajnálkozását. A tárca csütörtökön bekérette a norvég nagykövetet, és tiltakozott nála Ellingsen „sértő, oroszgyűlölő megjegyzései” miatt.
Legalább nyolc ember meghalt, további négy pedig megsebesült egy állítólagos orosz bombázásban kedden – állítja az ukrán regionális kormányzó. A sérültek között három gyerek is van – írja az Euronews.
Oroszország lövedékei helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül találták el a kelet-ukrajnai Torecket – közölte Pavlo Kirilenko kormányzó, aki azt írta Telegram-csatornáján, hogy az orosz lövedékek egy buszmegállót értek, ahol több ember tartózkodott.
A helyi templom és a pap is megsérült a támadásban.
Az orosz megszállók mindennap civilekre támadnak, minden napra jutnak halottak és sebesültek
– írta Pavlo Kirilenko Telegrammon.
Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke a támadást Oroszország „újabb terrorcselekményének” minősítette, és azt hangoztatta, hogy más országoknak is csatlakozniuk kellene a megbélyegzéshez, mert ez további szankciókat vonna maga után.
Az Európai Unió szeptemberig újabb finanszírozási csomagot kíván összeállítani Ukrajna számára, amelynek összege mintegy nyolcmilliárd euró lesz – értesült az al-Dzsazíra.
A csomag egyik része olyan támogatásokat tartalmazna, amelyeket nem kell visszafizetni, a maradék rész pedig hitelekből állna.
A tervezett segély az ukrán kormány költségvetését támogatná, míg a katonai, humanitárius és újjáépítési segélyeket egyéb forrásokból finanszíroznák.
Ukrajnában a kultuszminisztérium gondoskodik arról, hogy lecseréljék azokat az utcatáblákat az országban, amelyek az orosz múltra emlékeztetnek – írja a KárpátHír.
A minisztérium szakértői tanácsa szerint Ukrajna településein túlságosan sok olyan köztéri elnevezés van, amelyek az orosz múltra emlékeztetnek, és olyan személyekről vannak elnevezve utcák és terek, akiknek élete és munkássága nem kötődik Ukrajnához.
Ilyen például Jurij Gagarin, Alekszandr Puskin, Ivan Micsurin, Makszim Gorkij, Jurij Lermontov vagy Vlagyimir Majakovszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal a kéréssel fordult Emmanuel Macron francia elnökhöz, hogy oldja fel az Európai Unió makroszintű pénzügyi támogatásának zárolását. A két elnök hétfőn beszélt telefonon – szúrta ki a Portfolio.
Szeretném emlékeztetni az összes vezetőt, hogy kilencmilliárd euróról van szó. Ezek számunkra nem apróságok, hanem fontos szociális tényezők – a mi nyugdíjunk, a mi fizetésünk, a belső menekültek támogatása, ezért megfelelő döntéseket várunk a kormánytisztviselőktől
– mondta Zelenszkij, aki megköszönte az Ukrajnának eddig nyújtott segítséget.
Az Amnesty International civil szervezet friss tanulmánya kimondta:
Szándékosan iskolákat és kórházakat használ az ukrán hadsereg bázisként.
Ezzel az oroszbarát portálok kijelentéseit erősítették meg.
A tanulmány szerzői leírják azt is, hogy „az ukrán hadsereg ukrán civilek életét sodorja veszélybe azzal, hogy katonai bázisokat alakít ki és különböző fegyverrendszereket működtet lakóövezetekben, nemritkán iskolákban és kórházakban” – számolt be a Ma7 felvidéki portál.
Kiderítették azt is, hogy egyetlen alkalommal sem evakuálták a harcállások elfoglalása előtt a polgári lakosságot.
Az Amnesty munkatársai három hónap leforgása alatt összesen 19 olyan települést találtak, ahol az ukránok polgári infrastruktúrát fedezékként használva folytattak harci cselekményeket. Sok esetben lett volna más választásuk is.
Ha bővebben is érdekli a történet, akkor kattintson ide!
Elhagyta Libanon kikötőjét egy szíriai hajó, amely Ukrajna illetékesei szerint Oroszország által ellopott gabonát szállít. Tízezer tonna búzaliszttel és árpával a fedélzetén a Laodicea lehorgonyzott egy tripoli kikötőben – értesült az al-Dzsazíra.
Ihor Ostash libanoni ukrán nagykövet felszólította az országot, hogy ne engedje el a hajót a kikötőből, a helyi hatóságok azonban engedélyezték az indulását.
Ali Hamie közlekedési miniszter Twitteren azt írta, hogy a szíriai lobogó alatt álló Laodicea jelenleg Libanon felségvizein kívül van.
#المرافئ_اللبنانية وكل المرافق العامة التابعة لوزارة الاشغال العامة والنقل،هي قبلة مريديها،فهم ضمن دائرة الأمان لطالما كان ذلك مُحترِماً للقوانين والسيادة اللبنانية والتي تسمو فوق كل اعتبار ولما فيه خير للبنان#الباخرة_LAODICEA
— Ali Hamie | علي حمية (@alihamie_lb) August 4, 2022
السورية خارج المياه الإقليمية اللبنانية pic.twitter.com/D3R00WmovI
Legalább nyolc ember meghalt és négy megsebesült orosz tüzérségi lövedékben a kelet-ukrajnai Donyeck megyei Toretszk városában – közölte Pavlo Kirilenko kormányzó a Telegram csatornáján.
A lövések egy tömegközlekedési megállót értek, ahol emberek gyülekeztek. A sebesültek között három gyermek is van.
Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke szerint a támadás Oroszország „újabb terrorcselekménye”, és ismételten felszólította a többi nemzetet, hogy nyilvánítsák Oroszországot a terrorizmus állami támogatójának.
Oroszország korábban tagadta, hogy civileket célzott volna meg, és visszautasította a háborús bűnökkel kapcsolatos vádakat – írja az Al Jazeera.
JUST IN: Russian artillery shelling killed eight people and injured four others in the eastern Ukrainian town of Toretsk in the Donetsk region on Thursday, Regional Governor Pavlo Kyrylenko wrote on Telegram #RussiaUkraineWar pic.twitter.com/U1LnuPKCDm
— BNN Newsroom (@BNNBreaking) August 4, 2022
„Nem szabad hagyni, hogy Oroszország megnyerje a háborút Ukrajnában. A mi érdekünk, hogy ez a fajta agresszív politika ne legyen sikeres” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a hazájában, Norvégiában tartott beszédében.
Ha Putyin elnöknek csak eszébe jut, hogy valami hasonlót tegyen egy NATO-országgal, mint amit Grúziával, Moldovával vagy Ukrajnával tett, akkor az egész NATO-t azonnal bevonjuk
– folytatta a főtitkár, aki szerint ahhoz, hogy Moszkva ne járjon sikerrel, a NATO-nak és tagállamainak talán még hosszú ideig kell támogatniuk Ukrajnát fegyverekkel és egyéb segítséggel – írja az Al Jazeera.
Erőteljes robbanások hallatszottak csütörtökön a dél-ukrajnai Mikolajiv városában – adta hírül az Associated Press.
Az elmúlt 24 órában legalább négy civil meghalt, további tíz megsebesült, kilenc ukrán régiót pedig tűz alá helyeztek az orosz csapatok.
Az elmúlt hetekben gyakran célponttá vált Mikolajiv két kerületét ágyúzták.
Az orosz erők állítólag 60 rakétát lőttek ki a Dnyipropetrovszk régió középső részén fekvő Nikopolra. Az ukrán hatóságok szerint mintegy ötven lakóépület sérült meg a 107 ezres városban, néhány lövedék pedig elektromos vezetékekbe ütközött, így a város lakói áram nélkül maradtak.
Legalább öt embert megöltek Donyeck városában az ukránok, és hatot megsebesítettek – állítják a szakadár régió tisztviselői.
A közösségi médiában közzétett felvételeken szétlőtt, úttesten fekvő holttestek látszódnak, és a járdát is vér borítja.
A hírt a Donyecki Népköztársaság közölte – írja az Al Jazeera.
Volodimir Zelenszkij Gerhard Schröder viselkedését gusztustalannak minősítette, miután a volt német kancellár a múlt héten Moszkvába látogatott és azt állította, hogy Oroszország tárgyalások útján tenne pontot a háború végére – írja a Guardian.
Ukrajna elnöke szerda éjszakai videóbeszédében fakadt ki Schröderre, aki egy interjúban azt mondta, nincs miért bocsánatot kérnie Vlagyimir Putyinnal való barátsága miatt.
Egyszerűen undorító, hogy az európai értékeket valló nagy államok korábbi vezetői Oroszországnak dolgoznak, amely háborút folytat ezen értékek ellen
– jelentette ki Zelenszkij videóbeszédében.
Az ukrán állampolgárok számára nemcsak az ukrán állam biztosított anyagi támogatásokat, hanem neves nemzetközi szervezetek is indítottak támogatási programokat – közölte az ideiglenesen Megszállt Területek Reintegrációjáért Felelős Minisztérium.
Ezeknél a szervezeteknél az ukrán állampolgárok 2220–2500 hrivnya közötti segélyt kérelmezhetnek, melyet három hónapon át utalnak majd nekik, azonban igény szerint a támogatás egy összegben is átvehető. A jelenlegi adatok szerint csaknem egymillió ukrán állampolgár élt a lehetőséggel.
A Kárpátalja Lap szerkesztősége összeszedte őket: