Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentése „fantasztikus vallomás” arról, hogy a német állampolgároknak szenvedniük kell Ukrajna támogatásának az érdekében – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének hallgatóival és professzoraival folytatott megbeszélésen – írja a TASZSZ.
Éppen ma olvastam Annalena Baerbocknak, a Németországi Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének egy nyilatkozatát: »Igen, a polgáraink szenvednek, de szenvedniük kell, mert támogatni fogjuk Ukrajnát, bármi is történjen.« Ez egy fantasztikus beismerés. Egyszerűen fantasztikus vallomás. Ahogy fogalmaznak, összhangban van azzal, amit arról mondanak, hogy számos európai országban előrehozott választásokat kell tartani
– fejtegette a külügyminiszter.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Az ukrán erők négy irányból verték vissza az orosz támadásokat a Donbaszban, közölte az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara.
Az ukrán haderő Szlavjanszk, Bahmut, Avdiivka és Novopavlivka közelében verte vissza az orosz előrenyomulást – közölte az ukrán vezérkar.
Ruszlan Sztrilet, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős minisztere elmondta, hogy mintegy hárommillió hektárnyi erdő szenvedett kárt az orosz bombázások és aknarobbantások következtében február 24. óta.
A tisztviselő szerint az erdőkben és a növényvilágban keletkezett károkat mintegy 183 milliárd hrivnyára (5 milliárd dollár) becsülik.
Az oroszok exportra ajánlják a legújabb fejlesztésű tankjukat, miközben a járműből az orosz hadsereg is vonakodik újabb darabokat vásárolni – írja a Business Insider.
Mindent, amit az új szupertankról tudni lehet, az alábbi cikkben foglaltuk össze:
Az oroszok próbálják külföldi vevőkre próbálják rátukmálni a T–14 Armatát.
Az Indexnek adott exkluzív interjút egy, a fronton harcoló ukrán tiszt. Elmondta: nincs idejük arra, hogy nagy tudású katonákat képezzenek ki. Elmondása szerint minden harci felszerelést megkapnak, amire szükségük van, és az önkéntesek is nagy segítséget nyújtanak.
A teljes interjút az alábbi cikkben olvashatja:
Exkluzív interjú egy ukrán katonai parancsnokkal a frontról.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, augusztus 30-án elhunyt Mihail Gorbacsov. Az egykori szovjet elnök 91 éves korában, a Moszkvai Klinikai Kórházban halt meg.
A Kreml közlése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vesz részt a temetésen, ehelyett személyesen búcsúzott az egykori vezetőtől. A látogatásról videó is készült. A felvételen egy nagy csokor vörös rózsával búcsúzik végleg az orosz elnök Gorbacsovtól.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint nincsenek tisztában a valósággal azok, akik most agresszióval vádolják az Ukrajnában „különleges katonai műveleteket” végrehajtó Oroszországot.
Senki sem érti vagy tudja, hogy a 2014-es ukrajnai államcsíny után Donyeck, Luhanszk és Krím lakosai – a nagy többségük legalábbis – nem akarták elismerni a puccs eredményét
– idézte az államfőt a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Putyin szerint Oroszország feladata, hogy véget vessen annak a háborúnak, amelyet a kijevi hatóságok nyolc évvel ezelőtt indítottak ezek ellen az emberek ellen.
Az elnök azt is kijelentette, hogy támogatni kell a Donbasz és az anyaország lakóinak védelmében harcoló orosz katonákat.
Az ukrán hadsereg az éjszaka újabb sikertelen támadási kísérletet tett Mikolajiv és Krivij Rih, valamint Harkiv irányából, és újabb jelentős veszteségeket szenvedett – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint orosz légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében Mikolajiv és Krivij Rih irányában az elmúlt nap során 31 harckocsi, 22 gyalogsági és 18 egyéb páncélozott harcjármű, 8 nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautó, valamint 17 speciális járműfelszerelés semmisült meg, és több mint 350 katona vesztette életét.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 280 repülőgépet, 151 helikoptert, 1852 drónt, 371 légvédelmi rakétarendszert, 4663 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 822 rakéta-sorozatvetőt, 3363 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5192 darab speciális katonai járművet semmisítettek meg. Más források ezeket az adatokat nem erősítették meg – írj az MTI.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte: nem tartja magát fegyelmezett embernek, és megjegyezte, hogy ezen még dolgoznia kell. Putyin ezúttal egy előadáson osztotta meg gondolatait, amelynek a központi témája a siker volt. Véleménye szerint ehhez fontos, hogy fegyelmezettek legyünk.
Ugyanakkor hangsúlyozta: belső motivációra és felelősségtudatra is szükség van a céljaink eléréséhez.
Mindezzel együtt nem szabad kizárni egy másik nagyon fontos összetevőt, amely a siker középpontjában áll: a problémák megoldásának kreatív megközelítését
– vélekedett. Az orosz elnök szerint a siker másik összetevője a kemény munka.
A kemény munka általában külön tehetség. Tehetség ahhoz, hogy munkára bírd magad, és képes legyél produktívan végezni, hogy a megfelelő módon szervezd meg, amit csinálsz. Mindez a fegyelemmel együtt az, ami eredményt hozhat
– mondta Putyin.
Ukrajna nem tudja garantálni a zaporizzsjai atomerőműben tartózkodó ellenőrök biztonságát, közölte Herman Haluscsenko, az ország energiaügyi minisztere – írja a Guardian.
Az oroszok által ellenőrzött atomerőmű körül továbbra is „nagy a káosz” – idézi a CNN Haluscsenkót, aki a létesítménytől húsz kilométerre fekvő Novoolekszandrivkában nyilatkozott, ahová a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségét kísérte, mielőtt továbbutaztak az oroszok által megszállt területre.
Haluscsenko ezt a NAÜ főigazgatójának, Rafael Grossinak is elmondta.
Grossi „magabiztosnak tűnt, és vállalta a kockázatot” – tette hozzá.
Alekszandr Lukasenko belarusz elnök szerint a közeljövőben csúcsosodhat ki az ukrán katonaság és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között húzódó konfliktus – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Ukrajnában konfliktus készülődik az elnök és a katonaság között. Csak a katonaság tud az asztalra csapni, és azt mondani: csináljunk valamit, különben Ukrajnát eltörlik a föld színéről” – mondta a belarusz államfő csütörtökön az ország iskoláiban és egyetemein élőben tartott nyílt történelemórán.
Lukasenko szerint Ukrajnában „minden a katonaságon múlik, az elnök kezéből kezd kicsúszni a gyeplő”.
A fehérorosz vezető emellett abnormálisnak nevezte, hogy Ukrajnából élelmiszert, gabonát exportálnak Európába, „amikor az ukránoknak nincs mit enniük”.
Egy nap alatt hatan is életüket vesztették a munkácsi (128.) önálló hegyi rohamdandár katonái közül – számolt be a Kárpáti Igaz Szó nevű lap.
Azt írták, hogy az elesettek közt volt a kőrösmezői Andrij Kosztik, a rahói Roman Hrapenyuk, a terebesfejérpataki Vaszil Popadics, a munkácsi Vaszil Babics, a királyházai Sztepan Eperesi, illetve egy Ivan Drija nevű katona is.
A harcosok a Herszon megyében zajló ukrán ellentámadásban estek el.
A legfiatalabb katona 26, a legidősebb 39 éves volt. Szeptember 2-ra gyásznapot hirdettek Kárpátalján az elesett katonák emlékére.
A több hónapos felkészülés után végrehajtott herszoni ellentámadásról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Azt, hogy a támadás sikeres lesz-e, és hogy sikerül-e az ukránoknak nagyobb területeket felszabadítaniuk, egyelőre nem lehet tudni.
Az ukrán csapatok visszavehetnék a déli Herszon városát, ha sikerül bekeríteniük a térségben lévő húszezer orosz katonát – mondta Michael Clarke professzor, a Royal United Services Institute (RUSI) korábbi főigazgatója.
A Sky Newsnak nyilatkozva a védelmi elemző elmondta, hogy Ukrajna nagy offenzívája elég gyorsan halad.
„Szerintem azt szeretnék elérni, hogy ténylegesen bekerítsék a Dnyipro folyótól nyugatra lévő mintegy húszezer orosz katonát” – mondta.
„Ha meg tudják fenyegetni őket azzal, hogy bekerítik őket, az oroszoknak vissza kell vonulniuk Herszonból. Ha meg tudják győzni az oroszokat arról, hogy el kell hagyniuk a várost, akár harc nélkül is visszafoglalhatják” – jegyezte meg a szakértő.
A dél-ukrajnai Zaporizzsja kormányhivatala közzétett egy videót, amelyen az látható, hogy a hatóságok miként készítik fel a lakosságot egy esetlegesen bekövetkező atomkatasztrófára.
A zaporizzsjai atomerőmű közelében már hónapok óta harcok dúlnak, és az utóbbi időben mind az oroszok, mind az ukránok azzal vádolták a másik felet, hogy atomkatasztrófát akar előidézni. A helyszínre csütörtökön megérkezett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői csapata is, hogy felmérje, fennáll-e valamilyen veszély a létesítménynél.
A háború sújtotta Ukrajnában is megkezdődött a tanév szeptember 1-jén. Sajnos az oktatási intézmények közül nem mindegyik alkalmas a gyerekek fogadására, de a szülők és a tanárok mindent megtettek, hogy a szokásos rendben indulhasson a tanítás.
Képgalériánkat az alábbi linken tekintheti meg:
Máshogy, mint máskor.
Ukrajna állítása szerint ötszáz tanárt helyeztek át Oroszországból az ideiglenesen megszállt Melitopolba.
Ivan Fedorov, a dél-ukrajnai Melitopol polgármestere televíziós beszédében elmondta, hogy az orosz tanároknak ingyenes lakhatást és magas fizetést ígértek az átmenet után. Fedorov szerint a Kreml azért hoz át orosz tanárokat, mert sok ukrán tanár nem hajlandó együttműködni az orosz erőkkel.
Az Enerhoatom ukrán állami atomenergetikai vállalat megerősítette, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség NAÜ küldöttsége megérkezett a zaporizzsjai atomerőműbe.
Az ENSZ-csapat érkezését videón tették közzé:
Footage of reportedly the @iaeaorg mission entering the Zaporizhzhia Nuclear Power Plant.
— Euromaidan Press (@EuromaidanPress) September 1, 2022
📹via https://t.co/imkoyKlpdr pic.twitter.com/NmN3w33J5g
Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentése „fantasztikus vallomás” arról, hogy a német állampolgároknak szenvedniük kell Ukrajna támogatásának az érdekében – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének hallgatóival és professzoraival folytatott megbeszélésen – írja a TASZSZ.
Éppen ma olvastam Annalena Baerbocknak, a Németországi Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének egy nyilatkozatát: »Igen, a polgáraink szenvednek, de szenvedniük kell, mert támogatni fogjuk Ukrajnát, bármi is történjen.« Ez egy fantasztikus beismerés. Egyszerűen fantasztikus vallomás. Ahogy fogalmaznak, összhangban van azzal, amit arról mondanak, hogy számos európai országban előrehozott választásokat kell tartani
– fejtegette a külügyminiszter.
Szergej Lavrov külügyminiszter figyelmeztette Moldovát, hogy a szakadár Dnyeszteren túli régióban állomásozó orosz csapatok biztonságának veszélyeztetése katonai konfrontációt kockáztat Moszkvával – írja a Sky News.
A Dnyeszteren túli terület nemzetközileg elismert része Moldovának, de 1992 óta szeparatista hatóságok ellenőrzése alatt áll. Oroszországnak becslések szerint 1500 katonája van a Dnyeszteren túli területen, amelyet „békefenntartó” erőként jellemez.
Moszkva szerint hadserege a béke és a stabilitás fenntartása érdekében van ott, de Moldova azt akarja, hogy az orosz erők kivonuljanak.
Mindenkinek meg kell értenie, hogy minden olyan akció, amely veszélyeztetné csapataink biztonságát a Dnyeszteren innen, a nemzetközi jog szerint Oroszország elleni támadásnak minősülne, ahogyan az történt Dél-Oszétiában is, amikor békefenntartóinkat megtámadta a volt grúz elnök, Szaakasvili
– mondta Lavrov, utalva a 2008-as ötnapos háborúra, amelynek során az orosz erők több grúziai várost elfoglaltak.
Egy orosz helikoptert, valamint két drónt is megsemmisített az Ukrán Fegyveres Erők légiereje Ukrajna keleti részén – írja az Unian ukrán hírügynökség az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének Parancsnoksága alapján.
A légierő az ukránok állítása szerint több mint 70 különböző bevetést hajtott végre az ország különböző irányaiban.
Minden olyan akció, amely a moldovai szeparatista régióban veszélyezteti az orosz békefenntartó kontingenst, Oroszország elleni támadásnak minősül – figyelmeztetett az orosz külügyminiszter.
Moldova Ukrajnával határos, Dnyeszteren túli régiója akár az orosz–ukrán konfliktusba is bevonódhat – osztotta meg aggodalmait Szergej Lavrov az Oroszország legjobb külügyi iskolájában tartott beszédében.
Oroszország egy három hónapig tartó háború 1992-es befejezése óta békefenntartókat állomásoztat a területen, mely során Transznisztria Moldova ellenőrzésén kívül maradt.
Az orosz erők egy nagy lőszerraktárat is őriznek a térségben. Áprilisban megnőtt a feszültség Moldovában a Dnyeszteren túli robbanások miatt – írja az Al Jazeera.
A TASZSZ információi szerint Venezuela készen áll arra, hogy megkezdje a bivalyhús- és tejellátást Oroszország felé – közölte Nicolas Maduro elnök.
Mostanában azt mondták nekem, hogy Oroszország nagy érdeklődést mutat a bivalyhús, illetve az abból készült termékek iránt, és jól is fogynak náluk. Ha Oroszországnak szüksége van rá, Venezuela kész ellátni őket
– nyilatkozta az elnök a Venezolana de Television egyik műsorában.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az általa megszállt zaporizzsjai atomerőmű körül „nehéz a helyzet, de továbbra is teljes ellenőrzés alatt áll”. A Telegramra feltöltött közleményében azt írta:
Annak ellenére, hogy a kijevi rezsim megpróbálja megzavarni a NAÜ szakértői csoportjának érkezését a zaporizzsjai atomerőműbe, az orosz fél megerősíti, hogy kész teljes biztonsággal fogadni őket a további munkálatokhoz. A helyzet az atomerőmű területén nehéz, de továbbra is teljes ellenőrzés alatt áll.
Oroszország a Guardian szerint ma reggel azt állította, hogy az ukrán erők megpróbáltak akciót indítani az erőmű visszafoglalására. Az orosz források által leírt támadás a Dnyipro folyó átkelését jelentette volna.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ma reggel kijelentette, hogy Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű biztonságosan működhessen, és hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) látogató ellenőrei elvégezhessék feladataikat.
A moszkvai tanévnyitó ünnepségen Lavrov elmondta: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez az erőmű biztonságos legyen, hogy biztonságosan működjön, és az ottani misszió minden tervét végrehajtsa.”
Az orosz erők a Guardian szerint március óta tartják megszállás alatt Európa legnagyobb atomerőművét.
A környéken lévő ágyúzások miatt az üzemeltető leállította a zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktorát – számolt be az AFP hírügynökség.
#BREAKING One reactor at Zaporizhzhia nuclear plant in Ukraine shut down due to shelling: operator pic.twitter.com/BmKWgSvKgy
— AFP News Agency (@AFP) September 1, 2022
Az oroszok korábban azt állították, hogy két, összesen hatvanfős diverzánscsoportot tett partra az ukrán hadsereg a kahovkai víztározó partján, három kilométerre a zaporizzsjai atomerőműtől északkeletre. Állításuk szerint a fegyveresek kísérletet tettek a létesítmény elfoglalására.
Kezdetét vette az egyhetes Vosztok-2022 hadgyakorlat, amelyen India és Kína is részt vesz – írja a Bloomberg. A csütörtökön kezdődő esemény több mint ötvenezer katonát és ötezer haditechnikai eszközt vonultat fel, köztük száznegyven repülőgépet és hatvan hadihajót is.
Az Al Jazeera információi szerint tizenhárom katasztrófavédelmi dolgozó meghalt, kilenc pedig megsérült, miután ukrán tüzérségi tűz alá került az oroszok irányítása alatt álló Donyeck régió – közölték oroszbarát szeparatisták.
Szeptember elsején, hajnali négy óra körül a DPR segélyhívó szolgálatánál dolgozók egy csoportja ukrán tüzérségi tűz alá került, miközben épp a Rubtsi faluban végezték a munkájukat
– közölte a Donyecki Népköztársaság egyik tisztviselője Telegramon.
A Bloomberg információi szerint Tajvan elkezdett bevásárolni azokból a fegyverekből, amelyeket az ukránok sikeresen használtak az orosz haderővel szemben: ez arra enged következtetni, hogy a szigetország – tanulván az ukránok példájából – elkezdett felkészülni egy esetleges kínai invázióra.
Javelin is the premier shoulder-fired, anti-armor system, enabling today’s forces to respond and reload at the speed of modern warfare.
— Lockheed Martin (@LockheedMartin) September 24, 2020
Read more: https://t.co/qyI8WSiQXS #ModernDayMarine
Az amerikai Javelin páncéltörőket már megrendelték, illetve több HIMARS rakétavető rendszerre is igényt tartanak, amelyeket a következő öt évben terveztek használni – közölte a tajvani fegyveres erők parancsnoka.
A szigetország már eddig is rendelkezett Javelinjeikkel, úgyhogy a megrendeléssel csak a meglévő állományt bővítenék, HIMARS rakétavetői azonban egyáltalán nincsenek. Peking már a héten arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne támogassa fegyverrel Tajvant – Joe Biden ugyanis 1,1 milliárd dollár értékben értékesít különböző harcászati eszközöket az országnak.
Magyarország területére augusztus 31-én az ukrán–magyar határszakaszon 7372 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7975 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 269 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. augusztus 31-én 37 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Csütörtök éjjel az orosz erők Onyx rakétákat lőttek ki Odesszára a Krím félsziget területéről – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az odesszai városi tanács jelentése szerint az ukrán légvédelmi erők megsemmisítették az egyik rakétát, a másik pedig egy nyílt területen zuhant le, így sérülés vagy egyéb kár nem történt.