Kijev új drónjai Moszkvát is lángba boríthatják

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke hétfőn a konzervatív pártokat tömörítő nemzetközi szervezet, a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) vezető politikusai számára tartott munkavacsorát a Karmelita kolostorban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A sajtófőnök közleménye szerint a munkavacsorán arról tárgyaltak, hogy milyen stratégiák és együttműködési lehetőségek állnak a jobboldali, keresztény, konzervatív pártok rendelkezésére a jelenlegi helyzetben, amikor az orosz–ukrán háború miatt világszerte, de legfőképpen Európában energiaválság, gazdasági visszaesés, infláció és a szankciós politika következményei sújtják az országokat.

Az uniós országok arról tárgyalnak, hogy hozzájáruljanak-e ahhoz, hogy az ukránok továbbra is hozzáférhessenek a létfontosságú Starlink internetszolgáltatáshoz, amelyet jelenleg a Tesla-főnök, Elon Musk fizet.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a Politicónak adott hétfői interjújában hozta nyilvánosságra a terveket, amelyek még korai szakaszban vannak. 

Musk elmondta, hogy a SpaceX nem tudja a végtelenségig fizetni, hogy az ukránok hozzáférhessenek a Starlink internetszolgáltatásokhoz, miközben azt sugallta, hogy az amerikai kormányt akarja a számla kifizetésére rábírni.

Aggodalom merült fel azonban azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna továbbra is biztonságosan hozzáférhet-e a kulcsfontosságú távközlési rendszerhez, amely lényegi szerepet játszott a megszállt területeken lévő orosz csapatok elleni ellentámadásokban, valamint a polgári lakosság összeköttetésében. 

Megszökött moszkvai házi őrizetéből, és elhagyta Oroszországot Marina Ovszjannyikova orosz televíziós újságírónő – jelentette be a nő ügyvédje hétfőn.

Ovszjannyikova, aki az ukrajnai orosz hadművelet elleni televíziós tiltakozó akciója miatt vált ismertté, jelenleg „egy európai állam védelme alatt áll” – fogalmazott Dmitrij Zahvatov, de részletekbe nem bocsátkozott, mivel úgy vélte, hogy az „problémát okozhat” ügyfelének.

A 44 éves nőt augusztusban két hónapra házi őrizetbe helyezték, miután az orosz fegyveres erőkkel kapcsolatos „hamis hírek” terjesztésével vádolták meg, és az erre vonatkozó új jogszabály értelmében a bíróság akár tíz év börtönnel is sújthatja.

Az ügy egy júliusi tiltakozó akcióval kapcsolatos, amikor Ovszjannyikova a Kremllel szemben a folyóparton egy plakátot tartott a magasba, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnököt gyilkosnak, az orosz katonákat pedig fasisztának nevezte – adta hírül az MTI.

Még márciusban vonta magára a figyelmet

Az újságírónő még márciusban azzal vonta magára a nemzetközi figyelmet, hogy a Pervij Kanal orosz csatornánál az esti híradó élő adásában a műsorvezető háta mögött feltartott egy, a háború megállítását követelő plakátot, amelynek szövege arra is felszólította a nézőket, hogy „ne higgyenek a propagandának és a hazugságoknak”.

A televíziós incidens után Ovszjannyikovát előállították, de akkor még csak pénzbírsággal sújtották. A tévétől való távozása után külföldre ment, és a Die Welt című német lapnál kapott állást oroszországi és ukrajnai ügyek tudósítójaként. Júliusban azonban hazatért Moszkvába, hogy küzdjön két kiskorú gyermekéért, akiket a volt férje el akar venni tőle.

Újabb fogolycserét hajtott végre az ukrán és az orosz oldal, ezúttal 108 ukrán nő szabadult ki orosz fogságból – jelentette be hétfőn Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Ez az első, hogy kizárólag nőket hoztunk ki. A fogságban anyák és lányok voltak, akiket rokonaik várnak haza

– emelte ki Jermak.

Közlése szerint a kiszabadított nők közül 37-en a mariupoli Azovsztal üzemben estek fogságba, 11 közöttük tiszti rangot visel.

35-en az ukrán fegyveres erőknél, 32-en a haditengerészetnél, 12-en területvédelmi egységeknél, nyolcan a nemzeti gárdánál – közülük ketten az Azov ezrednél –, öten a védelmi minisztérium alá tartozó Állami Különleges Közlekedési Szolgálatnál és négyen a határőrségnél teljesítettek szolgálatot, további 12 nő pedig civil

– sorolta Jermak. Hangsúlyozta: a kiszabadítottak között vannak, akiket a Donyec-medencei önkényesen kikiáltott szakadár népköztársaságokban börtönöztek be jogtalanul, és még az Ukrajna elleni februári orosz invázió előtt fogták el őket. Jermak elárulta, hogy a fogolycsere meglehetősen feszült légkörben zajlott.

Egy légitámadás következtében erőteljes robbanás rázta meg Bila Cerkvát – írja az Obozrevatel a helyi tudósítójuk beszámolója alapján. A tudósító szerint az egész városban jól hallható volt a robbanás. 

A helyi Telegram-csatornák megerősítették a robbanást, és azt írták, a drón segítségével végzett felderítőmunka már folyamatban van. Később egy újabb, kisebb robbanás rázta meg a várost.

A hatóságok felszólították a kijevi régió lakóit, hogy ne hagyják el a védett helyeket. Az értesüléseket egyelőre semmilyen hivatalos helyről nem erősítették meg.

Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy vasárnap este óta 37 orosz drónt semmisített meg, vagyis a támadásokban részt vettek mintegy 85 százalékát. Orosz dróntámadások érték Kijev belvárosát hétfőn kora reggel, legalább három ember halálát okozva.

A légicsapásokra pontosan egy héttel azután került sor, hogy Oroszország a háború kezdete óta a legsúlyosabb légibombázást indította Kijev és más ukrán városok ellen – írja az Al Jazeera.

A külügyminiszterek döntöttek arról, hogy az Európai Unió kiképzőmissziót indít, az ukrán hadsereg katonáit fogják kiképezni.

Magyarország nem szavazta meg ezt az előterjesztést, egyedüliként a konstruktív tartózkodás lehetőségével éltünk

– jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter Luxemburgban az uniós külügyminiszterek találkozójának szünetében.

A konstruktív tartózkodás azt jelenti, hogy nem gátolják a többieket a misszió elindításában, de Magyarország önmagára nézve nem tekinti kötelezőnek a döntést, ezt az EU jogszabályai lehetővé teszik.

A miniszter világossá tette, hogy nem veszünk részt a misszióban, nem küldünk kiképzőket, és nem is járulunk hozzá a költségekhez. Arról egyesével fognak dönteni, hogy átengednek-e Magyarország területén a misszióhoz kapcsolódó szállítmányokat.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: semmi olyat nem tartanak jó ötletnek, ami eszkalációhoz vezet, ezért sem adták egyetértésüket a misszió létrehozásához.

  Nem veszünk részt ebben a kiképző misszióban, nem küldünk kiképzőket, nem járulunk hozzá a működés költségeihez

– szögezte le Szijjártó. 

Szumi keleti régiójában a segélyszolgálatok szerint négy ember meghalt, és többen megsebesültek, miután hétfő reggel rakétacsapásokat mértek energetikai az infrastruktúrára.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy elektromos alállomás kiégett, és tűz keletkezett, amely megrongálta az épületet. Három embert mentettek ki a romok közül.

Az orosz csapások a Dnyipropetrovszk régió középső részén található energetikai létesítményeket is sújtották

– mondta el Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, aki hozzátette, hogy az áramellátás már helyreállt a környéken.

Ukrán tisztviselők szerint az orosz katonák kifosztott és rommá lőtt múzeumokat hagytak maguk után, ezért a legértékesebb műtárgyak helyett másolatokat kell a kiállítótérbe helyezniük. 

Legrosszabb esetben azonban a múzeumok semmit nem állítanak ki. Amikor az orosz haderő megpróbálta bekeríteni Kijevet, Natalja Pancsenko, a fővárosban található Ukrán Történelmi Múzeum igazgatója gyorsan biztonságba helyeztette a múzeum műtárgyait – írja a Szabad Európa. 

Attól féltünk, hogy az orosz megszállók minden ukrán történelmi emléket elpusztítanak 

– mondta. 

A belorusz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz erőkkel közös éleslövészeti gyakorlatokat tartanak, valamint légvédelmi rakéták kilövéséről is beszámoltak – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

Az alakulat katonai egységeit a tervek szerint a Belarusz Köztársaság négy gyakorlótelepén helyezik el az ország keleti és középső részén, majd megkezdik a harci kiképzést

– mondta el a minszki védelmi tisztviselő.

A védelmi minisztérium múlt heti közlése szerint orosz csapatokat telepítenek Belaruszba, ugyanis Minszk azt állítja, hogy Ukrajna a főváros megtámadására készül.

Éppen ezért  Aljakszandr Lukasenka elnök kéréssel fordult Vlagyimir Putyin felé, annak reményében, hogy az orosz elnök további légvédelmi rakétarendszereket küld az országának.

Ukrán tervezők bejelentették egy nagy hatótávolságú drón megalkotását, amely ezer kilométeres távolságból is képes célokat eltalálni. Tekintettel arra, hogy Kijev és Moszkva távolsága körülbelül 700 kilométer, egy ilyen drón veszélye komoly lehet. Mennyire reálisak Kijev tervei? Alekszej Leonkov katonai szakértő szerint nem szabad alábecsülni őket.

Alekszej Leonkov úgy véli, hogy Kijevnek egy nagy hatótávolságú drón létrehozására vonatkozó terveit nem szabad alábecsülni. Véleménye szerint Ukrajna létrehozhat egy nehéz drónt a szovjet Tu–141 Strizh pilóta nélküli légi jármű alapján – írja a Moszkovszkij Komszomolec.

„Az Egyesült Államok sem áll félre, hírszerzéssel segíti a célponthoz vezető útvonal megtervezését. Szóval ez nem vicces... Az ellenség lebecsüléséért nagy árat kell fizetni” – írta a Telegram-csatornáján Leonkov.

Mivel Kijevet kamikazedrónokkal támadták, egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint a jövőbeni döntéshozatalában és tervezésében, ami Ukrajna megsegítését illeti, a Biden-kormányzat figyelembe fogja venni, hogy Oroszország ezeket a halálos eszközöket használja – közölte egy magas rangú kormányzati tisztviselő. 

„Ez a döntéshozatali folyamat magában foglalja az Ukrajnának légvédelmi rendszerekkel való ellátásáról folyó tanácskozásokat, amire Kijevnek a háború jelenlegi szakaszában a legnagyobb szüksége van” – írja a CNN.

Az elmúlt napokban Joe Biden amerikai elnök és magas rangú amerikai tisztviselők világossá tették, hogy az Egyesült Államok továbbra is tervezi Ukrajna számára különböző légvédelmi rendszerek biztosítását, beleértve két NASAMS rakétarendszer gyorsított szállítását.

Belarusz további orosz légvédelmi rakétarendszereket kért a főváros, Minszk védelmére – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka elnök a biztonsági tanács keddi ülésén.

Vlagyimir Putyinhoz fordultam segítségért, hogy a Gomel régióban található S–400-as rendszereken kívül további fegyverek szállításával segítse a Minszktől nyugatra fekvő területeket

– idézi Lukasenka szavait a The Defense Post.

Az MK.ru értesülései szerint a belorusz védelmi minisztérium közleményében arról írnak, hogy Oroszországból mintegy 170 harckocsi és legfeljebb száz darab, 100 milliméternél nagyobb kaliberű tüzérségi lőfegyver és aknavető érkezése várható.

Európa gazdasági problémáiért Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszere a felelős, mert szándékosan korlátozta a gázszállításokat, ami magas inflációt okozott – jelentette ki Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár hétfőn Prágában a cseh–német gazdasági fórumon.

Oroszország ezzel igyekszik gyengíteni az európai közösségek összetartását, és így elpusztítani az itteni demokráciát

– mutatott rá a német miniszter. Robert Habeck szerint a jelenlegi magas energiaárak okozta inflációnak külső oka van, és ez az orosz gázszállítások korlátozása. Egyetlen európai kormány sem döntött a gázszállítások korlátozásáról, hogy növelje az árakat, mindezt az orosz lépések váltották ki – jegyezte meg.

Mindent, ami most történik, amit a cégeknek el kell viselniük, és amiért Európában az emberek szenvednek, szándékosan idéztek elő

– fogalmazott a német politikus.

A magas energiaárak és a magas infláció elpusztíthatja az európai gazdasági modellt. A gazdasági modell tönkretételével elpusztul az európai társadalmi modell, a társadalmi stabilitás s végül a demokrácia is 

– fejtette ki Robert Habeck. „Mindez része az összecsapásnak a putyini Oroszországgal” – tette hozzá.

A német miniszter hangsúlyozta: Európának nem szabad meghátrálnia, megoldást kell találnia a problémákra, és továbbra is segítséget kell nyújtania az Oroszország által megtámadott Ukrajnának.

Tűz ütött ki a kalinyingrádi CHPP–2 gázkezelő létesítményben. A balesetben egy ember meghalt, ketten megsérültek – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség.

A cég képviselője hozzátette: az állomás jelenleg a megszokott módon működik, az esettel kapcsolatban folyik a vizsgálat. A tüzet délutánra eloltották – jelentették.

„Egy hat hónapos terhes nő volt a Kijevben egy lakóépületre mért dróncsapás egyik halálos áldozata. Három halott civil holttestét húzták ki a keresési és mentési műveletek során egy orosz drón által eltalált lakóépületből a városközpontban. Köztük van egy fiatal pár, férj és feleség, akik gyermeket vártak. A nő hat hónapos terhes volt” – közölte Vitalij Klicsko Telegramon közzétett nyilatkozatában.

Moszkva hétfő kora reggel dróntámadásokat indított lakóházak ellen Kijevben. Az ukrán és az amerikai hírszerzés azt állította, hogy Oroszország Irán által szállított kamikazedrónokkal csapott le több ukrajnai régióra, amit Teherán többször is tagadott.

Észtország, Lettország és Litvánia felszólította az Európai Uniót, hogy nemzetközi partnerekkel együttműködésben hozzon létre egy különleges törvényszéket az Ukrajna elleni orosz agresszió vizsgálatára és megítélésére.

A három balti ország külügyminisztere vasárnap este adott ki közös közleményt, amelyben kijelentették: az EU-nak cselekednie kell annak érdekében, hogy Oroszországot elszámoltassák az Ukrajnában elkövetett „szörnyűséges bűntettei” miatt.

Ennek a gyilkos agressziónak a fő kitervelői, felbujtói és végrehajtói nem kerülhetik el az igazságszolgáltatást csak azért, mert van egy rés a nemzetközi bűnügyi törvénykezésben

– fogalmaztak a külügyminiszterek. Közvetlenül az uniós külügyminiszterek luxembourgi tanácskozása előtt a három balti ország arra szólította fel a többi tagállamot, hogy továbbra is támogassák a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) már folyamatban lévő vizsgálódásait Ukrajnában és számos más országban.

Hozzátették ugyanakkor, hogy itt nem szabad az erőfeszítéseknek véget érniük. Jelenleg nincs olyan nemzetközi törvényszék, amely felelősségre vonhatná az orosz politikai és katonai felsővezetést „az Ukrajna elleni agresszió” miatt. A balti országok közleménye szerint ezért egy különleges törvényszék egészíthetné ki az ICC szerepét – írja az MTI.

Míg az ICC háborús bűncselekmények, népirtás és emberiség elleni bűntettek ügyében folytatna eljárást egyes személyekkel szemben, a különleges törvényszék alapvető feladata az lenne, hogy az agresszió bűncselekményét vizsgálja

– írták a közleményben. 

Az Európai Unió katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása, az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa hétfőn.

A közlemény szerint az EUMAM Ukrajna-misszió célja, hogy hozzájáruljon az ukrán fegyveres erők felkészültségének fokozásához a katonai műveletek hatékony végrehajtása érdekében, „lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megvédje területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, gyakorolhassa önállóságát, és megvédhesse a polgári lakosságot”.

Közölték: a misszió létrehozásáról Ukrajna kérelmének eleget téve döntött az unió, az ukrán kormány szeptember 30-án kérte a támogatást. Az EUMAM Ukrajna egyéni, csoportos és különleges képzést nyújt az ukrán fegyveres erők számára, emellett összehangolja a tagállamok kiképzést támogató tevékenységeit.

Biztosítani fogja továbbá a tagállamok Ukrajnát kétoldalú formában támogató tevékenységeinek együttműködését, valamint a közös munkát más, hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel is.

A misszió az uniós tagállamok területén fog működni, műveleti központja Brüsszelben lesz, működését az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EKSZ) biztosítja. A katonai misszió megbízatása kezdetben két évre szól, erre az időszakra szóló költségvetése 106 millió 700 ezer euró – tették hozzá.

A magyar álláspontról alábbi cikkünkben olvashatnak.

Kapcsolódó

Ukrán kiképzőmissziót indít az EU, Magyarország nem vesz részt benne

Szijjártó Péter a külügyminiszterek találkozója után tett bejelentést.

Többek között olyan befektetők is beszálltak a német Quantum-Systems drónfejlesztő 17,5 millió dolláros refinanszírozásába, mint az amerikai milliárdos Peter Thiel – írja a Bloomberg.

A milliárdos pozitív szavakkal méltatta a Quantum-Systems munkásságát, és jelentős anyagi támogatást ajánlott fel a dróngyártó vállalatnak – írja a német vállalat vasárnapi közleménye.

A Quantum-System a háború kitörése óta támogatja Ukrajna haderejét felderítődrónokkal, amelyek sokkal fejlettebbek és modernebbek a nyugati világ drónjainál. 

A Quantum-Systems olyan dokkolóállomásokat fejleszt, amelyek lehetővé teszik a drónok feltöltését és telepítését, mindezt emberi kezelő beavatkozása nélkül

– nyilatkozta Florian Seibel, a vállalat vezérigazgatója egy interjúban, hozzátéve, hogy a cég a német fegyveres erőkön keresztül idáig 42 drónt szállított az ukrán hadsereg támogatására.

A mai nappal kezdődően hadgyakorlatba kezd a NATO Európában, amelynek célja nukleáris elrettentő erejének demonstrálása – írja a Reuters. 

A gyakorlatban elsődlegesen stratégiai bombázók fognak majd felvonulni – 14 országnak közel hatvan repülője fogja átszelni Európa egét, elsősorban Nagy-Britannia, Belgium és az Északi-tenger körül. 

A NATO állítása szerint a gyakorlat nem áll összefüggésben sem a párhuzamosan futó orosz gyakorlattal, sem pedig az ukrajnai háborúval – mindössze egy minden évben megrendezendő eseményről van szó.

A gyakorlat értelemszerűen nem tartalmazza a nukleáris fegyverek éles bevetését, pusztán csak arra szolgál, hogy a csapásmérő erők készültségét ellenőrizze.

Továbbra is sok gyermek és nő érkezik Ukrajnából Magyarországra a háború miatt. A katasztrófavédelem a társszervekkel közösen gondoskodik róluk, koordinálja az elhelyezésüket, illetve a továbbutazásukat.

Nem csak a katasztrófavédelem vesz részt a bajbajutottak elhelyezésében, sokan önkormányzati, karitatív és humanitárius szervezetek segítségével kerülnek biztonságos helyre – írja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának közleménye.

A katasztrófavédelem az elmúlt héten 56 ember, köztük 28 gyermek és tíz nő elhelyezésében, utaztatásában működött közre. A háború kitörése óta összesen 13 139 ember elhelyezését koordinálta a szervezet.

Oroszország hétfőn folytatta az ukrán energetikai infrastruktúra és katonai objektumok elleni támadásokat, és megállította az ukrán előrenyomulást a Harkiv megyei Kupjanszk térségében – mondta el napi sajtótájékoztatóján Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Tájékoztatása szerint az ukrán városok elleni támadásokban minden kijelölt célpontot eltaláltak, és meghiúsítottak egy ukrán kísérletet is a dél-ukrajnai Herszon megye védelmi rendszerének áttörésére.

A szóvivő elmondta, hogy az orosz csapatok légicsapásokkal és tüzérségi tűzzel sújtották az Ukrán Fegyveres Erők két gépesített dandárját a Harkiv megyei Kupjanszk irányában. Mintegy 160 ukrán katona elesett, két tüzérségi löveg megsemmisült. Egyes területeken az orosz erők több lőszerraktárt is eltaláltak. Mikolajiv térségében elpusztítottak egy üzemanyagraktárt és egy javítóműhelyt.

Beszámolt arról is, hogy az oroszok meghiúsították az ukrán csapatok támadási kísérletét a Luhanszk megyei Liszicsanszk felé, és visszaszorították őket kiinduló állásaikba. Több mint ötven ukrán katona elesett, hat ukrán harckocsi, két páncélozott harcjármű és négy kisteherautó megsemmisült – adta hírül az MTI.

Felvételek láttak napvilágot arról, ahogy orosz sorkatonák gyorsított, tömeges esküvőn házasodnak Szentpétervárott − közölte a Sky News. 

A felvételeken, amelyeket Francis Scarr, a BBC munkatársa osztott meg, mozgósított férfiak egy csoportja látható, amint összekötik életüket a párjukkal, mielőtt az ukrán csapatok ellen indulnának.

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten azt mondta, hogy várhatóan két héten belül befejeződik a hadsereg tartalékosainak mozgósítása.

Anton Gerascsenko, az ukrán elnök egyik vezető tanácsadója szerint egy „fiatal család” halt meg ma reggel egy kijevi lakóházra mért dróncsapásban − írta meg a Sky News. 

A 34 éves Bohdant és Viktóriát holtan találták. A hírek szerint néhány hónap múlva született volna meg első gyermekük

− közölte.

A keleti Szumi régió kormányzója közölte, hogy három ember meghalt és további kilenc megsebesült egy ma reggeli rakétatámadásban − írta meg a The Guardian. 

Reggel 5 óra 20 perckor három orosz rakéta csapódott be egy polgári infrastrukturális intézménybe. Legalább három ember meghalt. Kilencen megsebesültek. Még mindig vannak emberek a romok alatt

− írta Dmytro Zhyvytsky a közösségi médiában.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök korábban közölte, hogy energetikai létesítményeket értek orosz csapások Szumi és Dnyipropetrovszk régióban.