A Suspilne szerint egy gránátvető robbant fel az észak-ukrajnai régió fővárosának egyik helyi múzeumában rendezett, engedély nélküli kiállításon. Vjacseszlav Csaus, a Csernyihivi terület kormányzója elmondta, hogy egy gyermek állapota válságos.
Az orosz megszállók rakétatámadásokat indítottak Kramatorszk és Szlavjanszk ellen, valamint a Kurahovszkaja és Zvanovszkaja település közötti frontvonalat is lőtték.
Kramatorszkban egy rakéta egy élelmiszerüzemet talált el, egy ember megsebesült és két épület megsérült, továbbá kilenc autó összeroncsolódott. Egy másik találat egy könnyűipari létesítményt ért, ott tűz keletkezett, a mentők a helyszínen dolgoznak.
Pavlo Kirilenko, a Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság vezetője közösségi oldalán közölte: az ágyúzó oroszok Szoledarban eltaláltak egy óvodát. Razdolovkán egy magánház mellett mezőgazdasági gépek is megsérültek, de személyi sérülés nem történt.
Kirilenko megjegyezte, hogy egy ember megsebesült Zvanovkában az ágyúzás során, neki orvosi segítséget biztosítottak. Avdiivkát reggel ugyancsak ágyútámadások érték, áldozatok ott nem voltak.
Hét ház megrongálódott Bilbaszovkán, valamint Kurahovo és Volcsanka is ágyúzás alá került, egy rekreációs központ és egy ház megsérült.
Oroszországban már a második egymást követő napon lépte át a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma az ötvenezret – írja a Reuters.
Az elmúlt 24 órában Oroszország-szerte 51 699 esetet észleltek – március 9-e óta a legtöbbet egyetlen nap alatt.
Pénteken majdnem hat hónap után először lépte át az országban a félszázat a fertőzöttek száma.
Az orosz megszállók a Luhanszk megyében elfoglalt területeken mesterségesen csökkentették a hrivnya értékét csaknem ötven százalékkal – számolt be róla Szerhij Hajdaj Telegram-oldalán.
Nemrég még 100 hrivnyáért 250 rubelt lehetett kapni a megszállt luhanszki területen. A későbbiekben 180, majd később 170 rubelre értékelődött le az ukrán fizetőeszköz, mostanra viszont csupán 125 rubelt ér 100 hrivnya. Egy hrivnya nagyjából 11 forintnak felel meg.
Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság (OKR) elnöke szerint az orosz sportolók egyre ritkábban változtatnak állampolgárságot azért, hogy más országok válogatottjában szerepelhessenek.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) február 28-án – négy nappal az ukrajnai háború kezdete után – azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy akadályozzák meg Oroszország sportolóinak nemzetközi versenyeken való részvételét, aminek egyik következményeként több orosz versenyző is országváltással, más nemzet színeiben igyekezett biztosítani pályafutása folytatását.
„Sok sportágban ez a folyamat lelassult. A sportolókat a hazaszeretet jellemzi, számukra a szülőföld és a haza iránti szeretet nem üres lózung” – nyilatkozta a TASZSZ-nak Pozdnyakov. Kitért arra, hogy az OKR változatlanul párbeszédet folytat a NOB-bal.
Denisz Smihal ukrán kormányfő a dpa német hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta: Ukrajna jelenleg Moldovába, Romániába, Szlovákiába és Lengyelországba exportál áramot, és készek terjeszkedni Németország felé is, miután az atomerőműveknek köszönhetően elegendő elektromosságot termelnek. Ukrajnában több mint 14 gigawatt összkapacitáson működnek szovjet építésű atomerőművek.
Smihalt szombaton érkezik meg Berlinbe, és vasárnap Olaf Scholz német kancellárral is találkozik, hogy egyeztessen vele az export lehetőségéről.
Az orosz támadást követően Ukrajna és a szomszédos Moldova levált az egykori szovjet áramhálózatról, és március közepén szinkronizálta működését az európai hálózatéval. Ukrajna azóta naponta 400–700 megawatt áramot szállít az Európai Unióba és Moldovába. Smihal többszörösére növelné az uniós kvótákat, ami szerinte mindkét félnek kedvező lenne.
Az EU több energiát kapna, mi pedig külföldi valutát, amelyre sürgősen szükségünk van
– jelezte az ukrán kormányfő.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara Facebookon arról számolt be, hogy csapataik számos orosz katonát öltek meg a zaporizzsjai fronton.
Az ukrán hírszerzés jelentése szerint az ukrán erők lecsaptak a Berdjanszk felé tartó orosz teherautó-konvojra. Az egyik teherautó a csatában elesett katonák holttestét szállította a berdjanszki krematóriumba.
A katonai jelentés szerint az elmúlt 24 órában az orosz erők hat rakétacsapást és több mint 20 légicsapást hajtottak végre katonai és polgári célpontok ellen.
Az ukrán hadsereg közlése szerint pénteken támadást hajtottak több orosz állás ellen a déli részen lévő Enerhodar városának környékén, a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében – írja a Guardian. A tájékoztatás szerint az ukránok három orosz tüzérségi rendszert, valamint lőszerraktárat is megsemmisítettek.
Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere Telegram-oldalán arról számolt be, hogy Harkiv közelében, Novobavarszkij negyedet rakétatámadás érte, az egyik helyi iskolától nem messze.
A támadásnak nem voltak áldozatai, de az iskola ablakai betörtek, tette hozzá a polgármester.
Három civilt öltek meg az orosz erők pénteken a donyecki régióban, további három pedig megsebesült – állítja Pavlo Kirilenko, a Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság elnöke.
Az Unian ukrán hírügynökség a tisztviselő közlése alapján azt írja, hogy a támadások Zaicevóban, Ugledarban Bogojavlenkában történtek.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője, Rafael Grossi azt mondta, csapatának hat tagja marad a Zaporizzsja erőműben, és ketten közülük a jövő hétig maradnak, mint a misszió hosszabb, a helyszínen tartózkodó tagjai.
Grossi Bécsben beszélt, miután visszatért az oroszok által megszállt erőműből. Azt is elmondta, az üzem nem működik teljesen, de nem a kritikus szakaszokon. Grossi a helyzetet „rendkívül összetettnek és kihívást jelentőnek” nevezte – írja az Al Jazeera.
Azt is elmondta, arra számít, hogy a jövő hét elején jelentés készül a helyszínről, illetve hogy egy másik krízisközpontot is felállítottak az üzemben. Mindent meg tudott vizsgálni, amire a csapata kérte – tette hozzá.
Ukrán állítások szerint péntek éjszaka az orosz hadsereg öt rakétát is kilőtt Gradov felől a dnyipropetrovszki régióra, a támadásokban egy ember megsebesült – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Valentin Reznicsenko, a dnyipropetrvoszki katonai közigazgatás elnökének közlése szerint a régiót az orosz nehéztüzérség is támadta. A törmelékek lehullása miatt több helyen tűz is keletkezett.
Magyarország területére szeptember 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6 948 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 11 493 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől szeptember 2-án 167 ember, köztük 90 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Oroszország ötvenhat vízumot kért Szergej Lavrov külügyminiszter és küldöttsége részére, akik az ENSZ-közgyűlés szeptemberben 20-án kezdődő éves általános találkozójára utaznának, de még egyet sem kaptak meg.
António Guterres ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője aggasztónak nevezte a helyzetet, mert az Egyesült Államok az elmúlt hét hónapban „állandóan megtagadta a vízumokat számos, más ENSZ-rendezvényen részt venni kívánó orosz küldött részére”.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok komolyan veszi kötelezettségeit, mint az ENSZ székhelyének otthont adó ország. Hozzátette: a vízumokkal kapcsolatos információk az amerikai törvények értelmében bizalmasak, így nem tud hozzászólni az egyedi esethez.
Az ENSZ székhelyéről 1947-ben megkötött egyezmény értelmében az Egyesült Államoktól általában elvárják, hogy megadja a vízumot az ENSZ-be utazó külföldi diplomaták részére – írja az MTI. Washington viszont fenntartja magának a jogot, hogy bármilyen vízumot megtagadjon biztonsági, terrorizmussal kapcsolatos, illetve külpolitikai megfontolásból.
Az orosz külügyminisztérium azt állítja, hogy az Egyesült Államokat vékony vonal választja el attól, hogy az Ukrajna elleni háború részesévé váljon – írja az Ukrajinszka Pravda.
Többször figyelmeztettük az Egyesült Államokat tetteik következményeire. Kijev fegyverrel való ellátásával és az egyéb támogatási formákkal az Egyesült Államok közel áll ahhoz, hogy valódi részese legyen a konfliktusnak
– mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
Hozzátette, hogy Oroszország használhat nukleáris fegyvereket is, ha az orosz állam léte kerül veszélybe, mivel „az orosz katonai doktrínában ez meg van írva”.
Németország azt állítja, hogy gázellátása biztonságban van annak ellenére, hogy az orosz energiaóriás, a Gazprom meghosszabbította az Északi Áramlat 1 vezeték leállítását. A bejelentés tovább növelheti a gázhiány miatti félelmet – írja az Al Jazeera.
Feszült a helyzet a gázpiacon, de az ellátás biztonsága garantált
– áll a gazdasági tárca szóvivőjének közleményében. A szóvivő nem kommentálta a Gazprom pénteki bejelentését, de azt mondta, hogy Németország „az elmúlt hetekben már tapasztalta Oroszország megbízhatatlanságát”.
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről, értesüljenek nálunk a legfontosabb tudnivalókról. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.