Terrortámadást terveznek az oroszok?

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Irán pénteken azt tanácsolta állampolgárainak, hogy ne utazzanak Ukrajnába, és felszólította a már ott tartózkodó irániakat, hogy távozzanak.

Az Egyesült Államok azzal vádolta meg Iránt, hogy segít Oroszországnak drónokat üzemeltetni Ukrajna ellen. Az iráni külügyminisztériumi tanácsadás nem reagált a vádra, csak annyit közölt, hogy „az ukrajnai katonai eszkaláció miatt minden iráni számára nyomatékosan ajánlott, hogy tartózkodjon az Ukrajnába való utazástól.

Az Ukrajnában élő irániaknak is azt tanácsoljuk, hogy saját biztonságuk érdekében hagyják el az országot”

– áll a minisztériumi közleményben a Sky News szerint.

Irán tagadja, hogy Oroszországnak szállította a Shahed-136 típusú drónokat, és a Kreml szerint erői nem használtak iráni drónokat Ukrajna megtámadására. A Fehér Ház csütörtökön közölte, hogy irániak a helyszínen, a Krímben segítettek az oroszoknak abban, hogy iráni drónokkal támadják Ukrajnát, és hogy az iráni atomalkuhoz való visszatérésről szóló tárgyalásokra irányuló amerikai erőfeszítéseket egyelőre félretették.

Helyreállították az illetékes szakemberek az áramellátást a Belgorod megyei Sebekino városában, ahol még pénteken érte támadás az alállomást – közölte a Belgorodenergo a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

A közlés szerint az energetikai mérnökök a tartalék rendszereknek megfelelően azonnal áramellátást biztosítottak a lakosságnak, míg a társadalmilag jelentős létesítményeket hozzákapcsolták a tartalék áramforrásokhoz.

Összesen 46 gyermeket hurcolt el az oroszt hadsereg a Herszoni Regionális Gyermekotthon lakói közül, akik valamennyien a megszállt Szimferolba kerültek – állítja Jaroszlav Janusevics, a herszoni régió kormányzója a Telegramon.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az elhurcolt gyerekek 5 év alattiak. 

Az orosz kulturális minisztérium azt tervezi, hogy a reklámanyagaiból eltávolítja azoknak a kulturális személyeknek a nevét, akik „megtagadták” az országot.

A minisztérium szerint az orosz társadalom kérésére teszi meg ezt a lépést.

Ha Ukrajnának sikerül visszavennie Herszont az orosz megszállóktól, az meghatározhatja a háború további menetét – állítja John Spencer, a West Point-i Modern Háborús Intézet városi hadviselési tanulmányok tanszékvezetője.

Stratégiai, operatív és taktikai szempontból ez azt jelzi majd, hogy Oroszország nem tudja tartani magát Ukrajnában, és Ukrajna számára a győzelemhez vezető út nagyjából biztosított. Az időzítés még kérdéses, de a győzelemhez vezető út már biztosított

– vélekedett a szakértő a Guardian szerint. A megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Ukrajna a héten médiacsendet vezetett be a Herszon körüli hadműveletekről, ezért egyes megfigyelők a következő napokban egy nagyobb offenzívára számítanak.

Egész Európát és a NATO-t is támogatja az Egyesült Államok akkor, amikor segítséget nyújt Európának – jelentette ki pénteken a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnök. A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint az elnök minderről újságírók előtt beszélt. 

Joe Biden a CNN-nek korábban azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök „racionális politikai szereplő”, aki az ukrajnai invázióval „jelentősen elszámította magát”. 

Aljakszandr Rihoravics Lukasenka, Belarusz köztársasági elnöke közölte, Belarusznak nem áll szándékában harcolni senkivel, nincs szüksége háborúra.

„Belarusz nem tervezi, hogy bárkivel is háborúba bocsátkozik, az országnak nincs szüksége háborúra” – jelentette ki a belorusz elnök a breszti régióban a hadiipari termékek megtekintése során.

„Ma nem megyünk sehová. Egyelőre nincs háború. Nincs rá szükségünk” – mondta Lukasenka a TASZSZ szerint. Ismét cáfolta a közösségi médiában terjedő információkat, miszerint a köztársaság rejtett mozgósítást hajt végre, és azt javasolta, hogy ne figyeljenek oda „erre a jajgatásra”.

Meg kell nyugodnunk. Mindenkinek a saját dolgát kell tennie, ha nem akarunk háborút

– figyelmeztetett Lukasenka.

Ukrajna felszólította az ENSZ-t és az EU-t, hogy küldjenek megfigyelőket a herszoni Kahovka vízerőművébe.

Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy az erőmű felrobbantását tervezi. A megszállt Herszonban egy Oroszország által kinevezett tisztviselő cáfolta Kijev állításait. Kirill Sztremousov tagadta, hogy Oroszország a vízerőmű felrobbantását tervezi.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) állítása szerint eredményes tárgyalásokat folytatott az ukrán hatóságokkal. A csoport még ezen a héten találkozott az ausztriai Bécsben, a következő hetekben pedig folytatják az egyeztetéseket.

A Sky News tudósítása szerint Gavin Gray, az IMF misszióvezetője elmondta: a delegáció egyeztetést folytatott Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel, valamint Andrij Pisnyijjel, az Ukrán Nemzeti Bank elnökével is.

A Pentagon szerint az amerikai védelmi miniszter és az orosz védelmi miniszter telefonbeszélgetése „a legjobb lehetőséget” teremtette meg a kapcsolatfelvételre.

Azt is közölték, hogy pénteken kezdeményezte a hívást Lloyd J Austin védelmi miniszter.

A Pentagon korábban megerősítette, hogy védelmi minisztere telefonon beszélt az orosz védelmi miniszterrel.

A Pentagon sajtótitkára, Pat Ryder légierő-dandártábornok a Guardian szerint elmondta:

„Lloyd J Austin III. védelmi miniszter október 21-én telefonon beszélt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel. Austin miniszter hangsúlyozta a kommunikáció fenntartásának fontosságát az Ukrajna ellen folyó háború közepette.”

A Roszatom orosz állami nukleáris vállalat azt állítja, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag megakadályozta Oroszország részvételét a Washingtonban megrendezett nemzetközi NAÜ-konferencián azzal, hogy nem adott ki beutazási vízumot.

A Roszatom és az orosz iparbiztonsági felügyelet, a Rosztehnadzor október 26. és 28. között részt akart venni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) washingtoni miniszteri konferenciáján, de még nem kaptak vízumot.

„Ezt az Egyesült Államok részéről a NAÜ-vel szembeni tiszteletlenségnek tartjuk” – közölte a Roszatom a Guardian szerint.

Vlagyimir Putyin 2007-ben hozta létre a Roszatomot, mely közölte, hogy főigazgatója, Alekszej Lihacsov személyes jelenlét helyett videokapcsolaton keresztül vesz részt.

A spanyol hatóságok elszállítottak egy luxusjachtot, amely a Rosztek orosz védelmi konszern szankciókkal sújtott vezetőjéhez köthető.

Erre azután került sor, hogy a barcelonai hajógyárnak, ahol a több millió dolláros Valerie épült, nem fizették ki a javítást – mondta egy közlekedési minisztériumi forrás.

Spanyolország, arra hivatkozva, hogy az EU szankciói alapján jár el, márciusban rendelte el a hajó „befagyasztását”, ami azt jelenti, hogy nem lehet használni vagy eladni.

A jacht a Guardian szerint Szergej Csemezovhoz, Vlagyimir Putyin szövetségeséhez köthető.

Nolan Peterson riporter szerint, aki haditudósítást végez jelenleg Ukrajnában, a kijevi ételkiszállító szolgálatok bombabunkerekbe szállítanak.

A Twitteren egy bejegyzésben azt írta, Kijev legutóbbi légiriadója alatt, ami 15 óra 20-kor ért véget, egy Glovo ételfutárral találkozott, aki épp egy lakás ajtaja előtt várakozott egy rendeléssel a kezében. „Megkérdezte, hol találja az épület bombabiztos helyét, majd lehozta az ételt a vásárlóknak. Bombabiztos ételkiszállítás” – zárta élménybeszámolóját Nolan Peterson.

Oroszország és az Egyesült Államok védelmi minisztere pénteken telefonon beszélt egymással egy jelentés szerint − írta meg a Sky News.

A RIA orosz állami hírügynökség szerint Szergej Sojgu orosz miniszter beszélt amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal.

A jelentés szerint „a nemzetközi biztonság aktuális kérdéseiről, köztük az ukrajnai helyzetről” tárgyaltak.

A mai megbeszélés Sojgu és a Pentagon vezetője között a második volt az ukrajnai különleges művelet kezdete óta. A legutóbb májusban volt, ugyanebben a témában

– áll a jelentésben.

Fotó: Alexander Nemenov / AFP

A hírt az orosz védelmi minisztérium megerősítette.

„Az Oroszország ellen hatályos európai uniós szankciók működnek, ott hatnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk” – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök Brüsszelben az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői találkozójának második munkanapjára érkezve.

Alexander De Croo úgy látja, hogy a szankciók terén a következő lépések az energiaszektort érinthetik.

Minél kevesebb olajat és gázt kell vásárolnunk Oroszországtól, hogy csökkenjen Moszkva lehetősége az ukrajnai háború finanszírozására. Minél hamarabb tudatjuk Moszkvával, hogy nincs szükségünk a gázukra és az olajukra, annál kevésbé tudja majd finanszírozni a háborúját

– fogalmazott a belga kormányfő.

Alexander De Croo szerint néhány hét elég lesz arra, hogy az uniós tagállamok kormányai véglegesítsék az energiaárak csökkentésére irányuló, csütörtökön elfogadott számos javaslat részleteit, azután pedig felgyorsulhat a végrehajtás. Kijelentette: csak akkor lesz elégedett, „ha a tervek megvalósulnak, és a rezsiszámlák csökkennek”. Hozzátette: megérti néhány uniós tagország aggályait az energiaellátás biztonságával kapcsolatban, de „az EU-nak erre megvannak a megfelelő szolidaritási válaszai”.

Iránnal kapcsolatban elmondta: Belgium támogatná, ha új szankciócsomagot dolgoznának ki Teherán ellen, mert az iráni nép elnyomása nem fogadható el. Felhívta a figyelmet arra, hogy Irán egyre nyilvánvalóbb szerepet játszik az ukrajnai háborúban is, erre pedig véleménye szerint az EU-nak válaszolnia kell.

Oroszország október 10-e óta Ukrajna hőtermelő kapacitásának legalább a felét kiiktatta, de nem minden érintett erőműegység állt le teljesen – közölte pénteken az ukrán energiaügyi miniszter.

Herman Haluscsenko elmondta, hogy az ország teljes energetikai infrastruktúrájának 30-40 százalékát érte támadás, amivel szerinte az ukrán energiarendszer megsemmisítése volt a cél, amit nem sikerült elérni – írja a Guardian.

Oroszország a múlt héten fokozta az Ukrajna elleni légitámadásait, rakétákat és drónokat vetett be Kijev, más nagyvárosok és az energetikai infrastruktúra ellen.

„Látjuk, hogy számos új létesítményt vettek célba, de korábbi célpontokra is lőttek, hogy teljesen megsemmisítsék őket” – mondta Haluscsenko. Hozzátette, hogy az áramimport lehet az egyik lehetőség, amelyet Ukrajna a válság átvészelésére választ, és hogy az eddig okozott kár több milliárd dollárra rúg.

Franciaország novemberben meghívja Párizsba Moldova államfőjét, hogy kifejezze Franciaország szolidaritását az országgal az ukrajnai orosz invázióval miatt – közölte Emmanuel Macron francia elnök egy pénteki uniós találkozón.

Moldova Ukrajnával határos, de az Ukrajnához legközelebb eső földsáv a Moszkva által támogatott szakadár Dnyeszteren túli régió. Attól tartanak, hogy Oroszország katonai céljai között szerepel Ukrajnában az ország teljes déli partvidékének elfoglalása, hogy hidat építsen a Dnyeszteren túli terület felé.

Az év elején robbanások sújtották a Dnyeszteren túli területet, amelyekért az oroszok által támogatott ottani hatóságok a Guardian szerint Ukrajnát okolták.

Jaír Lapid izraeli miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és arra figyelmeztetett, hogy az egész világot veszélybe sodorják az Oroszország és Irán közötti katonai kapcsolatok.

A csütörtöki beszélgetésben a kormányfő mélységes aggodalmát fejezte ki azon nyilatkozatok nyomán, amelyek szerint Moszkva Iránban gyártott drónokat használt az Ukrajna elleni támadásaiban – derül ki a The Times of Israel című lap jelentéséből.

Lapid egy tévéinterjúban is arra figyelmeztetett, hogy az egész világot veszélybe sodorják az orosz–iráni fegyveres kapcsolatok. Az izraeli kormányfő a beszélgetés után a Twitter közösségi oldalon közzétett bejegyzésében leszögezte, hogy Izrael az ukrán nép oldalán áll.

Természetesen azt gondoljuk, hogy Oroszország és Irán kapcsolata nemcsak Izrael, hanem Ukrajna, Európa és az egész világ számára is komoly problémát jelent. Irán veszélyes terrorista állam, és az egész világot veszélybe sodorja, ha Oroszország üzletet köt vele 

– mondta Lapid csütörtökön az Izraelben is sugárzott, orosz nyelvű RTVi tévének adott interjújában. Valamint teljesen elfogadhatatlannak minősítette Teherán drónszállításait Moszkvának, de kitartott Izrael azon álláspontja mellett, hogy megtagadja a közvetlen fegyveresszállításokat Kijevnek az Oroszországgal fennálló összetett kapcsolatok miatt, mert Moszkva komoly katonai jelenléttel rendelkezik Izrael északi határán, Szíriában – írta az MTI. 

Svédország új külügyminisztere kijelentette: arra számít, hogy Magyarország és Törökország hamarosan szavazni fog a NATO-tagságra vonatkozó kérelméről − írta meg a The Guardian. 

Tobias Billström a finn külügyminiszterrel Helsinkiben tartott találkozón azt mondta:

a magyarországi fejleményeket pozitívnak látjuk, és úgy ítéljük meg, hogy ott is, akárcsak Törökország esetében, hamarosan lezárul a ratifikációs folyamat, amikor a parlament megszavazza ezeket a kérdéseket.

Semmi nem utal arra, hogy ne kapnánk pozitív választ a budapesti parlamenttől.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint nem kerül szóba az ukrajnai háború a világ húsz legfejlettebb országát tömörítő G20-csoport novemberi, indonéziai csúcstalálkozóján – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség.

A diplomáciai vezető úgy látja: a csúcson nem születnek döntések az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, ugyanis szerinte ott más kérdésekről lesz szó. 

Tizennégy foglyot engedett szabadon fogolycsere keretében Ukrajna Novoazovszkban, a szakadár Donyecki Népköztársaságban − írta meg a Sky News.

A cserébe szabadon engedett ukrán foglyokról egyelőre nincsenek adatok.