Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Oroszország felesleges gázt éget el, mert nincs kapacitása a tárolására az Európába irányuló szállítások leállítása után – mondta Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa.
Műholdaink a földgáz szivárgását vagy fáklyázást regisztrálnak, ami nagyon környezetszennyező
– fogalmazott Kadri Simson.
Elmondása szerint az oroszoknak nincs alternatív vezetékes kapcsolatuk a világ más régióival, és a saját föld alatti gáztárolójuk is megtelt – írja a Guardian.
Recep Tayyip Erdogan balkáni körútra indult, első állomása Bosznia-Hercegovina volt, ahol többek között az európai energiaválságról is beszélt – írja az Euronews.
A török elnök szerint Vlagyimir Putyin a szankciók miatt kényszerült arra, hogy fegyverként használja a gázt.
Erdogan arról is szólt, hogy Törökországnak nincsenek gázellátási gondjai.
Ukrajna a gabonájával továbbra is megmenti a világot – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren.
Az államfő elmondása szerint az elkövetkező hetekben Szomáliába 28 600 tonna búza érkezik Ukrajnából.
Ebben az országban – Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt – az ENSZ ez év végére éhínséget jósolt
– tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Ukraine continues to save the world with its grain. In addition to previous ships with 🇺🇦 grain for Africa, 28,600 tons of 🇺🇦 wheat will arrive in Somalia in the coming weeks. In this country, due to the war of the RF against 🇺🇦, the UN predicted a famine by the end of this year.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 6, 2022
Az ukrajnai háború miatt óvóhelyek építését támogatta Kárpátalján a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) 81 millió forint értékben – jelentették be kedden Beregszászon.
Az MRSZ a támogatást a Kárpátaljai Református Egyházkerületnek (KRE) juttatta el az ukrán állami előírások által kötelezővé tett óvóhelyek létrehozására. A támogatásból a megye négy református líceuma, valamint a KRE által fenntartott beregszászi idősotthon óvóhelyének kialakítására nyílik lehetőség. Ezek berendezését is segíti adományaival az MRSZ – hangzott el azon a közös sajtótájékoztatón, amelyet a két partnerszervezet a KRE által fenntartott idősotthonban tartott.
Cibere Károly, az MRSZ elnöke elmondta, hogy folyamatos a kapcsolat a KRE vezetőivel. Most azért érkeztek Kárpátaljára, hogy megtekintsék a nyáron elvégzett fejlesztéseket, illetve egyeztessenek a következő időszak teendőivel kapcsolatban. A legfontosabb eredménynek azt nevezte, hogy a református líceumokban sikerült biztosítani a jelenléti oktatás biztonsági feltételeit, az idősek otthonában pedig folynak az ukrán előírásoknak megfelelő óvóhely-kivitelezési munkálatok.
Nagy Béla, a KRE főgondnoka kifejtette: reményeik szerint a tél beállta előtt sikerül kialakítani az idősotthon ötvenszemélyes óvóhelyét. Reménykeltőnek nevezte, hogy a Magyarok Kenyere program révén biztosított a KRE Diakóniai Osztálya által működtetett, a rászorulókat folyamatosan kenyérrel ellátó pékség liszttel való ellátása a teljes téli időszakra – számolt be az MTI.
Az ukrán Legfelsőbb Bíróság betiltotta Anatolij Sarij oroszbarát blogger pártját. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az ukrajnai politikai helyzet destabilizálásával és „ukránellenes propaganda” terjesztésével vádolta a csoportosulást.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta: az ukrán fegyveres erők az elmúlt egy napban a front egyes szakaszain tovább próbálkoztak a támadással Mikolajiv–Krivij Rih irányából, és 12 harckocsit, 11 páncélozott harcjárművet és 8 egyéb páncélozott járművet, 6 nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót, valamint 210 katonát veszítettek. A tábornok szerint a Mikolajiv megyei Velike Artakive közelében három rakéta-, tüzérségifegyver- és lőszerraktár is megsemmisült. A légierő és a légvédelem a régióban három ukrán Szu–25-öst lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 290 repülőgépet, 152 helikoptert, 1889 drónt, 373 légvédelmi rakétarendszert, 4845 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 825 rakéta-sorozatvetőt, 3369 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5343 katonai járművet veszítettek.
„Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját rögzített megállapodásokkal kellene megalapozni, de erről most nincs szó” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője újságíróknak kedden Vlagyivosztokban.
Ami a Putyin–Zelenszkij-találkozót illeti, itt semmi sem változott. Senki sem akar pusztán a találkozó kedvéért találkozni. Ahhoz, hogy egy ilyen találkozó létrejöhessen, illetve hogy a találkozónak akárcsak a gondolata is napirendre kerüljön, dolgozni kell, és meg kell teremteni a legmagasabb szinten rögzíthető megállapodások alapjait. Erről egyelőre nincs szó
– mondta. Peszkov az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva kijelentette: Putyin feltétlenül fel fogja keresni a Donyec-medencét, amikor eljön az ideje. Hozzátette, hogy Oroszország folytatja a régió helyreállítását.
Joe Biden elnök úgy döntött, hogy nem nevezi Oroszországot a terrorizmus állami támogatójának – közölte Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője.
Ukrajna szorgalmazta Bident arra, hogy tegyen így, de Moszkva figyelmeztetett, hogy ez ártana az amerikai–orosz kapcsolatoknak.
Jean-Pierre elmondta: Oroszország ily módon történő leírása az élelmiszerexport késleltetését és a Fekete-tengeren keresztül történő áruszállítással kapcsolatos megállapodások veszélyeztetését kockáztatja – írja a Sky News.
Több orosz offenzívát is visszavert az ukrán hadsereg a donyecki régióban – állítja az ukrán vezérkar.
A Guardian beszámolója szerint a régióban Dolyma, Soledar, Novobakhmutivka, Kodema, Zaiceve, Avdiivka, Mariinka és Ljubomirivka településein is sikeres védekezést hajtott végre az ukrán hadsereg.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma szerint az ukrán támadóerők folytatják az előrenyomulást a herszoni régióban, beleértve a falvak visszafoglalását – közölte a Pentagon sajtótitkára a Guardian szerint.
A herszoni régióban most először az ukránok folyamatos támadó hadműveleteit látjuk. Továbbra is haladnak előre. Úgy tudjuk, hogy visszafoglaltak néhány falut
– fogalmazott Pat Ryder, a légierő dandártábornoka.
Az Egyesült Államok is tapasztalt néhány támadó orosz tevékenységet Bakhmut közelében – tette hozzá.
Az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat közlése szerint ismét füstöt észleltek a főváros, Kijev levegőjében. A közlemény szerint a térségben keletkezett bozóttüzek miatt egyre romlik a város levegőminősége.
A kijevi mentőszolgálat elmondása szerint kordában tartják a lángokat, de a szív- és tüdőbetegséggel küzdő embereket arra kérik, hogy a helyzet javulásáig tartsák csukva az ablakokat, és minimalizálják a szabad levegőn való tartózkodást, illetve igyanak sok vizet.
A városi államigazgatás később közölte, hogy a levegő minősége este 7 óra körül normalizálódott – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Egy úgynevezett biztonsági védőzóna létrehozását szorgalmazta a zaporizzsjai atomérmű körül a Nemzeti Atomenergia Ügynökség (NAÜ), amely a jelenlegi helyzetet tarthatatlannak nevezte.
Sürgősen átmeneti intézkedésekre van szükség a katonai eszközökkel okozott fizikai károkból eredő nukleáris balesetek megelőzésére. Ez nukleáris biztonsági és védelmi védőövezet azonnali kialakításával valósítható meg
– idézte az ENSZ nukleáris felügyelőszervezetének jelentését a Guardian.
Sean Penn és Ben Stiller is felkerült arra a 25 amerikai állampolgárt tartalmazó orosz szankciós listára, amelyen azon személyek neve olvasható, akik nyilvánosan bírálták Oroszországot az ukrán háború miatt.
A listán főként politikusok, kereskedelmi tisztviselők és ipari vezetők szerepelnek, akiket az orosz külügyminisztérium szankciók alá helyez, és megtiltja számukra az Oroszországba való beutazást.
Ben Stiller és Sean Penn nyilvánosan kritizálta Moszkvát a háború miatt, és személyesen találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja a Sky News.
A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja területen lévő Bergyanszk város parancsnokának autóját kedden felrobbantották a városi adminisztráció épületének közelében, az ezt követő lövöldözésben egy személy megsérült.
Ezt Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva-barát közigazgatási főtanácsának tagja jelentette be, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A parancsnokot súlyos állapotban szállították kórházba. Korábban Melitopol és a Melitopol régió belügyi osztálya számolt be a robbanásról. Rogov terrorcselekménynek minősítette a támadást.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentése szerint az ENSZ nukleáris szakértői csoportja szemtanúja volt a zaporizzsjai atomerőmű közelében zajló ágyúzásnak a létesítményben tett látogatásuk során. A szervezet hangsúlyozta, a lövöldözés „folyamatos veszélyt jelent a nukleáris biztonságra”.
A lövések hatással lehettek a biztonsággal kapcsolatos szerkezetekre, rendszerekre és alkatrészekre, és emberéleteket követelhettek, olvasható a friss jelentésben.
Rafael Grossi, a NAÜ vezetője kijelentette, hogy „bár a múltbeli események még nem váltottak ki nukleáris vészhelyzetet, folyamatos veszélyt jelentenek a nukleáris biztonságra és védelemre, mivel a kritikus biztonsági funkciókat befolyásolhatták”.
🚨 New IAEA report on the nuclear safety, security and safeguards situation in #Ukraine.
— IAEA - International Atomic Energy Agency (@iaeaorg) September 6, 2022
Includes findings from our ongoing Support and Assistance Mission to #Zaporizhzhya Nuclear Power Plant.
📑 https://t.co/Qy45ajMcxE pic.twitter.com/BnrxBscYSS
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este jó híreket tervez bejelenteni a keleti Harkiv régióban indított ukrán ellentámadásról, írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij egyik fő tanácsadója, Szerhij Lescsenko azt mondta: „Ma este nagyszerű híreket fog közölni Zelenszkij elnök a Harkivi területen zajló ellentámadásról.” További részleteket nem volt hajlandó közölni Lescsenko.
Moszkva elkérte az EU-tól annak a beszédnek a szövegét, amelyben Josep Borrell, az uniós diplomácia vezetője nyilatkozatának fordítása szerint fasisztának minősítette Oroszországot – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak kedden Moszkvában.
Elkértük Borrell irodájától a beszéd spanyol nyelvű átiratát. Nem kaptuk meg. Teljes körű tisztázásra törekszünk, és ha ma nem kapjuk meg ezt az átiratot spanyolul, levonjuk a megfelelő következtetéseket
– fogalmazott az orosz diplomácia vezetője az MTI híradása szerint.
753 civilt evakuáltak a Harkivi terület megszállt részeiről, közölte Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó, aki hozzátette: az evakuáltak között 163 gyermek és kilenc fogyatékkal élő személy van.
A schengeni vízumok könnyített kiadását lehetővé tevő EU–orosz megállapodás teljes felfüggesztését javasolja az Európai Bizottság, valamint azt, hogy ne ismerjék el az orosz hadsereg által megszállt ukrajnai területeken kiállított orosz útleveleket – jelentette be Ylva Johansson uniós belügyi biztos Brüsszelben.
Ylva Johansson közölte: a vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztése válasz az Európai Unió biztonsági érdekeit és a tagállamok nemzetbiztonságát az ukrajnai háború miatt fenyegető fokozott kockázatokra.
Az orosz állampolgárok többé nem lesznek jogosultak az uniós beutazást megkönnyítő rendszer használatára, ehelyett hosszabb, drágább és nehezebb vízumkérelmezési eljárással kell szembesülniük – adta hírül az MTI.
Az ideiglenesen megszállt Mariupolban és a Mariupoli járásban az orosz megszállók egész szeptemberben mozgósítást terveznek, közölte Petro Andriuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója, írja az ukrán Pravda.
Az ukránok szerint szeptember 20-án indíthatja az orosz sereg a mozgósítás első hullámát. Úgy hírlik, a Donyecki terület megszállói utasítást adtak a katonai nyilvántartás sürgős megújítására a Mariupoli körzetben. A polgármester tanácsadója szerint a mariupoli megszállók ugyanilyen utasítást kaptak, de annak végrehajtását 2 héttel elhalasztották.
Andriuscsenko felszólította a harcképes férfiakat, hogy minél előbb hagyják el Ukrajna tizedik legnagyobb városát, „nehogy ágyútöltelékké váljanak”.
Olaf Scholz német kancellár elutasította Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnök további nehézfegyverek beszerzésére irányuló kérését, írja az ukrán European Pravda.
A hírportál szerint a Die Welt című német lap ukrán kormányzati körökből értesült erről. Konkrétan a legmodernebb Leopard 2 harckocsik leszállításáról volt szó.
Scholz állítólag soha nem ígért ilyen szállításokat, csupán „általános és nem konkrét” beszélgetést folytatott Smihallal a témában. A kancellár „egyáltalán nem mutatott hajlandóságot” arra, hogy változtasson a tankok szállítására vonatkozó álláspontján – közölte a Die Welt forrása.
A lap megkeresésére a Scholz-kormány úgy reagált, hogy nem hagynak fel Ukrajna katonai, politikai, pénzügyi és humanitárius támogatásával. Smihal németországi látogatása előtt felszólította a szövetségi kormányt, hogy küldjön harckocsikat az ukrán hadseregnek az orosz támadók visszaverése érdekében.
Az amerikai hírszerzés szerint az orosz védelmi minisztérium több millió rakétát és tüzérségi lövedéket vásárol Észak-Koreától az Ukrajnában folyó harcaihoz – írja az Associated Press.
Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő szerint az a tény, hogy Oroszország a világtól elszigetelt Észak-Korea államhoz fordul segítségért, annak a jele, hogy „az orosz hadsereg súlyos ellátási hiányosságokkal küzd Ukrajnában, részben az exportellenőrzés, részben pedig a szankciók miatt”.
A Fehér Ház a múlt héten közölte, hogy Oroszországnak technikai problémái adódtak Ukrajnában az iráni gyártmányú drónokkal, amelyeket augusztusban Teherántól szerzett be. Phenjan igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatát Oroszországgal, miközben az Egyesült Államokat hibáztatja az ukrajnai válságért, a Nyugatot pedig elítélte „hegemón politikája miatt”, amely szerinte igazolja Oroszország katonai fellépését Ukrajnában, hogy megvédje magát – emlékeztetett az AP.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta Oroszország új külpolitikai doktrínáját, amely az „orosz világ” fogalmán alapul, egy olyan elképzelésen, amelyet a konzervatív ideológusok arra használtak, hogy igazolják a külföldi beavatkozást az orosz ajkúak támogatására – írja a Reuters.
A 31 oldalas dokumentum, amelyet több mint hat hónappal az ukrajnai háború után tettek közzé, azt állítja, hogy Oroszországnak „meg kell védenie, meg kell őriznie és előtérbe kell helyeznie az Orosz Föderáció hagyományait és eszméit”.
A doktrína olyan, az orosz politikával és vallással kapcsolatos gondolatokat rögzít, amelyeket egyes keményvonalas politikusok arra használtak és használnak, hogy igazolják Moszkva ukrajnai háborúját és az oroszbarát szakadárok támogatását.
Oroszországnak a külföldön élő honfitársaihoz fűződő kapcsolatai lehetővé teszik, hogy „a nemzetközi színtéren megerősítse a többpólusú világ megteremtésére törekvő demokratikus országról alkotott képét” – olvasható a dokumentumban.
Putyin évek óta hangoztatja, hogy szerinte tragikus sorsra jutott az a mintegy 25 millió orosz, akik a Szovjetunió 1991-es összeomlásakor – amelyet geopolitikai katasztrófának nevezett – Oroszországon kívül, újonnan függetlenné vált államokban találták magukat.
Kedd délben erős robbanás történt a zaporizzsjai területen található Enerhodar városában, ami miatt a város áram és ivóvíz nélkül maradt. Ezt Dmitrij Orlov polgármester jelentette be Telegram-csatornáján a helyi lakosoktól kapott információkra hivatkozva.
Orlov egyéb részletekkel nem szolgált, csak annyit tett hozzá, hogy most tisztázzák az eset körülményeit.
Resperger István ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. A katonai szakértő elmondta, mit szeretne elérni rövid távon az orosz hadsereg, illetve arról is beszélt, hogy a hadviselő felek közül kinek dolgozik most az idő.
„Az oroszoknak több céljuk van, az egyik szeptember végére, október elejére a Donyeck-medencének, a Donyeck szakadár köztársaság maradék 30 százalékának az elfoglalása, illetve mindenképpen megfelelő alapokat teremteni egy későbbi, Odessza elleni művelethez” – nyilatkozta Resperger István, aki hozzátette: az Európára való nyomásgyakorlás részét képezi a hibrid hadviselésnek, főleg gazdaságilag.
Az ezredes szerint az idő most az oroszoknak dolgozik, mivel sokkal több emberük és eszközük van, mint az ukrán haderőnek. Resperger István arra is felhívta a figyelmet, hogy kimerültek az európai készletek, nincs már mit átadni az ukrán félnek.
„Lehet, hogy kevesebb veszteséget szenvednek az ukránok, de azok sokkal jobban fájnak, mint ha az oroszoknak kilőnék pár harckocsiját” – fűzte hozzá a katonai szakértő.
A teljes beszélgetést ide kattintva lehet elolvasni.
A Kreml nagyra értékeli, hogy Joe Biden amerikai elnök nemrég azt mondta: nem szükséges Oroszországot a terrorizmust támogató államok közé sorolni – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a TASZSZ hírügynökség szerint.
Már az is szörnyű, hogy egyáltalán ezt a javaslatot megfogalmazták. És természetesen az egy jó dolog, hogy az amerikai elnök így válaszolt erre a javaslatra
– fogalmazott Peszkov.
Az Egyesült Államok szenátusa július 27-én kezdeményezte, hogy Oroszországot nyilvánítsák a terrorizmust támogató állammá. Az amerikai kormányzat megvizsgálta ennek lehetőségét, de egyelőre nem lépték meg ezt.
Az orosz válogatottból és moszkvai klubjából, a CSZKA-ból is kizárták Konsztantyin Lohanov kétszeres junior kardvilágbajnokot, miután az Egyesült Államokba távozott – jelentette be az Orosz Vívószövetség (FFR) elnöke, Ilgar Mammadov.
Megszólalása előtt az orosz Matcs tévé arról adott hírt, hogy a kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, Szofija Pozdnyakova úgy döntött, elválik Lohanovtól, aki jelenleg edzőként próbál elhelyezkedni Amerikában.
Mammadov hangsúlyozta: Pozdnyakova a nehéz családi helyzetben is igazi hazafi maradt, és igazságtalanok az FFR címére érkezett szemrehányások a sportolók elégtelen hazafias nevelése miatt – írja az MTI.
Pozdnyakova a lánya a négyszeres olimpiai bajnok kardozónak, Sztanyiszlav Pozdnyakovnak, aki jelenleg az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke. Lohanov negyeddöntős volt a tokiói olimpián, a csapattal a hetedik helyen végzett.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az orosz Izvesztyijának adott interjúban azt mondta: Vlagyimir Putyin el fog utazni a Donbaszba.
Az interjúban a szóvivőt arról kérdezték, hogy sor kerülhet-e valamikor egy ilyen látogatásra, mire Peszkov úgy fogalmazott:
Kétségtelen, hogy amikor eljön az ideje, akkor sort kerítünk egy ilyen utazásra.
A szóvivő azt is hozzátette: Oroszország addig is azon fog dolgozni, hogy helyreállítsa és fejlessze a Donbaszt. Azt mondta: a víz- és energiaellátást sok helyen vissza kell még állítani, de több ezer ember dolgozik a térségben ezen és más munkálatokon is.
Rakétatámadás érte a közép-ukrajnai Krivij Rih település olajraktárát – számolt be Valentin Reznyikov, a Dnyipropetrovszki Regionális Állami Adminisztráció vezetője.
A károk felmérése és az áldozatokról szóló információk tisztázása jelenleg is folyamatban van
– idézi a Sky News a vezetőt.
The Russian army hit oil base in Kryvyi Rih, Dnipro region pic.twitter.com/8jsg5iINkb
— Oleh Novikov 🇺🇦 (@olehbatkovych) September 6, 2022