Támadást indítottak az oroszok, képeken a pusztítás

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Index
2022.08.31. 21:37
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A Die Zeit országos német hetilap szerint a minisztérium két magas rangú tisztviselője ellen nyomoz a német titkosszolgálat. A jelentés szerint érzelmi közelség fűzi őket Oroszországhoz – írja a Sky News.

    A tisztviselők azután keltettek feltűnést, hogy „szimpátiát mutattak az orosz álláspont iránt” energiapolitikai kérdésekben, beleértve az Oroszország és Németország között tervezett Északi Áramlat 2 vezeték leállításáról szóló döntést.

    A hatóságoknak egyelőre nincsenek kézzelfogható bizonyítékai, hogy kémkedésről vagy korrupcióról lenne szó a tisztviselők esetében.

  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi elmondta, hogy ügynöksége állandó jelenlétre törekszik majd a zaporizzsjai atomerőműnél, hogy elkerülje a nukleáris katasztrófát.

    Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezetének 14 fős csapata várhatóan csütörtökön érkezik meg az orosz kézben lévő dél-ukrajnai atomerőműbe.

    Az én feladatom megelőzni egy nukleáris katasztrófát és megvédeni Európa legnagyobb atomerőművét

    – idézi Grossi nyilatkozatát a Guardian. Hozzátette: „Az igazi munka holnap kezdődik.”

  • John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője szerint a Biden-kormány hamarosan további, Ukrajnának szánt biztonsági segélyeket jelenthet be.

    Több mint 13 milliárd dollárnyi biztonsági támogatást nyújtottunk eddig Ukrajnának, és ez a továbbiakban sem fog változni. Az elkövetkező napokban újabb bejelentésre készülünk

    – idézi Kirby szavait a Guardian.

  • Svédország új védelmi segélycsomagot küldött Ukrajnának, amely tüzérségi lövedékeket tartalmaz – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter Twitter-bejegyzésében.

    Nagyszerű hírek Svédországból! A 7. katonai csomag tüzérségi lőszerekkel erősíti az ukrán hadsereget. Együtt helyreállítjuk a békét és a biztonságot Európában

    –  írta Reznyikov közösségi oldalán, köszönetet mondva a svéd külügy- és védelmi miniszternek.

  • Az orosz csapatok márciusban egy mariupoli színházat bombáztak, amelyben civilek is tartózkodtak, és az orosz invázió talán leghalálosabb támadása volt, az ukrán hatóságok szerint ugyanis mintegy háromszáz ember vesztette életét.

    A tisztviselők most azt mondják, hogy az orosz megszállók Mariupolban elrendelték, hogy a színházban lévő holttesteket betonnal fedjék le, az Ukrán Fegyveres erők pedig úgy tartják, hogy a holttestek szagának elfedésére klórt használnak a megszállók.

    A Sky News értesülései szerint a helyi lakosok elárulták, hogy az építők azt az utasítást kapták, hogy 

    ne csináljanak nagy felhajtást, és ne húzzák ki a holttesteket, csak betonozzák be őket csendben.

  • Egy független orosz sajtóorgánum arról számolt be, hogy Oroszország az év végéig kimeríti fegyverraktárait, ha a háború intenzitása nem hagy alább.

    Az Insider kifejtette, hogy a nyugati szankciók miatt Oroszország nem tudja folytatni a teljes ipari fegyvergyártást gyorsan kimerülő készleteinek pótlására, majd hozzátették: az invázió a fegyverek és a katonai felszerelések hatalmas mértékű pazarlását vonja maga után.

  • Az ukrán elnök sürgette az Európai Uniót, hogy tiltsa be mind az orosz állami tévécsatornákat, mind a propagandistákat, feltehetően az orosz állami média alkalmazottaira gondolva – írja a Sky News.

    Egyetlen orosz propagandista sem maradhat az EU területén, az orosz állami tévécsatornákat pedig be kell szüntetni

    – vélekedett egy videóüzenetben az ukrán elnök.

  • Petro Porosenko volt ukrán elnök a Sky Newsnak nyilatkozott, miközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nukleáris ellenőrei ma elindultak a zaporizzsjai atomerőműhöz.

    Porosenko Kijevből nyilatkozva azt mondta, hogy az oroszok nem viselnek semmilyen felelősséget, és megpróbálják majd a NAÜ küldetését arra használni, hogy legitimálják az erőmű elcsatolását.

    Ezek a békefenntartók az ENSZ Biztonsági Tanácsának megbízatásával ellenőrizhetik a nukleáris biztonságot, mert ha nukleáris szennyeződés történik, az nemcsak Ukrajna és Oroszország, hanem Európa és az egész világ számára veszélyt jelenthet

    – jegyezte meg az exelnök, aki Mihail Gorbacsov halálával kapcsolatban azt látja, hogy az ukrán társadalom ambivalens módon viszonyul hozzá. „Világos, hogy ha globális szempontból nézzük, a szovjet vezető sokat tett a Nyugat és Kelet közötti feszültség csökkentéséért, és ő, ahogy mondani szokták, tönkre is tette a Szovjetuniót.”

    „Ugyanakkor mi Ukrajnában tudjuk, hogy 2014-ben Gorbacsov sajnos elismerte a Krím illegális annektálását, üdvözölve Oroszország támadását. Ezért is írtam alá elnökként egy rendeletet arról, hogy akik elismerték a Krím annektálását, azok ellen szankciókat vezetünk be” – emlékeztetett Porosenko.

  • Szombaton lesz a Szovjetunió utolsó vezetője, Mihail Gorbacsov temetése, aki életének 92. évében halt meg Moszkvában.

    A temetésre a moszkvai Szakszervezetek Házának híres oszlopcsarnokában kerül sor, ugyanott, ahol Sztálin holttestét is kiállították  írja a Reuters.

    A szertartás nyilvános lesz, utána Gorbacsovot a moszkvai Novogyevicsi temetőben temetik el. A temető XVI. századi megalapítása óta több tucat magas rangú politikust, költőt, királyi családtagot és értelmiséget temettek el – köztük Borisz Jelcint, Oroszország első választott elnökét és Gorbacsov politikai riválisát.

  • Mint arról már beszámoltunk, szerdán elindult Kijevből a zaporizzsjai atomerőműbe a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója, hogy megvizsgálja a helyzetet, és állandó képviseletet hozzon létre.

    Az előzetes információk szerint várhatóan csütörtökön érkeznek meg az erőműhöz, a szerda éjszakát pedig a régióban töltik.

  • Németország védelmi vezetője arra szólította fel a Nyugatot, hogy ne becsülje alá Moszkva katonai erejét.

    Az orosz szárazföldi erők nagy része jelenleg Ukrajnában van lekötve, de még így sem szabad alábecsülnünk a bennük rejlő potenciált, bármikor megnyílhat egy második háborús hadszíntér 

    – fogalmazott Eberhard Zorn, Bundeswehr legmagasabb rangú tábornoka.

    „Az orosz haditengerészet nagy részét még nem vetették be az ukrajnai háborúban, és az orosz légierőnek is jelentős potenciálja van, ami a NATO-ra is veszélyt jelent” – tette hozzá a tábornok.

  • Az uniós külügyminiszterek szerdán megállapodtak az Oroszországgal kötött vízumkönnyítési megállapodás teljes felfüggesztéséről, ami megdrágítja és megnehezíti az orosz állampolgárok beutazását Európába – értesült a Reuters.

    A teljes tilalomról azonban nem sikerült megegyezni, ugyanis Franciaország és Németország szerint egy ilyen lépés kontraproduktív lenne.

    Egyes keleti államok azt mondták: ha nem születik egységes EU-s megállapodás, maguk is bevezetik a vízumtilalmat.

    Megállapodtunk az Európai Unió és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodás teljes felfüggesztéséről. Ezzel jelentősen csökkenni fog az EU-tagországok által kiadott új vízumok száma

    – nyilatkozta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy prágai sajtótájékoztatón.

  • Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) harminc darab hűtős kisteherautót adományozott Ukrajnának annak érdekében, hogy segítse a vakcinák országszerte történő szállításában – értesült a Sky News.

    Hamarosan megkezdődik az első kísérleti vakcinaszállítás a járványügyi és megelőzési központok számára a Lviv régióban

    – mondta Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter.

  • Hétmillió forint értékű egészségügyi támogatást juttatott el a beregszászi, nagyszőlősi és rahói kórház részére a Katolikus Karitász – értesült az MTI.

    A nagyszőlősi és a rahói kórház ötmillió forint értékben orvosi és sebészeti eszközöket, valamint két-két generátort kapott áramkimaradás esetére, míg a Linner Bertalan Beregszászi Járási Kórháznak negyven gyógymatracot hozott a segélyszervezet mintegy kétmillió forint értékben.

    A Katolikus Karitász országos igazgatója, Écsy Gábor aláhúzta, hogy korábban már több alkalommal támogatták a kárpátaljai egészségügyi intézményeket és közvetlenül a rászorulókat is. A most átadott eszközállományt részben Németországban, részben Magyarországon szerezték be.

    Amikor baj van, össze kell fogni, és azt kell nézni, kinek hol mire van szüksége

    – fogalmazott a segélyszervezet országos igazgatója, aki elmondta, hogy a magyar emberek segítőkészek: adományokkal, munkájukkal vagy önkéntes felajánlásaikkal támogatják a Katolikus Karitász programjait.

    A támogatást átvevő Német Marianna, a Linner Bertalan Kórház megbízott orvos igazgatója köszönetet mondott a karitász folytonos segítségéért, amelyre a továbbiakban is szükség lesz, hiszen a helyi lakosok mellett kelet-ukrajnai menekülteket is ellátnak.

  • Kudarcot vallottak az ukrán hadsereg Mikolajiv–Krivij Rih felől és más irányból indított, két napig tartó támadásai – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

    A tábornok szerint az ukrán erők az Arhangelszk, Olhine és Ternove Podi ellen megkísérelt sikertelen támadások során súlyos veszteségeket szenvedtek, az ukrán 57. gépesített lövészdandár egyik zászlóalja pedig Szuhoj Sztavok falu közelében vereséget szenvedett – értesült az MTI. Konasenkov beszámolója szerint az ukrán erők felmentésére az Ingulec folyón átküldött tizenkét lengyel gyártmányú harckocsi közül mindössze ötnek sikerült visszatérnie, a többi a harcokban megsemmisült vagy felrobbant a saját telepítésű aknamezőkön.

    A két napig tartó próbálkozás során a szóvivő szerint az ukrán fegyveres erők két Szu–25-ös, egy Szu–24-es és egy MiG–29-es harci repülőgépet, valamint három Mi–8-as helikoptert, 63 harckocsit, 59 gyalogsági harcjárművet, 48 egyéb páncélozott harcjárművet, 14 nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót és több mint 1700 embert veszítettek.

  • Svédország mintegy ötszázmillió koronányi tüzérségi lőszert adományoz Ukrajnának – derült ki a svéd kormány közléséből.

    „A legjobb, amit Svédország tehet, hogy az elkövetkező hetekben még több fegyverrel látja el Ukrajnát”  mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

    Bármilyen furcsán is hangzik, a legjobb módja annak, hogy emberi életeket mentsünk meg, az, ha fegyvereket adunk Ukrajnának, hogy visszaszorítsuk az orosz hadsereget és megfékezzük agressziójukat 

    – jelentette ki Svédország miniszterelnöke, Magdalena Andersson.

  • A Reuters értesülései szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége  amely a zaporizzsjai atomerőműhöz tart  valószínűleg az ukrán kézen lévő régió fővárosában fog éjszakázni.

    A tervek szerint csütörtökön érkezhetnek meg az atomerőműhöz – írja a Sky News.

  • Az ukrán erők sikereket értek el az oroszok által megszállt Herszon régió három területén – közölte egy ukrán regionális tisztségviselő két nappal azután, hogy Kijev bejelentette a terület visszafoglalására irányuló déli ellentámadás kezdetét.

    Jurij Szobolevszkij, a herszoni regionális tanács elnökhelyettese az ukrán országos hírtelevíziónak elmondta, hogy az ukrán csapatok sikereket értek el Herszon, Beriszlav és Kahovka körzetben, de nem kívánt részleteket közölni.

    Teresa Bo, az Al Jazeera munkatársa szerint fontos megjegyezni, hogy a frontvonal az elmúlt hetekben nagyon stabil volt:

    Egyik erő sem tudott komolyabb eredményeket elérni, így meg kell néznünk, hogy Ukrajnának van-e elég fegyvere és embere ahhoz, hogy képes legyen felszabadítani sok olyan várost, amelyet Oroszország elfoglalt.

  • Ukrajna második legnagyobb kikötőjében, Mikolajivban kigyulladtak a gabonasilók a várost érő orosz ágyúzás következtében – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

  • Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország két legnagyobb városának – Moszkvának és Szentpétervárnak – lakosait elkezdték besorozni a hadseregbe, akiket aztán a Krím felé terelhetnek.

    Az oroszok által megszállt Krím területén eddig nem voltak harcok, bár az ukránok célzott támadásokat indítottak a térségben lévő katonai szállítmányok ellen.

    Az ukrán hírszerzési igazgatóság szerint Oroszország 1200 katonával próbálja megerősíteni védelmét a Krímben, írja a Sky News.

  • Az orosz Ridus arról számolt be, hogy a tveri régió egyik helyi katonai toborzóközpontjából panaszok érkeztek arról, hogy a sorkatonákat pszichológiai nyomásgyakorlással kényszerítik a katonai szerződések aláírására.

    A hírportál idézte egy sorköteles katona édesanyját, aki elmondta: a tisztek addig tartják bezárva a besorozottakat a meleg, víz nélküli szobákban, amíg bele nem egyeznek abba, hogy részt vesznek az ukrajnai harcokban.

    Ezt az állítást mostanáig nem sikerült független hírforrásból ellenőrizni, jegyzi meg a Guardian.

    Az ilyen nyomásgyakorlási taktikák, ha igazak, rávilágítanak néhány nehézségre, amelyekkel az orosz hadseregnek szembe kell néznie annak következtében, hogy a Kreml politikai döntése értelmében hivatalosan nem üzent háborút Ukrajnának.

    Az orosz katonai szabályok szerint ugyanis csak a szerződéses katonákat lehet a frontvonalra küldeni.

  • A német haditechnikai export idén megugrott, mivel Berlin fegyvereket szállít Ukrajnának, hogy segítse Kijevet az Oroszország elleni háborúban – közölte a gazdasági minisztérium.

    Augusztus 24-ig az engedélyezett katonai export értéke valamivel kevesebb mint 5,1 milliárd eurót tett ki, szemben a tavaly ugyanekkor mért mintegy 2,9 milliárd euróval – jelezte a tárca, szúrta ki az al-Dzsazíra.

    Olaf Scholz kancellár hétfőn azt ígérte, hogy Németország addig támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges.

  • Támogatja az ENSZ kulturális ügynöksége azt a törekvést, hogy Odessza felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára – írja a Guardian.

    A hivatal közleménye szerint az ukrajnai kikötőváros történelmi középpontját már tüzérségi támadás érte, amely mindössze néhány kilométerre van a frontvonaltól.

  • Jevhen Jevtusenko, Nyikopol polgármestere provokációnak nevezte a támadást. Az ENSZ atomellenőrökből álló csoportja augusztus 31-én indult Kijevből, hogy az oroszok által megszállt atomerőműbe utazzon. A NAÜ több napot kíván a létesítményben tölteni, hogy megvizsgálja és stabilizálja a helyzetet, valamint állandó képviseletet létesítsen.

  • Összesen 29 170 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált eddig az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

    A regisztrált kérelmezők közül 14 088 fő volt 18 év alatti. A kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos. Ezek elbírálása folyamatos, eddig 25 789 fő esetében született elismerő döntés.

  • Médiahírek szerint tűz ütött ki egy olajraktárban az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten, Dzsankoj városához közel, írja a Guardian.

    A hatóságok egyelőre nem kommentálták a közösségi médiában megosztott, a tűzről készült videókat.

  • Az Oroszországhoz való csatlakozást előkészületeit intéző szervezet székházának közelében történt robbanás szerdán, Bergyanszkban – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

    Az Ukrán Fegyveres Erők Stratégiai Kommunikációs Osztályának közlése szerint a robbanás még reggel történt, áldozatokról egyelőre nincs információ.

  • A harmadik világháború korát éli a mai világ Ferenc pápa szerint. A szentatya erről szerdán beszélt, amikor a lengyelországi hívőket köszöntette a második világháború kitörésének évfordulóján.

    A holnap emlékezni fog a második világháború kitörésének évfordulójára, amely olyan fájdalmasan érintette a lengyel népet. Ma a harmadikat [világháborút] éljük át. A múltbeli tapasztalatok emléke bátorítson arra, hogy békét ápoljon magában, családjaiban, a közéletben és a nemzetközi életben

    – idézte Ferenc pápa szavait a TASZSZ orosz hírügynökség. 

  • Az orosz inváziós erők éjszaka rakétákkal lőtték Szlavjanszk városát, erről a város polgármestere beszélt. Vadim Ljah hozzátette: halálos áldozatokról egyelőre nincs tudomásuk.

    A polgármester megjegyezte, hogy az orosz bombázás intenzitása folyamatosan növekszik, az ellenség már nappal is lő. Beszámolója szerint Szlavjanszkban mintegy 600 ház sérült meg a lövések következtében, írja az Unian hírügynökség.

  • Aktívabbá válnak az oroszok a megszállt területeken – írja közösségi oldalán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök főtanácsadója.

    Podoljak bejegyzésében azt állítja, hogy az oroszok vállalkozásokat és gazdákat rabolnak ki a településeken, de gyárakat is leszerelnek.