Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A német szövetségi kormány segíteni kíván az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországban elrendelt részleges mozgósítás elől menekülő embereknek, és a kérdés európai uniós szintű megoldására törekedik – mondta a német külügyminisztérium szóvivője pénteken Berlinben.

Andrea Sasse elmondta, hogy „intenzív egyeztetés” zajlik európai uniós szinten az oroszországi mozgósítás révén keletkező új menekültügyi helyzet kezeléséről. Hétfőn intézményes formában, az EU Tanácsának úgynevezett integrált válságelhárítási mechanizmusának (IPCR) keretében is tárgyalnak erről – mondta a szóvivő.

Kiemelte: a német kormány segíteni akar, és „nagyon is érthetőnek” tartja, hogy „vannak emberek Oroszországban, akik nem kívánnak részt venni ebben a nemzetközi jogot sértő háborúban”, és ezért el akarják kerülni a mozgósítást.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő hozzátette, hogy Olaf Scholz kancellár és az egész kormány elítéli az oroszországi részleges mozgósítást.

A Kreml lépése Oroszországból nyugatra tartó »menekültmozgást« indíthat el

– fogalmazott, jelezve, hogy az ügy az EU-s tagállami vezetők október elejére tervezett prágai informális találkozóján is napirendre kerülhet.

Maximilian Kall, a belügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a mozgósítás elől menekülő emberek menedékjogot kérhetnek Németországban – adta hírül az MTI.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Donyecki Népköztársaságban 55,05 százalékos, míg a Luhanszki Népköztársaságban 45,68 százalékos volt eddig a részvétel azokon a népszavazásokon, amelyeken az Oroszországhoz való csatlakozásról döntenek.

A luhanszki választási bizottság elnöke azt mondta: szombaton incidensek nélkül zajlott le a szavazás, és arra számítanak, hogy 

Mindeközben a donyecki választási bizottság vezetője arról számolt be, hogy náluk 858 681 ember szavazott le a népköztársaságban, és további 235 546 adta le a voksát a Donyecki területen kívül. Hozzátette azt is, hogy szerinte ez nagyon jó eredmény.

Herszon és Zaporizzsja így áll

A herszoni bizottsági elnök szerint náluk 31,79 százalékos volt a részvétel szombat estig, és szombaton nőtt az aktivitás az előző naphoz képest. A zaporizzsjai bizottsági elnök 35,54 százalékos részvételről számolt be. 

Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A legutóbbi orosz–ukrán fogolycserével csütörtökön kiszabadult az orosz hadifogságból az a kilencedik hónapban járó várandós nő, akinek története két hete járta be a sajtót.

Mint megírtuk, a katonai orvosként szolgáló Mariana Mamonovát még a várandósság második hónapjában fogták el az oroszok Mariupolban. Azóta abban a börtöntáborban őrizték, amelyet két hónapja egy többtucatnyi halálos áldozattal járó tüzérségi csapás ért.

Az Ukrajinszka Pravda most Mamonova családjára hivatkozva azt írta, hogy a nő az elsők közt szabadult ki a legutóbbi fogolycserében. Jelenleg egy kórházban pihen, ahol megvizsgálják az állapotát, és hamarosan életét adhat a gyermekének.

Az orosz hatóságok közölték, hogy tömegek próbálnak átjutni Oroszországból Grúziába, körülbelül 2300 autó torlódott fel a határon – számolt be az al-Dzsazíra.

A helyi belügyminisztérium felszólította az embereket, hogy „tartózkodjanak az utazástól” Grúzia irányába. Mint írják, az ellenőrző ponton nehézkes a közlekedés, és további közlekedési tiszteket vezényelnek ki.

A részleges mozgósítás bevezetésének híre szerdán tömeges kivándorlási hullámot indított meg Oroszországban.

Magyarországon továbbra is schengeni vízumhoz juthatnak az orosz állampolgárok – mondta Szijjártó Péter a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjúban.

Az EU külügyminiszterei néhány hete megállapodtak abban, hogy felfüggesztik az oroszokkal kötött vízummegállapodásokat, ami megnehezíti ugyan a vízumszerzést, de nem szünteti meg a lehetőséget. Ettől függetlenül néhány uniós tagállam – saját hatáskörben – úgy döntött, hogy ők egyáltalán nem adnak vízumot az oroszoknak. 

Szijjártó Péter most a TASZSZ-szal közölte, hogy Magyarország nem készül ilyen lépésre. Azt mondta: tiszteletben tartja, ha más tagállamok azt mondják, hogy ők nem állítanak ki vízumot az orosz állampolgároknak, de hazánk nem tervez hasonló lépést.

Mi nem hoztunk ilyen döntést. Miért kellett volna?

– fogalmazott a TASZSZ szerint a külügyminiszter.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A besorozott orosz katonák a helyi rendőrökkel verekedtek a szibériai Omszkban – írja a Sky News.

Állítólag Omszkban az emberek felszólították a rendőröket, hogy „jöjjenek, és haljanak meg velük együtt a lövészárkokban”.

Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló döntése ellen tömegek tiltakoznak. Több videófelvétel is napvilágot látott arról, hogy miként zajlik a szerdán kihirdetett részleges mozgósítás Oroszországban, erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Az Oroszországi Föderációnak Ukrajna védelmi szektorában is vannak ügynökei – közölte Fegyir Venyiszlavszkij, az ukrán elnök képviselője a Legfelsőbb Tanácsban.

Venyiszlavszkij szerint orosz ügynökök egész hálózata működik Ukrajna területén. Ez vonatkozik a biztonsági és a védelmi szektorra is. „Nem becsülhetjük alá az ellenséget. Úgy gondolom, hogy tudnak a fegyveres erőink következő lépéseiről” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij képviselője úgy látja: az ukrán fegyveres erők további sikeres akcióinak megakadályozása érdekében próbálkoznak a mozgósítással az oroszok – írja a Kárpáthír.

A mozgósítás nem egy rövid idő alatt megvalósítható feladat, amellyel azonnal eredmény érhető el, a mozgósítási eljárás lefolytatásához hetekre van szükség

– magyarázta Venyiszlavszkij.

Egy újabb mozgósítási hullámtól tartanak a kárpátaljai magyarok az után, hogy az oroszok elrendelték a mobilizációt, de ennél is jobban félnek az idei téltől – számolt be az InfoRádió kárpátaljai tudósítója, Simon Rita.

Azt mondta: az orosz elnök részleges mozgósításról szóló bejelentése a közbeszéd tárgya lett Kárpátalján is, de mivel ez a háború már annyi meglepetést tartogatott, ezen a fejleményen nem igazán lepődött meg senki. „Számítani lehetett rá, várható volt, és sokan azt gondolják, hogy azért döntött így Putyin, mert vesztésre áll” – mondta az InfoRádió tudósítója, hozzátéve:

Mindemellett sokan attól tartanak, hogy Ukrajna is egy újabb behívási hullámot indíthat el válaszként, „már csak amiatt is, mert az ukrán ellentámadás rengeteg emberáldozatot követelt”.

„Naponta több halott érkezik Kárpátaljára, Ungvárra is, és azoknak a helyére is embert kell küldeni, akik meghalnak a harctéren. Lesz még mozgósítás, és lesz majd újabb behívási hullám” – vélekedett Simon Rita, majd azt is hozzátette, hogy valójában a kárpátaljai embereket most egy másik dolog ennél sokkal jobban igazgatja:

Háború, mozgósítás, nyilván az is nagyon fontos, de az emberek elsősorban most arról beszélnek, hogy lesz-e áram, lesz-e fűtés.

Hozzátette: a falvakban sok helyen van kályha, ott egyszerűbb a helyzet, és sokan már tűzifavásárlásba kezdtek. „De az nagy kérdés, hogy mi lesz a közintézményekben vagy például a városokban olyan helyen, ahol nem lehet alternatív megoldást választani” – fogalmazott Simon Rita. 

A nőket mégsem viszik el 

Az InfoRádió tudósítója szerint az utóbbi napokban már a nők mozgósítása is felvetődött Ukrajnában, és voltak olyan híresztelések, miszerint október 1-jén nekik is megtilthatják az ország elhagyását. Azóta tisztázódott a helyzet, és kiderült, hogy nem így lesz, sőt még törvénybe is foglalták azt, hogy a nőket csak önkéntes alapon lehet katonai nyilvántartásba venni és mozgósítani. 

Amerikai titkosszolgálati információk szerint Putyin nem engedte a parancsnokainak, hogy az orosz haderő elhagyja a nehezen védhető dél-ukrajnai Herszon várost. A The New York Times amerikai hírszerzői forrásokra hivatkozva azt állítja,

A parancsnokok át szerették volna adni az ukránoknak a várost, és a Dnyeper keleti partjára vonulni, de Putyin ezt nem engedte nekik. Mivel Herszon az egyetlen regionális központ, amelyet az orosz erőknek február 24-e óta sikerült elfoglalniuk, ezért Putyin számára politikai kudarc lenne ennek föladása, így nem hagyta, hogy parancsnokai föladják a várost – ahogy azt a Mandiner összegezte.

Kijevben mintegy száz, Mariupolból érkező ember ember gyűlt össze, hogy tiltakozzon a Kreml által szervezett népszavazás ellen, melyen az Oroszországhoz való csatlakozásról döntenek – írja az al-Dzsazíra.

A megszállók eljöttek a városunkba, és el akarják venni tőlünk. Több ezer embert megöltek, tönkretették a várost, és most megszentségtelenítik

– nyilatkozta az egyik résztvevő.

Az Egyesült Államok kormánya engedélyt adott az RC–135S Cobra Ball nevű egyedi felderítő repülőgép szolgálatba lépésére, amely nemzetközi ballisztikus rakéták mozgását követi nyomon – erősítette meg a Flightradar24 nevű repüléskövető és járatfigyelő portál.

Az RC–135S Cobra Ball szombaton Alaszka felett repült az égen. A Focus értesülései szerint a gép nagy valószínűséggel tankolni állhatott meg Alaszka környékén.

Washington legutóbb áprilisban küldött szolgálatra RC–135S Cobra Ballt, amikor az Oroszországi Föderáció az arhangelszki régióban tesztelte eddigi legerősebb és legnagyobb hatótávolságú rakétáját, az RSZ–28 Szarmatot. A legalább tíz nukleáris töltet szállítására képes interkontinentális ballisztikus rakéta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a Föld bármely lehetséges célpontjára veszélyt jelent.

A Boeing RC–135 egy grandiózus stratégiai felderítőrepülőgép-család, amelyet az Egyesült Államok a hidegháború idején a szovjet légvédelem megfigyelésére használt.

Az RC–135S Cobra Ball legénysége legalább két pilótából, egy navigátorból, három elektronikai hadviselési tisztből, két légirendszer-mérnökből és két vagy több légideszant szakemberből áll. Az RC–135S Cobra Ball akár 450-500 kilométer távolságból is képes észlelni egy rakétát. Nagy pontossággal meg tudja határozni a rakétamotor kikapcsolásának pillanatát, valamint megállapítja az indítási és esési pontokat.

Menesztették posztjáról Dmitrij Bulgakovot, aki az orosz védelmi miniszter helyettese volt, és a háború kezdetétől egészen mostanáig az orosz hadsereg logisztikájáért felelt – írja a The Guardian.

Az orosz hadsereg soraiban gyakorlatilag állandósultak a logisztikai problémák az elmúlt hónapokban. Az invázió első heteiben sokakban félelmet keltett az a 64 kilométer hosszú orosz konvoj, amely Kijev felé tartott. Azonban rövid időn belül megállt, majd szétszóródott az élelmiszer- és az üzemanyaghiány miatt, és így az ukrán hadsereg célpontjává vált.

Azóta is folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy az orosz járműveknek nem tudnak elegendő üzemanyagot szállítani a frontra, és hogy számos probléma van az orosz fegyveres erők utánpótlásával.

Dmitrij Bulgakov

Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images Hungary

Az ukrán katasztrófaelhárítás pénteken befejezte a modern Cell Broadcast nyilvános információs rendszer tesztelését. A mobilszolgáltatók szeptember 7-én kezdtek el tesztüzeneteket küldeni az állampolgároknak a Cell Broadcast-technológiával. A tesztelési folyamat azonban számos kellemetlenséggel járt – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A katasztrófaelhárítás megjegyezte, hogy a rendszer tesztelése a rengeteg műszaki probléma és megoldásra váró feladat miatt hosszú időt vett igénybe.

A jövőben a rendszer valódi jelzések küldésére szolgál majd az ukrajnaiak számára az aktuális fenyegetésekről

– áll a hatóság közleményében.

„Köszönjük mindenkinek a türelmet, a kitartást és a megértést! Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lakosságot megvédjük, és időben figyelmeztessük az esetleges veszélyekre” – közölte a katasztrófaelhárítás.

„A napnál is világosabb, és már a New York Times is megírta, hogy a szankciók miatt van energiaválság Európában” – jelentette ki Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője.

A politikus az mondta: a New York Times franciaországi riportja „borús következtetésre jut”, miszerint a magas energiaárak ostorként csapnak le Európára.

Nacsa Lőrinc szerint az orosz energia szankciója megbénítja az európai ipart, ezzel versenyhátrányba kényszerül a kontinens, ami végső soron a teljes európai ipar leépüléséhez vezet. A frakciószóvivő szerint sok helyen elkerülhetetlen lesz az is, hogy munkavállalók tízezreit küldjék kényszerszabadságra.

Felidézte, hogy az amerikai lap szerint a szankcióknak Oroszországot kellett volna büntetniük, de ezek most fájóan visszaütnek Európára. A New York Times riportja szerint az európai cégek elveszítették a bizalmat és a tervezhetőséget; a tartósan magas energiaárak miatt sok energiaigényes vállalkozás szüntetheti meg tevékenységét.

Szólt arról is, hogy Európa-szerte tüntetéseken követelik a szankciók enyhítését, hiszen „egyre többen jutnak arra a következtetésre, mint mi, ugyanis a magyarok közel kétharmada ellenzi az energetikai szankciókat“.

Fotó: Shepard Sherbell / Getty Images Hungary

Eddig összesen 211 hajó hagyta el az ukrajnai kikötőket, fedélzetükön 4,7 millió tonna mezőgazdasági termékkel – írja a Reuters.

Minderre az ENSZ és Törökország által közvetített megállapodás értelmében kerülhetett sor – adta hírül szombaton az ukrán infrastrukturális minisztérium. Szombaton nyolc hajó hagyta el Ukrajna fekete-tengeri kikötőit – közölte a minisztérium.

Az ukrán agresszió 2014 és 2022 között meggyilkolt áldozatainak sírhelyeit kutató orosz munkacsoport szerint 17 tömegsírt fedeztek fel a luhanszki régió területén – számolt be Anna Szoroka, az orosz köztársasági elnök tanácsadója.

Nyolcéves tevékenységünk során 2022 februárjáig a (de facto) Luhanszki Népköztársaság területén több mint 17 tömegsírt találtunk

– mondta Szoroka a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. Valamint arra is emlékeztetett, hogy idén szeptember elején Rubizsnye városában mintegy 300 áldozat maradványait találták meg.

A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) felfüggesztette az Ukrán Ökölvívó Szövetség tagságát a szervezetben.

Az orosz Umar Kremljov elnökölte IBA bejelentése szerint a nemzeti szövetség munkájába történő kormányzati beavatkozás váltotta ki a döntést, amely ugyanakkor nem vonatkozik az ország bokszolóira – írja az MTI.

Mélyen aggódunk az ukrán ökölvívás helyzete miatt, ugyanakkor mindent megteszünk, hogy támogassuk a sportolókat, és a nemzeti szövetség tevékenységének felfüggesztése nem érinthet egyetlen ukrán bokszolót sem

– jelentette ki az IBA honlapján George Jerolimposz főtitkár, aki Kovács Istvánt váltotta a poszton július végén.

A világszövetség anyagilag is támogatja az ukrán csapatot, és közlése szerint megteszi a szükséges lépéseket azért, hogy biztosítsa az ukrán ökölvívók részvételét nemzetközi versenyeken.

A felfüggesztő döntés közvetlenül az előtt született, hogy az IBA jereváni rendkívüli kongresszusán elnökválasztás várható vasárnap.

Az Egyesült Oroszország frakciójának képviselője, Oleg Kolesznyikov kérelmet nyújtott be arról, hogy küldjék az ukrajnai hadművelet övezetébe – közölte szombaton a párt sajtószolgálatára hivatkozva a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

Szolgáltam a szovjet hadseregben Lengyelországban... most tartalékos őrnagy vagyok. Teljesítenem kell a kötelességem

– mondta a helyettes.

A harctérre kérte magát a Donbaszi Önkéntesek Szakszervezetének vezetője, Alekszandr Borodaj is.

Ez idő alatt a Donbaszi Önkéntesek Szövetsége öt különleges különítményt és három zászlóaljat szervezett. A különítmények egy részét most újjászervezik és visszaállítják a harckészültség érdekében. Két sorzászlóalj és három különítmény jelenleg aktívan harcol a fronton. És most a Honvédelmi Minisztérium felhívására készen állok csatlakozni hozzájuk

– fogalmazott a szervezet vezetője. 

Az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka létrehozott egy alapítványt annak érdekében, hogy megkönnyítse a humanitárius segítségnyújtást és Ukrajna háború utáni újjáépítését – erről maga Volodimir Zelenszkij számolt be Telegram-csatornáján. 

Az ország újjáépítése az emberek életének helyreállításával kezdődik. Szeretném erőforrásaimat és nemzetközi kapcsolataimat arra használni, hogy az ukrán emberek életének helyreállításán és javításán dolgozhassak

– írta le személyes céljait Olena Zelenszka az újdonsült alapítvány Facebook-oldalán, amely három területen kezd majd működésbe: az orvostudomány, az oktatás és a humanitárius segítségnyújtás területén. 

Az alapítvány azt ígéri, ezeken a területeken célzott segítségben részesítené az ukrán lakosságot, ezenfelül pedig anyagi és technikai segítséget nyújtanak az óvodák, iskolák, kórházak és a járóbeteg-ellátó intézmények újjáépítéséhez, illetve az oktatás színvonalának emeléséhez – írta meg a Portfolio. 

Ezek kolosszális kihívások: helyreállítani, amit elpusztítottak, segíteni azoknak, akik védelemre szorulnak, reményt adni a jövőre nézve. Köszönöm mindenkinek, aki támogatja Ukrajnát

– írta Zelenszkij az alapítvány vállalásairól.

Európának be kell engednie az országból elmenekülni szándékozó orosz állampolgárokat – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

A New York-i ENSZ-találkozón a Politicónak adott interjújában Michel azt mondta, az EU-nak „nyitottnak kell lennie azok felé, akik nem akarnak a Kreml eszközeivé válni”. Hozzátette, Putyin bejelentése a részleges mozgósításról megváltoztatta a háború dinamikáját.

Michel, az EU állam- és kormányfőit képviselő Európai Tanács vezetője kijelentette, hogy nyitott az uniós kollégákkal való konzultációra a kérdés megoldásáról.

Úgy gondolom, az Európai Uniónak fogadnia kell azokat, akik a politikai véleményük miatt veszélyben vannak. Ha Oroszországban az emberek veszélyben vannak, mert nem értenek egyet az ukrajnai háborúval és az általános mozgósítás gondolatával, akkor ezt figyelembe kell vennünk

– mondta. 

Iszmail Haníje, a Hamász politikai vezetője és helyettese, Szaleh al-Arouri múlt héten hivatalos látogatást tett Moszkvában a külügyminisztérium meghívására. A Hamász küldöttsége több orosz tisztviselővel is találkozott, például Szergej Lavrov külügyminiszterrel és helyettesével, Mihail Bogdanovval is. 

A küldöttség tagjai hangsúlyozták, hogy több kérdésben is Moszkva álláspontját támogatják, míg az orosz tisztviselők is támogatásukról biztosították a Hamászt. Oroszország szerint a Hamász nem terroristacsoport, a külügyminisztérium tisztviselői pedig továbbra is kapcsolatban állnak a mozgalommal – írja a Jewish News Syndicate.