Oroszországban már téma Putyin lemondása

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Index
2022.10.12. 13:29
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az Oroszország által Ukrajna ellen használt, Irán által szállított drónok „lassúak” és „könnyen célba vehetők” a légvédelmi rendszerekkel − közölte a brit védelmi minisztérium.

    Az iráni gyártmányú Shahed–136 dróntechnológia „valószínűleg nem tölti be kielégítően azt a mélységi csapásmérő funkciót, amire Oroszország valószínűleg használni kívánta” - tette hozzá a közlemény.

    Oroszország hétfői légitámadásai katonai elemzők szerint azt mutatják, hogy Moszkva kifogyott a precíziós lőszerekből − írta meg a The New York Times

  • Az orosz hadsereg csapást mért Avgyijivka központi piacára, a támadásban legalább hét ember meghalt és nyolc megsebesült – jelentette Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó október 12-én.

    „Katonai szempontból semmi nem indokolta ezt a támadást - az oroszokat a féktelen vágy vezérelte, hogy minél több emberünket megöljék és másokat megijesszenek” – tette hozzá Kirilenko.

  • A Kreml szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnapi megjegyzései annak megerősítésének tekinthetők, hogy a NATO Kijev oldalán harcol az Ukrajna és Oroszország között fennálló fegyveres konfliktusban.

    Stoltenberg kedden azt mondta, hogy egy orosz győzelem Ukrajnában „mindannyiunk számára vereséget jelentene”. A NATO vezetője korábban az ukránokat dicsérte:

    A bátor ukrán népet és a fegyveres erőket azért a lenyűgöző előrehaladásért, amellyel visszaszerezték területüket az orosz agresszoroktól.

    A NATO fenntartja és fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást, ameddig csak szükséges – tette hozzá Stoltenberg.

  • A zaporizzsjai atomerőművet üzemeltető Enerhoatom nevű ukrán állami vállalat azzal vádolja az erőművet megszálló orosz erőket, hogy nem engedik, hogy az erőmű generátorainak feltöltéséhez szükséges gázolajat a helyszínre szállítsák. Az erőművet már korábban elvágták a telephelyen kívüli áramellátástól − írta meg a The Guardian

    Az atomerőműnek a reaktorok hűtéséhez folyamatos áramellátásra van szüksége.

    Ma reggel, október 12-én 8.59-kor az orosz csapatok rakétatüze következtében megrongálódott a Dnyipropetrovszki területen lévő Dnyiprovszka alállomás. Ennek következtében az atomerőmű egyik vezetéke megrongálódott, és a létesítmény teljesen áram nélkül maradt. A dízelgenerátorok automatikusan bekapcsoltak

    − közölte a cég. 

    Elmondásuk szerint ők előkészítettek és elküldtek egy adag üzemanyagot az objektumba, az orosz fél azonban nem engedi át a vállalat járműkonvoját.

    Az állításokat a lapnak nem sikerült független forrásból ellenőriznie. Korábban mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy közvetlenül lőtték az erőművet.

  • Ferenc pápa elítélte az ukrajnai városok elleni „könyörtelen orosz bombázásokat”. Az egyházfő szerint a támadások „erőszakos hurrikánt” szabadítottak rá a lakosokra.

    A Szent Péter téren tartott heti általános audienciáján több ezer emberhez szólva a pápa felszólította azokat is, „akik a háború sorsát a kezükben tartják”, hogy törekedjenek a békekötésre, írja az al-Dzsazíra.

  • A Wagner-zsoldoscsoport gyakorlatát átvéve most már az orosz védelmi minisztérium is elkezdett toborozni a börtönökben.

    Az orosz Meduza portál szerint a „vörös” jelzésű börtönkolóniákban kezdték meg a toborzást, amelyekben főként a rendvédelemből, államvédelemből, büntetés-végrehajtásból érkezett rabok ülnek.

    Úgy tudni, hogy a börtöntöltelékeket szeptember vége óta egy rohamdandárba toborozzák be (ezek azok a katonai egységek, amelyek különleges kiképzést kapnak a támadó hadműveletekhez). A gulagu.net értesülése szerint a rabok hasonló ellenszolgáltatásban részesülnek, mint a Wagner-csoportba betoborzott fegyencek: amnesztiát, valamint pénzbeli juttatást kapnak a frontszolgálatért. 

    Ha hat hónapot letöltöttél a Wagnerben, szabad vagy

    mondta erről korábban a zsoldoscsoport alapítója. 

  • Az Institute for the Study of War (ISW) nevű kutatóközpont azt írta, hogy az oroszok már október 2-a óta tervezhették a Kijev elleni rakétatámadást.

    Közlések szerint az ukrán hírszerzés jutott hozzá olyan információkhoz, amelyek arra engednek következtetni, hogy már október második napján felmerült a támadás ötlete. Szerintük ennek alapján az feltételezhető, hogy az újonnan kinevezett ukrajnai főparancsnok, Szergej Szurovikin még nem sok szerepet vállalt az akció végrehajtásában.

    Az ISW szerint a támadásra és a főparancsnok kinevezésére építve az orosz hadvezetés igyekszik egy PR-kampányt folytatni, és helyrehozni az utóbbi hetekben megtépázott renoméját. Mindkét lépéssel elsősorban a szélsőségesen háborúpárti orosz hangadókat igyekeznek kielégíteni – tették hozzá. 

  • Egy új cseppfolyósítottföldgáz-projekt Afrika nyugati partjainál felkeltette az európai országok figyelmét, melyek szeretnék csökkenteni függőségüket az orosz energiaellátástól.

    A Szenegál és Mauritánia partjai közelében található mező mintegy 15 billió köbméter gázt tartalmaz – ötször többet, mint amennyit Németország 2019-ben egész évben felhasznált –, de várhatóan csak jövőre kezdheti meg működését.

    Azonban Európa még egy ilyen forrással is messze lenne attól, hogy megoldja az orosz–ukrán háború kirobbanása miatt kialakuló energiaválságot, mondják a szakértők.

    Gordon Birrell, a projektet társfejlesztő BP egyik vezetője szerint a fejlesztés „nem is lehetne időszerűbb”, mivel Európa igyekszik csökkenteni az orosz földgáztól való függőségét a gyárak működtetése, az áramtermelés és az otthonok fűtése terén, írja a The Independent.

  • Az ukrán hadsereg visszafoglalt öt települést a déli Herszon régióban – közölte a déli hadműveleti parancsnokság.

    Az ukrán katonák október 11-én az ellenőrzésük alá vonták a Beriszlavi járásban lévő Novovaszilivka, Novohrihorivka, Nova Kamianka, Trifonivka és Cservone falvakat – közölte Vladiszlav Nazarov, a déli hadműveleti parancsnokság szóvivője.

  • Az ukrán hadsereg többek közt egy Uragan rakéta-sorozatvetőt is zsákmányolt a herszoni régióban. A harceszköz az alábbi felvételen látható.

    Az ukránok herszoni ellentámadása az ősz elején indult meg, de nagyobb sikereket csak a múlt héten értek el ezen a hadszíntéren.

  • Az orosz elnök elfogadta Thaiföld meghívását az Ázsiai és Csendes Óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) országainak idei konferenciájára – írja a Bloomberg a Bangkok Post értesülése alapján.

    A rendezvényt november 18–19. közt tartják, és a thaiföldi külügyminisztérium már felkérte az ország illetékes hatóságait arra, hogy megfelelő módon biztosítsák a rendezvényt. Az Egyesült Államok egy képviselője is jelen lesz a konferencián, és Kína is képviseltetheti magát (bár ez utóbbi még nem dőlt el).

  • Az Orosz Föderációban már arról vitatkoznak, ki válthatja le a Kreml vezetőjét, állítják Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai ellenfelei, írja a Politico.

    Az ukrajnai háború aláássa Putyin tekintélyét, emiatt belső harc kezdődött az orosz politikai vezetésében, és megjelentek azok, akik bírálják a katonai-politikai parancsnokság intézkedéseit, sorolja a lap.

    Mihail Kaszjanov volt orosz miniszterelnök pedig meg van győződve arról, hogy az elnök hatalma hirtelen meggyengülhet. „Úgy vélem, hogy három-négy hónapon belül drámai változásoknak leszünk szemtanúi” – fűzte hozzá.

  • Az orosz ellenőrzés alatt álló dél-ukrajnai Herszon városából öt, a szintén megszállt Melitopolból pedig legalább egy robbanást jelentettek a helyi hatóságok szerda reggel az orosz média beszámolói szerint.

    Az MTI a RIA Novosztyi alapján azt írta, hogy Melitopol központi piacán lépett működésbe a robbanószerkezet, de áldozatok nincsenek. A herszoni robbantásokról még nincsenek részletesebb hírek.

    Mindeközben az ukrán sajtó arról számolt be, hogy szerda reggel a Herszoni területtel szomszédos MIkolajivi területen is robbanások voltak.

    Az ukrán hadsereg szerint ott összesen 9 kamikazedrónt lőttek le.

    Az ukrán sajtó közölte azt is, hogy helyi idő szerint reggel fél 7-től 8 különböző ukrajnai területen légiriadót rendeltek el

  • Varsóban játszották le a Sahtar Donyeck és a Real Madrid bajnokok ligája meccsét kedden. A mérkőzésen a stadion egy része az ukrán, valamint a lengyel színekbe öltözött. 

    A meccs 1–1-re végződött, ebben a cikkben írtunk róla részletesebben.

  • Négy új HIMARS rakétavető érkezett Ukrajnába – közölte kedd éjjel Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

    Azt írta: „Köszönöm Joe Biden amerikai elnöknek, Lloyd Austin védelmi miniszternek és az amerikai népnek. Eljött a HIMARS-ok ideje, ami az ukránoknak jó, a megszállóknak viszont annál rosszabb.” 

    Az ukrán védelmi miniszter végül azt is hozzátette:

    Ez nagyszerű hír a hatodik Ramstein-találkozó (vagyis az Ukrajnát támogató államok megbeszélése – a szerk.) előtt, ahova holnap megyek. Lesz még ennél több is .

  • Lengyel munkások tegnap este szivárgást fedeztek fel az Oroszországból Európába olajat szállító Drusba vezeték egyik vezetékén.

    A csővezetéket üzemeltető Pern közölte, hogy a szivárgás okai egyelőre ismeretlenek. A szivárgást a cső egy szakaszán észlelték, mintegy 70 kilométerre a közép-lengyelországi Plock városától, írja az Independent.

    A szivárgás a Németországot és Lengyelországot ellátó Barátság vezetékhálózat északi szakaszán van. Németország a legnagyobb vevője a Barátságon keresztül szállított orosz nyersolajnak, amelynek déli szakasza Magyarországot és Szlovákiát látja el. A csővezetékes olajat Magyarország lobbitevékenysége miatt vonták ki az orosz olajimportra vonatkozó, decemberben életbe lépő uniós szankciók hatálya alól − írja a hírügynökség.

  • Az energiaexport segítheti Oroszországot a nyugati szankciók átvészelésében − közölte a The Guardian

    Moszkva szerint az infláció enyhül, a foglalkoztatás pedig gyakorlatilag teljes, ami ellentmond számos pénzügyi szakértő előrejelzéseinek.

    A Nemzetközi Valutaalap kedden valamelyest alátámasztotta Oroszország álláspontját, mondván, hogy a recesszió a vártnál kevésbé lesz súlyos az olajexport és a viszonylag stabil belső kereslet miatt.

    Az IMF előrejelzése szerint az orosz gazdaság az év egészére számolva mindössze 3,4 százalékkal fog zsugorodni, miután a második negyedévben 21,8 százalékkal csökkent.

    Az IMF júniusban 6 százalékos éves visszaesést prognosztizált.

  • Szerhij Hajdaj, a luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője friss információkat közölt az ukrán hadsereg előrehaladásáról a megszállt luhanszki régióban.

    Ukrajna fegyveres erői apránként haladnak előre. Az oroszok főként rakétákkal lövik az állásainkat. A megszálló erők a frontvonal teljes első szakaszát aláaknázták. A katonáink már találkoztak a részleges katonai mozgósítás keretében behívott oroszok első hullámával

    írta Hajdaj.

    Luhanszk a megszállt Ukrajna azon régióinak egyike, amelyet Vlagyimir Putyin Oroszországhoz csatolt.

  • Az oroszok rakétacsapást mértek Zaporizzsja városára és annak külvárosaira a szerdára virradó éjszaka – közölte Olekszandr Sztarukh, Zaporizzsja megye kormányzója.

    A mentők három embert mentettek ki a romok közül, miután egy Zaporizzsja közeli faluban egy lakóház megsérült a támadásban – tette hozzá Sztarukh, írja a CNN.

    Szerdán az ukrán légvédelem kilenc iráni Shahed–136 típusú drónt is lelőtt a közeli Mikolajiv felett, amelyeket Oroszország a déli régió támadására használt – közölte az ukrán légierő a Telegramon.

  • Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt állítja, hogy őrizetbe vett öt orosz, valamint három ukrán és három örmény állampolgárt a krími híd felrobbantása miatt – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

    Az FSZB szerint a robbantást az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága és annak igazgatója, Kirilo Budanov szervezte, írja a Sky News.

  • Egy jelentés szerint több mint húsz orosz utazott hajókon az északi-csendes-óceáni kikötőkből Dél-Koreába, hogy próbálják elkerülni, hogy behívják őket katonának, de a legtöbbjük számára megtagadták a belépést − közölte a Sky News

    Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én meghozott részleges mozgósítási rendelete óta számos férfi menekült el a sorozás elől. A legtöbben közúton, vasúton és légi úton menekültek Európába, illetve a szomszédos volt szovjet országokba, például Grúziába, Azerbajdzsánba és Kazahsztánba.

    A KBS dél-koreai közszolgálati televízió arról számolt be, hogy legalább 21 orosz érkezett jachtok fedélzetén az ország déli részén lévő kikötőkbe, de csak kettőnek engedélyezték a belépést, míg a többi számára megtagadták, mivel a hatóságok „kétes célúnak” ítélték a beutazásukat.

  • A részleges katonai mozgósítás miatt problémákkal küzd az oroszországi oktatás. Erről a Verstka orosz hírportál számolt be. Tanárok ezrei mentek a frontra, bujkálnak vagy menekültek külföldre, így egyes iskolákban már nincs, aki tanítson, írták.

    Jurij Varlamov, az Uchitel pedagógus-szakszervezet vezetője szerint „kritikus a helyzet” egyes orosz iskolákban. Szerinte egyszerűen nincs, aki foglalkozzon a diákokkal. Több tantárgy máris eltűnt a tantervből. A megmaradt tanárok túlterhelése miatt nem sokan szeretnének erre a pályára lépni, számolt be a TakeToNews.

  • Limanban eddig már több mint 40 holttestet exhumáltak − közölte az ukrán legfőbb ügyész hivatala.

    A Novaja Maszljakovka temetőben mintegy 110 sírt, köztük gyerekek sírjait találták meg − közölte az ukrán Unian hírügynökség

    A jelentés szerint október 4-e és 10-e között a nyomozó ügyészségi csoport ellenőrzést végzett az Orosz Föderáció fegyveres egységei és az úgynevezett „Luhanszki Népköztársaság” által korábban megszállt Szvjatogorszkban és Limanban.

  • Börtönbe került egy orosz nő amiatt, hogy egy cetlit hagyott Vlagyimir Putyin szüleinek a sírjánál. 

    A 60 éves asszony nem az első ember, aki Vlagyimir Putyin szüleinél „tesz panaszt” az orosz elnök miatt, de az első, akit elvittek emiatt a rendőrök és bíróság elé állítottak.

    Azt nem tudni biztosan, hogy a cetlin mi állt, de az biztos, hogy Vlagyimir Putyin halálát kívánta – ismerte el az asszony fia. Közlése szerint édesanyja a múlt hét csütörtökön hagyta ott írását a szentpétervári temetőben, és hétfőn elvitték a rendőrök, kedden pedig már a bíróság elé is állították.

    A vád szerint az asszony (politikai, ideológiai, faji, nemzeti, vagy vallásos indíttatásból)

    „megszentségtelenítette” a holtakat, és mindezért akár öt év börtönbüntetést is kaphat. 

    A közösségi médiában tettek már közzé legalább egy ehhez hasonló üzenetet két héttel ezelőtt, amelyet szintén Putyin szüleinek sírjánál hagytak a háború ellen demonstrálók. Abban az állt: 

    Kedves szülők! A fiatok rosszul viselkedik! Kihagyta a történelemórákat, az osztálytársaival harcol, és azzal fenyegetőzik, hogy az egész iskolát felrobbantja! Csináljatok valamit!

  • Az ukrán katonák egy orosz kínzókamrát találtak a donyecki terület visszafoglalt részein, Liman és Szvjatohirszk közelében, egy kolostorban – írja az Ukrinform

    Az ukrán titkosszolgálat (SSU) szerint a kínzókamrát Szvjatohirszk Lavra kolostorában találták. Közlésük szerint az oroszok olyan civileket tartottak fogva és kínoztak meg ott, akik kiálltak Ukrajna területi integritása mellett.

    A helyszínen még zajlanak a vizsgálatok. Az Ukrinform mindemellett emlékeztetett arra is, hogy Szvjatohirszk és Liman térségében legalább 78 holttestet ástak ki a földből azután, hogy visszafoglalták a területet az oroszoktól.

  • Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója tagadta azt az állítást, miszerint az elmúlt hetekben személyesen beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háborúról és a konfliktus lezárását előmozdító „béketervről”.

    Ian Bremmer amerikai politológus, az Eurasia Group politikai tanácsadó cég elnöke kedden a CNN-nek nyilatkozva azt állította, hogy Elon Musk közvetlenül neki számolt be a Putyinnal folytatott múlt havi beszélgetéséről.

    Csak egyszer kommunikáltam Putyinnal, és az körülbelül 18 hónappal ezelőtt volt. A beszélgetés témája az űrkutatás volt

    – írta ki a Twitter-oldalára Elon Musk.

  • Robbanások hallatszottak az ukrajnai Mikolajiv régióban szerda reggel – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség az ukrán médiára hivatkozva.

    A 24 TV szerint szerdán 06:35 órától nyolc ukrajnai régióban harsantak fel a légiszirénák.

  • Kedden 5189 fő lépett be Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon. A románmagyar határszakaszon belépők közül 3879 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 164 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében, írta az Országos Rendőr-főkapitányság.

  • Egy szétlőtt orosz tankot ideiglenesen ki lehet állítani a berlini orosz nagykövetség előtt – döntött kedden egy bíróság a német fővárosban.

    Az orosz nagykövetség előtt húzódó Unter den Linden körúton a súlykorlátozásokra vonatkozó biztonsági előírások miatt a tankot valószínűleg nem közvetlenül az épület előtt állítják ki.

    A Mitte nevű városrész azzal érvelt, hogy nem lenne helyénvaló a tankot kiállítani, mivel nagy valószínűséggel emberek haltak meg benne. Azzal is érvelt, hogy a tank bemutatása befolyásolhatja a német külkapcsolatokat. Emellett rámutatott, hogy a kiállítás megzavarhatja a forgalmat és felzaklathatja a járókelőket.

    A bíróság azonban úgy döntött, hogy nem szabad a véleményszabadság útjába állni. A bíróság azt is kimondta, hogy a forgalmat ez nem befolyásolja, a külpolitikáról szóló érvek pedig szerinte nem relevánsak. Azt is megjegyezte, hogy a tank csak két hétig lesz látható.

  • Az ukrán fegyveres erők megsemmisítették az oroszok lőszerraktárát, parancsnoki állását és kommunikációs központját Herszon régióban, közölte a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság a Facebook-oldalán.

    Az ukrán katonák összesen kilenc légicsapást hajtottak végre, Herszon mellett Beriszlav és Mikolajiv térségében is veszteségeket okoztak az orosz hadseregnek.