Valerij Garaguc újságíró a Facebook-oldalán közölte, hogy a dnyiprói anyakönyvi hivatal megtagadta az Ukrán Fegyveres Erők egyik katonája és egy orosz állampolgár egybekelését.
A férfi 2014 óta szolgált az ukrán hadseregben, és amikor lehetősége nyílt Dnyipróba utazni, a pár úgy döntött, hogy hivatalossá teszi kapcsolatát, de az anyakönyvi hivatalnál elutasították őket – adta hírül a KárpátHír.
Az országban hadiállapot uralkodik, és semmilyen szolgáltatást nem nyújtanak az agresszor ország állampolgárai számára, így az ukrán állampolgártól is megtagadják a nősülés lehetőségét. A pár nem utazhat el egy másik országba házasságot kötni, a vőlegény egyébként is a fegyveres erőknél szolgál. Bírósághoz fordulhatnának, de a vőlegény a háborúban harcol, a menyasszony pedig orosz állampolgár
– jegyezte meg az újságíró, aki emlékeztetett arra is, hogy Ukrajna alkotmányának 51. cikkelye kimondja, a házasság egy nő és egy férfi szabad beleegyezésén alapul. Ezenkívül Ukrajna „A külföldiek és hontalanok jogállásáról” szóló törvénye előírja, hogy az Ukrajna területén tartózkodó külföldiek és hontalanok ugyanolyan jogokat élveznek, mint Ukrajna állampolgárai.
Az ukrán hatóságok kedden temetési szertartást tartottak 15 holttestnek Bucsában, négy hónappal azután, hogy az orosz erők kivonultak a területről.
A főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy több holttestet nem tudtak azonosítani. Hozzátette: a legtöbb áldozat fején és mellkasán lőtt sebeket találtak.
Ukrajna és szövetségesei azzal vádolják az orosz erőket, hogy februári támadásuk után civileket mészároltak le a városban.
Minden sírnak van egy egyedi jelölése, és ha a DNS-minták alapján azonosítani lehet az áldozatot, akkor névtáblát is állítanak – írja a Sky News.
Hatalmas tűz ütött ki az Azovi-tengeren, az orosz–ukrán határ közelében, Jejszk orosz kikötőjében.
A közösségi médiában látható videók és a CNN által geolokált képek azt mutatják, hogy sűrű, sötét füst száll a város felett.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint egy 550 négyzetméteres hangárépületben ütött ki a tűz. A mentőszolgálatok a helyszínen vannak, és nincs áldozat – jelentette a TASZSZ a krasznodari rendkívüli helyzetek minisztériumára hivatkozva.
A russian fuel depot suddenly caught fire in #Yeysk town #Krasnodar region #russia. The most interesting thing is that the town is located opposite the occupied #Mariupol by the Azov sea and is a transit point for russian terrorist troops pic.twitter.com/MVyDaCTGIl
— Save Ukrainian Souls (@galcpmedia) August 10, 2022
Az orosz katonák családjai pánikszerűen menekülnek Herszon régióból, miután ukrán támadások érték a térség kulcsfontosságú hídjait – közölte Herszon régió adminisztrációja.
A közlemény szerint a mozgolódás azután kezdődött, hogy az ukrán csapatok csapást mértek az Antonivszkij és a Kahovszkij hidakra az elmúlt napokban, melyek kulcsfontosságú ellátási útvonalat jelentenek az orosz erők számára – írja a Sky News.
Steven Seagal amerikai színész dokumentumfilmet forgat a donbászi eseményekről – közölte Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség angol nyelvű kiadása.
Pusilin szerint a színész megjegyezte, hogy „a közösségi médiában a konfliktusról beszélők 98 százaléka soha nem járt Ukrajnában, ezért a világ nem ismeri az igazságot”.
Steven Seagal has arrived to Olenivka to help Russia cover up their murder of 53 Ukrainian POWs.
— Visegrád 24 (@visegrad24) August 9, 2022
The guy should be ostracized from Western societies. pic.twitter.com/hMTJrrL08u
Seagal állítólag Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és Kijevet nevezte meg a katonák halálának felelőseként – írja az Új Szó.
Legalább 11 ember meghalt és tizenhárman megsérültek a Dnyipropetrovszki régióban történt ágyúzásban – közölte a Nexta.
A Nikopol elleni támadásban számos ház és gázkazán sérült meg. Csaknem ezer ember maradt gáz nélkül a régió katonai adminisztrációja szerint.
Az Unian ukrán hírügynökség azt írja, jelenleg öt súlyos sebesültet ápolnak kórházban.
In the #Nikopol district, #Dnipropetrovsk region, the #Russian army killed 11 people and wounded 13.
— NEXTA (@nexta_tv) August 10, 2022
Various houses and gas furnaces were damaged. Up to a thousand people are without gas, reports the regional military administration. pic.twitter.com/bLgr1lxAbW
Moszkvai biztonsági tisztviselők szerda reggel házkutatást tartottak Marina Ovszjannikova volt állami televíziós újságírónő otthonában – állítja a nő ügyvédje.
Marina Ovszjannikova az év elején zavarta meg az állami televízió élő híradóját, amikor egy „Állítsátok meg a háborút” és „Hazudnak nektek” feliratú plakátot tartva berohant a tévéstúdióba.
A tiltakozás miatt egy orosz bíróság letartóztatta és pénzbírsággal sújtotta őt. Ügyvédje, Dmitrij Zsahvatov elmondta, hogy ügyfelével szemben büntetőeljárás indult „hamis” információk terjesztése miatt – írja a Sky News.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 42 800 orosz katona esett el, az elmúlt napon csaknem 160 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 15 orosz hajót, 766 hadműveleti és taktikai drónt, 89 egység speciális felszerelést és 185 cirkálórakétát számoltak fel.
Nine #Russian aircraft losses are being reported by the General Staff of the Armed Forces of #Ukraine. pic.twitter.com/cy3ed1mWKO
— NEXTA (@nexta_tv) August 10, 2022
Az ukrán fegyveres erők légiereje megnevezte a robbanások okát a Krím félszigeten található orosz légibázison.
Jurij Ignat szerint egy tűzérségi lőszer robbant fel a szaki repülőtéren, ezért úgy vélik, hogy több, ott állomásozó orosz repülőgép is megsemmisült.
Elmondása szerint a repülőterek azon rendkívül fontos bázisok közé tartoznak, amelyeket demilitarizálni kell – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán hadsereg újabb 160 orosz katonával végzett, közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara, amely hozzátette: az ellenség a legnagyobb veszteségeket Donyeck irányában szenvedte el.
Emlékeztetnek arra, hogy az orosz megszállók február 24-én kora reggel hadüzenet nélkül szállták meg Ukrajnát. Az inváziós erők létesítményeket és békés településeket lőttek, sok áldozatot követeltek, tették hozzá az ukránok. Csak Mariupolban több tízezer ember halt meg – írja az Unian hírügynökség a közleményre hivatkozva.
Egy 89 millió dollár értékű támogatást hagyott jóvá Ukrajnának az Egyesült Államok külügyminisztériuma, amely egy évre érvényes, és 100 csapat felszerelésére, kiképzésére, valamint a taposóaknák és a fel nem robbant lövedékek felszámolására vonatkozik.
A Guardian – amely az amerikai tisztviselők keddi nyilatkozata alapján számolt be a hírről – azt írja: mindez az eddigi legnagyobb amerikai aknamentesítési program Ukrajnában.
Dmitrij Marcsenko vezérőrnagy szerint nincsenek pontos adataik arról, hogy hány ellenséges csapat tartózkodik a Zaporizzsjai és Herszoni régiókban, de úgy vélik, hogy körülbelül 25 ellenséges zászlóaljról lehet szó.
A vezérőrnagy szerint az ukrán védők készen állnak a harcra, és nem félnek az oroszoktól.
Akárhogy is legyen, itt senki nem fél tőlük, senki nem fog elmenekülni előlük
– fogalmazott Marcsenko az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Joe Biden amerikai elnök üdvözölte Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, miközben aláírta azokat a dokumentumokat, amelyek az Egyesült Államok formális támogatását biztosítják a kölcsönvédelmi egyezménybe belépő északi országoknak – írja a Guardian.
A NATO-csatlakozásra törekvő Finnország és Svédország szent kötelezettséget vállal arra, hogy az egyikük elleni támadás, az mindenki elleni támadás
– fogalmazott Joe Biden, aki a partnerséget „elengedhetetlen szövetségnek” nevezte.
Az amerikai elnök hozzátette, hogy Finnország és Svédország döntése, hogy csatlakoznak a NATO-hoz, vízválasztó pillanat a szövetség számára. Úgy véli, ez segíteni fog a világ nagyobb biztonságának és stabilitásának biztosításában.
Finland and Sweden will make NATO stronger.
— President Biden (@POTUS) August 9, 2022
Today, I signed the U.S. Instruments of Ratification, making the United States the 23rd Ally to approve their membership in NATO.
Egy katonai szakértő leírta, hogy pontosan hogyan tudták az Ukrán Fegyveres Erők eltalálni a krími légibázist.
Kedden óriási robbanás történt egy orosz légibázison a Krím félszigeten, Novofedorovka város közelében: az oroszok azt állították, hogy az incidenst a helyszínen tárolt légi lőszerek felrobbanása okozta, ám később Ukrajna magára vállalta a támadást.
Az Ukrán Fegyveres Erők csapása a megszállt területről érkezhetett. A jövőben megismétlődhetnek az ilyen jellegű támadások – véli Tarasz Zsovtenko katonai szakértő.
A szakértő szerint a tegnapi csapás beleillik abba a logikába, amelyet az ukrán hadsereg néhány héttel ezelőtt választott.
Ez egy olyan taktika, amely következetesen csapásokat mér az orosz csapatok hátországában lévő logisztikai és katonai létesítményekre
– magyarázta Zsovtenko.
A szakértő azt jósolta, hogy az ukrán fegyveres erők a jövőben kihasználják a tüzérség mobilitását és a hírszerzés jelentőségét – írja az Unian hírügynökség.
Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 9-én 440 ember, köztük 163 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a rendőrség.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 6174 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5833 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 183 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – számolt be az MTI.
A háború a Krímmel kezdődött és a félsziget felszabadításával kell véget érnie – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kedd esti videóüzenetében.
A BBC beszámolója szerint az ukrán elnök néhány órával azután jelentkezett, miután robbanások ráztak meg egy orosz légibázist.
A Krím ukrán terület, és soha nem adjuk fel
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
A Krím hivatalosan Ukrajna része, de 2014-ben Oroszország annektálta egy népszavazást követően, amelyet a nemzetközi közösség illegitimnek tart. A légibázis elleni csapást az ukránok sajátjukként könyvelték el, azonban az oroszok szerint a tűzbiztonsági előírások be nem tartása okozott robbanást.
Az amerikai szankciók hatálya alá tartozó hajó haladt át a Boszporusz-szoroson Szíriából Oroszországba a múlt hónap végén. Az európai hírszerzők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai járműveket szállíttatott a Sparta II-vel – írja a Bloomberg.
A lap szerint míg Ukrajna több milliárd dollárnyi fegyvereket kap a Nyugattól, addig Oroszországnak a saját erőforrásaira kell támaszkodnia.
A titkosszolgálatok és a Bloomberg műholdfelvételei szerint a Sparta II szinte bizonyosan katonai járműveket szállított a szíriai Tartus kikötőjéből. A hajót az oroszországi Novorosszijszkban azonosították legalább 11 katonai járművel.
Vlagyimir Putyin azt tervezi, hogy felrobbantja a Zaporizzsja atomerőművet, és Ukrajnát vádolja majd meg – erről Andrij Piontkovszkij orosz publicista, politológus beszélt a 24-es csatornán az Unian szerint.
A szakértő szerint az orosz elnök az ukránokra akarja hárítani a felelősséget az atomerőmű nukleáris veszélyeztetettsége miatt.
Az erőmű körüli hadiviselést a publicista a Kreml legveszélyesebb lépésének nevezi, ezért felszólította a tisztviselőket, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselői bemehessenek az erőműbe, és megakadályozhassák a nukleáris katasztrófát.
Nagyon komoly kockázatokkal járhat a zaporizzsjai atomerőmű lövetése Ukrajna orosz csapatok kezére került déli részén – jelentette ki kedden Petro Kotyin, az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat vezetője.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, múlt héten többször is lőtték Európa legnagyobb atomerőművének területét.
Az orosz és az ukrán fél egymást vádolja a létesítmény elleni támadásokkal. Elmondta, hogy az orosz tüzérségi csapások megrongáltak három vezetéket, amelyek az atomerőművet összekapcsolják az ukrajnai hálózattal.
Kotyin szerint a tüzérségi támadások során egyes lövedékek a kiégett fűtőelemek lerakatának közelében csapódtak be, ahol erősen radioaktív anyagot tartalmazó 174 konténert tárolnak, s figyelmeztetett egy telitalálat esetleges veszélyeire is.
Ez a legradioaktívabb anyag az egész atomerőmű területén. Azt jelentené, hogy az anyag szétszóródna a térségben, kialakulna egy radioaktív felhő, és aztán már csak az időjárástól függ, hogy a felhő milyen irányba halad
– idézi az MTI Kotyint, hozzátéve, hogy komoly kockázatokról van szó.
Mikolaijv polgármestere, Olakszandr Szienkovics a Telegramon számolt be arról, hogy robbanásokat hallottak a városban hajnalban.
A polgármester szerint a városban hajnali 1 óra 40 perc körül légiriadó volt.
Az Unian ukrán hírügynökség szerint szerda hajnalban Mikolaijv külvárosát, Lymanyt és Bereznehuvatet ágyúzták az oroszok.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!