Oroszország Kína mellé áll, ha háborúba kezd – közölte egy orosz szenátor

Az orosz erők csütörtökön egy, Európa legnagyobb atomerőművéhez közeli várost támadtak – erősítette meg az ENSZ nukleáris vezetője a figyelmeztetést, miszerint a helyszín körüli harcok katasztrofális balesetet eredményezhetnek – írja az Al Jazeera. 

Dnyipropetrovszk regionális kormányzójának közlése szerint Oroszország 60 rakétát lőtt ki Nikopolra a Dnyeper folyón keresztül. A támadást a zaporizzsjai atomerőműtől indították, amelyet még a háború kezdetén foglaltak el az orosz csapatok. 

Mintegy 50 lakóépület sérült meg, a lakók pedig áram nélkül maradtak – írta Valentyin Reznichenko a Telegramon.

Kanada 225 főt küld az Egyesült Királyságba, hogy segítsék az ukrán katonai újoncok kiképzését – közölte Anita Anand kanadai védelmi miniszter. Egyelőre négy hónapra küldik őket: az első kilencvenfős csoport már jövő héten útnak indul. 

2015 óta a Kanadai Fegyveres Erők több mint 33 000 ukrán katonai és biztonsági személyt képezett ki, de február óta szünet állt be a képzésben – írja az Al Jazeera. 

Ennek a konfliktusnak új és nagyon veszélyes szakaszába léptünk: Oroszországnak most már az a célja, hogy hosszú távú károkat okozzon Ukrajnának 

– mondta Anita Anand Torontóban. 

Korábban elhangzott, hogy Jereván számít Vlagyimir Putyin orosz elnök örményországi látogatására, amelyre valamikor október és december között kerülhetne sor. 

„Semmilyen Örményországi látogatás nem található Vlagyimir Putyin napirendjében” – közölte az újságírókkal a Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov csütörtökön. 

A meghívás áll természetesen, azonban nincs egy kitűzött dátuma 

– mondta arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Putyin ellátogat-e Örményországba még az év vége előtt – adta hírül a TASZSZ.  

A régi szovjet időket idézik a diplomataboltok, amelyek hamarosan újra megjelenhetnek Moszkva és Szentpétervár belvárosában. Ezek az üzletek olyan termékeket kínáltak vámmentesen az országban tevékenykedő külföldi diplomatáknak, amilyeneket az átlagos orosz ember soha nem tudott volna megvásárolni – maximum a feketepiacon. 

A diplomataboltoknak köszönhetően a hosszú távon az országban tartózkodó külföldieknek sem kell hiányt szenvedniük a megszokott árucikkeikben, és az Oroszország elleni szankciók sem csorbulnak, hiszen ezek a termékek legálisan nem kerülhetnének az orosz piacra. Az orosz kormány rendelete alapján augusztus végén nyílhatnak meg az üzletek Moszkvában és Szentpéterváron – írja a Moscow Times. 

Egy amerikai tisztviselő azzal vádolta Moszkvát, hogy hamis bizonyítékokkal akarja leplezni az ukrán foglyok nemrégiben történt tömeges meggyilkolását. Úgy intézi, hogy a körülmények azt sugallják, hogy a haláleseteket ukrán katonák okozták az orosz ellenőrzés alatt álló börtön elleni támadásban.

Kijev és Moszkva egymás között vádaskodott a Kreml által ellenőrzött kelet-ukrajnai Olenyivka börtön elleni támadás miatt, amelyre Oroszország szerint július 29-én éjjel került sor – írja a Guardian. Csütörtökön a neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő azt állította, hogy a hírszerzési jelentések szerint Oroszország megváltoztatja a börtön helyszínét, mielőtt azt nyomozók más országokból eljönnének feltérképezni.

Arra számítunk, hogy orosz tisztviselők bizonyítékhamisítást terveznek, hogy az Olenyivka börtön elleni július 29-i támadást az ukrán fegyveres erőknek tulajdonítsák. Az orosz tisztviselők megpróbálják bemártani az ukrán hadsereget újságírók és nyomozók előtt, akik a helyszínre látogatnak.

– állította a tisztviselő anélkül, hogy a bizonyítékokat is feltárta volna a nyilvánosság előtt.

A NATO-tagok szorosan együttműködnek a gyártókkal annak érdekében, hogy Ukrajna több fegyver- és egyéb szállítmányt kapjon, amellyel felkészülhet az Oroszországgal vívott háború hosszú távú folytatására – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Sok támogatást nyújtunk, de még többet kell tennünk a hosszabb távú készültség érdekében. Szoros kapcsolatban állunk és együttműködünk a védelmi iparral, hogy többet állítsunk elő és többet szállítsunk a különböző típusú lőszerekből, fegyverekből és felszerelésekből

– mondta Stoltenberg csütörtökön Norvégiában a helyi Munkáspárt aktivistái előtt tartott beszédében. Szerinte Oroszország ukrajnai inváziója a világháború óta a legveszélyesebb pillanatot teremtette meg Európa számára. A Guardian szerint hozzátette: nem szabad hagyni, hogy Oroszország győzzön. Vlagyimir Putyint azzal vádolta, hogy meggondolatlan és veszélyes retorikát folytat a nukleáris fegyverekről.

A héten kígyózó sorok alakultak ki a moszkvai bevásárlóközpontokban található H&M üzletek előtt, amikor a svéd divatáru-kiskereskedő újra megnyitotta kapuit, hogy kiárusítsa készleteit, mielőtt végleg kivonul az országból.

Más nyugati márkák, köztük az IKEA, a Nike és a Zara tulajdonosa, az Inditex mellett a H&M is leállította működését Oroszországban az ukrajnai inváziót követően, február 24-én, de a kiskereskedő a héten még egyszer utoljára megnyitotta kapuit, hogy kiürítse a megmaradt árukat.

Az Oroszországból, a hatodik legnagyobb piacról való kivonulás kétmilliárd svéd koronába kerül a vállalatnak, és hatezer alkalmazottat érint a Guardian szerint.

Míg a svéd bútorlánc, az IKEA úgy döntött, hogy július 5-től kizárólag online kiárusítást tart, a H&M augusztusban ideiglenesen újra megnyitja üzleteit. 

Az orosz ügyészek kilenc és fél év börtönbüntetés kiszabását kérték Brittney Griner amerikai kosárlabdázóra, akit néhány nappal az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása előtt tartóztattak le, ami miatt még inkább kiéleződött Washington és Moszkva között az amúgy is feszült viszony.

Az orosz bíróság ügyészei szerint a Griner ellen felhozott, kábítószerrel kapcsolatos vádak teljes mértékben bizonyítottak, ezért közel 10 év börtönbüntetés letöltését és nagy összegű pénzbüntetést szabtak ki rá.

Amerikai tisztviselők szerint Oroszország arra törekszik, hogy Grinert és Paul Whelant, egy kémkedés vádjával 2020-ban letartóztatott volt amerikai tengerészgyalogost elcseréljék az elítélt orosz fegyverkereskedő Viktor Boutra.

Paul Whelan egyik ügyvédje azonban azt mondta: még nem született végleges megállapodás.

Twitterre posztolt valaki egy fotót, amelyen egy használaton kívüli Il–76-os szállító repülőgép látszik, amelyet az orosz katonák összefirkáltak. A repülő a Melitopol városában található repülőtéren áll, amelyet jelenleg megszállás alatt tartanak az oroszok. 

Az ukrán állam összesen 166 millió hrivnyát (1,8 milliárd forintot) utalt ki tévedésből az eTámogatáson keresztül még pár hónappal ezelőtt.

Így több mint 25 ezer ukrán kapott tévedésből 6500 hrivnya (hetvenezer forint) állami támogatást. Valamennyien költségvetési intézmények alkalmazottai voltak, akik nem jogosultak a kifizetésre – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

A források egy része már visszakerült a minisztériumhoz:

Július 11-ig mintegy 12 millió hrivnya érkezett vissza. Ebből csaknem kilencmillió hrivnyát magánszemélyek szolgáltattak be, további hárommilliót pedig a bankok adtak vissza fel nem használt segély formájában.

A Miniszteri Kabinet július 7-én zárta le a márciusban indított állami eTámogatás programot, amely keretében 6500 hrivnyás kifizetést lehetett kapni. Az állam összesen mintegy 31 milliárd hrivnyát (329 milliárd forintot) utalt ki az állampolgároknak.

Kiutasították Oroszországból Norvégia egyik konzulját, aki egy videófelvétel szerint azt hangoztatta egy szállodai recepción, hogy utálja az oroszokat.

A történtek után Elisabeth Ellingsen jelenléte Oroszországban ellehetetlenült

– áll az orosz külügyminisztérium közleményében, amely egyúttal megjegyezte, hogy Moszkva figyelembe vette Oslónak a történtek miatti sajnálkozását. A tárca csütörtökön bekérette a norvég nagykövetet, és tiltakozott nála Ellingsen „sértő, oroszgyűlölő megjegyzései” miatt.

Legalább nyolc ember meghalt, további négy pedig megsebesült egy állítólagos orosz bombázásban kedden – állítja az ukrán regionális kormányzó. A sérültek között három gyerek is van – írja az Euronews. 

Oroszország lövedékei helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül találták el a kelet-ukrajnai Torecket – közölte Pavlo Kirilenko kormányzó, aki azt írta Telegram-csatornáján, hogy az orosz lövedékek egy buszmegállót értek, ahol több ember tartózkodott. 

A helyi templom és a pap is megsérült a támadásban. 

Az orosz megszállók mindennap civilekre támadnak, minden napra jutnak halottak és sebesültek 

– írta  Pavlo Kirilenko Telegrammon.

Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke a támadást Oroszország „újabb terrorcselekményének” minősítette, és azt hangoztatta, hogy más országoknak is csatlakozniuk kellene a megbélyegzéshez, mert ez további szankciókat vonna maga után. 

Az Európai Unió szeptemberig újabb finanszírozási csomagot kíván összeállítani Ukrajna számára, amelynek összege mintegy nyolcmilliárd euró lesz – értesült az al-Dzsazíra.

A csomag egyik része olyan támogatásokat tartalmazna, amelyeket nem kell visszafizetni, a maradék rész pedig hitelekből állna.

A tervezett segély az ukrán kormány költségvetését támogatná, míg a katonai, humanitárius és újjáépítési segélyeket egyéb forrásokból finanszíroznák.

Ukrajnában a kultuszminisztérium gondoskodik arról, hogy lecseréljék azokat az utcatáblákat az országban, amelyek az orosz múltra emlékeztetnek – írja a KárpátHír.

A minisztérium szakértői tanácsa szerint Ukrajna településein túlságosan sok olyan köztéri elnevezés van, amelyek az orosz múltra emlékeztetnek, és olyan személyekről vannak elnevezve utcák és terek, akiknek élete és munkássága nem kötődik Ukrajnához.

Ilyen például Jurij Gagarin, Alekszandr Puskin, Ivan Micsurin, Makszim Gorkij, Jurij Lermontov vagy Vlagyimir Majakovszkij.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal a kéréssel fordult Emmanuel Macron francia elnökhöz, hogy oldja fel az Európai Unió makroszintű pénzügyi támogatásának zárolását. A két elnök hétfőn beszélt telefonon – szúrta ki a Portfolio.

Szeretném emlékeztetni az összes vezetőt, hogy kilencmilliárd euróról van szó. Ezek számunkra nem apróságok, hanem fontos szociális tényezők – a mi nyugdíjunk, a mi fizetésünk, a belső menekültek támogatása, ezért megfelelő döntéseket várunk a kormánytisztviselőktől

– mondta Zelenszkij, aki megköszönte az Ukrajnának eddig nyújtott segítséget.

Az Amnesty International civil szervezet friss tanulmánya kimondta:

Szándékosan iskolákat és kórházakat használ az ukrán hadsereg bázisként.

Ezzel az oroszbarát portálok kijelentéseit erősítették meg.

A tanulmány szerzői leírják azt is, hogy „az ukrán hadsereg ukrán civilek életét sodorja veszélybe azzal, hogy katonai bázisokat alakít ki és különböző fegyverrendszereket működtet lakóövezetekben, nemritkán iskolákban és kórházakban” – számolt be a Ma7 felvidéki portál.

Kiderítették azt is, hogy egyetlen alkalommal sem evakuálták a harcállások elfoglalása előtt a polgári lakosságot.

Az Amnesty munkatársai három hónap leforgása alatt összesen 19 olyan települést találtak, ahol az ukránok polgári infrastruktúrát fedezékként használva folytattak harci cselekményeket. Sok esetben lett volna más választásuk is.

Ha bővebben is érdekli a történet, akkor kattintson ide! 

Elhagyta Libanon kikötőjét egy szíriai hajó, amely Ukrajna illetékesei szerint Oroszország által ellopott gabonát szállít. Tízezer tonna búzaliszttel és árpával a fedélzetén a Laodicea lehorgonyzott egy tripoli kikötőben – értesült az al-Dzsazíra.

Ihor Ostash libanoni ukrán nagykövet felszólította az országot, hogy ne engedje el a hajót a kikötőből, a helyi hatóságok azonban engedélyezték az indulását.

Ali Hamie közlekedési miniszter Twitteren azt írta, hogy a szíriai lobogó alatt álló Laodicea jelenleg Libanon felségvizein kívül van.

Az ukrán állampolgárok számára nemcsak az ukrán állam biztosított anyagi támogatásokat, hanem neves nemzetközi szervezetek is indítottak támogatási programokat – közölte az ideiglenesen Megszállt Területek Reintegrációjáért Felelős Minisztérium. 

Romos lakóház előtt egy nő Mikolajivban 2022. augusztus 2-án, miután orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost

Fotó: Konsztantin Liberov / AP / MTI

Ezeknél a szervezeteknél az ukrán állampolgárok 2220–2500 hrivnya közötti segélyt kérelmezhetnek, melyet három hónapon át utalnak majd nekik, azonban igény szerint a támogatás egy összegben is átvehető. A jelenlegi adatok szerint csaknem egymillió ukrán állampolgár élt a lehetőséggel.

A Kárpátalja Lap szerkesztősége összeszedte őket:

• Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által biztosított támogatás (2220 hrivnya igényelhető a család minden tagjára)
• Az Észt Menekültügyi Tanács által biztosított támogatás (szintén 2220 hrivnya igényelhető a család minden tagjára)
• Az UNICEF által biztosított támogatás (szintén 2220 hrivnya igényelhető a család minden tagjára)
• A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága által biztosított támogatás (2500 hrivnya igényelhető azok számára, akik más program által nem részesültek segélyben)