Találat érte az erőművet Zaporizzsjában, befejeződött a részleges katonai mozgósítás

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2022.10.31. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

    Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Bekérették hétfőn az orosz külügyminisztériumba a moszkvai holland nagykövetet, amiért állításuk szerint a brit hírszerzés megpróbálta beszervezni a hágai orosz katonai attasét − írta meg az MTI. 

    A hivatalos tájékoztatás szerint a minisztérium határozottan tiltakozott a misszióvezetőnél, amiért Nagy-Britannia a holland fővárosban október 20-án kísérletet tett az ottani orosz nagykövetség katonai attaséjának beszervezésére. A tárca szerint Hollandiában az elmúlt években több ilyen eset is előfordult, egyebek között a holland bűnüldöző szervek részvételével.

    Az orosz diplomáciai minisztérium közölte, hogy idén áprilisban holland hírszerzők megpróbáltak beszervezni három orosz diplomatát, egy nappal azt követően, hogy nemkívánatos személyeknek nyilvánították őket.

    Felszólítjuk a holland hatóságokat, hogy tartózkodjanak az efféle barátságtalan, a kétoldalú kapcsolatok további romlásához vezető cselekedetektől, és ragaszkodunk ahhoz is, hogy Hága tegyen kimerítő intézkedéseket az ilyen incidensek jövőbeni megelőzésére, beleértve azon országok képviselői részéről is, amelyeket Hollandia szövetségeseinek nevez

    − áll az orosz külügy közleményében.

  • Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Oroszország nem tudja többé garantálni a biztonságos hajózást az Ukrajnából mezőgazdasági árut szállító hajók számára, azt állítva, hogy ez „veszélyes” lenne, és azt sugallva, hogy ez az oka annak, hogy Moszkva a hétvégén kilépett az ENSZ által támogatott gabonamegállapodásból − írta meg a The Washington Post

    A júliusban létrejött megállapodás biztosította az ukrán fekete-tengeri kikötőkből kivezető tengeri folyosókat, és véget vetett az ukrán gabonaexport hónapok óta tartó orosz blokádjának.

    Moszkva döntése a megállapodásból való kilépésről, egy állítólagos ukrán dróntámadásra hivatkozva, amely fekete-tengeri hadihajóit érte, újra felerősítette a globális élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat. Ukrajna nem vállalta magára a támadást.

  • Az egyik ukrán energetikai vállalat közölte, hogy kifogyóban vannak az orosz rakétacsapásokban megsérült infrastruktúra javításához szükséges eszközök − írta meg a The Guardian

    A DTEK tudott vásárolni néhány pótalkatrészt az elektromos vezetékek megjavításához, de a ma reggeli támadások után még több millió dollár értékben van szüksége berendezésekre a rendszer helyreállításához.

    Egyik létesítménye megsérült a támadásban, ami súlyos áramkimaradásokat okozott a hálózatában.

    A vállalat ügyvezető igazgatója, Dmtro Sakharuk elmondta:

    Már elhasználtuk a raktárainkban lévő felszereléskészleteket az október 10-e óta tartó támadások első két hulláma után.

  • Oroszország hétfőn több tucat cirkálórakétát lőtt ki kritikus infrastruktúrára és más célpontokra Ukrajna-szerte, és Moszkva legújabb, polgári célpontok ellen irányuló támadásában átmenetileg elzárta a főváros nagy részét a vízellátástól − írta meg a The New York Times

    A több mint 2 millió lakossal rendelkező főváros lakóit kutakhoz és vészhelyzeti vízellátó helyekhez irányították, és ahol sokan műanyag kancsókkal álltak sorba, miközben a közművek munkatársai siettek a javítások elvégzésével. A hatóságok hétfő reggel közölték, hogy a főváros 80 százaléka víz nélkül maradt, és Kijev és más városok egyes részein az áramszolgáltatás is megszűnt.

    Hétfő estére a vízszolgáltatás részben helyreállt. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere azt mondta, hogy helyi idő szerint este 6 órakor a város lakóinak 40 százaléka még mindig víz nélkül volt, és még mindig dolgoznak az ellátás helyreállításán. Hozzátette: mintegy 270 ezer otthon maradt áram nélkül.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 71 820 orosz katona esett el, az elmúlt napon 620 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 2686 tankot,
    • 5485 páncélozott harcjárművet,
    • 1728 tüzérségi rendszert,
    • 383 rakétavetőt,
    • 197 légvédelmi berendezést,
    • 275 repülőgépet,
    • 253 helikoptert és
    • 4128 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 16 orosz hajót, 1413 hadműveleti és taktikai drónt, 154 egység speciális felszerelést és 352 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Az, hogy Moszkva felfüggesztette részvételét abban a megállapodásban, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy gabonát exportáljon a Fekete-tengeren keresztül, súlyosbíthatja az éhínséget Afrika egyes részein, de az Ukrajnára gyakorolt közvetlen hatása valószínűleg kevésbé lesz drámai − mondták Afrika-szakértők és humanitárius szervezetek.

    Nyugati tisztviselők azzal vádolták Oroszországot, hogy „fegyverként” használja az élelmiszert azzal a szombati döntésével, hogy szünetelteti a gabonaüzletet, amelyet az ENSZ és Törökország közvetített, és amely a globális élelmiszerárak csökkentését és az éhezés elleni küzdelmet célzó koordináció ritka esete volt − írta meg a New York Times

    Regionális szakértők és árupiaci elemzők vasárnap azt mondták, hogy rövid távon Oroszország döntése a globális gabonaárak emelkedését fogja előidézni, és különösen azoknak az országoknak árt, amelyek kormányai nem rendelkeznek az alapvető élelmiszerek árának támogatására szolgáló forrásokkal.

    Afrikában több tízmillió ember néz szembe akut élelmiszerhiánnyal, a világ 19 éhséggócának többsége a kontinensen található. Ezek közül több Afrika szarván található, ahol a polgárháborúk, az éghajlati szélsőségek és a Covid–19-világjárvány okozta gazdasági zavarok súlyosbították az amúgy is súlyos élelmiszerhiányt.

    A gabonaegyezmény felfüggesztése

    jelentős gondokat okozhat nemcsak a legszegényebb afrikai országoknak, hanem a nagyobb nemzeteknek is, ahol a megélhetési költségek erős politikai kérdéssé váltak

    − mondta Murithi Mutiga, az International Crisis Group nevű think-tank Afrika-programjának igazgatója. Kiemelte Dél-Afrikát, Ghánát és Kenyát, mint olyan országokat, ahol a kormányokra még azelőtt helyezkedett politikai nyomás azért, hogy foglalkozzanak az emelkedő élelmiszerárakkal, hogy Oroszország bejelentette volna a döntését.

  • Belarusz közös katonai kiképzőközpontok létrehozását tervezi Oroszországgal − jelentette a Belta állami hírügynökség egy Alekszandr Lukasenko elnök által aláírt rendeletre hivatkozva.

    Az ország védelmi minisztériumának feladata, hogy tárgyalásokat folytasson Oroszországgal a központok felállításáról és a megállapodás aláírásáról − írta meg a Bloomberg hírügynökség

  • Oroszország kulcsfontosságú balti- és fekete-tengeri kikötőin keresztül történő dízelkivitelét novemberben hét hónapos csúcsra tervezi növelni, mivel Európa üzemanyaghiánnyal küzd a jövő év elején bevezetendő teljes tilalom előtt − írja a Bloomberg hírügynökség. 

  • Több mint 14 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak Ukrajnába az úgynevezett szolidaritási folyosókon keresztül május és október 20. között − közölte Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben újságírókkal.

    Ugyanebben az időszakban 15 millió tonna nem mezőgazdasági terméket, például acélt, olajat és humanitárius termékeket exportáltak − közölte a Bloomberg hírügynökség.

  • Gitanasz Nauseda litván elnök az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz támadást „a súlyos háborús bűnök újabb bizonyítékának” nevezte egy nyilatkozatban, miután találkozott Kijakosz Miszotakisz görög miniszterelnökkel − közölte a Bloomberg hírügynökség

  • Az ismert ukrán zenei producer és televíziós műsorvezető, Ihor Kondratyuk kitüntetést kapott a terrorizmus elleni védekezésben nyújtott segítségéért – írja az Unian hírügynökség.

    Ihor Kondratyuk hangsúlyozta: a maga részéről továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a megszállók kiűzését Ukrajna területéről.

  • Az ukrán kabinet 4,6 százalékról 3,2 százalékra csökkentette a jövő évi gazdasági növekedési előrejelzését – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon.

    A kabinet most már 28 százalékos inflációt jósol 2023-ra a korábban várt 30 százalékkal szemben – mondta. A jövő évi költségvetési hiány meg fogja haladni a bruttó hazai termék 20 százalékát − közölte a Bloomberg hírügynökség

  • Rendkívül rosszul felszereltek az újonnan mozgósított orosz tartalékosok ezrei  − közölte a brit védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy egyes tartalékosok a múlt hónapban „fegyverek nélkül” érkeztek Ukrajnába.

    Szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök több ezer tartalékos „részleges mozgósítását” jelentette be, mivel országa széles körű harctéri kudarcokkal nézett szembe. Ez a lépés volt Oroszország első katonai mozgósítása a második világháború óta − írta meg a The Washington Post

    A brit védelmi minisztérium nyílt forrásból származó képekre hivatkozva azt mondta, hogy egyes csapatok a jelek szerint 1959-ből származó fegyvereket kaptak, amelyek

    a rossz tárolási körülmények következtében valószínűleg alig használható állapotban vannak.

  • Összesen 75 tűzcsapást mért az ukrán haderő hétfőn az orosz hadsereg állásaira Ukrajna déli részén. Minderről Vlagyiszlav Nazarov, a Dél hadműveleti parancsnokság szóvivője számolt be délután – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A szóvivő közlése szerint már zajlik az orosz veszteségek felderítése, egyúttal arról is beszélt, hogy az oroszok továbbra is a levegőből támadják az ukrán állásokat. Vlagyiszlav Nazarov emellett azt állítja, hogy az orosz flotta hajócsoportja a Fekete-tengeren, egy rakétabiztos területen, a Tarkankut-fok mögött keres menedéket.

  • James Cleverly külügyi államtitkár az ukrajnai áramkimaradások és vízhiány miatt – amelyek az energetikai létesítményekre mért orosz csapásokat követően következtek be – kijelentette:

    Putyin egyetlen célja a terror terjesztése, hogy megfossza az ukrán családokat a fénytől és a fűtéstől.

    Hozzátette, hogy az Egyesült Királyság nem fog engedni Ukrajna támogatásából − írta meg a Sky News

    A nukleáris fegyverekről Cleverly azt mondta, hogy

    egyetlen más ország sem fenyegeti Oroszországot vagy Putyin elnököt.   

  • Két szakértő szerint a Nyugatnak nem szabad hagynia, hogy Vlagyimir Putyin ukránok millióit ítélje fagyhalálra − írta meg a Sky News. 

    A The Atlantic Council című lapban Dennis Soltys nyugalmazott közpolitika-professzor és Alexander Motyl politológusprofesszor szerint az ukránok a fűtési rendszerek megrongálását és a tél „fegyverként való felhasználását” Moszkva részéről a szovjet hatóságok által a harmincas években elkövetett népirtás megismétlésének tekintik.

    A szerzők szerint az ukránok Putyin bombázási kampányát hlolodomornak, azaz fagyhalálnak nevezik − hasonlóan a Sztálin által Ukrajnában szervezett mesterséges éhínségéhez, amelyet a történelem holodomorként, azaz éhhalálként ismer. A holodomorban több millió ember halt éhen, és olyan súlyos volt, hogy még a kannibalizmus is elterjedtté vált. 

    A két szakértő szerint

    az ukrajnai előre látható humanitárius katasztrófa most olyan kemény és sürgős választ követel a nemzetközi közösségtől, amely eddig hiányzott. Oroszország inváziója most egy baljós, új szakaszba lépett. Moszkva azon döntése, hogy a téli időszakban megfosztja Ukrajna polgári lakosságát a fűtéstől és más alapvető szolgáltatásoktól, több tízmillió ember életét sodorja veszélybe.

    Hozzátették, hogy Putyin igyekszik emelni a tétet, és „közvetlenül fenyegeti az egész ukrán polgári lakosságot”.

  • A Kreml cáfolta azt a brit sajtóértesülést, amely szerint Liz Truss volt brit miniszterelnök mobiltelefonját orosz ügynökök törték fel.

    A The Mail on Sunday értesülései szerint az ügynökök hozzáfértek a legfontosabb nemzetközi szövetségesekkel folytatott tárgyalások szigorúan titkos részleteihez, valamint Liz Truss magánüzeneteit is megkaparintották, amikor a politikus a külügyminisztériumot vezette.

    Amikor a Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot a jelentésről kérdezték, a következőt mondta:

    „Sajnos kevés olyan hír jelenik meg a brit médiában, amelyet komolyan lehet venni” – mondta Peszkov.

  • Az Európai Unió arra szólította fel Oroszországot, hogy vonja vissza azt a döntését, miszerint kilép a fekete-tengeri gabonaüzletből – jelentette ki az Európai Bizottság szóvivője.

    A BBC beszámolója szerint a szóvivő arról is beszélt, hogy Oroszországnak vissza kell térnie az eredeti megállapodáshoz, hogy a tengeri élelmiszer-folyosók eljussanak a világ különböző részebe.

    Azt is hozzátette, hogy Moszkva döntése akadályozza az ukrajnai orosz invázió miatt kialakult, a  globális élelmiszerválság kezeléséhez szükséges gabonafélék és műtrágyák fő exportútvonalát.

  • Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy befejeződött a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges katonai mozgósítás.

    „A tartalékos állampolgárok behívásával kapcsolatos minden tevékenységet leállítottak” – írta a minisztérium.

    Szeptemberben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter mintegy háromszázezer tartalékos katonát hívott be, miután Ukrajna nagy területeket foglalt vissza az ellentámadásban – írja a Sky News.

  • Az ukrán külügyminisztérium szóvivője a közösségi médiában reagált arra, hogy Oroszország kiszállt az ENSZ-közvetítéssel megkötött ukrajnai gabonaszállítási megállapodásból. Oleg Nikolenko szerint nem szabad hagyni, hogy Oroszország éheztesse a világot.

    A gabona világpiaci ára öt százalékkal emelkedett a gabonamegállapodásból való orosz kilépést követően. Afrikában és Ázsiában emberek milliói vannak kitéve az éhezés és az alultápláltság veszélyének

    – fogalmazott a külügyi szóvivő Twitteren. 

    Oleg Nikolenko hozzátette: Ukrajna folytatni kívánja a gabonamegállapodást, éppen ezért nem szabad hagyni, hogy Oroszország éheztesse a világot.

  • Norvégia bejelentette, hogy az ukrajnai háborúra válaszul növeli katonai készültségét – írja az al-Dzsazíra.

    „Hosszú évek óta ez a legsúlyosabb biztonsági helyzet, amellyel szemben állunk” – mondta Jonas Gahr Store miniszterelnök egy sajtótájékoztatón.

    „Jelenleg nincs okunk feltételezni, hogy Oroszország közvetlenül bele akarja sodorni Norvégiát vagy bármely más országot a háborúba, de minden NATO-országnak fokozottan résen kell lennie” – tette hozzá.

  • Petr Fiala cseh miniszterelnök az ukrán fővárosba, Kijevbe látogatott.

    A kormányfő megosztott egy fotót, amelyen a városban sétál, és hozzátette, hogy találkozott ukrán tisztviselőkkel, köztük Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnökkel.

  • A pmg.ua internetes hírportál információja szerint egy orosz rakéta zuhant le a moldovai Naszlavcsa faluban október 31-én, hétfőn.

    A hatóságok közölték, hogy a rakétát az ukrán légvédelmi rendszer lőtte le, így esett le az ukrán határ közelében fekvő településen. A becsapódás után több ház megrongálódott, de sérültekről nem érkezett hír.

  • Oroszország október közepe óta több ezer mozgósított tartalékost vezényelt az ukrajnai frontokra, de ezek sok esetben gyengén felszerelt egységek – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

    A londoni védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg tisztikarán belül már szeptemberben aggályokat keltett, hogy a nem sokkal korábban mozgósított tartalékosok közül többen fegyver nélkül érkeztek Ukrajnába.

    Az elemzés szerint nyilvánosan hozzáférhető fotók utalnak arra, hogy azok a mozgósított tartalékosok, akiknek jutott fegyver, rendszerint AKM típusú karabélyokat kapnak. Ezt a fegyvertípust 1959-ben rendszeresítették az orosz hadseregben.

    A fegyverek közül sok alig működőképes a tárolás rossz körülményei miatt.

    Ráadásul ehhez a fegyvertípushoz 7,62 milliméteres lőszer való, jóllehet a reguláris orosz haderő egységeinek zömét AK–74M vagy AK–12 típusú fegyverekkel szerelték fel, amelyekhez 5,45 milliméteres lőszer kell.

    A tartalékosok integrálása a hivatásos egységekbe és az ukrajnai harcok veteránjai közé mindezek alapján azzal jár, hogy az orosz fegyveres erők logisztikai szakértőinek egységes lőszertípus helyett kétféle muníciót kell eljuttatniuk a frontra, és ez valószínűleg tovább terheli az egyébként is feszes orosz logisztikai rendszert – áll a brit katonai hírszerzés elemzésében.

  • A török és ENSZ-csapatok újrakezdték a hajóellenőrzéseket a fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodás keretében – közölte az ENSZ szóvivője hétfőn, miután Oroszország a hétvégén felfüggesztette részvételét az egyezményben, mert nem tudja „szavatolni a polgári hajók biztonságát”, miután a fekete-tengeri flottáját megtámadták.

    Az ENSZ közölte, hogy hétfőn megállapodott Ukrajnával és Törökországgal 16 hajó – 12 ukrán kikötőből kifelé tartó és 4 befelé tartó – haladási tervéről, és a nap folyamán 40 kifelé tartó, Isztambul közelében horgonyzó hajót kíván ellenőrizni.

    A búza és a kukorica ára az MTI szerint egyaránt emelkedett hétfőn, miután Oroszország kilépett a megállapodásból.

  • Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel tárgyal hétfőn Szocsiban Vlagyimir Putyin – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök munkalátogatásra érkezett

    – közölte az örmény kabinet sajtószolgálata az orosz hírügynökségnek. 

    Október 31-én Ilham Alijev, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására munkalátogatásra érkezett Szocsiba

    – áll az azerbajdzsáni elnök honlapján olvasható üzenetben. 

    A vezetők az országaik között kötött háromoldalú megállapodásokról tárgyalnak majd, valamint téma lesz a Kaukázus biztonsága is.

  • A Huawei kínai távközlési vállalat végleg elhagyhatja Oroszországot – számolt be az orosz RIA Novosztyi

    A Huawei teljesen leállította az okostelefonok szállítását Oroszországba, és végleg elhagyhatja az országot

    – mondta az Izvesztyija című lapnak a gyártókhoz közel álló két forrás. Továbbá kiemelték azt is, hogy más berendezéseket sem szállítanak Oroszországba.

    A Huawei június elején jelentette be, hogy bezárja hivatalos oroszországi üzleteit. A hónap végén pedig arról számoltak be, hogy a vállalat már nem exportálja eszközeit az Orosz Föderációba.

  • Minden feltétel adott (egyenruha, élelmiszer, felszerelés) Oroszországban az őszi hadkötelezettség kezdetére – jelentette ki Telegram-csatornán Vlagyimir Csimljanszkij, az Orosz Fegyveres Erők Főszervezeti és Mozgósítási Főigazgatósága negyedik igazgatóságának vezetője.

    November 1-től kezdődik az őszi hadkötelezettség, több mint 2500 sorkatonai bizottság kezdi meg munkáját, amelyeket az Orosz Föderációt alkotó szervezetek vezetőinek döntései alapján hoztak létre. Minden készen áll a hadkötelezettségre

    – írta Csimljanszkij, megjegyezve: a készülő kampánytervezetnek semmi köze a különleges katonai művelet végrehajtásához Ukrajnában. A felhívás tervezett módon, az oroszországi jogszabályok által meghatározott határidőn belül történik – húzta alá. 

  • A fekete-tengeri gabonakereskedelmet bonyolító hajók arra várnak, hogy áthaladhassanak a Boszporusz szoroson – írja a Sky News.

    A kereskedelmi hajók közül néhány a fekete-tengeri gabonaüzlethez tartozik, és arra várnak, hogy áthaladjanak a Boszporusz szoroson Isztambul partjainál.

    Törökország közölte, hogy továbbra is segíteni fogja a gabonakiviteli üzletet, annak ellenére, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét.