Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi tudósításunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!
Tayyip Erdogan török elnök szerint Törökország folytatni fogja erőfeszítéseit a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás érdekében, annak ellenére, hogy Oroszország bejelentette, felfüggeszti részvételét.
Oroszország közölte, hogy „határozatlan időre” kivonul az üzletből, miután Ukrajnát vádolta meg a krími Szevasztopolban lévő fekete-tengeri flotta elleni dróntámadással. Ukrajna nem ismerte el a támadást, Volodimir Zelenszkij elnök pedig „meglehetősen kiszámíthatónak” nevezte az orosz lépést a BBC szerint.
Erdogan elnök kijelentette, hogy „határozottan folytatjuk az emberiség szolgálatára tett erőfeszítéseinket”, még akkor is, ha Oroszország „tétován viselkedik”.
Törökország segített közvetíteni a megállapodást, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna újraindítsa a fekete-tengeri gabonaexportot, amelyet Oroszország megszállásakor blokkoltak.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök hamarosan találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – számolt be Belarusz vezetője a RIA Novosztyi szerint.
Az biztos, hogy a közeljövőben újra találkozunk Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnal, és végre összegezzük az idei év eredményeit. Továbbá megtervezzük a következő év feladatait
– fogalmazott Lukasenka a lap szerint.
A két állam közötti feszültségről és az ukrajnai háborúról tárgyalt telefonon vasárnap este Antony Blinken amerikai külügyminiszter és kínai kollégája, Vang Ji – közölte a washingtoni külügyi tárca.
Az amerikai tárcavezető megvitatta partnerével, hogy nyitva kell tartani az egymás közötti kommunikációs vonalakat, felelősségteljesen kell kezelni az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokat.
A mostani megbeszélés középpontjában az ukrajnai konfliktus és „az Oroszország által a globális biztonságra és a gazdasági stabilitásra jelentett fenyegetések” álltak.
Kínát, amely hivatalosan igyekszik semlegesnek mutatkozni az ukrán konfliktusban, a Nyugat vádolja, hogy túlságosan békülékeny Moszkvával szemben – írja az MTI.
A kínai és amerikai tisztviselők közötti beszélgetés néhány nappal azután történt, hogy Vang Ji múlt csütörtökön orosz kollégájával folytatott megbeszélést. Akkor a kínai tárcavezető orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak azt mondta, hogy Peking minden szinten kész elmélyíteni a párbeszédet Oroszországgal.
Orosz rakéta landolt a moldovai Naslavcea faluban hétfő reggel, miután Ukrajna légvédelmi rendszere lelőtte – közölte a moldovai belügyminisztérium.
A hírek szerint senki sem sérült meg, de több ház ablaka betört, amikor a rakéta a falu északi végébe zuhant – írta a Reuters a közlemény alapján.
Naslavcea település az ukrán határon fekszik, Moldova északi részén.
Zaporizzsjában a Dnyeper vízerőmű közelében lévő egyik alállomást találat érte, a város egy részében nem működik az áramszolgáltatás – számolt be az Együtt Vagyunk Oroszországgal közhasznú egyesület elnöke, Volodimir Rogov.
A találat éppen a Dnyeper vízerőmű közelében lévő alállomást érte. A robbanás miatt áramkimaradások vannak a városban
– mondta hétfőn a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint az elnök. Valamint azt is megjegyezte, hogy Zaporizzsjában már az alállomást ért támadás előtt is áramkimaradások voltak.
Eközben a Sztrana ukrán média robbanásról és tűzről számolt be a Dnyipro vízerőmű közelében. A jelenlegi információk szerint hatalmas füstoszlop gomolyog a helyszínen.
Kijevben 350 ezer lakást ellátó energetikai létesítményt ért támadás hétfőn, helyi idő szerint kora reggel – számolt be a CNN szerint Vitalij Klicsko, a főváros polgármestere.
A munkások jelenleg is az áramellátás helyreállításán dolgoznak… A sürgősségi szolgálatok, valamint az ország legnagyobb magánenergia-vállalatai, a DTEK és az ukrán energiaszolgáltató, az Ukrenergo mindent megtesznek a helyzet mielőbbi stabilizálásáért
– tette hozzá Klicsko.
Mint arról korábban beszámoltunk, ismét csapást mértek Ukrajna fővárosának kritikus infrastruktúráira az orosz csapatok. A támadás miatt rengeteg civil maradt áram és víz nélkül.
A kritikus infrastruktúrát ért tömeges bombázások miatt országszerte vészhelyzeti áramszüneteket vezetnek be – jelentette be Facebook-oldalán Kárpátalja kormányzója, Viktor Mikita.
Az orosz terroristák ismét hatalmas csapást mértek az energiarendszer létesítményeire Ukrajna több régiójában. A rakéták egy részét a légvédelem lelőtte, míg mások célba találtak. A szolgálatok a következmények kiküszöbölésén dolgoznak
– írta a bejegyzésében a tisztviselő.
Franciaország azon dolgozik, hogy Ukrajna szárazföldi útvonalon exportálhasson élelmiszert, és ne a Fekete-tengeren keresztül, Lengyelországon vagy Románián keresztül – mondta a francia mezőgazdasági miniszter hétfőn, miután Oroszország az Ukrajnával folytatott háború közepette visszalépett egy kulcsfontosságú exportmegállapodástól.
Azt vizsgáljuk, hogy ha a Fekete-tengeren keresztül nem lehet, akkor nem lehetne-e inkább szárazföldi útvonalakon, különösen a Románián és Lengyelországon keresztül vezető szárazföldi útvonalakat találni
– mondta Marc Fesneau mezőgazdasági miniszter a The Guardian szerint.
Az amerikai hírszerzés szerint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója személyesen közölte Vlagyimir Putyinnal lesújtó véleményét az orosz hadvezetésről.
Az orosz védelmi minisztérium túlságosan is a Wagnerre támaszkodik, miközben nem látja el elegendő pénzzel és egyéb erőforrással a zsoldoscsapatot ahhoz, hogy teljesítse küldetését – a többi között ezt tette szóvá a csoport létrehozója.
Prigozsin egyébként sajtószolgálatán keresztül tagadta a személyes kapcsolatfelvételt Putyinnal, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig nem kívánta kommentálni Prigozsin és Putyin viszonyát.
A „séf” becenevet viselő Putyin-barát csoportvezetőről itt olvashat többet.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere tájékoztatást adott az ország fővárosának áramellátási helyzetéről, miután ma reggel Oroszországból sorozatos támadások érték Kijevet. A Telegramon közölte a lakosokkal, „a villanyszerelők azon dolgoznak, hogy helyreállítsák az áramellátást, miután megrongálódott egy olyan energetikai létesítmény, amely mintegy 350 ezer kijevi lakást lát el energiával. A szakemberek más sürgősségi szolgálatokkal és a hatóságokkal együtt mindent megtesznek, hogy a helyzetet minél hamarabb stabilizálják”.
Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete, Bridget A Brink megerősítette, hogy ő és munkatársai menedéket találtak. Elmondta, hogy „ukránok millióihoz hasonlóan csapatunk ismét óvóhelyre húzódott, mivel Oroszország folytatja az ukrán nép elleni érzéketlen és barbár rakétacsapásait, hogy a tél közeledtével hideg és sötét legyen az országban” – adta hírül a The Guardian.
Az orosz elnök üzenetet küldött India elnökének és miniszterelnökének azután, hogy az országban összeomlott egy függőhíd vasárnap.
A TASZSZ szerint az orosz elnök kinyilvánította együttérzését a két vezetőnek, és az elhunytak családjainak. A balesetben – a legfrissebb adatok fényében – 141 ember meghalt, további 177 ember pedig megsérült.
Újabb kulcsfontosságú ukrán létesítményekre mértek csapást az oroszok az északkelet-ukrajnai Harkiv városában és az ország középső részén, a cserkaszi régióban – közölték ukrán tisztviselők hétfőn a CNN szerint.
Ihor Terekov, Harkiv polgármestere a Telegram-csatornáján azt írta, két rakéta csapódott be egy kritikus infrastrukturális létesítménybe a városban. A cserkaszi régió egyes részein pedig megszűnt az áramszolgáltatás, miután egy kritikus infrastrukturális létesítményt ért találat – közölte Ihor Taburec, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
A lap azt írja, az ukrán tisztviselők úgy vélik, az orosz erők hőerőművek, elektromos alállomások, transzformátorok és csővezetékek megsemmisítésével befolyásolják az ukránok áram-, víz- és internet-hozzáférését.
Megszűnt a víz- és áramellátás Kijev egyes részein, miután több kritikus infrastrukturális létesítményre mért csapást az orosz hadsereg hétfőn – számolt be Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere.
A CNN tudósítói szerint Kijevben kora reggel ismét robbanásokat lehetett hallani. Klicsko korábban azt nyilatkozta, hetekig tart majd a rendszerek helyreállítása, ezért áramkimaradásokra kell számítania a lakosságnak Kijevben.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy megtalálta, megvizsgálta és azonosította az orosz fekete-tengeri flotta hajóinak támadására használt drónok roncsait a Krím félszigeten.
A minisztérium közölte, hogy az elemzés kimutatta: a drónokat kanadai gyártmányú navigációs modulokkal látták el egy olyan támadáshoz, amelyet Ukrajna hajtott végre brit vezetéssel. Nagy-Britannia ezt az állítást cáfolta – írja a The Guardian.
A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a drónok a gabonafolyosó biztonsági övezetében mozogtak, majd irányt változtattak, és a szevasztopoli haditengerészet támaszpontja felé indultak. A minisztérium szerint az egyik tengeri drón a gabonafolyosó biztonsági övezetéből indult.
„Ez arra utalhat, hogy a drónt egy olyan polgári hajó fedélzetéről indíthatták, amelyet Kijev vagy nyugati támogatói béreltek az ukrajnai tengeri kikötőkből való mezőgazdasági termékexportra” – áll a közleményben.
Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői úgy gondolják, Vlagyimir Putyin 2023-ban sem fog új típusú fegyvereket bevetni a háborúba, valamint az sem valószínű, hogy nukleáris fegyvereket használ majd a konfliktusban.
Putyin valószínűleg még nem adta fel a reményt, hogy hagyományos katonai eszközökkel érje el a céljait Ukrajnában
– vélik az ISW szakértői. Véleményük szerint Putyin nem taktikai nukleáris fegyverek bevetésével eszkalálná a háborút, kivéve abban az esetben, ha az orosz hadsereg hirtelen összeomlana. Ebben az esetben ugyanis az ukrán erők akadálytalanul törnének előre az egész hadművelet területén.
Október 30-án, egy nap leforgása alatt csaknem húsz ukrán települést támadtak meg az orosz fegyveres erők – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara vasárnap.
Több mint húsz település területét érte ellenséges támadás. Köztük van Kupjanszk, Sziverszk, Nova Kamjanka, valamint Berezneguvate is
– áll a jelentésben az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Oroszország és Ukrajna a napokban fogolycserét hajtott végre, mindkét fél több mint ötven katonáját kapta vissza – közölték orosz és ukrán vezetők.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetőségének tájékoztatása szerint ötvenkét ember térhetett vissza – katonák, tengerészek, határőrök, a nemzeti gárda több tagja és orvosok.
A hírszerzés úgy nyilatkozott, folyik a további fogolycserék szervezése, de részleteket nem említettek. Az orosz védelmi tárca annyit közölt, hogy Ukrajna több mint ötven hadifoglyot adott át tárgyalások után – írta az MTI.
Volodimir Zelenszkij arra kérte Ukrajna lakosságát, hogy továbbra is körültekintően fogyasszák a villamos energiát és tartsák be a stabilizációs korlátozásokat – mondta az államfő vasárnap tartott videóbeszédében.
Zelenszkij elmondása szerint az oroszok az elmúlt napokban is folytatták az ágyúzást különböző irányokból: Csernyihiv, Harkiv, Donbász, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Mikolajiv térségében is csapásokat hajtottak végre.
Általánosságban elmondható, hogy vasárnap nem voltak vészleállások az országban – a héten lezajlott orosz támadások után sikerült helyreállítani az energiaellátás technikai részét. A termelési hiány azonban továbbra is fennáll, ezért továbbra is rendkívül óvatos áramfogyasztási és stabilizációs korlátozásokat kell alkalmazni
– hangsúlyozta az elnök az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5564 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5427 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség hétfőn.
A beléptetettek közül a rendőrség 305 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől ugyanezen a napon 35 ember, köztük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke a következő évben is folytatja a háborút, hogy megtartsa a korábban megszállt területeket és megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy a Nyugat leállítsa Kijev támogatását – vélik az Institute for the Study of War (ISW) elemzői.
A szakértők szerint az orosz vezető nem törekszik közvetlen katonai konfliktusra a NATO-val, de továbbra is harcba vezényli „a felkészületlen csapatokat Ukrajnában, mivel győzelmi elmélete a kemény télen alapul: ezzel törné meg Európát”.
Az intézet elemzői azt is hangsúlyozták, hogy az oroszországi részleges mozgósítás azt jelzi, hogy Putyin nem tervezi a leállást, és 2023-ban is folytatja a harcot. Nem számít tűzszünetre vagy eszkalációra, amely az ő feltételei szerint vethetne véget a háborúnak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi tudósításunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!