A zaporizzsjai atomerőmű körüli védőzóna paramétereiről már tárgyalnak, melyhez a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jóváhagyása is szükséges – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyijának adott interjújában.
Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen védőzóna paramétereiről szóló megállapodás, beleértve a diplomáciai megállapodást is, nem csak lehetséges, hanem szükséges
– fogalmazott Rjabkov.
A diplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország szoros kapcsolatban áll Rafael Grossi NAÜ-főigazgatóval. „Véleményem szerint mindez a konstruktív és felelősségteljes megközelítésünk nagyon konkrét megnyilvánulása. Nincs semmi rejtegetnivalónk” – tette hozzá.
Rjabkov hangsúlyozta, hogy a zaporizzsjai atomerőműnél a demilitarizált övezetre vonatkozó intézkedések lehetetlenek.
A demilitarizációról szóló megállapodások elvileg lehetetlenek, nem lehet nem megvédeni az üzemet, nem lehet nem biztosítani a biztonságát
– mondta a külügyminiszter-helyettes.
Támogatásáról biztosította Ukrajnát Catherine Colonna francia, James Cleverly brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn – közölte a párizsi külügyminisztérium a Twitteren.
Rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását Oroszország agressziójával szemben
– szögezték le közös közleményükben a tárcavezetők. Hozzátették, amíg csak szükséges, támogatják Ukrajna erőfeszítéseit területe megvédésére, valamint készek biztonsági, gazdasági és humanitárius segítséget nyújtani az országnak.
A miniszterek emlékeztettek: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vasárnap a hivatali partnereken keresztül felhívta hazájuk figyelmét annak veszélyére, hogy Ukrajna „piszkos bombát” vethet be saját területén a konfliktus kiterjesztése érdekében.
Azonban Párizs, London és Washington egyértelművé tette, hogy visszautasítja ezeket az átlátszóan hamis gyanúsítgatásokat
– fűzték hozzá az MTI szerint. Egyúttal jelezték, elutasítják a hasonló ürügyeket, amelyekkel Moszkva indokot keres az erőszak fokozására.
Lemondott Vasile Dincu román védelmi miniszter hétfőn, aki azt követően került Romániában bírálatok középpontjába, hogy béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében a NATO és Oroszország között – írja az MTI.
A szociáldemokrata politikus Facebook-bejegyzésben közölte: levélben értesítette döntéséről Nicolae Ciucát, a nagykoalíciós kormány liberális miniszterelnökét. Arra hivatkozott, hogy nem tud együttműködni Klaus Iohannis államfővel, a román fegyveres erők főparancsnokával, távozására pedig szerinte azért van szükség, hogy semmi se akadályozza a védelmi minisztérium és a hadsereg optimális működését.
Dincu egy televíziós interjújában arról beszélt: a háborúnak csak béketárgyalások vethetnek véget, amelyeket Ukrajna helyett a „világ országainak, az Egyesült Államoknak, a NATO-nak” kell lefolytatniuk Oroszországgal.
Szemjon Pogov háborús blogger sérüléseket szenvedett, miközben Donyeckből tudósított a háborúról – írja a WarGonzo nevű Telegram-csatornája.
A férfit a donyecki kórházba szállították, miután rálépett egy pillangóaknára – tudatta Jurij Kotenok, egy bloggertársa.
A lábán sérült meg, de nincs életveszélyes állapotban. A Telegram-csatornáján posztolt fotón épp egy peace jelet mutat a kórházi ágyán fekve. A Putyin egyik közeli szövetségesének számító Pogov jelentős követői táborral rendelkezik a közösségi médiában – írja a Sky News.
Csaknem 13 200, Ukrajnából érkezett embert helyezett el a katasztrófavédelem. A háború kitörése óta folyamatosan dolgoznak a katasztrófavédelem munkatársai az Ukrajnából érkező menekültek elhelyezésén. A szervezet a társszervekkel közösen gondoskodik a háborús országból érkezőkről, koordinálja az elhelyezésüket, továbbutazásukat.
A katasztrófavédelem az elmúlt héten 65 ember, köztük 33 gyermek és 15 nő elszállásolásában és szállításában működött közre. A háború kitörése óta 13 190 ember – köztük 7040 gyermek és 3984 nő – elhelyezését segítette a szervezet az OS szerint.
Ukrajna a Russia Today (RT) orosz állami hírtelevízió globális betiltását szorgalmazta vasárnap, miután a csatorna egyik műsorvezetője arról beszélt, hogy vízbe kellene fojtani ukrán gyerekeket – értesült az MTI.
Anton Kraszovszkij egy múlt heti televíziós beszélgetésben mondta azt, hogy azokat a gyerekeket, akik megszállónak tekintik az oroszokat hazájukban,
be kellett volna dobni egy erős sodrású folyóba.
Kraszovszkij az orosz sci-fi-író, Szergej Lukjanyenko beszámolójára reagált, aki azt mesélte el, hogy amikor 1980-ban először járt az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában, gyerekek azt mondták neki, hogy sokkal jobban élhetnének, ha Moszkva nem szállta volna meg a hazájukat.
A műsorvezető hozzátette, hogy akár a házat is rájuk lehetett volna gyújtani. A műsorból a közösségi médiában közzétett részleten az is látszik, ahogy Kraszovszkij nevet azon a beszámolón, amely szerint orosz katonák idős nőket erőszakolnak meg Ukrajnában.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter maga is megosztotta a Twitteren a Kraszovszkijról készült adásrészletet, népirtásra buzdításnak minősítve az elhangzottakat, amiért szerinte a műsorvezetőt bíróság elé fogják állítani.
Governments which still have not banned RT must watch this excerpt. This is what you side with if you allow RT to operate in your countries. Aggressive genocide incitement (we will put this person on trial for it), which has nothing to do with freedom of speech. Ban RT worldwide! https://t.co/xJC371rqyg
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) October 23, 2022
Az Afrika nyugati partjainál található cseppfolyósítottföldgáz-projekt még csak nyolcvan százalékban állhat készen a használatra, de Lengyelország és Németország vezetőinek figyelmét máris felkeltette az új energiaszolgáltató lehetősége.
A szenegáli és mauritániai partok közelében fekvő eredeti mező várhatóan körülbelül 425 milliárd köbméter gázt rejt: ez ötször több, mint amennyit 2019-ben felhasznált a gáztól függő Németország.
A kitermelést azonban várhatóan csak a jövő évben kezdik meg. Bár ez nem segít megoldani Európa energiaválságát, Gordon Birrell, a BP-projekt társfejlesztőjének vezetője szerint a fejlesztés „nem is lehetne időszerűbb”, hiszen Európa igyekszik csökkenteni függését az orosz földgáztól – írja a Szabad Európa.
A jelenlegi világesemények megmutatják, hogy a folyékony gáz milyen létfontosságú szerepet játszhat az országok és térségek energiabiztonságának megalapozásában
– mondta a múlt hónapban Nyugat-Afrikában tartott energiaipari találkozón.
A Kelet-Európai érdekeltséggel rendelkező vállalatokat képviselő német lobbicsoport szerint egy Marshall-tervhez hasonló tervezetet kell segítségül hívni Ukrajna újjáépítéséhez – közölte az RND médiacsoport.
A hétfői, berlini Ukrajna–Németország üzleti konferencián vitatják meg ezt a tervet, ahol Olaf Scholz német kancellár és Denisz Anatolijovics Smihal ukrán miniszterelnök is részt fog venni – írja a The Guardian.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vélhetően az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek lelassítására, illetve esetleges megállítására törekedett, amikor október 23-án megfenyegette a szövetség védelmi minisztereit – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Orosz Föderáció védelmi minisztere felhívta a NATO-országok három védelmi miniszterét is, és az úgynevezett ukrán „piszkos bombáról” beszélt velük.
Az orosz állami média híresztelései szerint Ukrajna bombát robbantana saját területén, hogy tömegpusztító fegyverek bevetésével vádolhassa Oroszországot.
Az orosz megszállás alatt álló Herszon régióban tartózkodó férfiakat felkérték, hogy csatlakozzanak az újonnan alakult, helyi rendfenntartó csapatokhoz.
Amint arról az Indexen is beszámoltunk, az orosz hatóságok arra szólították fel a lakosságot, hogy meneküljenek el a városból, tartva az ukrán csapásoktól. A Guardian értesülései szerint múlt hét kedd óta mintegy 25 ezer embert evakuáltak.
Herszon egyike annak a négy ukrajnai régiónak, amelyet Oroszország a múlt hónapban annektált.
Oroszország több mint hatvan Szu–35-öst bocsátott Irán rendelkezésére cserébe azért a több ezer kamikaze drónért, amelyekkel most Ukrajna kritikus infrastruktúráját támadják – írja a Defense News.
A nyolc hónapja tartó háborúban mind az ukrán, mind pedig az orosz haderő súlyos veszteségeket szenvedett, amelyben a döntő szerepet inkább az olyan kevésbé drága rendszerek játszották, mint a tüzérség, a rakéták vagy a drónok.
Kirilo Budanov, az Ukrán Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője arról beszélt, hogy a krími híd az orosz világ egyik szimbóluma, ezért, ha Ukrajna visszafoglalja a Krímet, akkor a híd megszűnik létezni.
Amikor Krímet visszacsatoljuk, ez a híd megszűnik létezni. Senkinek sincs szüksége erre a közlekedési artériára
– fogalmazott az ukrán vezető.
A spanyol hatóságok áthelyeztek egy, a Rostec orosz védelmi csoport szankciókkal sújtott vezetőjével kapcsolatban álló luxusjachtot, miután a hajógyár, ahol kikötötték, nem kapta meg érte a javítási díjakat – közölte a közlekedési minisztérium egy forrása.
A több millió dollárt érő, Valerie névre keresztelt hajót a múlt hónapban egy kikötőbe szállították – közölte a közlekedési minisztérium alkalmazottja. Spanyolország márciusban rendelte el a hajó „befagyasztását”, ami annyit jelent, hogy nem lehet sem használatba venni, sem pedig eladni – mondván, hogy az Európai Unió által bevezetett szankcióknak megfelelően járnak el.
A luxusjacht Szergej Csemezovhoz, Vlagyimir Putyin egyik közeli szövetségeséhez köthető – írja a Reuters. A barcelonai MB92 hajógyárban tárolt hajó javításainak kifizetése nem sokkal a befagyasztást követően teljesen leállt – mesélte a minisztérium munkatársa. Ezután a hajógyár arra kérte a hatóságokat, hogy helyezzék át a hajót, hogy a kikötőit rendesen használni lehessen.
A Valerie most a közeli Marina Vela kikötőben állomásozik, a nevét pedig Meridian A-ra változtatták. A hajógyár nem kívánt részleteket közölni az esetről.
Az Európai Uniónak szinte teljesen sikerült függetlenednie az orosz energiaszállításoktól – ezt mondta Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa.
A politikus a francia RTL-nek adott interjúban úgy fogalmazott: a gázszállítások terén a háború előtti 40 százalékos függőséghez képest most 7 százalékra csökkent az Európai Unió kitettsége az orosz szállítmányoknak. A francia politikus ezt nagy eredménynek nevezte annak fényében, hogy eredetileg 2027-re tervezték az orosz függőség megszüntetését.
Thierry Breton arra is kitért, hogy a földgáz ára a pénteki uniós csúcs után csökkenni kezdett, és szerinte ez a tendencia jövőben is folytatódni fog.
A bejelentés után a gáz ára rögtön 10 százalékkal csökkent. Most a 67 euró/megawattórás árnál vagyunk, szemben az idei nyári 300 eurós árral. Igen, az árak esnek, és továbbra is esni fognak
– fogalmazott a politikus.
Az orosz állami RT csatorna műsorvezetőjét felfüggesztették, mert azoknak az ukrán gyerekeknek „vízbe fojtását vagy elégetését” szorgalmazta, akik Oroszországra megszállóként tekintettek a szovjet időszakban – írja a Moscow Times.
Anton Krasovszkijnak az RT műsorában tett megjegyzései a hétvégén felháborodást váltottak ki, és az ukrán külügyminiszter „agresszív népirtásra való uszítással” vádolta a csatornát. Margarita Simonyan, az RT főszerkesztője elhatárolta a műsorszolgáltatót Krasovszkij „undorító” megjegyzéseitől, és közölte, hogy „egyelőre megszünteti az együttműködést”.
Governments which still have not banned RT must watch this excerpt. This is what you side with if you allow RT to operate in your countries. Aggressive genocide incitement (we will put this person on trial for it), which has nothing to do with freedom of speech. Ban RT worldwide! https://t.co/xJC371rqyg
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) October 23, 2022
Az orosz hadsereg azzal vádolta az ukrán erőket, hogy hétfőn megtámadják Moszkvát az ukrán civilek elleni támadásra hivatkozva, melyre a visszafoglalt területeken került sor.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a Kijevvel szövetséges külföldi zsoldosok tüzérségi csapást akartak mérni egy zsúfolt területre élelmiszerosztás közben Vovcsanszkban, az északkelet-ukrajnai Harkiv régió városában, amelyet az ukrán erők a múlt havi ellentámadás során visszafoglaltak.
A terrortámadást a kijevi rezsim tervelte ki, hogy lejárassa az Orosz Föderáció fegyveres erőit, és Oroszországot vádolja a civilek megölésével
– áll a védelmi minisztérium éjfél után kiadott angol nyelvű közleményében.
Az állítás a Moscow Times szerint azt követően hangzott el, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vasárnap a nyugati védelmi vezetőkkel telefonbeszélgetésekben egy lehetséges bombatámadásra utalt.
Az oroszok lassú ütemben visszavonulnak a Dnyeper folyó nyugati partjáról Herszonban – közölte vasárnap Natalija Humenyuk ukrán katonai szóvivő.
A CNN szerint a szóvivő azt mondta: az orosz elit egységeket és a tiszteket a folyó másik partjára csoportosítják át, és
csak a mozgósított, feláldozható katonákat hagyják hátra.
A szóvivő azt is közölte, hogy a front folyamatosan halad előre, de az oroszok több helyen is szívósan védekeznek.
Az oroszok ezzel szemben azt állítják, hogy nem vesztettek területeket a herszoni régióban, és csak azért evakuálják a civileket Herszon városából, hogy biztonságban legyenek.
A zaporizzsjai atomerőmű körüli védőzóna paramétereiről már tárgyalnak, melyhez a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jóváhagyása is szükséges – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyijának adott interjújában.
Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen védőzóna paramétereiről szóló megállapodás, beleértve a diplomáciai megállapodást is, nem csak lehetséges, hanem szükséges
– fogalmazott Rjabkov.
A diplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország szoros kapcsolatban áll Rafael Grossi NAÜ-főigazgatóval. „Véleményem szerint mindez a konstruktív és felelősségteljes megközelítésünk nagyon konkrét megnyilvánulása. Nincs semmi rejtegetnivalónk” – tette hozzá.
Rjabkov hangsúlyozta, hogy a zaporizzsjai atomerőműnél a demilitarizált övezetre vonatkozó intézkedések lehetetlenek.
A demilitarizációról szóló megállapodások elvileg lehetetlenek, nem lehet nem megvédeni az üzemet, nem lehet nem biztosítani a biztonságát
– mondta a külügyminiszter-helyettes.
Veszélyesnek és abszurdnak nevezte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap azt az orosz vádat, amely szerint Ukrajna „piszkos bombát” készülne bevetni – írta az MTI.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter brit, francia és török hivatali kollégáival folytatott vasárnapi telefonbeszélgetései alatt azt állította: fennáll a veszély, hogy Ukrajna
piszkos bombát, egy kisebb atomtöltetet vet be a konfliktus kiterjesztése érdekében.
Dmitro Kuleba erre a vádra reagálva azt írta a Twitteren: „Oroszország hazugságai arról, hogy állítólag Ukrajna piszkos bomba bevetését tervezi, éppoly abszurdak, mint amennyire veszélyesek.”
Először is, Ukrajna az atomsorompó-szerződés elkötelezett részese. Nincsenek piszkos bombáink és nem is tervezünk ilyeneket előállítani. Másodszor, az oroszok gyakran másokat vádolnak olyasmivel, amit ők maguk készülnek elkövetni
– írta az ukrán külügyminiszter.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5875 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5940 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 234 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől ugyanezen a napon 138 ember, köztük 46 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Ha az Európai Unió nem segíti az eddiginél nagyobb támogatással az országot, akkor nem fogják tudni folyósítani a fizetéseket és nyugdíjakat a következő hónapokban – ezt mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
Az Unian hírügynökség szerint a politikus a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban kifejtette: az Európai Unió eddig 9 milliárd eurónyi támogatást nyújtott nekik, amelynek jelentős részét az újjáépítésre és a szociális juttatások folyósítására használták fel. De még ez a támogatás is kevés lehet, és ha az EU nem ad újabb pénzeket,
AKKOR A JÖVŐBEN NEM FOGJÁK TUDNI FOLYÓSÍTANI A FIZETÉSEKET, NYUGDÍJAKAT.
„Életben kell tartanunk a pénzügyi rendszerünket. Mindegy, hogy kölcsön vagy támogatás által. Minden tartalékunkat felhasználtuk” – mondta az ukrán politikus, aki azt is hozzátette, hogy a későbbiekben az ukrajnai orosz érdekeltségek lefoglalásával kívánják fedezni az immáron 700 milliárd dollárra rúgó háborús károk egy részét.
A Fekete-tengeren mintegy 50 ezer delfin pusztulását okozhatta a háború – közölte az Ukrinform.
A hírügynökség szerint az UAnimals nevű ukrán állatvédő szervezet közölte ezt a becslést. Azt írták, hogy az állatokat összezavarják az orosz hajók és tengeralattjárók hangjelzései, és emiatt nem tudnak normálisan tájékozódni, megvakulnak, és gyakran a vízben elhelyezett aknákkal is ütköznek.
A posztban nem írták ugyan, de ezek mellett a háború által okozott környezetszennyezés is megtizedelheti a delfinek számát. Mariupol ostroma után például számos delfintetemet mosott partra a víz.
Június végén már volt egy becslés arról, hogy hány delfin pusztulását okozhatta a háború, de akkor egy ukrán szakértő még a fentinél jóval alacsonyabb, 3 ezres becslésről számolt be.
Még mindig a börtönökben toboroz Vlagyimir Putyin egykori séfje, Jevgenyij Prigozsin, aki maga a Wagner-zsoldoscsoportot vezeti.
Az alábbi videón az is látható, hogy miként zajlik ez a toborzás:
Another video with Yevgeniy Prigozhin who drafts Russian prisoners to war in Ukraine.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) October 23, 2022
"We need only those who want to fight. Those who like it, who need it. If you're going with us, there's no going back, no one will come back to prison". pic.twitter.com/shFqHxDOl7
Anton Herascsenko ukrán belügyminiszter tanácsadó szerint Prigozsin azt üzente a raboknak, hogy tárt karokkal várják azokat, akiknek lételeme a harc – de ha egyszer igent mondanak, akkor onnantól kezdve nincs visszaút.
A Wagner-csoport már hónapok óta toboroz katonákat az orosz börtönökben. A raboknak szabadulást, amnesztiát és fizetést is ígérnek, ha minimum fél évet leszolgálnak a háborúban. A jelentések szerint jó néhány kétes alak került ezáltal Ukrajnába.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz−ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!