Kannibálokat és sorozatgyilkosokat küldtek Ukrajnába az oroszok

Ukrajna a napokban lefoglalt orosz tankokat vet be, hogy megszilárdítsa északkeleti területszerzéseit a folyamatban lévő ellentámadás közepette – közölte kedden egy washingtoni székhelyű agytröszt, miközben Kijev további benyomulást ígért a Moszkva által megszállt területekre.

Az Institute for the Study of War egy orosz állításra hivatkozva azt állította, hogy Kijev hátrahagyott orosz T–72-es harckocsikat használ, miközben megpróbál benyomulni az oroszok által megszállt Luhanszk régióba.

Az ellentámadás kezdeti pánikja arra késztette az orosz csapatokat, hogy a Kijevből áprilisban visszavonuló orosz erők által hátrahagyott, sérült, de működőképes felszerelést hagyják maguk után, ami tovább erősíti az orosz megfutamodás súlyosságát

– állapította meg az intézet az AP News híradása szerint.

Szeptember elején Ukrajna ellentámadást indított, és benyomult a második legnagyobb városa, Harkiv körüli területekre. Videók és fényképek azt mutatták, hogy az ukrán csapatok a látszólag kaotikus visszavonulás során Moszkva által hátrahagyott tankokat, lőszert és egyéb fegyvereket foglaltak le.

„A donbászi népszavazásoknak nemcsak az LPR (Luhanszki Népköztársaság) és a DPR (Donyecki Népköztársaság), valamint más felszabadított területek lakosainak rendszerszintű védelme, hanem a történelmi igazságosság helyreállítása szempontjából is óriási jelentőségük van” – mondta Telegram-csatornáján Dmitrij Medvegyev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács alelnöke azt követően, hogy a közösségi médiában nyilvánosságra hoztak egy felvételt, amelyen a két szakadár vezető egyeztet arról, hogy összehangolják a népszavazási kezdeményezéseiket. 

Hozzátette, hogy miután a köztársaságok integrálódtak az Oroszországi Föderációba, „Oroszország egyetlen jövőbeli vezetője, egyetlen hivatalnok sem lesz képes visszafordítani ezeket a döntéseket”.

Bíróság elé kerül három orosz katona, akik „brutálisan bántak" a civilekkel az északi Csernyihiv régióban lévő falu megszállása során. Az ukrán főügyész szerint a férfiak részt vettek a Yahidne falu elleni támadásokban, ahol több mint 300 ember hetekig egy pincében rekedt.

A vizsgálat megállapította, hogy „az orosz katonák fegyverrel a kezükben erőszakkal törtek be a civilek házaiba, és véletlenszerűen automatalövéseket adtak le a helyiségekre, ahol felnőttek és gyerekek is rejtőzködtek”.

Túlzott kegyetlenségről téve tanúbizonyságot, ok nélkül fizikai erőszakot alkalmaztak az áldozatokkal szemben, és automata fegyverekkel vertek embereket

– áll a jelentésben.

A főügyész szerint a vádlottak a fagypont alatti hőmérsékleten kivezették a helyi lakosokat a szabadba, és azzal fenyegetőzve, hogy lelövik őket, arra kényszerítették őket, hogy vetkőzzenek le a nők és gyerekek jelenlétében – írja a Sky News.

Az ukrán kormány engedélyezte százezer tonna szén exportját Lengyelországba – derült ki a Forbes Ukraine című kijevi hetilapból. 

A cikk szerint az eladásról Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter számolt be varsói munkalátogatása során. A lap úgy tudja, az ukrán tárcavezető arról biztosította Anna Moskwa lengyel klíma- és környezetvédelmi minisztert, hogy „már megszületett a döntés: százezer tonnával megnyitják a Lengyelországba irányuló szénexportot”.

A Forbes Ukraine megjegyezte: a döntést annak ellenére hozták meg, hogy az ukrán kormány korábban a fűtési szezon megfelelő előkészítése és kivitelezése érdekében betiltotta a földgáz, a fűtőolaj és a szén, beleértve a koksz exportját – írja az MTI.

A miniszteri találkozón szó esett továbbá a villamosenergia-ágazatban folytatott együttműködés megerősítéséről, beleértve az ukrán villamos energia európai uniós országokba történő exportálását szolgáló kapacitások fejlesztését is.

Ukrajna nyugati partnerei 33, 3 milliárd dollárral támogatják a háború sújtotta országot. Eddig 17, 4 milliárd pénzügyi segítséget kapott Ukrajna, ami a tervezettnek az 52 százaléka. Ennek csaknem a felét vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtották – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió jelentette be a legnagyobb támogatást, 12,99 milliárd, illetve 11,6 milliárd dollárt. Az adományozók között szerepel Kanada, Nagy-Britannia, a Nemzetközi Valutaalap és Németország. A háború kezdete óta a Világbank, az Európai Beruházási Bank és Japán is hozzájárult az ország büdzséjének feltöltéséhez.

Felszólította az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai Herszon megye társadalmi kamarája kedden Vlagyimir Szaldót, a régió vezetőjét, hogy haladéktalanul rendezzen népszavazást a régió Oroszországhoz való csatlakozásáról.

Korábban a régió közigazgatásának helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov azt mondta, hogy Herszon régió lakosai mielőbb referendumot szeretnének tartani a terület státuszáról, hogy garanciákat kapjanak arra, hogy Oroszország részévé válhatnak – számolt be az MTI.

Hétfőn a szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája kérte fel ugyanígy a két entitás vezetőjét népszavazás kiírására az Oroszországhoz csatlakozásról. Gyenyisz Pusilin, a donyecki entitás vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán közölte: a két „köztársaság” kormányzata és parlamentje megkezdte a referendum előkészítését. Mint mondta, nincsenek kétségei az eredményt illetően.

Az oroszok Szvatovénál állást foglalnak, valamint megpróbálják visszaszerezni állásaikat Kremennánál, mert ha ez nem sikerül, akkor Liszicsanszkot és Szeverodonyecket észak felől bekeríthetik az ukrán honvédők.

Visszavetette őket a gyors ukrán offenzíva a kelet-ukrajnai Harkiv térségében, az oroszoknak valahol be kellett volna ásniuk magukat – adta hírül a Sky News Michael Clarke professzor elemzése alapján.

Ez nagyon fontos számukra, mert Szvatove ellenőrzi az utolsó jó utánpótlási útvonalat az oroszországi Belgorodból a délebbre lévő erőikhez. Az ukránok azonban most már képesek megtámadni a P66-os autópályát, amely Szvatovétól délre, a Donbász északi küszöbén fekvő Kremenna felé vezet.

Oroszország egyik legnépszerűbb énekesnője, Alla Pugacsova felszólította az orosz hatóságokat, hogy nyilvánítsák őt is „külföldi ügynöknek”, szolidaritást vállalva a határozottan háborúellenes férjével, Maxim Galkinnal.

Pugacsova a közösségi médiában férjét „igazi megvesztegethetetlen orosz hazafinak nevezte, aki azt akarja, hogy vége legyen annak, hogy legényeink illuzórikus célokért haljanak meg”.

Aki szerint a Kreml „illuzórikus céljai Ukrajnában páriává teszik országunkat és rendkívül megnehezítik polgáraink életét”. Galkin, aki humorista, műsorvezető és énekes is, jólétet akart a szülőföldjének, valamint békét és szólásszabadságot – írja a BBC News.

Pavlo Kirilenko, a donyecki katonai közigazgatás vezetője kedden megerősítette, hogy előző nap egy ember meghalt a keleti régióban. A halálos áldozatot a régió északi részén fekvő Toretszkben jegyezték fel.

További 12 ember megsebesült a tegnapi lövésekben. Jelenleg lehetetlen megállapítani az áldozatok pontos számát Mariupolban és Volnovában – írta Kirilenko a közösségi oldalán, hozzátéve:

Az oroszok felelősek lesznek a földünkön elkövetett összes bűncselekményért!

A Német Szövetségi Köztársaság védelmi minisztériuma közölte, hogy két Mars II rakétavetőt és 50 Dingo páncélost szállított Ukrajnának. Emellett az ukrán hadsereg katonáinak kiképzését is elkezdik.

Fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A Mars II eszközöket egy páncéltörő irányította rakétarendszer lánctalpas alapjára szerelik, amely a HIMARS analógja. A Dingo páncélos egy speciális fegyveres jármű, amelyet járőrözésre és felderítésre használnak – számolt be a KárpátHír.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy Oroszországnak a megszállt területeket vissza kell adnia Ukrajnának, beleértve a Krímet is, amelyet Vlagyimir Putyin erői 2014-ben annektáltak.

A PBS NewsHournek Erdogan így nyilatkozott:

Ha Ukrajnában békét akarnak teremteni, akkor természetesen az oroszoknak vissza kell adniuk a megszállt területeket. Ezt kell tenni. Putyin megtett bizonyos lépéseket. Mi is tettünk bizonyos lépéseket. A megszállt földeket vissza fogják adni Ukrajnának.

A Krím félszigetre vonatkozóan hozzátette:

2014 óta beszélünk erről kedves barátommal, Putyinnal, és ezt kértük tőle. Arra kértük, hogy adja vissza a Krímet jogos tulajdonosainak. Sajnos nem történt előrelépés.

Erdogan nem volt hajlandó megmondani, hogy szerinte ki van fölényben a háborúban – írja a The Guardian.

Ukrajna kormánya úgy döntött, hogy 50 000 tonna búzát küld ingyen Etiópiába és Szomáliába − írta meg a KárpátHír. 

Fotó: Wolfgang Schwan / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A humanitárius segélyt az Ukrajnai Állami Élelmiszer- és Gabonatársaság tulajdonában lévő gabona terhére nyújtják. A külügyminisztériumnak még meg kell állapodnia az ENSZ-szel a búza odesszai tengeri kikötőből ezen országok kikötőibe történő szállítási költségéről, amelyet nemzetközi szervezetek állnának.

Oroszország Fekete-tengeri Flottájának több tengeralattjáróját áthelyezte a Krím félszigeti Szevasztopolból a Fekete-tenger északkeleti partján, a Krasznodari területen fekvő távolabbi Novorosszijszkba – közölte a brit védelmi minisztérium kedden.

A tárca értékelése szerint az áthelyezés oka az lehet, hogy a közelmúltban megváltozott a biztonsági fenyegetés szintje, mert az ukránok immár távolabbi célpontokra is képesek csapást mérni.

Az elmúlt két hónapban a flotta szevasztopoli központját és a Szakiban lévő fő légi támaszpontját is támadás érte

– emlékeztetett a brit minisztérium a Twitteren.

A krími Novofedorivka melletti szaki légi bázison augusztus elején történt robbanássorozat, amelyben brit értesülések szerint legalább nyolc repülőgép megsemmisült vagy megrongálódott. A támadást szakértők szerint Ukrajna követhette el egy addig ismeretlen fegyverrel.

Ezenkívül az orosz hadsereg az elmúlt időszakban rendszeresen semmisített meg drónokat a félszigeten, stratégiailag fontos területeken. Augusztus végén a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli központja felett lőttek le egy ilyen eszközt, amelynek roncsai az épület tetejére zuhantak. Mihail Razvozsajev, a város orosz közigazgatásának vezetője Ukrajnát vádolta a támadás elkövetésével.

Ukrajnában egy 81 éves könyvtáros a lebombázott iskolák romjai közül szedi össze az épen maradt könyveket. „Irodalom nélkül nem lehet élni” – vélekedik ugyanis Rajsza Krupcsenko. 

Az ukrán oktatási minisztérium szerint a háború kezdete óta csaknem 1900 iskola rongálódott vagy semmisült meg az orosz offenzíva miatt. Sok iskola nem is tudott kinyitni az új tanév kezdetekor – írja a Szabad Európa. Rajsza Krupcsenko a kramatorszki iskolában dolgozott több mint negyven éven keresztül. 

Szerintem az irodalom tartja mozgásban a világot. Lehetetlen anélkül létezni 

– mondta a portálnak. 

Putyin kedden Moszkvában találkozik Milorad Dodikkal, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagjával is egy megbeszélés miatt – erősítette meg Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ-nak. 

A látogatása előtt a TASZSZ-nak adott interjújában Dodik azt mondta, a tervek szerint megvitatja az orosz elnökkel a gázvezeték építésének további lépéseit, illetve a kulturális együttműködés lehetőségeit is. A politikus többek között egy új orosz–szerb ortodox központ létrehozását említette. 

Az Ukrán Fegyveres Erők, a Nemzeti Gárda, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, a rendőrség és a határőrség elesett tagjainak hozzátartozói elhagyhatják az országot a hadiállapot idején – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

Az Állami Határőrszolgálat arról számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál megkeresésére, hogy a Miniszteri Kabinet módosító határozatot fogadott el arról, hogy újabb kategóriával bővítették a határátlépésre jogosult férfiak körét.

A határozat értelmében az Orosz Föderáció katonai agressziója során az Ukrán Fegyveres Erők, a Nemzeti Gárda, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, a rendőrség és a határőrség elesett, vagy nyomtalanul eltűnt tagjainak hozzátartozói (testvér, házastárs, gyermek, szülő, nagyszülő) elhagyhatják az országot a hadiállapot idején.

Az alábbi iratokat szükséges bemutatni a határátlépéskor:

• az eltűnt vagy elhunyt személlyel fennálló családi kapcsolatok meglétét igazoló dokumentum;
• a halál vagy eltűnés tényéről szóló igazolás.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden veszi át 24 ország újonnan érkezett, köztük „barátságtalannak tartott országok” nagyköveteinek is a megbízólevelét – írja a TASZSZ.

Többek között Ciprus, Új-Zéland, Portugália és Dél-Korea nagykövetei adják át megbízólevelüket Putyinnak – közölte korábban a Kreml sajtószolgálata. Jelenleg az összes EU-ország szerepel Oroszország „barátságtalannak” nevezett listáján, amelyen Új-Zéland, Dél-Korea és számos más államok is szerepelnek. 

Putyin néhány volt szovjet köztársaságból is fogad új diplomatákat, például Örményországból, Belaruszból és Moldovából. Momcilo Babic szerb oroszországi nagykövet is jelen lesz az ünnepségen.

Emellett az orosz elnök megbízóleveleket vesz át az ázsiai országoktól is, mint például Mongólia, Nepál és a Fülöp-szigetek, valamint Afrika és a Közel-Kelet (Algéria, Egyiptom, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kuvait, Líbia, Mali, Szenegál, Szudán, Tanzánia és Uganda). Emellett pedig Venezuelából, Kolumbiából és Uruguayból is vesz át megbízóleveleket.

Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) közzétette annak okait, miért van kevés készpénzes valuta a bankokban − írta meg a Kárpáti Igaz Szó. A lap szerint mivel február 24. óta nem hoznak be új bankjegyeket az országba, a háború előtti készletek nagy részét pedig külföldre menekítették, a háború kezdete óta kiapadtak a dollár- és euró- készpénztartalékok. A valutapiac szeptember közepi összeomlása miatt pedig az Ukrán Nemzeti Bank kénytelen volt hozzányúlni a vésztartalékaihoz. Ez azonban gyorsan fogy. 

Vaszil Furman, az Ukrán Nemzeti Bank igazgatótanácsának alelnöke szerint a háború miatt nem sikerül gyorsan pótolni a bankjegyeket.

Korábban a készpénzes dollár szállítását repülőgépek végezték. Most a háború miatt ez lehetetlen, így azt más eszközök végzik jóval kisebb mennyiségben. Ennek költségei is jelentősen megnőttek

− fejtette ki Furman.

Hozzátette, dolgoznak a probléma megoldásán.

A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala azt tanácsolta az orosz ellenőrzés alól megszabadult térségben található települések lakóinak, hogy a téli időszakra utazzanak el otthonukból − közölte az MTI. 

Tekintettel a felszabadult településeken kialakult helyzetre, azt tanácsoljuk, hogy a téli időszakra költözzenek el Kárpátalja, Hmelnickij és Zsitomir megyék területére

− írta Jaroszlav Janusevics herszoni kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson az Ukrajinszka Pravda hírportál hétfői beszámolója szerint. Kiemelte, hogy ezt különösen ajánlják a gyermekes családoknak és a mozgásukban korlátozottaknak. Azt azonban nem részletezte, hogy mit kell érteni „a kialakult helyzet” alatt.

A hivatalnál hozzátették, hogy a belső menekültstátus megszerzése után a Herszon megyeiek pénzügyi támogatásban részesülnek: a felnőtteknek fejenként kétezer hrivnya (körülbelül 21 639 forint), a fogyatékossággal élőknek és a gyermekeknek pedig háromezer hrivnya (32 458 forint) jár.

Washington valamilyen módon minden politikai konfliktusban részt vesz – vélekedett Alekszandr Lukasenka belorusz elnök. 

Washington minden fontos politikai konfliktusban részt vesz, ugyanakkor úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagyja a belpolitikai vitákat, amelyek már-már polgári patthelyzetbe készülnek átcsapni

– nyilatkozta az elnök a szombaton ünnepelt Nemzeti Egység Napján.

Amerika az egyetlen ország, amely hasznot húz abból, ami itt történik: megmutathatják Európának a helyét, és egy csapásra eltávolíthatják a riválisokat. Ma ez Ukrajna, holnap lehet, hogy Moldova, vagy a balti államok, vagy Lengyelország, vagy Románia

– közölte, hozzátéve, hogy a világ „megőrült és szétesni készül” – írja a TASZSZ. 

Alekszandr Lukasenka

Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images Hungary

Oroszország a lehető leghamarabb véget vetne az ukrajnai konfliktusnak – nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török elnök a PBS-nek adott hétfői interjújában. 

A PBS riporterének azon kérdésére, hogy szerinte milyen gyorsan érne véget a háború, a török vezető azt mondta, „a legfontosabb, hogy az orosz hozzáállás itt nagyon-nagyon fontos lesz” – írja a TASZSZ. 

Üzbegisztánban találkoztam Vlagyimir Putyin elnökkel, és nagyon sokrétű megbeszélést folytattunk 

– mondta Erdogan az interjúban, hozzátéve, hogy az orosz vezető azt is megmutatta neki, „hogy amint lehetséges, véget akar vetni a háborúnak”. 

Az ukrán–magyar határszakaszon 5438-an léptek be hétfőn Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4787-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 223 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Fotó: police.hu

Vonattal 39-en – köztük 15 gyermek – érkeztek az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Elismerte az amerikai küldöttség Genfben, hogy az Egyesült Államok biológiai kutatásokat végzett alacsony jövedelmű ukrán állampolgárokon és pszichiátriai intézeti betegeken – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az orosz sugár-, vegyi és biológiai védelmi erők parancsnoka hétfőn Moszkvában.

A tábornok szerint ez a biológiai és toxinfegyverek betiltásáról szóló egyezmény részes feleinek találkozóján történt, amelyet szeptember 5. és 9. között tartottak Genfben. A tanácskozást Moszkva kezdeményezte, a dokumentum rendelkezéseinek megsértésével vádolva meg az Egyesült Államokat és Ukrajnát.

Az Ukrajna elleni támadás kezdete óta az orosz védelmi minisztérium többször is állította: bizonyítékot találtak arra, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyvereket fejlesztett Ukrajnában.

Ezzel kapcsolatban Genfben az orosz fél kéttucatnyi kérdést tett fel Washington és Kijev képviselőinek, a többi között azt, hogy milyen kutatásokat végeztek fertőző kórokozók és mérgező anyagok felhasználásával az ukrán katonákon és mentális betegeken.

„Az amerikai küldöttség elismerte ezeket a tényeket, ugyanakkor megjegyezte, hogy a patogén biológiai minták Egyesült Államokba szállítása nem volt gyakori. Ezen a megfogalmazáson kívül, amely nem teszi lehetővé, hogy meg lehessen ítélni a biológiai minták külföldre szállításának mennyiségét és gyakoriságát, semmilyen más magyarázatot nem adtak a találkozó résztvevőinek” – mondta az altábornagy.

Kirillov „rendkívül hiteltelennek” minősítette azt a magyarázatot, amelyet az amerikai és az ukrán fél adott az ukrán állampolgárok biológiai anyagainak kiviteléről és az etikai normák betartásáról, a katonákon, az alacsony jövedelműeken és a pszichiátriai kórházak betegein végzett kutatásokról.

Közölte: az ukrán fél nem volt hajlandó magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy miért kellett sürgősen megsemmisíteni a katonai-biológiai programmal kapcsolatos dokumentumokat, mondván, hogy nem bírósági tárgyalás folyik, írja az MTI.

Az Állami Duma arról számolt be, hogy még idén ősszel népszavazást tartanak az önkényesen kikiáltott Luhanszki Népköztársaság Oroszországhoz való csatlakozásáról.

Ezt az Egységes Oroszország frakció tagja, Viktor Vodolackij jelentette be, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Szerinte a köztársaság választási rendszere 100 százalékban készen áll a népszavazás lebonyolítására.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!